Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-18 / 272. szám
1*65. november 18. SZOLNOK’MEGYEI NfiPLAP 5 Ha a főkönyvelő átalányban számol A közelmúltban ellenőrizte a túrkevei városi népi ellenőrzési bizottság a Túrkevén dolgozó állami állatorvosok elszámolásait. Mint ismeretes, illetményük az alapbérből és a termelőszövetkezeti állatlétszám után kiszámított átalányból áll. A 14/1957. FM. rendelet 3. számú melléklete kimondja: az átalány bért napi, illetve a havi átlaglétszám alapján kell kiszámítani. És itt a hiba. A gyakorlatban ugyanis a hóvégi állatlétszámadatokat vették figyelembe. A népi ellenőrök kiszámították, hogy ezt a módszert alkalmazva, 20 hónap alatt a három állatorvos 5652 forint többletbérhez jutott. A létszámadatokat igazoló jegyzékeket a szövetkezetek helytelenül töltötték ki. Az állatorvosok pedig ezt nem vették figyelembe, jóllehet a rendeletet ismerik. Azt mondják, azért nem szóltak, mert a nagy számok törvénye következtében nem lehet nagy eltérés a két módszer között. Ez valóban a könyvelők feladata. A termelőszövetkezetek főkönyvelői úgy nyilatkoztak viszimt, hogy nincs idejük a rendelet szerinti adatok kiszámítására. (A népi ellenőrök szerint ezt a munkát havonta fél nap alatt el lehet végezni.) Ugyanez a rendelet előírja, hogy kéthetenként minden istállót meg kell látogatni az állatorvosoknak. Természetesen a kiszállásért fuvartérítést kapnak a 3. számú mellékletben megbatározott tarifa szerint. A rendeletnek ezt a részét csak a Vörös Csillag Tsz-ben tevékenykedő állatorvos tartotta be. Ezzel szemben a Búza- kalász és a Táncsics Tsz-nek az említett szolgáltatásért átalányként havonta ezer, illetve ezerötszáz forintot fizettek. A rendelettel ellentétes eljárás a burkolt jövedelem- szerzés alapját képezte. Ugyanis míg a Vörös Csillag Tsz 1439 forint útiköltségtérítést fizetett ki hét hónap alatt, addig a másik két tsz 5000, illetve 8000 forintot. A túrkevei városi tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott az átalányok megszüntetéséről és felkérte a megyei tanács mezőgazdasági osztályát: a rendelet értelmezése körüli bizonytalanságot szüntesse meg. T. L. Megjelent az Ijsáoolvawk Evkönvve A Kossuth Könyvkiadó évente csokorba gyűjti az esztendő kül- és belpolitikai eseményeinek krónikáját — azaz megjelent az Újságolvasók Évkönyve 1966-os kötete. Megtalálja benne az olvasó az év eseményeinek pontos ismertetését és értékelését, időrendi és abc sorrendben, a legfontosabb nemzetközi szervezetek üléseinek napirendjét és határozatait, gazdasági, kulturális és szociális vonatkozású adatokat a világ minden tájáról, az év jelentősebb tudományos és technikai felfedezéseinek magyarázatát; nemzetközi és hazai sporteredményeket: személyi adatokat politikusokról, állami és művészeti díjakkal kitüntetettekről. Sok érdekes összeállítás, táblázat és térkép teszi e kis könyvet minden újságolvasó számára hasznossá. Az ízléses kivitelű, műanyagfóliával kö+ött. 15 forintba kerülő Újságolvasók Évkönyve megrendelhető minden alanszervezet politikai irodalom terjesztőnél. valamint a K'v=su+h Könyvkiadó megyei kirendeltségein. Á szakszervezeti politikai iskolák negyedik éve Negyedszer kezdődnek a politikai iskolák a SZOT Elnöksége határozatának megjelenése óta. Megyénkben is népszerűvé vált ez a forma. Százkét iskola 2265 hallgatója ismerkedett tavaly a szakszervezeti mozgalom múltjával, a szak- szervezetek mai szerepével és más fontos politikai kérdésekkel. A politikai iskolák alapvető célja volt, hogy olyanokat vonjanak be a tanulásba, akik még nem vettek részt semmilyen