Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-17 / 245. szám
1965. október 17. SZOLNOK MEGYEI NEPLAl 3 A munkaförvény és munkaerkölcs mindenkit egyaránt kötelez MELLÉKÁLLÁS VAGY HARÁCSOLÁS ? „Sártenger volt, most nincs utca járda nélkül66 K i ne tudná, hogy a másodállásod?:, a mellék- foglalkozások létesítéséről szóló rendelkezés azért született meg annak idején, hogy részben enyhíteni tudjunk a szakember- hiánnyal küzdő vállalatokon, intézményeken. Köztudomású, hogy az orvosi ellátást teljes egészében nem is tudnánk másképp megoldani, csak másodállásokkal. És csak helyeselhetjük, hogy kutatóink mellékállásként oktatják egyetemi ifjúságunkat, s hogy egyetemi tanárok tudományos intézetekben is dolgoznak. Sok olyan munka- területet lehet felsorolni, ahol a másodállások létesítése nemcsak a vállalat, nemcsak az egyén, hanem elsősorban a népgazdaság érdeke. Ahol ésszerűen és becsületesen élnek ezzel a lehetőséggel, ott a másodállások és a mellékfoglalkozások jelentős megtakarítást hoznak a vállalatoknak, a népgazdaságnak Sajnos, vannak olyanok, akik a másod-, vagy mellékállásukat csupán pénz- kereseti forrásnak tekintik és nem többnek. Akadnak gátlástalan pénzhajhászók, akik a mellékkereseteket a harácsolás forrásainak, a bőség szarujának” tekintik. Akik nem a keményen, a becsületesen végzett munka eredményeiből akarnak jobban élni, hanem a könnyen, a lehető legkevesebb munkával szerzett pénzből, A szocialista munkamorál alapja: mindenki képességei szerint Ám sokan sem a főállásukban, sem a másodállásukban nem nyújtják képességeik maximumát. De nem is nyújthatják, mert a könnyű pénzszerzéstől sarkalva egyre több, nem egyszer erejüket meghaladó feladatokra vállalkoznak. S az eredmény? Felületesen végzett munka, sokszor jelentős anyagi kár az egész népgazdaságnak. S zolnokon például az Ady Endre utcában elkészült egy új, 75 lakásos lakóépület. Az eredeti költségvetés szerint az építkezésre 15 és félmillió forint volt az előirányzat. Ezzel szemben a kivitelezés majd 10 százalékkal többe került. Kiderült: tervezési hiba miatt van ez a költségtöbblet. Most pereskedik a tervező és a beruházó. Miből adódhatott, hogy ilyen tévedés legyen egyetlen építkezésnél? A tervezőiroda öt felelős beosztású műszaki dolgozója csupán tavaly és csak a megyében dolgozó gépállomásoktól majd 130 ezer forintot vett fel, mint mellék- foglalkozásért járó munkabért. Milyen értékű terveket készítettek el ezért a pénzért? Könnyű kiszámolni, ha tudjuk: rendelet Írja elő, miszerint az elkészült tervek értékének 10 százalékát lehet csak így kifizetni. Nem kevés munkaóra kellett ahhoz, hogy a majd másfélmillió forint értékű terv elkészüljön. Körülbelül ilyen aránynak megfelelő összeget fizetett ki tavaly jutalomképpen a Szolnok megyei tanács is. A tervezők társadalmi munkában — köztük a megyei tanács tervezőirodájának több műszaki dolgozója — 3 664 000 forint értékű községfejlesztési létesítmény tervét készítették el. Ezért mgjd 300 ezer forint jutalmai kaptak. A társadalmi tervezés előnye, hogy hamarabb és olcsóbban készülnek el a tervek De csak akkor előny ez, ha valóban társadalmi munka, • ha azt valóban munkaidőn túl végzik. De vajon milyen társadalmi munka az, amely a mellékállásokkal