Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-13 / 241. szám
1965. október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják színes kulturális elet a kisújszállási GIMNÁZIUMBAN lakos részére nyújt szemészeti ellátást, így szemüveg- rendelést is. Másfél év óta viszont ezen felül kénytelen ellátni Jászberény várost és járást is, aminek következtében mindennapos eset, hogy nyolcvanan is várakoznak a szemészeti szakrendelő ajtaja előtt. Olykor előfordul, hogy még a karcagi és mezőtúri szakrendelés kiesését is a szolnoki szemészeti szakrendelésnek kell pótolnia, illetve helyettesítenie, ilyenkor százan is szoktak időnként várakozni. Amikor mindkét főfoglalkozású szemész szakorvosunk dolgozik, tehát nem beteg, vagy nincs szabadságon, napi 12 órán keresztül van rendelés, a jelentkező vidéki betegeket aznap el is szoktuk látni, legfeljebb tizenöt-húsz helybeli szemüvegrendelésre váró beteg szokott másnapra maradni. Az ún. berendeléses rendszer nem célravezető egy fél megyére kiterjedő megyei rendelőintézet esetében, de még kisebb intézeteknél sem. Ez az oka, hogy egyes vidékeken öt hónapig tart _ egy szemüvegrendelés; nálunk csak 5—6 órát kell várakozni rá. Amíg a jászberényi rendelőintézet helyett is a szolnoki szakrendelésnek kell ellátnia a szemüvegrendelést, tehát amíg Jászberényben szemész szakorvos le nem telepszik, addig ezen a számunkra is valóban nagyon áldatlan helyzeten változtatni, sajnos, nem áll módunkban. Dr. Osgyán István igazgató főorvos Az illetékes válaszol JÁR MAR A SZÍNHÁZI BUSZ A VEGYIMŰVEKIG JOGI t anácsadó Házastársak közös lakáshasználatára vonatkozó kérdések Gimnáziumunk kulturális bizottsága a tanulók igényeinek megfelelően nagylétszámú önképzőkört indított. Ezenbelül művészet- történeti, irodalmi és előadó-művészeti szakkör működik. összesen hetvennyolcán tevékenykednek a szakkörökben. Október 2-án az ifjúsági klubban az előadóművészeti szakkör tagjai irodalmi műsort adtak elő Himnusz a békéről címmel. Szoros SZÜRET CSERKESZOLLON „Hol a szemüveg?” című szeptember 9-én megjelent cikkünkben Béki Irén tanárnő Jászapátiból elpanaszolta, hogy szemüvegét nem kapta meg. Az OFO- TÉRT központja az ügyet kivizsgáltatta és az alábbi választ küldte: Boltunk vezetője közölte, hogy a szemüveget szeptember 2-án postázták. A panaszos észrevételét köegyüttműködésben dolgoznak a mi kultúrmunká- saink a városi könyvtárral. — A komolyzene iránt is nagy az érdeklődés a kollégisták részéről. Ez évben főként Liszt életével és munkásságával foglalkoznak. Két produkciót szán a kulturális évadra a kollégium irodalmi színpada. Jelenleg egy Illyés Gyula estre készülünk. Kun János Kisújszállás, Móricz Zsig- mond Gimnázium szönjük, boltunk vezetője azonnal intézkedett; így a jövőben minden héten postázzák az elkészült szemüvegeket. Meg kell jegyeznünk, hogy korábban az a helytelen és már megszüntetett gya . korlat volt érvényben, hogy az SZTK szolnoki alközpontján keresztül egy hónapban egyszer adták postára a szemüvegeket. Bencze László szolnoki olvasónk nehézményezi, hogy a színházban az október 8-i előadás után a szokásos autóbuszjárat még mindig hiányzott, jóllehet eddig már több előadás lezajlott. Ugyanakkor kéri, hogy a Vegyiművektől, Cukorgyártól ne csak a csúcsforgalmi időben közlekedjék az állomásig autóbusz. Az AKÖV-től kapott tájékoztatás alapján közölhetjük, hogy október 9-től beállították az úgynevezett színházi járatot a Vegyiművekig. Ugyanakkor megállapították, hogy a Vosz- tok útra igyekvők a színházi előadás végeztével — 22.25-kor, illetve 22.40-kor kaphatnak a Kossuth téren menetrendszerű autóbukás Ami megbukott: az egy kis barátságos helyiség a Tisza mozi mellett. Apró székek, gyermekméretű asztaloik, színes képek a falon, mesekönyvek, játékok. Télen kellemes, barátságos meleg, no meg egy óvónéni, aki vigyázott a csemetékre, amíg szüleik a mozielőadást nézték. Az intézmény öt évet élt. 1965. februárjában szép csendesen „kinszenvedett”. Felszerelését átadták az egyik szolnoki óvodának. Vannak akik még ma is keresik a gyermekmegőrzőt. Az intézmény megbukott és helyén csak üresség ásí- tozott hónapokon kereszt tül. Most a megyei tanács igazgatási osztálya által kiadott rendelkezés értelmében a helyiséget ideiglenes lakás jelleggel Harangozó Ferencnek, a Moziiizemi Vállalat főkönyvelőjének adják 1966. december 31-ig. Utána vagy ha közben Harangozóék rendes lakást kapnak, kötelesek a helyiséget közületi célra újra rendelkezésre bocsájtani. Ami a bezárás okát illeti: Egy vizsgálat eredményeként kiszámították, hogy a helyiséget előadásonként 1,4 gyermek veszi igénybe. Ami azt jelenti, hogy voltak néha tizenöten is. de gyakran egy vagy egy apróság sem játszott a kockákkal, képeskönyvekkel. Az egy gyermekre eső gondozási költség 7 forint volt. Ahogyan mondani szokták: nem volt kifizetődő. Harangozó Ferenc valóban nagyon nehéz lakás- helyzetben van. Egy távoli. buszt. Menetrendmódosítással előre hozták a szanda- szöllősi autóbusz indulását 22.35-re, így az a rákóczi- falvai busszal egyidöben indul az állomástól és egyszerre érnek a Kossuth térre• — Az arrafelé igyekvő színházi közönség tehát kényelmesen utazhat haza. Ami a Vegyiművektől az állomásig közlekedő buszokra vonatkozó kérést illeti, annak a vállalat sajnálatára nem tehet eleget, mert a csúcsforgalmi időn kívül a forgalom zavartalanságát éppen az segíti elő, hogy a járatok nem érintik az állomást. Gyakran hatvan utas idejéből vettek él a régi rendszer szerint, az állomásnál leszálló négy-öt utas kedvéért. töriéuefe minden közműtől messze eső házban, egy egészségtelen szoba, ez minden, amivel rendelkezik. Felesége súlyos beteg. Érthető, hogy a vállalat igazgatója a humánumra hivatkozva beleegyezett abba, hogy az üres helyiségbe ideiglenesen beköltözzék. Mellékzönge: a Tempó Ktsz elnöke írásban igényelte a helyiséget csoportos gyermekmegőrzésre és a pótmama szolgálat székhelyéül két hónappal ezelőtt a városi tanácstól. Ezt a kérelmet a döntésnél nem vették figyelembe. Ami a helyiség távolabbi sorsát illeti: szerintünk a gyermekfoglalkoztató létesítése jó kezdeményezés volt. Szélesebb körben kiterjesztve, jobb propaganda munkával biztosítható lenne a látogatottsága. Ilyen intézményre szükség van és itt az anyagi szempontok csak másodrendű szerepet játszhatnak. Inkább azzal kellett volna kísérletezni, hogy az intézményt népszerűsítsék. — Esetleg más szórakozóhelyen idejüket töltő szülők, színház, hangverseny, filmklub-látogatók Is szívesen igénybe vették volna mérsékelt díjazás ellenében, ha erre lehetőséget biztosítottak volna. Végül nem árt felfigyelni a Tempó problémájára sem. az ése+ően fontos pótmama szolgálatot, a csoportos gyermekfofflslkozta- tást és megőrzést immár két éve nem tódia megoldani — helyiséghiány miatt. Pedig Szolnok város lakói ezt is igénylik. — ht — ISMERETES, hogy népi államunk a második világháború rombolása és egyéb okok folytán rendkívül rossz lakásviszonyokat örökölt Pártunk és kormányunk komoly erőfeszítéseket tesz a lakáshiány csökkentésére. E téren azonban negatív tényezőként hat az a körülmény, hogy egyes házasságok felbomlásával az egyszer már megoldódott illetve kielégített lakásigények újból jelentkeznek. Igen fontos népgazdasági és lakáspolitikai érdek, hogy ebből eredően a felek újabb lakásigényeit a lehetőséghez mérten ne szaporítsuk, az arra illetékes bíróság a felmerült lakásvitát az adott lakás keretein belül oldja meg. Ugyanis a házastársak között a lakáshasználat tekintetében felmerülő vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A bírói gyakorlat szerint ha az elkülönített vagy megosztott használat lehetséges, (két különbé járatú, vagy ilyenné képezhető lakószoba vanj, akkor egyik házastárs sem kötelezhető távozásra, a lakás megosztott használatát kell elrendelni. Azonban e területen sem járnak el a bíróságok sablonosán, hanem figyelembe veszik a szubjektív feltételeket is. Ha az egyik fél brutális, izgága, összeférhetetlen magatartást tanúsít, akkor még ha objektíve fennforog a lakás elkülönített használatának lehetősége, a további súrlódások (becsületsértés, testi sértés stb.) elkerülése végett nem indokolt a közös lakásnak megosztott használatban való hagyása. Tehát a megosztandó lakás tárgyi adottságai mellett messzemenően vizsgálni kell a felek személyében rejlő okokat is. Természetesen bírói döntésre csak akkor kerül sor, ha maguk a felek a közös lakás megosztásának a kérdését nem tudják megoldani. A KÖZÖS LAKÁS használata rendezésének nem előfeltétele a házasság felbontása, hanem kizárólag az a helyzet, hogy a közös használat lehetetlenné vált. Ezzel kapcsolatban felmerül a végleges elköltözés tényének a kérdése. Itt körültekintően kell vizsgálni az elköltözés körülményeit, hogy az végleges szándékkal történt-e. Ugyanis ennek messzemenő következményei vannak: a lakásban visszamaradt házastárs önállóan lesz jogosult a lakáscserére, albérletbe adásra. Még az elkülönített használatra alkalmas lakást is kizárólag egyik házasfél használatában kell hagyni, akkor, ha a másik házas- táns azt végleg"-, elhagyási szándékkal tartósan elhagyta vagy máshol állandó jellegű lakáshoz jutott. Ha a felek a bontóperben elmulasztották a lakás- használat kérdésének rendezését, akkor utóbb az ezirányú perben még mindig érvényesíthetnek esetleg a bonitóperi tényállításon túlmenő bizonyítékokat. A bíróságnak az a döntése, mely szerint mindkét fél a lakás használatában marad, nem változtat a lakásjogi helyzeten. Egymagában az életközösség megszakadása vagy a házasság felbontása a bérlőtársi jogviszonyt nem szünteti meg. Az ezirányú ítélet nem létesít társbérletet, a bérbeadóra nem hat ki, vele szemben a volt házastársak az elkülönített használat elrendelése ellenére továbbra is együtt kötelezettek, bérfizetési kötelezettségük is _ egyetemleges. Ha a volt házastársak közös lakása közös tulajdonukat képező házban volt, e lakás használata kérdésében a bírói gyakorlat hasonló elvek alapján dönt. mint a bérelt lakás esetén. Az élettársi kapcsolat nem létesít bérlőtársi jogviszonyt, mert a házasságon kívül együttélő férfi és nő élettársi kapcsolata jogrendszerünk szelleméből következően nem eshet a házastársi jogviszonnyal egyenlő elbírálás alá. így a lakással való rendelkezési jog általában változatlanul a lakás bérlőjeként szereplő élettársat illeti meg egyedül. Az élettársi kapcsolaton alapuló lakáshasználattól ei kell határolni azt a lakáshasználatot, amikor az élettársak valóban bérlőtársak is, mert a lakásba együtt költöztek be, a kiutalást bérlőtársként nyerték el. Ebben az esetben a lakáshasználat alapján a bérlőtársasságra és a megszüntetésre vonatkozó lakás* ügyi szabályok az irány- fiicLóík* A TÁVOZNI kényszerülő házastárs részére kivételesen indokolt esetben kárpótlást lehet megítélni. — Erre csak akkor kerülhet sor, ha a lakásban maradó fél vagy a feleik közösen idézték elő azt a helyzetet, melyből eredően többé közösen nem lehet a lakást használni. A kárpótlás célja és rendeltetése csupán az, hogy a távozni kényszerülő felet a lakásváltoztatás költségeinek viselése folytán súlyos, méltánytalan anyagi hátrány ne érje. SZOLGÁLATI LAKÁS esetén sincs akadálya annak, hogy a bíróság a lakás elkülönített használata tárgyában rendelkezzék, ez azonban nem hat ki a szolgálati lakással rendelkező szervre, és az elkülönített használat a munkaviszonyban nem álló házastárs javára csak addig áll fenn, ameddig a másik félnek a szolgálati lakásra létesített bérleti joga fennáll. A TAKÁCSI SZERVEK éppen a lakáshiány miatt gyakran nem tudják biztosítani a kiköltözendő személy elhelyezését Ezáltal a házastársak hónapokig közös fedél alatt kényszerülnek maradni, holott az egy fedél alatt élés lehetetlenségét a távozásra kötelezett házastárs idézte elő tűrhetetlen magatartásával. Az ilyen távozásra kötelezett személyt helyesen tekintik a hatóságok rosszhiszemű, jogcím nélkül visz- szamaradt személynek, akit szükséglakásba is ki lehet költöztetni Megfontolandó és jogszabályi rendelkezést kíván, nem kellene-e az ilyen személyekkel szemben is ugyanazokat a végrehajtási szabályokat alkalmazni, mint az önkényes beköltözőkkel szemben. Ennek következtében még csak szükséglakást sem kellene biztosítani a tanácsi szerveknek, hanem ennek biztosítása is mellőzhető volna a humanizmus megsértése nélkül. A távozásra kötelezés eseteiben csupán egy személy- ről van szó, mégpedig olyan személyről, aki éppen a gyermekek terhére szegi meg a szocialista együttélés szabályait. így az ilyen személyt féken tarthatja az a tudat, hogy magatartása folytán máról holnapra akár az utcára is kikerülhet. Dr. V. N. ^Mdftlaftiati NEM LESZ TÖBBE A RÖZSÄBÖL BUZAKALASZ Szeptember 22- én „Hogyan lesz a rózsából búzakalász” címmel panaszos levél jelent meg. A levélíró elmondotta, hogy Tiszaőr- sön más dísztáviratlapra írták az üdvözletét, mint amilyent a feladó kért. A postaigazgatóság az ügyet megvizsgálta és megállapította, hogy ez az egyfajta LX— 11-es dísztávirat- lap a nagy augusztusi névnapforgalom miatt elfogyott. A megrendelt mennyiséget időben nem kapták meg, ezért fordult elő az a sajnálatos eset, hogy a kézbesítő hivatal más mintájú űrlapra másolta át a táviratot. Az érdekelt postahivatalt utasították, hogy a jövőben az LX—11-es számú űrlapból nagyobb mennyiséget tartsanak raktáron. SZEMÜVEGÜGYBEN EZENTÚL SEM LESZ KÖNNYŰ... Szeptember 29-1 számunkban Varga József jános- hidai nyugdíjas pedagógus elpanaszolta, hogy Szolnokon az SZTK rendelőintézet szemészetén háromszori beutazás után sem tudott szemüvegrecepthez jutni, mert rengetegen voltak, két alkalommal sorszámot sem kapott, harmadik esetben mintegy nyolcvanan voltak előtte. Megemlíti, hogy jó lenne behívásos rendszert al- ka’mázni a szemészeten. A megyei tanács rendelőintézetének igazgató főorvosa a levélre az alábbiakat válaszolta: Varga József jánoshidai nyugdíjas pedagógus panasza jogos. A Jászberény várost és járást ellátó jászberényi rendelőintézetben kb. másfél éve gyakorlatilag szünetel a szemészeti szakrendelés a szemorvos megbetegedése, majd elhalálozása miatt. Az üres állás betöltésében a jászberényi városi és járási tanács, illetve a megyei tanács vb-jei az illetékesek, nekik azonban, minden jószándékuk ellenére, sem sikerült másfél éve szemorvost letelepíteni Jászberényben, tekintve, hogy erre a célra lakást biztosítani eddig nem tudtak, de jelenleg sem tudnak. A megyei rendelőintézet szemészeti osztálya 220 000 Szüretelnek a háztájiakban a Magyar—Román Barátság Termelőszövetkezetben. A must 19—20 fo. kos. Nemsokára megkezdődik a szüret a közösben is, hiszen több mint ezer holdon kell betakarítani a szőlőt. A szürettel egyidő'oen törik a kukoricát is. Az idei termés igen szép, vannak olyan csövek, amilyenek si'é kukorica bán még nem igen voltak. Meglátszik az eredménye annak, hogy az idén szépen megmunkálták a kukoricát. Pinczés Pál Cserkeszöllő ORRKARIKA A DISZNÓSAJTBAN Egy bizonyítékot küldök önöknek. A szandaszöllösi italboltban disznósajtot vettünk, amelyben egy orrkarikát találtunk. Mikor visszavittem a sajtot és a karikát, a pénztárosnő kijelentette: miért nem hívtam oda akkor, amikor ettem. Én erre csak annyit tudtam felelni: vajon ő odahív-e valakit, amikor valamit eszik. Én mindenesetre a szomszédasszonyomnak azonnal megmutattam a karikát. (A levélíró a karikát mellékelte a levélhez. Szerkesztőségünkben megtekinthető. Nem ártana, ha a disznósajtot; készítő hentes kissé jobban vigyázna arra, mit óhajt elfogyasztatni a gyanútlan közönséggel. A szerk.) Kovács István Szandaszöllős, Béke út 5. Panaszok, intézkedések EZENTÚL HETENKÉNT POSTÁZZÁK A SZEMÜVEGEKET
