Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
1965. október 10. SZOLNOK MEGYEI NEPLA1 3 Csak akik megérdemlik Ve legyen fixetéakiegésxítéa a prémium AZ IPAR SZTÁRJA: A VEGYHPÄR p rémium vagy nyereség■*- részesedés? — Sokszor tették fel a kérdést az ipari vállalatok gazdasági és műszaki vezetői eddig. És ■joggal. Az elmúlt években a nyereségrészesedés rendszere és a prémiumfeladatok között nem volt lényeges összefüggés. Sőt, _ sokszor ellentétes irányú érdekeltséget jelentett a két ösztönzési forma. A vállalatvezető egy-két, sokszor nem az egész vállalat tevékenységét jellemző termelési mutató teljesítése mellett tört lándzsát, mert ezen múlt a prémiuma. Emiatt gyakran _ kevesebb lett a nyereség, mint ameiny- nyinek a létrehozására a vállalat dolgozói képesek lettek volna. A kormány közelmúltban megjelent határozata alapján 1966. január 1-től az iparban és építőiparban dolgozó műszaki és adminisztratív vezetők prémiumrendszere megváltozik. A változások röviden így foglalhatók össze: a vállalatok általában az eddiginél nagyobb, az 1965. évi prémium hetven százalékának megfelelő összeg felett szabadon rendelkezhetnek; Ennek az összegnek odaítéléséről a vállalat vezetői döntenek, ők írják elő, milyen feladatokért, kik kaphatnak prémiumot. A keret felhasználásába, kivételes esetekben, a pénzösszeg maximum húsz százalékáig szólhat bele a felügyeleti szerv — minisztériumi iparigazgatóság — többnyire a műszaki fejlesztésre vagy az exporttervek teljesítésére vonatkozó prémiumfeladatok előírásával Á prémiumrendszer alapvető módosítását jelenti, hogy az összeg a nyereségrészesedés alakulásától függ, tehát a vállalatok — a nyereségrészesedési napok számától függően az alapösszegen kívül még további prémiumkeretet kapnak. Ez a növekedés nem terheli a vállalatnál egyébként is felosztható nyereséget, másszóval tehát „plusz-pénz”. Itt álljunk meg egy pillanatra, az érintett műszakiak körében a rendelet megjelenése óta az a legizgalmasabb kérdés: több abban, hogy felvértezze magát az életben előtte álló nehézségek leküzdésére. Mindezekből következik, hogy az egyöntetű társadalmi ráhatás a fiatalságunk egy részéből nem egyértelműen pozitív reagálást vált ldi Ennek alapján érthető meg az, hogy egyes' fiatalok gondolkodásában fellelhető a nacionalizmus, a kispolgári önzés, az, hogy fiataljaink egy része hajlamos a „könnyű” életre és kiábrándultán, nem egyszer tiszteletlenül beszél a szocializmus építésének sikereiről. Néhányan — a hiszékenyebbek — az imperialista rendszert dicsőítő propagandának is hitelt adnak. Az imperialista propaganda megtévesztő hatása — bár időlegesen —, ha nem vagyunk elég éberek, megnövekedhet. Éppen ezért nagy gondot kell fordítani az ideológiai nevelőmunkára, különös tekintettel az ifjúság kommunista szellemű nevelésére. Pártunk soha nem tagadta, hogy célja az egész társadalom és ezen belül az ifjúság kommunista szellemű nevelése. A Kommunista Ifjúsági Szövetség ennek a hivatásnak tesz eleget. A kisdobos az úttörő és a KISZ szervezetek közelebb hozzák az ifjúsághoz pártunk eszméit. A neyelés legfőbb eszköze a társadalmi életben való aktív részvétel. Ifjúsági szervezetünk segít abban, hogy a fiatalok bekapcsolódhassanak a sokszínű társadalmi tevékenységbe. Megismer. lesz, vagy kevesebb a prémium? Egy mondatban így foglalhatjuk össze: az személy szerint tőlük és a vállalat tevékenységétől függ. Mert ha az 1965. évi prémiumkeretet száz százaléknak tekintjük, akkor általában ennek hetven százalékát minden további nélkül megkapják a vállalatok. Az elért nyereségre- szesedési napok után még ez emelkedhet, az 1965. évi keret 130 százalékáig, tehát az idei évhez mérten harminc százal'kkal több lehet a kifizetett prémium. Új a rendeletben, hogy megszűnik a felső határ, mert eddig az alapfizetés legfeljebb negyven százalékát tehette ki a prémium. Egy-egy különösen fontos feladat esetén a vállalat igazgatója akkora prémiumot állapíthat meg, »menynyit szükségesnek ítél, nincs korlátozás. A prémiumfeladat kiírásába és összeg- szerűségébe sem szólhat bele a minisztérium. Megszűnik tehát az az áldatlan állapot, hogy prémiumfeladatokat kelljen kreálni, sokszor szinte kitalálni, ahhoz, hogy jól dolgozó vezetőket jutalmazni lehessen. Ha egy vezető a számára kötelezően előírtnál többel és jobban dolgozik, akkor meg lehet jutalmazni, minden mondavacsinált ürügy nélkül.. A vállalatok igazgatóit