majd azonos értékű jövedelemhez juttatja a vállalkozót? Burkolt mellék- foglalkozás ez és semmi más! Lejáratja a társadalmi munka nemes fogalmát. E gy ügyészségi vizsgálat a közelmúltban megállapította: ,> .. a tervezőiroda dolgozói társadalmi munkában szinte üzemszerűen készítik a terveket. Feltehető, hogy igen jelentős tervkészítési munkák akadályozzák a tervezők hivatali munkáját, illetve azokat hivatalos idő alatt végzik...” Mi ez, ha nem a szocialista munkamorál megcsúfolása? Most mondhatják: hiszen a tervezőiroda múlt évi tervét 140,4 százalékra teljesítette. Mi kivetnivaló van abban, ha mellékmunkát vállalnak? Visszakérdezhetjük: milyen terv az, amit ennyire túl lehet teljesíteni? S legyünk hívek az igazsághoz: tavaly tizennégy műszaki dolgozóval több alkalmazottuk volt, mint amennyit a tervkészítéskor figyelembe vettek. Tehát nem volt nehéz túlteljesíteni ezt a tervet. A Gépállomások Megyei Igazgatóságának van jogásza. Mit csinál? Munkakönyveket ellenőriz, nyilvántart, fegyelmi ügyekben fejt ki tevékenységet, figyelemmel kíséri: megfelelő összegű lakbéreket fizetnek-e a szolgálati lakásokért, segítkezik a dokumentációs vizsgálatoknál. Ugyanakkor viszont minden gépállomás mellékállásként foglalkoztat jogászt. A megyei tanács jogi irodáján dolgozó dr. Schüller Józsefnek például négy gépállomáson van mellékállása. Dr. Halasi Emil, a Középtiszavidéki Vízüg'/i Igazgatóság jogásza, ö a megye három gépállomásán lát el jogi képviseletet: Jászkiséren, Mesterszálláson és Tiszafüreden mellékállásként. Kérdés, hogyan? Hiszen a tárgyalások — amelyeken a jogásznak feltétlenül ott kell lennie — általában délelőtt és délután vannak a bíróságokon. S egyáltalán: munkaidején túl utazik ki a megye három különböző pontjára? Nem hinnénk. Azt is megkérdezhetjük, feltétlenül szükséges-e minden gépállomásnak külön jogtanácsost alkalmaznia? Hiszen a Mesterszállási Gépállomáson például tavaly egész évben összesen tizenegy vitás ügy volt. Nem sokkal több a Jász- kiséri és a Kunhegyes! Gépállomáson sem. Viszont ezek az ügyek sem voltak olyanok, amelyek feltétlenül jogászi munkát igényeltek volna. Csak érdekességként említjük meg. hogy ugyanakkor a vízügyi igazgatóság — akinek a jogásza vidéken három mellékállást tud ellátni — az AKÖV által küldött fuvarleveleket ugyancsak mellékórádként revidiáltatja a FÜSZÉRT egyik dolgozójával. Gyakori jelenség az :s, hogy az egyes vállalatok, intézményék mesterségesen szélesítik a maszek-munkák körét. „Nem tudjuk vállalni, nincs rá kapacitás” — mondják, de szinte kérés nélkül hajlandók rendelkezésre boosájtani dolgozóikat, mint magánvállalkozókat. A Tószegi Gépállomás igazgatója például kijelentette: „Rá vagyunk kényr szerítve, hogy mellékfoglalkozásként is alkalmazzunk tervezőmérnököt. Tavaly nyár végén felettes szervünk közölte velünk, hogy november iO-re készíttessük el egy út és egy raktárépület tervét, mivel másfélmillió póthitelt adnak. Elmentünk a megyei tanács tervezőirodájához, kértük, segítsenek. Azt válaszolták: ők erre az évre ezt a munkát nem vállalhatják, de javasolják, bízzuk meg egyik tervezőmérnöküket, az majd mel'ékfoglalkozásként megcsinálja. Megfogadtuk a tanácsot és a szükséges terheket hat héten belül kézhezkaptuk?’. A laza munkafegyelem valósággal csábítja az embereket. S aki egyszer rájön, hpgy lehet könnyűszerrel pénzhez jutni, mi a biztosíték rá, hogy nem indul el ezen az úton? Itt most azon túl, hogy ne fizessünk ki könnyedén és sokszor feleslegesen pénzt az állam zsebéből, morális kérdésekről van szó. Hogyan utazik ki egy vállalati jogász, vagy tervező, hogy mellékfoglalkozását ellássa? Legtöbbször vállalata gépkocsiján hivatalos kiküldetésbe megy, s még a napidíjat is felszámolja. Hogy közben ellopja azt az egy-két órát maszek munkája ellátására, kinek fáj az? J P énzről is szó van. De ha megkívánjuk egy munkástól egy kereskedőtől, egy tisztviselőtől, vagy bármilyen foglalkozású embertől, hogy hivatali munkaideje alatt képességei szerint becsülettel dolgozzon, végezze el maradéktalanul a rábízott feladatokat, akkor ezt az igényt bárkivel szemben támaszthatjuk. Nem írtak külön munkatörvényköny- vet egyetlen ember számára sem. Mint ahogy nincs külön munkaerkölcs munkásnak, jogásznak vagy tervezőmérnöknek. Sajnos, az is előfordul, hogy olyan másodállást vállal valaki, mely összeférhetetlen főállásával. Vannak olyanok, akik a felügyeletük alá tartozó intézményeknél töltenek be mellék-, vagy másodállást. Dr. Juhász Kárólynak, mint a Termelőszövetkezeti Tanács Szolnok megyei irodája volt vezetőjének kötelessége volt a közös gazdaságokban folyó jogi munka megszervezése, irányítása, jogi tanácsok adása, ö azonban ezért a munkáért sorozatosan pénzt fogadott el a termelőszövetkezetektől. Miután rájöttek ebbéli tevékenységére, jelentős összeget visszafizetett a - gazdaságoknak. Amikor a bíróság felelősségre akarta ezért vonni, kiderült: felettese szóbe1 i- leg engedélyezte ezt a szabálytalanságot. Az ügyre most másodfokú bírósági tárgyalás tesz majd pontot, mivel az ügyész óvást jelentett be. Hogyan szüntethetők meg a visszaélések? Egyszerű: nem szabad alkalmat adni a könnyű pénzszerzésre. Ezért pedig elsősorban a gazdasági vezetők a felelősek. Teremtsenek olyan légkört vállalatuknál, intézményüknél, amelyben tartani kell a felelősségrevo- nástól annak, aki érdemtelenül engedélyez, vagy vesz fel külön keresetet. S másod-,' vagy mellékállást csak annalc engedélyezzenek, aki becsületes hivatali munkájával kiérdemelte azt, vki különmunkáit . nem végű hivatali munkájának rovására. Ez év január elsején lépett életbe az Elnöki Tanú . törvényerejű rendeleté a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról. Szerezzünk érvényt maradéktalanul a benne foglaltaknak. A jászteleki tanácsháza barátságos kis épület. Mostanában hétköznap délelőttönként meglehetősen kihalt, hiszen a falu apraja- nagyja az őszi betakarítással van elfoglalva. A darálóban azonban pezseg az élet. Ma csütörtök van, többen darálnivalót hoznak, mások a fájukat vágatják fel. — Nekem nem sok dolgom van a tanáccsal — feleli kérdésünkre a megfontolt szavú molnár: Rákos Oláh Józseffel, a kunhe- gyesi művelődési ház vezetőjével beszélgettem a minap, amikor egy fehérköpenyes nő állított be, s egy cédulát adott át az igazgatónak. Oláh elvtárs összeráncolta homlokát: — Sok ez egy helyen, s mindössze egy hét alatt. Böngészte a névsort, majd magyarázólag hozzáfűzte: — Megkértük azoknak a helyeknek vezetőit, ahol hivatalos