Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
Okos Kakas tanácsai 1. Ne mutasd magad minden esetben másnál okosabbnak, akármilyen nehezedre esik is. Például akkor sem, amikor a főnököddel tárgyalsz. Mert végeredményben miféle okosság van abban, ha elütöd magad a prémiumtól. 2. Nem minden embernek van sikere a házasságban. Egyeseknek a mások házasságában van sikere. 3. Ha egyszer váltál el, lehet, hogy a nő volt a bűnös. Ha másodszor váltál el, lehet, hogy peched volt. Ha harmadszor is elváltál, hagyd békén a nőket!, a szerencsés típushoz tartozol. 4. Ha a főnököd munkáidban hibát fedezel fel, sosem mondd neki. hogy „Főnök elvtárs, tévedtél”. Mondd neki így: „Főnök elvtárs, megint próbára akartál tenni engem!" 5. Ha okos nő vagy, nem hfvod meg a barátnőidet minden születésnapodra. Ugyanis akadhatnak közöttük, akik megjegyzik, hogy hányadik születésnapod, 6. Ha egy nőnek udvarolsz, sohasem titkold el korodat, úgyis előbb-utóbb rájön; 7. Ha elmúltál negyven éves, bele ne fogj twisztet táncolni. Mesélj a nőnek anekdotákat, míg a tangó kezdődik. 8. Az okos asszony sohasem kérdi meg a férjét, hova megy, hanem tReglest 9. Ha az asszony még okosabb, nem lesi meg, hanem 5 is elmegy. így a leselkedés terhe is a férjre szakad. BEVONULÁS IDEJÉN HEH KRÓMK4 — Rád tér a katonaság Janikám. Nagyon mulya voltál. Megyénk egyik közismert sebészorvosa százas tempóval rohant át a városon* hogy idejében érjen munkahelyére. A rendőr természetesen leállította a száguldó kocsit, elvette a gyorshajtó betétlapját. Az érintett nem állhatta meg szó nélkül. — Ha ön nem kukacos- kodik — mondta szemre» hányóan a rendőrnek —, már régen a műtőben lennék! — Látja — mondta elégedetten a közlekedés óra —, ezt egyedül nekem köszönheti. it Egyik kollégánk születendő cikke érdekében reprezentatív jellegű közvéleménykutatást tartott. A kiválasztott tíz férfihez a következő kérdést intézte: — Ki parancsol az ön házában? A következő válaszok ér. keztek: Hat válasz: a feleségem; három: az anyósom, egy: én magam. Kollégánk ez utóbbit szemelte ki riportalanynak Készülő írásához. — Ám füstbe ment az igyekezete, mert kiderült, hogy az illető öt éve özvegyember. AZ UDVARIAS FÉRFI A férfiból, aki könnyed verseket ír, aki holddal társalog szerelme szépségéről. Az álmodozó férfiből, aki középkori lovag módjára hajlik meg és megható szavakkal nyújtja át a rózsát a hölgynek, tegnap teljesen kiábrándultam az autóbuszmegállónál. Kiválasztotta a legjobb helyet, kényelmesen elterpeszkedett és beletemetkezett a reggeli lapba. Körülötte egymást lökdöste két koros asszony, három fiatal nő gyermekkel a karján, négy asszony megrakodva szatyrokkal. Süket maradt minden célzásra, érdeklődéssel olvasta a kormányférfiak üdvözlő táviratait az újságban és nem mozdult, csak akkor... Node, éppen ezt akarom elbeszélni. Az autóbusz megállt a következő megállónál. Hősünk csinos, pehelykönnyű, szemrevaló fiatal nőt vett észre. Ügy ugrott fel, mint egy rugó és szíves szavakkal ajánlotta fel neki helyét. Félretolta a gyerekes anyákat, koros asszonyokat, hoc utat csináljon az ülésig a légies teremtésnek. Valaki ezt már nem bírta szó nélkül és kemény szavakkal fakadt ki az udvarias férfi ellen. Azon nyomban csatlakoztak hozzá és rövidesen ellene fordult a közhangulat. A kővetkező megállónál mélyen megbántva leszállt s közben megjegyezte: — Mit látnak úgy fel, még udvarias sem lehet az ember. „ogyhogy nem vállalnak borotva frizurát? — Szóval nem kopaszra kellett volnr? — Hányszor megmondtam, hogy nem szabad borbélyt játszani! Tisztességtelen verseny Gácsi Mihály rajzai
