Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-23 / 276. szám

1965. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ISKOLA - MUNKA - ÉLET Munkám nevelés az iskolában A munka = élet. A mun­kára nevelés az életre va­ló felkészítés. E témakörbe vágó gondokról, gyakorlati lépésekről érdeklődtünk néhány iskolában. Tapasz­talataink közreadásánál nem lépünk fel a teljesség igényével, hiszen a téma­körről nagyon sokat lehet­ne írni, így csupán néhány gondolat felvetésére szorít­kozunk. Legnehezebb a maradiság elleni küzdelem Szolnokon a Délibáb úti iskolában a legkevesebb a középiskolába jelentkezők száma. Ebből adódik, hogy a növendékek a nyolcadik osztály elvégzése után — — többségükben közvetlen kapcsolatba kerülnek a gyakorlati élettel. Egyrészt ez a tény, más­részt a tanulók jórészének családi körülményei az át­lagosnál magasabb követel­ményeket támasztanak a nevelőtestülettel szemben. Azon a környéken ugyanis — a Kisgyep táján — a jól kereső, pontosabban szólva az állandó munka- viszonyban álló szülők mel­lett igen sok — az össz- létszám több mint ötven százaléka — az olyan csa­ládfő, aki csak alkalmi munkából tartja fenn csa­ládját. Ennek következménye­ként sok tanuló — többsé­gükben cigányfiúk, lányok — primitív körülmények között él, érdeklődési kö­rük meglehetősen szűk, — tárgyi ismereteik és szó­kincsük igen csekély. Elő­fordult például, hogy tizen­két éves fiú nem ismert olyan széles körben hasz­nált tárgyat, mint a rezsó. A fizikai munkával vi­szont már korán megismer­kednek otthon, megszok­ják és meg is szeretik. A társadalmi munkák végzé­takarításában — úgy kell őket szinte visszatartani. Ilyen körülmények kö­zött a nevelőtestület azt tűzte célul, hogy rendsze­resen végzett, szellemi erő­feszítéssel is járó munka iránti érdeklődés felkelté­sét érje el, azt tegye a ta­nulók életelemévé. A tan­anyag feldolgozása mellett egyéb módszerekkel igye­keznek ezt elérni. Szerin­tük leghatékonyabb a szak­körök és az úttörőmozga­lom felkarolása. Az érdeklődési kör ki­szélesítésében például igen hasznos a tiszteletbeli őrei tagok megválasztása. Ezek beszélnek a gyerekeknek saját munkájukról, életük­ről, el is viszik őket mun­kahelyükre. Van olyan őrs, amelyik veteránt választ tiszteletbeli taggá, így a mozgalmi életről is érdeke­sebb, élményszerűbb képet alkothatnak maguknak a gyerekek. Tekintve, hogy a tiszteletbeli tagok nem ta­nárok. nem - a megszokott környezetet jelentik, talán még jobban figyelnek rá­juk a tanulók, mint a ta­náraikra. A szakkörökben végzett gyakorlatok is azt a céh szolgálják, hogy körülte­kintő, gondos munkára ser­kentsék a gyerekeket. A gyakorlati foglalkozásokat ugyanennek a gondolatnak jegyében végzik, s hogy nem eredménytelenül, azt a szép munkadarabok mel­lett később az iparitanuló intézetben is bizonyítják az iskola odakerülő növendé­ked, örvendetes, hogy az is­kola végzett növendékei között nincs olyan, aki ál­lás nélkül volna. A cikk elején vázolt körülmények között ez a tény a nevelő- testület eredményes mun­káját dicséri. A végzett hallgatók mel­lett azonban vannak még mindig olyan gyerekek, akik nem végzik el a nyolc osztályt. Két-három éve ző cigánylány férjhez ment. Az ötödik osztályba most is járnak 15 éves fiúk. A maradiság tehát még mindig kísért, ez okozza a legnagyobb gondot, ez szab­ja meg a tennivalók jóré­szét a Délibáb úti iskolá­ban. Nagyon sok, egyálta­lán nem látványos munkát ad ez, kezdve az egyszerű alapfogalmak megismerteté­sétől a munkás élet megsze­rettetéséig — sokszor a szü­lői házban látott példa el­lenére. Simon Béla (Folytatjuk) Az Intervízió tagállamainak értekezlete Mint a CTK jelenti, va­sárnap a csehszlovák fővá­rosban megkezdődött az Intervízió tagállamainak értekezlete. Bulgária, Cseh­szlovákia, Finnország, Len­gyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köz­társaság, Románia és a Szovjetunió képviselői, va­lamint Jugoszlávia és Ausz­tria megfigyelőd vesznek részt az értekezlet mun­kájában. Az Intervízió tanácsa megvitatja egyebek között a televíziós műsorok 1966 első negyedében való ki­cserélésének tervét, vala­mint a grenoblei téli és a mexikói nyári olimpiai já­tékok közvetítésének elő­készítését. Rendezik a Tisza partot Szegednél, az újszegedi old adón, rendezik a Tisza- partot. Talajgyalukkal egyengetik a strandfürdő kör­nyékét. A folyó hordalékát kitermelik és az építkezé­sekhez szállítják. Eddig 25 000 köbméter földet ter­meltek ki. (Csongrád m.) — (MTI fotó — Tóth Béla felvétele) Iloztáisak között Jászapátiban A művelődési ház szín­háztermében a széksorok előtt egy tanári katedránál alig nagyobb, szőnyeggel borított dobogó. A terem­ben most minden szempár arra figyel. Az' est egyik író vendége, Mátyás Ferenc József Attila-díjas költő régvolt író-olvasó találko­zók emlékét idézi. — Köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttek, jól esik megfürödni az arcukban. Amikor így végignézek a termen, egy régi, az első író-olvasó találkozóm jut eszembe. A Szép Szó, József Attila lapja, amelyben az első verseim jelentek meg, rendezte ezt a találkozót az olvasóival. A műsoron nem kisebb nagyságok léptek fel, mint József Attila, Radnóti Miklós, Devecseri Gábor és még sorolhatnám. Erre a műsorra Budapesten akkor mindössze negyven ember volt kíváncsi. Az Értelemig is tovább című művészeti rendezvény vidéki előadássorozatának megnyitó estjét tartották > szombaton Jászapátiban, Kortárs-est, hirdette a mű­velődési ház előtt egy kéz­zel festett plakát és való­ban, a műsor közreműkö­dői joggal úgy érezhették, hogy kortársak közé jöttek, akik értik és igénylik azt, amiről művészetükkel val­lanak. Két író, Mátyás Ferenc József Attila-díjas költő és Szeberényi Lehel József Attila-dijas író találkozott ezen a szombaton a jász­apáti- olvasókkal. A műsorban Csapiár Ka­talin előadóművésznő és Mezriczky Lajos, a szolnoki Bartók Béla zeneiskola mű­vész-tanára működött köz­re. A vendégeket Valkó Mú hály tanár mutatta be. És hogy ez a találkozó még maradandóbb élmény t nyújtson, az irodalomhoz, a zenéhez a képzőművészet is társult, a műsor szüneté­ben nyitották meg a jelen­Mátyás Ferenc József At­tila-díjas költő a jászapáti író—olvasó találkozón lévő Meggyes László, szol­noki festőművész kamara­kiállítását. Egy szabálytalan beszél­getés tanúi lehettünk itt Jászapátiban. Bár csak a vendégek vallottak életük­ről, szándékaikról, a ven­déglátó közönség is kifejez­te, hogy érti és érzi, amit. a művészek mondanak és vá­laszolt is az elmondottakra, így folytatták örömmel és mindkét részről hálásan e „párbeszédet", ki szóval, színnel és zenével, ki tap­sokkal fejezve ki gondola­tait — Tg — 1 számok birodalmában Látogatás a megyei statisztikai igazgatóságon Bénél — így például az is- még olyan is előfordult, kóla környék árkainak ki- hogy az első osztályt vég­Vizsgálatok az építőmunkdsok téli elhelyezésének körülményeiről Az Építésügyi Miniszté­rium építőipari főigazgató­sága az utóbbi hetekben Eudapesten és vidéken ki­lenc nagy építőipari válla­latnál ellenőriztt a fonto­sabb munkahelyeket, ho­gyan gondoskodtak a dol­gozók tői elhelyezéséről, a szociális előírások meg­tartásáról. Több mint har­minc építkezést vizsgáltak meg. Az ellepőrzés időpont­jában a munkahelyeknek majdnem a felén már rend­ben befejeződött a felvo­nulási épületek téli felké­szítése, 12 helyen a mun­kálatok utolsó szakaszánál tartottak és mindössze hat építkezésen kellett utasítani a munkahely és a vállalat vezetőit, hogy sürgősen szüntessék meg az észlelt . hiányosságokat. Debrecen új lakótelepén a vizsgálat megállapította, hogy a dolgozók elszállá­solásáról gondoskodott ugyan a Hajdú megyei Épí­tőipari Vállalat, de a mos­dók melegvíz-ellátása nem kielégítő. Mindössze egy 200 literes bojler áll 350 dolgozó rendelkezésére. — Ezért újabb bojlerek, vagv más vízmelegítő berende­zések beszerzésére és fel­szerelésére kötelezték a vállalatot. Akinek az a véleménye, hogy a statisztika valami­féle hűvös, objektív és a világtól elszakadt számtu­domány, az alaposan téved. Rövid látogatásunk a szol­noki irodaház második eme­letén szerényen (és zsúfol­tan) meghúzódó intézmény­nél az ellenkezőjéről győ­zött meg. Valóban igaz, hogy az igazgatóság számokkal dol­gozik. Adatszolgáltató la­pok százaiból, ezreiből állít­ja elő a statisztikai muta­tószámokat, melyek nélkü­lözhetetlenek a nagv moz­gások. folyamatok felderí­tésénél, értékelésénél. És a kimunkált adatokat olyan emberek értékelik, akik ké­pesek arra, hogy értékes, mélyreható következtetése­ket vonjanak le belőle. Mi mindennel foglalkozik hát a statisztikai igazgató­ság? Kalauzainkra, dr. Lu. kacs Pálra, az igazgatóság, és Gácsi Ferenc, a tájékoz­tatási osztály vezetőjére tá­maszkodunk ennek kiderí­tésében. — Lényegében mindennel foglalkozunk, ami össze­függ a megye ipari, mező- gazdasági, közlekedési, kul­turális, szociális problémái­val, azaz a megye egész élete vizsgálódásaink tár­gya. Most például az ötéves tervidőszakon belül a me­gyei előirányzatok teljesíté­sét, a fejlődést vizsgáljuk. A napokban jelent meg a megyei statisztikai évkönyv is, amely lényegében az egész megye fejlődését össze­hasonlító adatok tükrében közli — mondotta a többi között dr. Lukács Pál. Néhány érdekes tanul­mányba volt alkalmunk be­tekinteni. Ezek közgazdasá­gi elemzések, amelyek a vizsgált részterülettel kap­csolatban jelentős megálla­pításokat tesznek. Ilyen a Szolnok város ipari munka- vállalóinak helyzetéről ké­szített elemzés, amely két­ségkívül hozzájárul reális intézkedések megszületésé­hez, munkavállalási, közle­kedési. egészségügyi, kultu­rális vonatkozásokban. Ha­sonló érdeklődésre tart szá­mot az ugyancsak a napok­ban elkészült tanulmány a szociális otthonok helyzeté­ről. Ebből például kiderül, hogy mindössze két otthon felel meg a követelmények­nek teljes egészében, az új- szászi és a jászberényi. Még arra is kitér a tanulmány, kit hányszor látogatnak meg a hozzátartozók, mi­lyenek az otthonok kulturá­lis lehetőségei. Ami késsül A sok érdekes és fontos tanulmány közül néhány: az Északkelet-alföldi lakos­ság életszínvonaláról egy nagyobbfajta reprezentatív felmérés készül Szabolcs, Hajdú és Szolnok megye statisztikusainak együttmű­ködésével. Két elgondolkoz­tató, a bajokat, gondokat feltáró és elemző tanul­mány születik meg rövide­sen a lucerna- és a szőlő- termesztés megyei problé­máiról. Ugyancsak átfogó képet kapunk a kereskedel­mi hálózat korszerűsítésé­nek folyamatáról. Országosan is figyelmet keltett egy tavalyi, a tsz- elnökök jövedelmével kap­csolatos elemzés. Ez is hozzájárult az azóta kiadott FM rendeletekhez, amelyek ezt a kérdést szabályozták. F adstaiisslikák — Ilyenek is vannak szép számmal. Ma már egyszerűsítették, csökken­tették a statisztikák, a kér­dések számát. Törvény Ír­ja elő, hogy kik, milyen adatokat kérhetlek. Ennek ellenére még mindig akad­nak politikai, társadalmi szervek, amelyek fölösleges statisztikákat gyártanak, részben olyanokat, amelyek nálunk is beszerezhetők, részben pedig olyasmit, amire az adatszolgáltatásra kötelezett csak „hasból” vá­laszolhat, tehát már eleve értéktelen — mondotta Gá­csi Ferenc, Zsúfoltság, — adat feldolgozás gépekkel Az igazgatóságon a je­lentős tudományos és adat- feldolgozó munka zökkenő- mentesen folyik. Az Ascotá adatfeldolgozó gépen és a Mercedes típusú szorzó- osztó-gépeken az ügyes uj­jak nyomán bos^'-v-ínyos gyorsasággal gyűlnek a számoszlopok, adatok. Jó lenne Szolnokon lyukkár­tyás programozott elektro­nikus adatfeldolgozó. Talán a jövő években ezzel is gazdagodik majd az igaz­gatóság. Addig is pontosan, híven készülnek a jelen­tések, a tanulmányok, a számok és értékelések, amelyek a jobb, tökélete­sebb munka alapjául szol­gálnak. Hernádi Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents