Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-12 / 240. szám

1965. október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Népi műemlékku Szolnok megyében — Egy régi jász-település nyomában — A népi műemlékek terv­szerű felkutatása és felmé­rése tavaly kezdődött me­gyénkben az Országos Mű­emléki Felügyelőség által kezdeményezett országos felmérés részeként. Eddig tervszerű népi mű­emlékfelmérés megyénkben nem történt. Csak néhány falut vizsgáltak meg a ku­tatók, s azokat is még a felszabadulás előtt. Jászapáti példáján szeretném bemu­tatni, milyen tudományos eredményekkel szolgálhat ez a munka. A jászok a tatárjárás után telepedtek le, egy korábban apátsággal rendelkező el­pusztult falu területére, amelyet akkor még Apáthi- szállásinak neveztek. Az egyre gyarapodó települést 1558-ban szállta meg a tö­rök, s ennek következté­ben néhány évtized alatt elpusztult. Alig 15 család vészelte át a pusztulást. A török 1687-ben történt ki­űzése után Jászapátit a megmaradtak meliert t Gö- mör, Borsod, Heves, Nóg- rád, Nyitra, Szatmár és Ung megyei bevándorlók telepítették újjá. Az új település korábban egy, esetleg két utcás kis falvakban éltek. Jászapátin teljesen új gazdálkodási vi­szonyok közé kerülve, nem az otthon tanult módon kezdtek el gazdálkodni, ha­nem úgy, ahogyan az az Alföjdön abban az időben mindenütt szokás volt. Ez a gazdálkodási rendszer határozta meg az új Jász­apáti településmódját is, amely fő vonásaiban ma is a XVII. század végi álla­potokat őrzi, s ez a tele­pülésimód az ú. n. szállás- kertes település. A falut betelepítő föld­művesközösség erőteljes ál­lattartást folytatott. Gabo­nát csak annyit termeltek, amennyi vetőmagnak és a2 évi kenyérszükségletre kel­lett. A település nagyjából köralakú. Középen áll a templom és itt találkozik a falut sugáralakban átszelő öt nagy hajtóút is. Ezeken hajtották az állatokat a le­gelőre. A templom körül voltak az igen kicsi, ú. n. beltelkek. amelyeken csak a lakóházak voltak. A ^lá­zak között rendkívül szűk utcácskákon zajlott a for­galom. Az összes beltelkek- hez kültelek is tartozott. A kültelkek alkották a kert- séget. Rajtuk Istállók, ólak, fészerek, gabonásvermek, kutak, széna és szalmakaz­lak álltak. Itt aludt kinn a család férönépe, vigyáz­va az állatokra. A kültel­keket zugok kötötték össze, de a telkek nagyobb, leve- gősebb volta miatt a tele­pülésnek az a része sokkal szellősebb benyomást nyújt A legrégibb lakóházak három helyiségből állottak. Közepe volt a pitvar (kony­ha), ebből nyílott egyik ol­dalon a ház (szoba) és a másikon a kamra. A szobát kemencével fűtötték. — A konyhában sárpadkán, nyílt tűzön főztek, a füst a le- padlásolatlan konyhából a padlástérbe húzódva a tető résein távozott a szabadba. A náddal fedett tetőzet ter­hét a ház hosszában a fa­lon végigfutó mestergerenda és a fölötte ágasokon nyug­vó szelemen viselte. A kültelkeken álló istál­lók közül is megmaradt egy emlékeztetőül. Sátorhoz ha­sonló, csapott teteje miatt nyerhette a farazatos istálló nevet. Benne volt a kerek­jászol, amely keresztben szelte át az istállót és mind­két oldalára lehetett álla tokát kötni. A XIX. század másodiK felében a mezőgazdaság kapitalizálódásával Jászapáti lakosai áttértek a nagyará­nyú gabonatermesztésre. A földművelés és állattartás aránya így a földművelés javára billent. Az állattartó kültelkekre többé már nem volt szükség. A lakosság is szaporodott. A bel telken egyre zsúfoltabbá váltak, ezért a kültelkeken lévő is­tállókat elbontották, s he­lyükre lakóházakat építet­tek. A település fő vonásai­ban viszont még ma is őrzi a régi szálláskertes telepü­lés