ügyeket intézve az embereknek alá kell írni a nevüket, hogy szóljanak, ha analfabétákkal találkoznak, íme; itt a gyógyszertár első heti „eredménye”: tíz analfabéta címe. De hátra van még a posta, a tanács, a a többi szerv jelentése. — Aktíváink felkeresik az írástudatlanokat, s elmondják nekik: nem kell (Tudósítónktól) Kibővített ülést tartott a törökszentmiklósi városi KISZ-bizottság, melyen megjelentek Magyar János a városi pártbizottság titkára, Fehér Miklós a városi tanács vb-elnöke, Széplaki Katalin és Kerek Béla, a megyei KISZ-bizott- ság munkatársai, Lázár Barnabás Kossuth-díjas állami általános iskolai igazgató, valamint a város üzemi pártszervezeteinek képviselői. Mász Imre, városi KISZ- titkár beszámolójában a város ifjúságának nevelési feladatairól szólott. A hozzászólások során Szécsi Gyula gimnáziumi tanár Vilmos. — A falu fejlődése azonban a községi tanács jó munkáját dicséri. Villany, járda, vízhálózat épült. Mi is sokat tettünk érte, de a tanács is. Itt születtem, emlékszem a sártengerre. Most nincs utca járda nélkül. Illés István tsz-tag. C mint mondja, gyakori vendég a tanácsházán. Hol ennél az előadónál, hol annál, hol az elnöknéll De még nem volt olyan eset, hogy ne intézkedtek volna; O belülniök az iskolapadba, ha akarják egyéni foglalkozás során is megtanítjuk őket ími-olvasni. Ha valamelyik megadott címen idős embert találunk, azt már nem ösztökéljük a tanulásra, hanem Invitáljuk: látogasson be időnként a kultúr- házba, az öregek klubjába. — Azt szeretnénk rövid időn belül elérni, hogy minél kevesebb ember rajzoljon keresztet a neve helyére. Ezért nem várunk a2 összeírások összesítésére, hanem folyamatosan végezzük a munkát. Még bizottságot sem alakítottunk, úgy láttunk munkához. így van ez jól, — mert ugyan kinek hiányzik a bizottság szervezése, annak ülésezése, mikor azt az időt is lelkes munkában lehet eltölteni <S. B.) az üzemek és vállalatok segítségét kérte a végző középiskolások támogatásában. Széplaki Katalin a fiatalok kezdeményezéseinek megbecsülését kérte és felhívta a figyelmet a KISZ-en kívüli fiatalokkal való foglalkozás fontosságára. Fehér Miklós a szocialista hazafi- ságnak és az internacionalizmusnak a fiatalokra háruló feladatairól beszélt. Magyar János pedig azt hangsúlyozta, hogy az ifjúság a szocialista építésnek nemcsak szemlélője, hanem aktív résztvevője is. „Van miért harcolni, van miért küzdeni és ez a boldogabb jövő” — mondotta befejezésül. megelégedett az ügyeik intézésével. Pista bácsi — Ali István nyugdíjas — élénk résztvevője a község életének. Ott van a a tanácstagok beszá. mólóin is. ö azt tartja leg. nagyobb eredménynek, hogy az elnök úgy foglalkozik az emberekkel, ahogy kell. Valamennyi megkérdezettnek feltettük a kérdést: Ha most kellene választaniuk, megválasztanák-e a jelenlegi összetételű tanácsot? A válasz egyértelmű, egységes, határozott igen. Olyan választ is kaptunk: Miért, hát tudnak ennél jobbat mondani? — Vannak az embereknek panaszai, hogyne lennének — mondja Dalocsa Mártonná iskolaigazgató, társadalmi elnökhelyettes és körzeti tanácstag. — Csakhogy a jogos panaszok nagyrésze megoldódott a villanyhálózat, a közkutak kiépítésével, a vízvezetéssel. Ami egyéni panasz van, azt főleg családlátoga. tásokkor hallom, mint például a jákóhálmi részen az adókivetés ügyében. A párttitlkárhelyettes Túróé zá Mihály fiatal pedagógus, ő a párttagság véleményét tolmácsolja: a taggyűléseken és egyebütt is tapasztalhatta, a tanácsra és vezetőire nem lehet rossz szót hallani. Ennyi bevezető után tértünk be a tanácselnökhöz. Harminc év körüli fiatal tanárember, Kisbakonyi István. A község szülötte. Vili bácsi, a molnár is úgy emlegette: „A Pistát jól ismerem még kisdiák korából.” Éppen egy öreg nénivel beszélget. Tanácsot ad neki, mivelhogy ebben az ügyben másképpen nem segíthet. Arról van szó, hogy az asz- szony moetohalánya három héttel ezelőtt felpakolt, elköltözött a faluból és otthagyta a nénikét. — A legnagyobb problémát az ilyen típusú panaszok adják. Családi ügyek. Ezekben mit tehetek én vagy bárki, aki kívülálló? — kérdi sajnálkozva az elnök, A tanácsapparátus munkájára egyébként jellemző, hogy az intézkedésre megszabott határidőn belül mindenkinek az ügyében döntést hoznak, határidő- meghosszabbítást évente mindössze két-három esetben kémek és kapnak a tanácsiak. A jó kapcsolatra, ha közvetve is, jellemző az adómorál javulása. Évről évre 110 százalékos az adóbefizetés a községben, ami azi jelenti, hogy az évi kivetés maradéktalan megfizetésén kívül az előző évek hátralékát is törlesztik, öt-hat notórius nemfizető akad mindössze, ezekkel szemben természetesen eljárnak. Vannak jogosulatlan panaszok is. Egy idős cigányember például a tanácstól követelte, hogy intézze el a nyugdíját. Nem akarta megérteni, hogy az, akinek sohasem volt állandó munkahelye, egy napig sem voll bejelentve az SZTK-ba, az nem kaphat nyugdíjat, Van még egy el nem tetézett közérdekű panasz: o fügedhalmi tanyarész lakói régóta kémek vegyesboltot. A tanács tett is lépéseket, de az fmsz a boltvezetőnek csak százalékos részesedést adhat. Ezért nem vállalja senki a munkát. Az ottla- kók panasza jogos, a tanács viszont eddig ezt nem tudta elintézni, pedig szeretné. Vajon nem lehetne a központból vándorbolt formájában egy héten egy- szer-kétszer gépkocsival szállítani árut erre a részre? Van bizalom a jásztelkiekben a tanács munkája iránt, és a tanács igyekszik rászolgálni erre a bizalomra. — bt — Héílőíől játékvásár 40 százalékos árengedménnyel Kártyák 30 százalékkal olcsóbban A Sport-, Hangszer-, és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat október 18—november 6 között engedményes játékvásárt rendez. Hétfőtől 20—22 különféle játékot negyven százalékkal olcsóbban hoznak forgalomba. — Jóllehet a vásár cikklistája nem különösebben gazdag, az akcióba bevont cikkekből van elegendő. Nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is kínál játékot a vásár. Ugyancsak hétfőtől 30 százalékos engedménnyel kerül forgalomba valamennyi magyar és romi kártya, amelyekből összesen több mint 650 000 csomag kerül az üzletekbe. A 22 millió forint értékű áruval rendelkező játék- és kártya-vásártól a kereskedelem azt is reméli, hogy a közelgő évvégi csúcsforgalmat bizonyos mértékben talán sikerül előbbre hozni. Annál is inkább, mert a háromhetes vásár után a kedvezményes cikkek ismét eredeti áron kerülnek forgalomba. ISMERTETŐ JEL; a kereszt Becsüljék ntetj a fiafalok kezderMétu/ezéséf
