Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-13 / 241. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. október 1& Letartóztatták Untung alezredest A Reuter a djakartai rádió közlése alapján je­lentette, hogy hétfőn Közép-Jáván letartóztatták Un- tung alezredest, a „Szeptember 30. mozgalom” veze­tőjét. Untung alezredes Tegalból Semarangba akart menekülni, amikor az indonéz hadsereg két katonája a helyi lakosság segítségével elfogta. A djakartai rá­dió keddi adásában közölte azt is, hogy október 9-én Djakarta közelében elfogták Latif ezredest, a mozga­lom egy másik vezetőjét is. Az ENSZ-közgyülés Angol-amerikai nézeteltérések Á tanúk vádolnak New Yorkban most fo­lyik a per három amerikai diák ellen, akiket azért ál­lítottak bíróság elé, mert 1963-ban a Külügyminiszté. rium tilalma ellenére Ku­bába látogattak. A perben kihallgatott ta­núk vallomása azonban nem a diákok „bűnössé­gét”, hanem az FBI iizel- meit bizonyítják. Hétfőn az egyik tanú, Richard Riemann, kijelen­tette, hogy ő is résztvett ebben az utazásban és pe­dig mint az FBI ügynöke. Azóta — mondotta —min­den kapcsolatot megszün­tetett az amerikai Igaz­ságügyminisztériummal és az FBI-vel is. A tanú kije­lentette: ha valami tör­vénysértés történt, akkor azt a kormány követte el. Egy másik tanú, Hyman Ginsberg, szintén beismer­te, hogy mint az FBI ügy­nöke vett részt egy 1962. decemberében megtartott ülésen, amelyet egy Kubá­ban teendő illegális utazás előkészítésére szerveztek. Moszkva (TASZSZ). Malinovszkij marsall, — szovjet honvédelmi minisz­ter kedden délelőtt fogadta Raul Castrót, a kubai fegy­veres erők miniszterét és az általa vezetett küldött­ség tagjait. Mint ismeretes, a küldöttség a marsall meg­hívására tartózkodik a Szovjetunióban. Phenjan (MTI). Norodom Sziltanuk kam­bodzsai államfő hivatalos látogatást tett a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ságban. A látogatásról kö­zös nyilatkozatot írtak alá, amely hangsúlyozza, hogy az eszmecserék hozzájárul­tak a két ország baráti kapcsolatának és együtt­működésének további meg­erősödéséhez. Brasilia (MTI). A brasíliai egyetemet a hallgatók körében uralko­dó nyugtalanság miatt be­zárták. A diákok ugyanis hétfőre sztrájkot szervez­tek, tiltakozásul az ellen, hogy néhány professzort politikai okokból elbocsá­tottak. Jakutszk (TASZSZ). Mirnijben, a jakutiai gyé­mántipar központjában kü­lönleges (nagyméretű gyé­mántokból álló egyedi kol­lekciót gyűjtöttek össze, a három tucat gyémántból álló gyűjtemény összsúlya 1300 karát. „Elsőszülöttjét”, a 32 karátos Jubileum-ot 1956-ban találták. Az egy évvel ezelőtt talált Október- gvémánt igazi óriás, 69-4 karátjával. Nem sokkal ki­sebb ez, mint a világhírű Sah-gyémánt. A téniszlab- da nagyságú Október a leg­nagyobb gyémánt, amelyet eddig a Szovjetunióban ta­láltak B-rrjrád (MTI). Erős földrengés rázta meg hétfőn Szkopiet és Titográ- dot. A macedón fővárosban először hatos fokozatú ren­gést jeleztek a mérőműsze­rek, majd alig negyed órá­val utána négyes erejű lö­kések rázták meg a várost. An vari károkról nem ér- kopott jelentés. Hétfőn a késő esti órákban húsz má­Az új norvég kormány Olaf király kedden beik­tatta a 15 tagú új norvég kormányt, amelynek mi­niszterelnöke az 52 éves Per Borten, a Centrum párt elnöke lett. Mint ismeretes, a szeptember 12-én, 13-án lezajlott választásokon a munkáspárt vereséget szen­vedett a négy burzsoá párt­ból álló koalíciótól. Jóltéjékozott ENSZ-kö- rökben úgy tudják, hogy a négy nagyhatalom a Biz­tonsági Tanácsban előbb a tanács tájékozódó jellegű ülését tervezi, mielőtt az indiai—pakisztáni tűzszü­net felülvizsgálása tárgyá­ban hivatalosan összeülne a Biztonsági Tanács. A fenti körök szerint a sodpercig tartó, viszonylag erős földrengést jelentettek Titográdból is. A földren­gés nem okozott anyagi ká­rokat Róma (Reuter). Az olasz miniszterelnöki hivatal hétfő esti bejelen­tése szerint Aldo Moro mi­niszterelnök nem fogadta el Fanfani külügyminiszter lemondását A közlemény szerint Fanfanit a közel­múltban baleset érte és egészségi állapotára való hivatkozással kérte felmen­tését Kiszeljov, belorusz kül­dött felszólította a köz­gyűlés tagjait, hogy támo­gassák a be nem avatko­zásra vonatkozó nyilatko­zat és az atomfegyverek el­terjedésének megakadályo­zását célzó határozat szov­jet javaslatát és indokolta ezeknek az okmány tor ve­zetőknek az időszerűségét Utalt arra, hogy az Egye­sült Államok vietnami ag­ressziója a fegyveres be­avatkozás kirívó példája. A Belorusz SZSZK mara­déktalanul támogatja a VDK kormányának és a DNFF-nek a helyzet ren­dezésére vonatkozó javas­latait, ☆ Peru, Brazília és néhány más ország azon javaslatá­négy nagyhatalom között eltér a vélemény atekin- tetben, hogy vajon szük­ség van-e arra, hogy az ENSZ főtitkárának a ta­nács visszamenő hatállyal engedélyt adjon a szep­tember 20-i tűzszünet fe­lülvizsgálására. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok vélemé­nye szerint a szükséges fel­hatalmazás máris megvan, a Szovjetunió és Francia- ország viszont szükséges­nek tartja a felhatalmazás megerősítését ahhoz, hogy a tűzszüneti ellenőrző cso­portot kibővíthessék. Az AFP Rawalpindi bői adott híre szerint a pa­kisztáni hadsereg főpa­rancsnoka hétfőn kijelen­tette: „A pakisztáni had­sereg a szükséges átcso­portosítás után készen áll arra, hogy szembenézzen az ellenséggel, ha az újból elköveti a hibát, hogy Pa­kisztánt erőpróbára kény­szeríti”. Pakisztáni hivatalos kö­rök szerint az indiai csa­patok hétfőn a kelet-pa­kisztáni Kushtia körzetében öt órán át „provokáció nél­kül” tűz alatt tartották a határvidéket. Egyéb harcokról újabb jelentés nem érkezettj val kapcsolatban, hogy — módosítani kell az ENSZ alapokmányát, Kiszeljov kijelentette: ezt az állás­pontot maga az élet cáfol­ja meg, az alapokmány be­bizonyította létjogosultsá­gát s továbbra is kifeje­zésre juttatja korunk nem­zetközi életének követel­ményeit. Leszerelési problémák­ról szólva Kiszeljov síkra- szállt amellett, hogy 1966- ban tartsák meg a leszere­lési világértekezletet, — a föld valamennyi államának részvételével. Hangsúlyoz­ta, hogy addig is, amíg az általános és teljes leszere­lés meg nem valósul, úgy­nevezett részintézkedések­kel kell a helyzeten köny- nyíteni. Mouanza kongói küldött (Brazzaville) erélyesen el­ítélte az Egyesült Államok vietnami agresszióját és síkras7állt a Kínai Nép- köztársaság törvényes ENSZ beli jogainak helyreállítá­sáért. Hasonló értelemben szólalt fel Alpha Diallo — guineai külügyminiszter. ■V­A délutáni ülés utolsó szónoka Nogueira portugál külügyminiszter volt. Mi­kor szólásra emelkedett, a portugál gyarmati politika elleni tiltakozásul — több ázsiai és afrikai küldött, valamint szocialista or­szágbeli képviselő hagyta el az üléstermet. Nogueira a nemzetközi jog bajnoká­nak szerepében tetszelgett és egyebek között elítélte Indiának a kasmíri kér­désben elfoglalt álláspont­ját. (Mint ismeretes, Por­tugália szemben áll Indiá­val, amióta India bekebe­lezte a szubkontinensen fekvő portugál gyarmato­kat.) A közgyűlés hétfőn dél­utáni ülésén elfogadták 35 afrikai ország határozat- tervezetét „az ENSZ és az afrikai egységszervezet — együttműködéséről”. — Az okmány javasolja, hogy a főtitkár az AESZ megfele­lő szerveivel karöltve ta­nulmányozza az együttmű­ködés kifejlesztésének esz­közeit és indítványozza, hogy az AESZ főtitkára ál­landó megfigyelőként ve­gyen részt a közgyűlés ülésszakain. „Komoly nézeteltérések* tárultak fel a nukleáris po­litika kérdésében Stewart brit külügyminiszter és Rusk amerikai külügymi­niszter tanácskozásain — hangoztatták kedden az an­gol kormányhoz közelálló londoni források. A Times tudósítója sze­rint Stewart és Rusk tár­gyalásain lényegében ez a kérdés vetődött fel: „vajon elérkezett-e az idő arra, hogy átfogóbb megállapo­dásra törekedjenek •> Szov­jetunióval, vagy pedig a NATO jelenlegi állapota megköveteli, hogy minden erőfeszítést az Atlanti Szö­vetség megszilárdítására összpontosítsanak, feláldoz­va még a kelet—nyugati VI. Pál pápa felkérte a II. vatikáni zsinat résztve­vőit, hogy ne vitassák meg nyilvánosan a papi cölibá­tus kérdését. A pápa Tisserand bíbo­ros-dékánhoz intézett leve­lében — amelyet a zsinaton felolvastak — hangoztatja, hogy nem tartja helyén valónak a nyilvános vitát Újabb amerikai kudarc Vietnamban Hírügynökségi jelentések szerint kudarccal végződött az amerikaiak legnagyobb dél-vietnami hadművelete. Mint ismeretes, Saigontól 450 kilométerre a Suoi La Tinh völgyben az amerikai csapatok hadműveleteket folytatnak, amelyek eredeti célja öt partizánzászlóalj be­kerítése volt. A három­napos hadművelet kezdetén is nyilvánvaló volt már, hogy a csapatösszevonások nem járnak sikerrel, de az amerikai katonai vezetők még hétfőn este is remény­kedjek, hogy legalább két zászlóaljat bekerítenek. — Kedden reggel azonban ki­derült, hogy az utolsó két zászlóaljnak is sikerült rést találnia a gyűrűn. Ameri­megbékélés lehetőségét is?" Londonban rámutatnak, hogy Gromiko szovjet kül- ügyminiszterrei folytatott múltheti eszmecseréje alap­ján Stewart megerősítve látja a genfi leszerelési tár­gyalásokból levont követ­keztetését: a Szovjetunió nem hajlandó olyan meg­állapodást aláírni a nuk­leáris fegyverek elterjedé­sének megakadályozásáról, amely nyitvaihagyná az utat egy nyugatnémet részvétellel megalakítandó NATO-atom- haderő létrehozása előtt. A brit külügyminiszté­riumhoz közelálló források azt jósolják, hogy Stewari még karácsony előtt Moszk­vába látogat és utazásának hivatalos bejelentésére rö­videsen sör kerül. a papi nőtlenség fontos kér­déséről. VI. Pál pápa véle­ménye szerint a papi nőt­lenséget minden erővel meg kell őrizni. A zsinat résztvevői a cö­libátus problémáit érintő véleményüket a zsinat el­nökségéhez írásban nyújt­hatják be. kai hivatalos bejelentés szerint a szabadságharcosok valószínűleg az éjszaka fo­lyamán hagyták el a völ­gyet. Hírügynökségi jelen­tés szerint ez a kudarc okozta csalódás ellenére az amerikai és dél-vietnami csapatok folytatják előre­nyomulásunkat. A másik hadműveleti színtérről Ben Cat környé­kéről érkező jelentések ugyancsak sovány amerikai eredményekről számolnak be: a szabadságharcosok­nak minden esetben sike­rült harc nélkül visszavo­nulnak a túlerő elől. Hétfőn két repülő elvesz­tését ismerték el az ame­rikaiak, az egyiket Észak- Vietnam, a másikat pedig Dél-Vietnam fölött lőtték le. MARQUETALIA t Tüske az imperializmus szívében város megszokott, nyugodt életét élte. A háziasszo­nyok éppen bevásárolni indultak, az utcákon nagykerekű kordék döcögtek végig, a város határá­ban pedig a parasztok békésen művelték földjeiket, amikor sü- Vítően éles hangok hasították szét a csendet. Támadó kötelék­ben repülőgépek és helikopterek érkeztek. „U. S. Army” — e feliratot olvashatták az egészen alacsonyan szálló gépekről, ame­lyek bombákat dobtak le ésgép- fegyvertüzet zúdítottak Marque- taliára, majd széles félkört raj­zolva, eltűntek az amerikai ka­tonai támaszpont irányában. Miért történt e támadás? — Azért, mert Kolumbiában a reakciós burzsoázia az amerikai imperializmussal szövetkezett, hogy „elcsitítsa” az elégedetlen­séget. A kormány tartós, népelle­nes politikája váltotta ki azt az elé­gedetlenséget, amelyet elsősor­ban a földbirtokosok embertelen magatartása szült. Kolumbiában ugyanis a földbirtokosok 0,8 szá­zaléka a művelhető területek 40 százalékát tartja kézben. Ezeken a földeken kínszenvedés a „peo­nók” élete; A birtokos többnyire dlyan megállapodást köt velük, miszerint munkaerejük felett teljes egészében a tulajdonos rendelkezik, s a sovány bérből viszont csakis a birtokos üzle­tében vásárolhatnak — magas áron. Ingyen munkát is végez­tetnek a peonokkal, gyermekei­ket pedig éhbérért dolgoztatják. Egészségügyi, kulturális és szo­ciális szolgáltatásokról szó sincs. Jlyen körülmények között a parasztok nagy tömegei egyre inkább földesuraik eladó­sodott páriái lesznek. Sokan meg­elégelték a kínszenvedést, el­hagyták a birtokokat és Kolum­bia magas hegyei közé vonultak, ahol önálló, szabad közösségeket alakítottak. Földesúri önkény nélkül, maguk alkották meg tör­vényeiket, jogaikat és kötelessé­geiket maguk szabták meg, — munkájuk gyümölcsét ők élve­zik; Az elmúlt két évtizedben Ko­lumbia hegyvidékein öt ilyen szabad „köztársaság” alakult. — Közülük Marquetalia a legna­gyobb és legerőteljesebb. Itt a kezdetbeni önvédelmi reflex fo­kozatosan hatékony, partizán­mozgalommá fejlődött. Program­jukban földreformot irányoztak elő, az államok közti kapcsola­tokat pedig kizárólag az egyen­jogúság elvére építették. Kolum­bia imperialista barát kormá­nyának politikáját és az ameri­kaiak durva beavatkozásait pe­dig határozottan elítélték. ^lolumbia más területein, ott, ahol az egyenjogúság csak elv, és kirívó egyenlőtlenségeket takar, nagy visszhangra talált Marquetalia programja. Guiller- mo Leon Valencia elnök kor­mánya éppen ezért hadművelete­ket indított Marquetalia ellen. Mivel azonban nem bízott kel­lően hadserege erejében, az or­szág területén állomásozó ame­rikai katonaságtól is segítséget kért és kapott. Az Egyesült Ál­lamok kormánya örömmel telje­sítette a kérést, hiszen a szabad­ságot, függetlenséget hirdető Marquetalia tulajdonképpen tüs­ke volt — és az is maradt — az amerikai imperializmus szívé­ben. Ezért mentek a repülők és a helikopterek rajai Marquetalia fölé, 1964. május 18-án ezért őrt a Cordilerrák szabad országára 16 ezer főnyi hadsereg. Bár ek­kor és később is elkönyvelhettek bizonyos területi nyereségeket, a mintegy ötezer négyzetkilométer nagyságú Marquetalia jelentősen mégsem csökkent, politikai er­jesztő ereje és példamutatása vi­szont mindinkább növekszik, nemcsak Kolumbia, hanem La- tin-Amerika népei számára is. A Kolumbiai Kommunista Párt a jogaikért küzdő emberek olda­lán áll. Áprilisi plénuma felhív­ta az ország dolgozóit, fokozzák harcukat az ország természeti kincseit kiaknázó és a néptöme­geket kiszipolyozó külföldi mo­nopóliumok ellen. Harcra szólí­totta őket az általános béremelé­sért, a munkanélküliség meg­szüntetéséért, a kis- és középbir­tokosok állami támogatásáért. E felhívás nyomán kialakulóban van az egységes demokratikus ellenzéki front, amely egész Ko­lumbiát szabaddá és független­né kívánja tenni. JMji a feltétele e harc sikeré­nek? — Gilberte Vieira, a kommunista párt főtitkára így szólott erről: „A kormány ero- szakpolitikája következtében a Marquetaliához hasonló önvédel­mi övezeteket partizánövezetek­ké kell átalakítani. Megkezdődik a partizánjellegű népi harc ál történelmi szakasza. A partizán- tevékenység olyan mértékben fog továbbterjedni, amennyire a hi­vatalos agresszió erre kényszerí­ti. Hosszas tevékenységnek ígér­kezik; győzelmes kimenetele at­tól függ, hogy mennyire sikeriil összehangolnunk és kombinál­nunk a tömegharc összes for­máival”; E szívós küzdelemben egyre szorosabbá ötvöződik a munkás­paraszt szövetség, amely Kolum­bia jobb jövendőjének fontos zá­loga. India—Pakisztán A papi nőtlenség kérdése a zsinaton Milassin Béla

Next

/
Thumbnails
Contents