sajátosságait. Jászapátihoz hasonlóan megyénk összes települése a helyi körülmények meg­szabta módon fejlődött vizsgálatuk megyénk tele­püléstörténetéhez és népi építkezéséhez szolgáltat ér­tékes adalékokat. Selmeczi László Munkagépgyakorlat a Mezőt úri Felsőfokú Gépészeti Me zőgazdasági Technikumban Lakóház a Temesvári utcában Álma szüret Jiszaszöllősön A tiszaszöllősi Petőfi Tsz-ben is szorgosak a na­pok. A közös gazdaság erő­gépei és a Tiszafüredi Gép­állomás lánctalpas trakto­rai szántanak, vetnek. Az őszi vetéstervet eddig 80 százalékban teljesítették, s a 800 hold kenyérgaboná­ból 600 holdat elvetettek. A kertészetben a paprika és a paradicsom szedése járja, s megkezdődött az almaszüret is, A tiszafüredi gimnázium hatvan tanuló­ja is segít a mintegy 16— 17 vagon alma leszedésé­ben. ABA IVÁN: HONÁRULÓK Az 1848-as szabadság­harc leveretésében jelentős szerepet játszott a klérus, különösen pedig annak ak­kori vezetője, Hám Ján/tS szatmári püspök, aki ké­sőbb, mint esztergomi ér­sek állt a főurakkal szövet­kezett katolikus főpapok császárhű és népellenes összeesküvése élén. Dicste­len személye aligha inspi­rálta volna az Írót élete re­gényének megírására, ha nem tudott volna elkép­zelni környezetében olyan embert, aki felszentelt nap létére is felismerte az egy­ház igehirdetése és gyakor­lati tevékenysége közötti el­lentmondásokat, és volt bá­torsága szembeszállni ezzel az álszenteskedéssel kendő­zött honárulással. Aba Iván azonban nem Hám Jánost és püspöktársait illeti a re­génye címében megjelölt elnevezéssel, hanem Hay- nau magyargyaláző minő­sítése szerint, éppen ellen­kezőleg, az olyan hős hon­fiakat, amilyen a történe­lemben rangot nem nyert, de regénybe illő, érdemes életével megemlékezésre méltó Gáspár pap, és bör­tönükben halálukra készülő­dő, szerencsétlen rabtársai voltak. A börtön, amelynek elzárt falai között utolsó napjaikat töltötték, és ezek­nek a napoknak vigaszta­lan eseményei, mintegy hát­térül szolgálnak a hős Gás­pár történetéhez, amelyet naplójában őmaga ad elő, önmaga igazolására és hon­fitársai okulására, miköz­ben egyre vészesebben^ kö­zeledik a vég: kinek a bitó, kinek a golyó. A regény menetében a múlt tervsze­rűen váltakozik a jelennel, s a vonalvezetésnek ez a kettőssége olyan egységes cselekménnyé formálódik, amely egyetlen pillanatra sem törik meg, és mindvé­gig ébren tudja tartani az olvasó érdeklődését. A „honáruló” Gáspár pap, mint a püspök, illetve ér­sek írnoka, tanúja volt an­nak a szégyenletes tevé­kenységnek, mellyel egy­házának képmutató vezetői éppen úgy elárulták hitü­ket, mint a pásztorlásukra bízott magyar népet. Vallá­sos és hazafiúi leVkiisme- rete egyaránt fellázadt a kettős árulás ellen, és hi­vatalos minőségében szer­zett értesüléseit a nemzeti kormány rendelkezésére bo­csátotta. Szeret egy lányt, s hogy szabadon követhesse meggyőződését, áttér a kál­vinista hitre és megnősül. Boldogsága azonban csak néhány napig tart, mert egy paptársának álnoksá­ga következtében bitófára kerül. Története, Aba Iván históriai tényekre alapo­zott, vonzó előadásában, életteljesen világítja meg a szabadságharc kevéssé is­mert vonatkozásait. A stílszerü illusztrációkat Kass János készítette. (Kos­suth Könyvkiadó.) K. L. Kóbor lovagok Jean-Baptiste Thierrée Erzsébet-kori drámát mu­tat be Párizsiban — Buster Keaton modorában! A da­rabot 1609-ben mutatták be Angliában, s az akkori kor kóbor lovagjainak ka­landjait szatirizálja. Volta­képpen az angol „Don Quijote”-nak minősülhet. A darabhoz a párizsi be­mutatóra Stephnne Vilar — Jean Vilar fia — írt dzsessz zenét, s az előadást Marx Brothers-ók stílusá­ban tártjaik. 4P^áff/gQ£r^5fy) ÁLLÁS A SZOLNOKI Üi- MHBBHMI városi iskola 25 LAKAS kályha fűtéséhez A TISZA Cipőgyár gépkocsivezetői iga- tutot Keres. k°ezVóanszVemélítnda!- VIZSGÁVAL ren- összkomfortos, ki kalrrmzna a fővára- delkező kazánfűtő- foaástalan bérhazi ä üodálában bS- ke‘ férfi fűtő lakásomat hasonló dapesten je?entke- . segédmunkásokat szó nokiért. Választ zés Írásban vagy (elveszünk. Jelent- ^Bgadőba^a^Ha| személyesen Mart- kezes: Vcndearlató- fűn. a Tisza Cipő- , VaUalatnal svár szemálv7pti ^zoIhok, Kossuth osztályán- tér, Irodaház. II. MEGISMERKED­--------- — ero 15- NÉK evermektelen a sszonnyal vagy 40-től 45 ELCSERÉLNEM szegedi két szoba HAZASSAG famiEEp,tótnak vt}-' AZONNALI belé- lánnyal péssel keresünk éves korig házasság vesz hímonMU gELSÖ ELLEN- céliából „Hűség” U ŐRT. valamint egy- ieligére a szolnoki tálát munkahel vekre — ács szakmunkáso­személyes ÉLEL- hirdetőbe. kát, építőipari vizs­tfavai rondollzoöÄ J eieillKe­eávaJ towoSSSmSS? fecsfirS: -----------------------------­f otel Vfé^tÜgsZ^ői úéM bizonyítvány TÖLTÖTOLL iavító segédmunkái,kot szükséges. Felvétel Szolnokon, a Sza­atíSs aütiÄ vtrfás úW äs------­h acs-igazoias - és TISZASASI Rákó" FOGORVOSOKl munkaruha szüksé- . ”Kako' gvelem! Mindenne­ges. - Jelentkezés CZI Tsz. juhaszokat - fnctechnikal Budapest, V.. Kos- yesz fel- Lakas biz- ma sutb Laios tér 13- tositva. fizetés meg- munkát elvállal Pál *5- földszint. egyezés^ alapján- Je- fogtechnikus, Buda-* A JÁSZBERÉNYI m2m CÍ' °est' 111 kCT” Földművesszövet- utca 16. VEGYES kezet boltvezetőt vesz fel a külkerü létén levő kétsze­ADAS-VETEL AUTÓSOK. MOTO- ___ ______ . ROSOK. FIGYE­m élyes tötevényi 23- pioYET EMt LEM! A KPM számú vegyesbolttá- keres szőíflnltvánv Autóközlekedési ba 1965. december r rf « Tanintézet szolnoki 31—i határidővel? íető Mpinv ilt iskoláia a BAN- Jelentkezni lehet: n|,tÖ nTkfc HALMT ALLAMI az fmsz központtá- út ifi *, Rákó' GAZDASÁGBAN bán Jászberény. hivatásos — nem Ady Endre utca 2Ó . hivatásos gépkocsi­írásban vám; s;p. INGATLAN vezetni és motorke­mélyesen Működé- rékoár tanfolvamot sí és erkölcsi bizo- KÉTSZOBÁS, ker- indít 1965. október nyítvány szükséges, tes — szőlővel be- 19-én. Jelentkezni Útiköltséget csak ültetve, mellékéoü- lehet a Bánhalmi felvétel esetén té- letes családi ház Állami Gar.daság- rítünk- beköltözhetően el- bán. továbbá Szol­“—-- ■■—— ■■■ ; adó- Szolnok. Szí- nők. Eötvös tér 3­A KISÜJSZALLA- get u- 13. sz alatt­Sí Kozseggazdáiko- ■— —————— dasi Vállalat mű- SZOLNOK kömyé- MOTORKEREK- V61S‘?- ^osztásba kén beköltözhető PÁROK, kerékoá- epitesztechnikust hazat keresek meg- vagy művezetőt ke- vételre- ..Nagyobb rofc téu naffviav1 rés. Jelentkezés telek előnyben” tását. felúiítását. személyesen vagy ieligére a szolnoki hengercsiszolást. getSb?enivétStÍkeS «tengely görgőzést —-------------------- „oePIARMO válf"af a SzoTnok S SirS mä víí‘,“s általános iskolát vég- hergépkocsi üzem- _ motoros üzeme, zettséggel. Jelentkez- Írt??,?4 Szolnok. Máius 1 ni lehet a hivatal t6- " Termelőszövetke- utca 2. szám alatt, nökl Irodájában. zet. Tiszafüred. Telefon: 20-25. Értesítés Közöljük fogyasztóinkkal, hogy Szolnok város terüle­tén folyó hó 15-től kezdődően minden SZERDÁN és PÉNTEKEN délután 17—18 óráig Verseghy úti irodaházunk pénzbeszedői áramszámláikat kifizethetik. A két napon csak délután, míg a többi napokon to­vábbra is reggel 7-től 8 óráig állunk rendelkezésükre. TITASZ V. Szolnoki Üzletigazgatósága helyiségében 4 termelőszövetkezetek kedvező feltételek mellett november 15-ig köthetnek FAGYBIZTOSÍTÁSSAL BIZTONSÁGOSABB A TERMELÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents