Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-20 / 274. szám

1965. november 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI 6. Hatáskör és felelősség a gazdasági életben A felelősség fogalmát így körvonalazza az Üj Magyar Lexikon: „kötelezettség, — amelynek alapján valaki vagy valamely testület va­lamiről számot adni tarto­zik.” A stílusában száraz, de jogászi pontosságú meg­fogalmazás a felelősségnek éppen azt az elemét hang­súlyozza. amelyet a közvé­lemény is a legfontosabb­nak ítél: felelősséggel tar­tozni, tehát számot adni. — Innen már csak egy lépés a felelősség-revonásig, amely a számadás során feltárt hibákért, a felelősséghez kapcsolódó kötelezettségek megszegéséért jár. Jogi és köznapi néző­pontból vizsgálva a felelős­ség fogalmát, itt már lezá­rulhat a kör; aki felelős — az kötelezett valamire, s ha nem teljesíti, mulasz­tása arányában felelősségre vonják, elmarasztalják. A gazdasági felelősség értel­mezésé ennél azonban sok­kal tágabb, jóllehet, ma­gában foglalja az iménti jogi körvonalazást is. A gazdasági élet a köz­napinál sokkal szélesebbre tágítja a felelősség határ­vonalát, mert itt a teljesí­tés objektív feltételeit is gondosan figyelembe kell venni. E feltételek vállala­tonként, munkahelyenként különbözőek, de lényegük egyetlen szóval kifejezhető: hatáskör. Miért említettük a felté­telekről szólva az „objek­tív” szót? Sokan a gazda­sági életben tanúsítandó felelősséget teljes egészé­ben tudati tényezőkre, a gazdasági szakemberek ilyen vagy olyan tulajdon­ságaira szűkítik le, s az eredményeket, hibákat ki­zárólag a felelősségérzetre illetve a felelőtlenségre ve­zetik vissza. Természetes, hogy ezeknek is rendkívül nagy szerepük van, hiszen gyakran szinte hajszálra azonos körülmények köze- ' pette, az egyik vállalat vagy műhely jól, a másik rosszul dolgozik. A célrave­zető, tudományos elemzés­nek azonban magába kell foglalnia a feleősség sze­mélyektől független gazdái, kodási feltételeit, magya­rán: a hatáskörök tartalmi, lényegi törvényszerűségeit is. Mit jelent nálunk a szo­cialista népgazdaságban a gazdálkodási felelősség, — mire irányul, mi a célja? Tömören ez: hatékony, eredményes gazdálkodás a társadalmi tulajdonnal — a közösség, a társadalom javára! Ez a cél és ez a társadalmi érdek áru és pénzviszonyokon keresztül, a gazdálkodók és a gazdál­kodó egységek közvetlen személyes érdekeltségének „áramkörein” át érvénye­sül, tehát a társadalmi ér­dek nem valósul meg auto­matikusan. Éppen ezért nem elegendő a „felelősség- mulasztás-büntetés” jogi vonalvezetést alkalmazni, hiszen így csak „jó” ren­deletekre — és „jó” bün­tetési formákra — lenne szükség a cél eléréséhez. — Valójában a gazdálkodás nem képzelhető el bizonyos manőverezés, kockázatvál­lalás, a különböző változa­tok közötti választás, tehá* olyan hatáskörök nélkül, amelyek erre tág teret en­gedhetnek. Ezt pedig nem lehet mindenütt érvényes sablon-szabályokkal megte­remteni. Az önálló, valóban fele­lős hatáskörök kialakítása — amihez szorosan kapcso­lódik a csupán legfonto­sabbakra korlátozott, ezért hatékonyabb felső irányí­tás —, mint ismeretes, már megkezdődött. Ide sorolha­tó az ipar átszervezése, a nagyvállalatok kialakítása, amely nemcsak a termelő- eszközök koncentrálását cé­lozta, hanem a jogok, ha­táskörök. decentralizálását is azokhoz, akik a felada­tokat végrehajtják, s akik felelősek is ezért. — Az átszervezést megalapozó kormányrendelet három típusú vállalati szervezetet alakított ki: a miniszter vagy a tanács irányításá­val működő iparvállalat, a miniszter irányításával mű­ködő nagyvállalat és_ a tröszt irányításával műkö­dő nagyvállalat. A hatás­körök ilymódon közelebb kerültek az érdemi gaz­dálkodáshoz és ez jelentős előrelépés. Az első lépéseket to­vábbiak is követik. A gaz­daságirányítási rendszer át­alakítását célzó munka ke­retében külön bizottság ta­nulmányozza azt a prob’é- mát: miként illeszthetők jobban a válllalatok a népgazdaság egészébe, mi­lyen legyen kapcsolatuk az állami szervekkel és egy­mással — s ez a program lényegében a felelősség, il­letve a hatáskörök tudomá­nyos elemzését foglalja magában. Természetesen nem vár­ható minden „felülről”. A valóban felelős — mert gaz­dálkodási lehetőségeket nyújtó — hatáskörök ki­alakítására a vállalatok ka­puin belül is sok még a kihasználatlan lehetőség. Tábori András A tiltott gyümölcs Kilesték ax almátokrafokát Cserkesxöllőn — Fizetnek a kötött vagyon megkárosítói — Bírósági eljárás a munkakerülők ellen Az igazgatósági ülésen úgy döntöttek, hogy a ve­zetőségi tagokból, aktívák­ból és önkéntes rendőrök­ből brigádot alakítanak az almaszedők ellenőrzésére. Korábban elnézték a cser- keszöllői Magyar—Román Barátság Tsz-ben, hogy a szüretelők néhány almát hazavigyenek a munka be­fejeztével. Az idén nem te­hették ezt, mert kevés sző­lő termett, a szövetkezet­ben milliók estek ki az ár­bevételből. Huszonkét ember kettes csoportokban várta a ke­rékpárral hazaigyekvő szü- retelőket. Mindenkit leállí­tottak, belenéztek a kosa­rakba és kiöntették abból a gyümölcsöt. — Az eredmény meglepő volt — mondja Csepes2 Imre elnök. — A szaty­rokban négy-öt kiló almát találtunk. Hatszáz tagunk van, ha mindenki öt kilót vinne haza naponta. há­rom mázsával, vagyis ki­lencezer forinttal csökken­ne a szövetkezet árbevé­tele minden nap. A szedés három hétig tartott, kép­zelje el milyen óriási ösz- szeg tűnt volna el. Mindenkire rámosolyog Cserkeszöllőn a földterü­letnek csaknem egyharma- dán — ezer hold — szőlő és gyümölcs díszük. — Ez szinte önmaga is csábít a lopásra, a közös vagyon megkárosítására. Ha a ve­zetők nincsenek résen sú­lyos károk érnék a sazöo- ságot. De résen voltak nemcsak nappal, hanem éjszaka is. Az ellenőrzésre szervezett brigádok sok éjszakát töl­töttek el a határban, vár­ták a hivatlan látogatókat. Néha hajnalig kellet figyel- niök, míg megérkeztek. — Megvárták, míg megrakják a starking vagy jonathán almával a zsákjaikat az­tán lecsaptak rájuk. IVem betegnek lesx — Négy tagot és négy kunszentmártoni tolvajt fogtunk így el — emlék­ig Néplap tudósítóinak megyei értekezlete Üveggoi jócska — Be jó lenne már fújni — nézett fel a mesterre Varga Pista, a karcagi hu­tában — pedig itt készül előttem, aztán mégsem 11- dom még, hogyan kell bán­ni az izzó üveggel. — A mester bólintott, a fiú ki­nyitotta a formát, s hideg vízzel hűtötte. táik a mesternek. Ők is nyi­tották, zárták, hűtötték a formát, mint most Pista. A golyóforgatás már kitünte­tés, annyit jelent, hogy már tud valamit az „inas”. — Miért neveztek el lé­ged Üveggolyócskának? — a diadalát: az első üveggo- lyócskát. Fábián Péter A népfront barátság klubjában Szolnokon talál­koztak tegnap a Szolnok megyei Néplap tudósítói. A megbeszélésen jelen voltak az egyes szakterülete­ken dologzó külső munkatársak is. Varga József főszerkesztő bevezetőjében ismertet­te a lap politikai célkitűzéseit, szervezeti felépítését, kül- és belpolitikai hírforrásait. Elmondotta, hogy a megbeszélésnek egyik célja: meggyorsítani a megyén belüli információ-szerzést, szervezettebbé tenni a lap tudósítóival való kapcsolatot. A résztvevők ezután egy sajtótörténeti és az új­ságok előállításával foglalkozó előadást hallgattak meg, majd élénk vitában fejtették ki elképzeléseiket, tudósítói munkájuk során szerzett tapasztalataikat. Segítség segítenek! szik vissza az elnök. — Még a szentesi kórház rak­tárosa is hozzánk jött al­mát lopni, feltehetően nem a betegek részére. — Hogyan büntették mea őket? — Volt olyan tagunk, akit a munkacsapatvezetők értekezletére is bekísértünk.- Megszégyenítettük, hozta magával a zsák lopott al­mát. Egy óra múlva az egész tagság megtudta. — Persze a gyümölcsöt elko­boztuk, megfizettettük az árát, ezenkívül megbüntet­tük a tolvajokat. Készpénz­re vagy munkaegység levo­nással. — Némelyik embernek nem tetszik, hogy erélyesen fellépünk a tovajok ellen — vélekedik Jakab József párttitkár. A többség persze más­ként vélekedik, elitéli a közös vagyon megkárosítóit: — Az egyik asszony mun­kacsapat tagjai küldöttség­ben jártak az irodában — mondja az elnök —, hogy menjünk ki a határba, mert az egyik kunyhóba lopott almát sejtenek. Ki­nyittattuk a gazdájával és egv zsákra való I. osztályú starkingot találtunk ott. Máskor a szilvaszedők nem engedték, hogy társaik megrakott szatyorral tér­jenek haza. A cserkeszöllői tsz gaz­daságvezetői és pártszerve­zete, a közös vagyon védel­mére nevelik a tagokat. — Minden értekezletet fel­használnak, hogy szóljanak erről a kérdésről. A ma­gasabb összegű bírságot a közgyűlés résztvevői hagy­ják jóvá. De tanulságként a kisebb jelentőségű ügye­ket is megbeszélik itt. A nevelés, a szép szó önmagában mégis kevés; Vannak, akiket büntetni kell. A hét tagú fegyelmi bizottságnak az idén 14 esetben kellett felelősségre vonni, büntetni embereket. Az egyik traktoros cséplő­gépet vontatott és a meg­engedettnél gyorsabban szedte a kanyart. A csép­lőgép felborult és 1840 fo­rint kár keletkezett. — Ezt megfizettették vele, de nem büntették meg, mert egyik legszorgalmasabb munkás a szövetkezetben. A másik traktorostól már öt munka­egységet is levontak, mert ittasan nekihajtott a kút kávájának és összetörte azt. Tehát szigorúbban ítél­ték meg ezt az esetet. Akadnak olyanok is, akik a legszorgosabb mun­kaidőben hónapokig nem dolgoztak. Megsértették a közösség által jóváhagyott Nagy különbség a ke­mence előtt a dobogón áll­ni és ügyes ujjakkal for­gatni a fúvócsövet, vagy lent ücsörögni, locsolni a formát. Bizony, kell két- három év is, amíg Pista végleg feljut a dobogóra. — Márkus Imre bácsi a mesterem. Még az arcából is tanulok. Ha kikerekedik, akkor erőt ad, ha meg csak aprókat lehel, hát csak fi­nomítja az anyagot. Az ar­cából, meg a kezejárásából kell kiolvasni a fortélyokat. — Na, Üveggolyócska, ez is megvan — hunyorított rá a fiúra a mester. Pista sze­me kikerekedik, nézi. nézi a készülő rádiócsövet. — Honnan tudja, hogy mikor jó, hiszen a fúvótól nem is látja; — Megérzem. Ha majd már te is érzed az üveget, akkor segéd leszel. Foly­tassuk, Üveggolyócska — biztatta a legénykét. A kemencéből a többi fiú ki-kiemelt egy kis izzó, lágy gömböcskét. Forgatták, fú- losatták. maid tovább ad­kérdeztem Pistától. — Mert amikor ide ke­rültem, mindig kérve-Kö­nyörögtem a mesternek: Imre bácsi csak legalább egy üveggolyócskát hadd fújhassak. Azóta én vagyok az Üveggolyócska. De nem haragszom érte, hiszen az üveg a legszebb anyag a világon! A mester közben dolgo­zott, s hallgatta a fiút. Le­tette a fúvót, s így szólt. — Mondd csak, melyik a legszebb anyag a világon? — Mi lenne, ha nem az üveg — válaszolt ragyogó szemekkel. — Gyere fel, Pista. — Fel? Csak nem fel? — De, aztán fújd az üveg­golyócskát. — Komolyan mondta? — Ügy hát. Na, gyere csak. Körbeálltáik Pistát, s néz­ték, amint kerekre gömbö- lyödött arccal fújta, fújta A minap kissé megfázva kóvá­lyogtam az élet országútján, azon tűnődve, vajon meddig óhajta­nak fejemben ta­nyázni a mé­hecskék, amikor sorsom összeho­zott Pacolaival. — Na, mi van? Betegek vagyunk, betegek? — har­sogta ordító egész­ségesen, hogy leg­szívesebben in­jekciós tűt szúr­tam volna a mm ordító felébe... — Nem vagyunk, csak vagyok — motyogtam, mert va'óban, rendkí­vül kutyául érez­tem magam. — Oda se neki — mondta Paco- lai —, itt van két szem hiperszup- raszeptil... Beve­szed, komám, s félóra múlva buk­fencezhetsz is nyugodtan. Bukfencezni ugyan nem óhaj­tottam, de meg­gyógyulni igen, elvettem hát a. két szem hiper- izét és nyelőcsö­vembe helyez­tem. Percek múl. va kivert a hideg veríték. — Hűha, de rosszul nézel ki — csapott a Pál­iamra Puszpáng, akit mindig ak­kor hoz felém a sorsom, amikor látása is idegza- varokat vált ki belőlem..,. — Ej­nye, na, a múlt héten a nagybá- csikám nézett ígu ki és estére meg­halt... Mert nem hallgatott rám — tartotta fel fi­gyelmeztetően az ujját. — S miben mm hallgatott rád? — nyöszörögtem, és kerek kis tócsa képződött körü­löttem a hideg verítékből. — Mondtam, hogy vegyen be három szem hi- zotetramicidet es mintha elvágták volna... Nesze, éppen van ná­lam! S miután én még reggelre sem akartam meghal­ni, elvettem a bizotetrailit, vagy micit, szóval azt a nővégű orvos­ságot és gyorsan lenyeltem, hogy mielőbb talvra állhassak, mert már a földön in­tem. Nagyon jó orvosság volt: a méhek kimentek a fejemből és he­lyettük kis vörös karikák ugráltak a szemem előtt. Nagyon szépek voltak és hiába kapkodtam - utá­nuk, mindig el- karikáztak elő­lem. — Neked vitus- táncod van — hú­zott fel a földről Bohonya és a hó­nom alá nyúlt jobbkézzel, míg ballal valamit a számba gyömö­szölt... — Ne félj, ez jót tesz — kiabál­ta a fülembe — nitroglicerinszui- fát egy kis cián­nal keverve... Nemcsak jóízű, de azonnali hatá­sa van... Volt. Bohonya meg­elégedetten dör­zsölte kezét a te­temem felett: „Meglesz a pré­mium”. A temetkezési vállalat anyagbe­szerzője volt! Gyurkó Géza munkarendet, fegyelmet. •— Érdekes a tsz vezetőségé­nek a kezdeményezése: né. hány munkakerülő ellen kártérítés cimén keresetet indít a járásbíróságon, Nincs olyan tele sxekér ..» Felmerülhet a kérdés: — vajon mi szüksége van né­hány embernek arra, hogy a közös vagyont dézsmálja? Semmi. Tavaly 17 500 fo­rint volt az egy tagra eső évi átlagos jövedelem Cser­keszöllőn. Ha többen dol­goztak a családból kétszer vagy háromszor ennyi. — A háztájiból is van 5—8 ezer forint haszon, tehát a becsületes munkával jól meg lehet élni a szövetke­zetben. De a harácsolás, a munka nélkül szerzett ha­szon szelleme még mindig kísért, tehát küzdeni kell ellene. Máthé László

Next

/
Thumbnails
Contents