politikai képzésben. Ezt sikerült is elérni és a hallgatók megkedvelték ezt az oktatási formát — melyről elmondhatjuk, a mozgalmi élet jelentős fórumaivá váltak, ahol a beszélgetések során az anyag megvitatásán túl az üzem, a hivatal napi problémái, a megoldásra váró kérdések is szőnyegre kerültek. A szakszervezeti politikai iskolák többségét az őszinte, nyílt légkör, a bátor véleménynyilvánítás jellemezte. Kedvező volt a politikai iskolákon résztvevők számának alakulása, a „lemorzsolódás” 20 százalék körül volt. A napokban indultak a már megszervezett politikai iskolák. Mintegy száz elsőéves, hatvan másodéves iskola kezdi meg munkáját 3900-nél több résztvevővel. A KPVDSZ megyebizottság szervezésében 17 politikai vitakört is létrehoztak azok számára, akik a második évet elvégezték. A politikai iskolák végzett hallgatóinak többsége bekapcsolódik a pártóktatás valamelyik formájába, amint ez célja is a szakszervezeti politikai iskoláknak. Tavaly néhány szakmaközi bizottság is szervezett politikai iskolát. Az idén ezek számát növelni szeretnénk. hiszen így a bejáró munkások lakóhelyükön képezhetik magukat. A propagandisták, az iskolavezetők kiválasztása megtörtént. Az SZMT kulturális bizottsága megyei előkészítőket tartott. Fő követelmény továbbra is a ’ól bevált beszélgetési forma megtartása. A propagandista 20—25 perces előadása után a résztvevők megvitatják, kiegészítik a hajlottakat. Arra kell törekedni, hogy minél többen véleményt mondjanak a témáról. Követelmény az is, hogy mindig és mindenhol hozzák kapcsolatba a tárgyaltakat munkahelyük, környezetük . eredményeivel, gondjaival, céljaival. Nagy gondot fordítunk a szemléltetésre is. A SZOT diafilmsorozatát, a kesket.v- filmek és a felhasználható irodalom jegyzékét és megkapják a propagandisták. Nagyobb szerepet biztosítanak a különböző grafikonoknak, plakátoknak, táblázatoknak és egyéb kiadványok bemutatásának. Kiállítások megtekintése, múzeumlátogatások teszik még színesebbé, vonzóbbá a foglalkozásokat A politikai iskolák léte kedvezően serkentette a szakszervezeti tevékenységet. A foglalkozásokon számos olyan kérdés merült fel, amelyekkel a szakszervezeti bizottságok titkárainak kellett foglalkoznak, sőt több helyen a gazdasági vezetők válaszoltak a felmerült kérdésekre. Ezzel a politikai iskolák a szak- szervezeti nevelőmunka szerves részévé, egyik fontos területévé váltak. Nagy felelőssége szak- szervezeti szerveinknek — a megyebizottságtól az alapszervezetekig — hasonlóan a propagandistáknak is. hogy ez a népszerűvé vált oktatási forma elérje a kívánt célt, s a szakszervezeti mozgalom fórumává válva, a tagság nevelésének, az üzemi demokrácia szélesíré- sének fontos eszközévé jegyen. Sági Pál az SZMT Kulturális Bizottsága vezetője A kedves vevő elégedett Sanyi és a» öreg sxakik — Kályha esett a brigádeexető lábára — Egymillió hiányaik „... már többször jártam a túrkevei vas- és műszaki boltban, ahol mindannyiszor a másutt ritkán tapasztalt udvariasságnak, rendnek, tisztaságnak voltam szemtanúja. És ami lényeges: olyan apró cikkeket is megkaptam, melyeket máshol szinte lehetetlen beszerezni. Igazán megérdemlik az elismerést becsületes munkájukért.” fme néhány sor abból a levélből, melyet a Békés megyei Medgyesegyházáról írtak a túrkevei földművesszövetkezet vas- és műsza-. ki boltjában dolgozókról a szerkesztőségbe. A levél nyomán kerestem meg a brigádot. — Tessék, mi tetszik? — fordult hozzám az eladó. — Kávéfőzőhöz tömítő gumit és zseblámpaégőt Új koreográfia készül Bartók zenéjére A Tisza Táncegyüttes klubestje (Tudósítónktól) „Jó meghallgatott eleve egy jobb világba emelő (Illyés Gyula) Amíg tudatos hallgatói lesznek Bartók zenéjének nagyon hosszú az út. Ahhoz, hogy a zenét ne csak hallgassák, hanem érezzék is. sofoat kell róla beszélni. A szolnoki Tisza Táncegyüttesnél már megtették a kezdeti lépéseket. Várhelyi Lajos, az együttes koreográfusa Bartók Magyar képek című művére készített tánckompozíciót tanulják. Ezért nagyon fontos, hogy Bartókot az embert és a bartóki zenét is több oldalról megismerjék. Bartók munkásságát Kóbor Antal, a zeneiskola igazgatója ismertette. — A Magyar képek zenei felépítését és mondanivalóját részletesen elemezték, többszöri meghallgatás után. Az ellentétes zenei tételekre egy összefüggő drámai tánckompozíció készült. A történet ismertetése után élénk vita alakult ki a táncosok között. Hiszen zene- hallgatás közben szubjektív benyomásaink vannak; amikor a zene táncban elevenedik meg és mondanivalója van érzéseink háttérbe szorulnak. A Bartók- zene vizuális megfogalmazása minden koreográfus számára talán a legnehezebb feladat. A kompozícióval tartalmilag egyetértettek, egyes helyzeteknek, részleteknek a megváltoztatását javasolták. F. E. Űjahb tanyákat kapcsoltak be a körzetesítésbe A tv és a rádió hírül adta; átalakított bányászbuszokat kaptak egyes megyék, hogy a tanyai gyerekek községi iskolába járását elősegítsék. Összesen tizenhat Csepel 350-es úgynevezett bódés bányászbuszt adtak át a forgalomnak, ebből hármat megyénk kapott. A kapott felvilágosítás szerint a három új autóbuszt a körzetesítésbe bekapcsolni kívánt vonalakon közlekedtetik. Egy busz a Tiszabura és Taszaderzs környéki tanyavilágból szállítja a felsősöket, egy másik Mezőtúr—Csíderberek gyermekeit viszi a városi iskolába. A harmadik autóbusz a Törökszentmiklós- kültelki gyerekek rendelkezésére áll. A járatok kizárólag iskolásgyermekeket szállítanak és a napokban összeállított menetrend alapján közlekednek november 15-e óta. Az autóbuszokat a gyerekek méretére „szabták” — alacsony üléseket kaptak, bőrhuzattal. MAMMUT AGY ÁR ÉS TEJESEDÉNY Kicsit megtöri! a koponya csontot a kabátujjával, mielőtt a kezembe adja. — Török katona volt — mondja —, itt az arccsonton egy korábbi sebesülés, törés nyoma látható. Horti Sándor biológiaföldrajzszakos tanár a tisza- jenői általános iskola régészeti-néprajzi gyűjteményét mutatja. A folyosón, a tornaszerek szomszédságában két üveges szekrényben halmozódik az anyag Galuskaszűrő, cserépből, mellette mam- mutagyar darab. Hetyke kalapos faragott kutya könyököl kedélyesen egy pipa oldalán — üres órájában faraghatta valaki a faluban. de az is lehet, hogy másutt. Vigyorgófejű pásztorboton akad meg a tekin’et. amott a sarokban lapos csontok, talán éppen emberi koponyacsontok, s egy barna mázas lyukacsos fedelű edény porosodik — biztosan tejforralásra használták egykor. Sehol semmi felírás, szöveg. ami felvilágosítaná a szemlélőt az eszközök, tárgyak rendeltetésére, a megtalálás helyére vonatkozóan. De . a tanár sorra kézbe veszi a ritkább darabokat, s mesél. Előkerül egy foszladozott szélű munkásigazolvány 1898-ból. bejegyzésekFaragott fejű pásztorboí kel. Járandóságok, fillérek, 19 dekagramm zsír. fél Kilogramm hús, 80 fillér. 60 fillér, i mázsa búza, 2 pengő kölcsön és folytatódik tovább a felírás, szegény ember filléres nyomorúsága. számokban. Ma dokumentum, szemléltető anyag a gyerekeknek történelem órán. — Ez itt ősbölény koponya — mutatja, s közben újabb, s újabb csontokat szed elő —, ez a másik valószínűleg mammutagyar- darab lehet. Mesél. S már a gyerekek is bekíváncsiskodnak a nyitott szekrényekbe — így érdekesebb. mint üvegen keresztül. Lökdösik egymást, nem tágítanak a közelünkből. — Nézd, ezt a kulacsot Pista hozta, ... dehogy is. a rokkát én hoztam nagyanyámtól — hallom a hátam mögött a csendes szóváltást. — Hát igen, valóságos virtus a tanítványaim között, ki hoz érdekesebb, jobb anyagot a gyűjteményünk részére. Persze akad jócskán lim-lom. értéktelen holmi is. de ezeket nem őrizzük meg. Sokszor sajnálom is egy némelyiknek kedvét szegni a visszautasítással. Jó lenne rendszerezni ezt a gyűjteményt, különválasztani a régészetet és néprajzot, a kétes hitelű, értékű darabokat bek-"’den i a Darrnanieh Múzeumba elbírálásra, s a megmaradtakat pontosan meghatározni, számozással, feliratokkal ellátni, mert csak így szóiEgy díszes pipa a gyűjteményből gálhat igazán hasznos kiegészítésül az iskolai oktatáshoz. M. Á. szeretnék venni — válaszoltam, bár nem volt szándékomban vásárolni, dehát ezek — gondoltam — úgyis hiánycikkek. Annál nagyobb volt azonban a meglepetés, amikor az eladó megkérdezte: milyen kávéfőzőhöz kér gumit, és hány égőt? Mit tehet ilyenkor az ember? Vettem egyet-egyet. A Petőfi brigád négy férfi és egy nő. A szocialista brigádcím tulajdonosai. Három évvel ezelőtt határozták el: bekapcsolódnak a szocialista címért versengők közé. Vezetőjüknek Farkas Balázst választották. — Ő már itt tanulta ki a szakmát, s többszörösen jutalmazott, kiváló kereskedő lett belőle. — Farkas Sándor a bolt benjaminja — folytatta a bemutatást Szabó János, a bolt vezetője. — Nemrégen szerezte meg a szakmunkás bizonyítványt. „Sanyi- ka” — így szólítjuk —, azonban szorgalmával elérte, hogy tudásban ma már vetekszik az „öreg” szakikkal. _— Csatai Györgyné pénztáros. De ha a szükség úgy kívánja, a pult mögött is megállja helvét, ök a fiatal generációhoz tartoznak. Egyedül Márkus Ernő bácsi mondhatia: túl vagyok életem delén. Bár kora egyáltalán nem látszik meg •rajta. Az örökké vidám „öreg” nem marad le a fiatalok mellett. íme a brigád, akik elhatározták, hogy — bár három évvel ezelőtt sem volt különösebb panasz munkájukra —. egv kicsit még jobban dolgoznak. Igaz, ez nem ment olyan simán. Jelenleg hárman járnak techniKumba, s egyszerre érettségiznek majd. Sok-sok hétkönapi „ütközetet” kellett megvívniuk, mig kimondhatták: szocialista brigád lettünk. — Persze, nálunk sincs minden hiba nélkül — folytatta a beszélgetést Szabó János. — A brigádvezető éppen azért beteg, mert ráesett a lábára egy kályha. Nem figyelt eléggé. Volt olyan is, amikor nem tettünk eleget a vállalásunknak. Tavaly a tagszervezésben maradtunk le. Ezért nem kaptuk meg másodszor a szocialista címet. Az idén az áruforgalmi tervünkkel van baj. Nem biztos, hogy teljesítjük. — De megbróbáljuk és sikerülni is fog — szólt közbe Márkus Ernő bécsi. A többiek bizonyitóan bólintottak a rangidős szavaira, pedig még több mint egymillió hiányzik az 5 700 000 forintos tervükből. — majnár — KEMÉNYFA EXPORTRA Fontos kezdeményezés született az erdőgazdaságokban: — a néhány éve meg szinte teljes egészében tűzifának használt bükk-, gyertyán-, cser- és tölgy rönkökből mind nagyobb mennyiséget exportálnak értékes papírfaként. Hazánkban jelenleg még csak az úgynevezett lágy fafajokat tudják felhasználni papírgyártásra, így a kemény tűzifa bizonyos fokú minőségi romlása árán most a keményfa legjavát exportálhatjuk. — Egyúttal megkezdődtek az előkészületek a keményfa hazai fel- használására is: ha az évi kitermelés eléri a tervezett gyár felahsználási kapacitását. a bükk-, a gyertyán-. a cser- és tölgyrönkökből itthon készül majd papír.