és főmérnökeit a következő években a vállalat összered- ménye alapján utólag premizálják. — Ez az intézkedés remélhetően a vállalatok jobb gazdálkodását segí'i majd, mert az igazgató elsődleges anyagi érdeke is az lesz, hogy a mérlegbeszámoló minden tekintetben jó eredményeket tartalmazzon. Régebben például voltak olyan országos vállalatok, ahol az igazgató a selejt két százalékos csökkentéséért kaphatott csak prémiumot. Érthető, ha ilyen esetben ezt tekintette fő feladatának és természetesen ezt szorgalmazta munkatársainál is. így a helyes elgondolások nem egyszer szükségszerűen eltorzultak a gyakorlatban. rI'' ermészetesen az új pré- miumrendszer sem csodaszer. A végrehajtás során kedjenek a szocializmust építő népünk örömeivel és gondjaival; Nagy helyet foglal el a KISZ nevelő tevékenységében a munka sokoldalúságának, szépségének a megszerettetése. Gondot fordít arra, hogy a fiatalság előtt világosan feltárja az élet kezdésének, a munka kezdésének nehézségeit. A pályaválasztásnál talán a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az egyén elképzelése nem mindig egyezik a társadalom szükségletével. Minden munkát, melyet a társadalom érdekében végzünk, meg kell becsülni. Mindenki eredményesen dolgozhat a szocializmus építésén, bármilyen poszton is. A KISZ szervezetekben szólni kell arról, hogy a szocialista társadalomban az egyén jóléte a társadalom jólététől függ. A társadalom jólétét pedig a munka gyarapítja. A végzett munka díjazásánál előfor- ' dúló visszásságok átmenetiek, s ezek ellen elsősorban pártunk és a szocialista államunk harcol. Bátran mondhatjuk, hogy az elosztásban is a társadalmi igazságot akarjuk és fogjuk megvalósítani. Szociálisig hazánk az elmúlt 20 év alatt a magyar történelem legfényesebb lapjait írta. Büszke lehet rá hazánk minden fia. Nagy erkölcsi erő' ez a büszkeség és ezt a nemes érzést, szocialista hazánkhoz való ragaszkodást semmi mással nm lehet pótolni. Nagy önbizalmat ad az if- júságnak a jövő építésében dől el, hogy rendelet marad-e vagy pedig a dolgozók és az egész népgazdaság érdekeit jó irányba terelő gyakorlat. Az a cél, hogy ne „centizgessenek” a prémiumkifizetéseknél, a jo munka alapján azok, akik megérdemlik differenciáltan kapjanak jutalmat, ne legyenek bérelt helyek, ne legyen fizetéskiegészítés, hallgatólagos megegyezés: „kapsz kétezer forintot, plusz havonta háromszáz prémiumot". Persze, ehhez bátran kell felhasználni a rendeletadta lehetőségeket, élni kell vele. Merni jutalmazni, ha azt kiérdemelték, vagy egyáltalán nem adni semmit A rendelet érdelketté teszi a gazdasági vezetőket a nyereség növelésében, mert ha jól dolgozik a vállalat, több jut nekik és több a dolgozóknak. az a tudat, hogy hazánk 20 évvel ezelőtt égy romokban heverő, kifosztott ország volt és ma a szocializmust építjük. Ez a szeretet és ragaszkodás a hazánkhoz, megsokszorozza erőinket az építőmunkában. Rossz érzést vált ki a társadalomból e sikerek lekicsinylése. Pedig akad még, aki fitymálva beszél eredményeinkről. — Bántó az, ha valaki minden előtt hajbókol, ami nyugati. Egyesek gondolkodás nélkül, egyoldalúan, kritikátlanul teszik ezt. — Hazánkban járt külföldi vendégeinkben is visszatetszést vált ki az ilyen magatartás. Értékén kell megítélni a nyugati világot is. És ha így, elfogulatlanul hasonlítjuk össze saját hazánkkal, akkor minden jóérzésű ember elutasítja azokat a frissen szerzett tapasztalatokat, melyeket néhány magáról megfeledkezett hazánk fia a nyugati világról ifjúságunk körében terjeszt. Az élet minden területén ott működnek KlSZ-szer- vezeteink. A 20 éve működő legális kommunista ifjúsági mozgalom tapasztalatait sűrítik magukban. A tapasztalatokat úgy lehetne összefoglalni, hogy: azok a KISZ-szervezetek működnek jól, ahol aktív, harcos, politikai munka folyik. Ehhez az szükséges, hogy a KISZ szervezetek jól ismerték a párt politikái iát és sokoldalúan, bátran hirdessék azt, szervezzék a fiatalságot annak végrehajtásáért. A bátortalanság nagyon sokat árt, mert mellette bátorságot kap a rendetlenség, a felelőtlenség, a felelőtlen fecsegés, a szociaHajdani elődeik, az alkimisták, az aranykészítés titkát kutatták, s az utódok — ha korszerűbb változatban és képletesen értve is —, megfejtették a titkot. A modem vegyi ipar kétségkívül olyan varázslatokat produkál, méghozzá naponta és tömegméretekben, amelyek az alkimisták legszebb álmait is felülmúlják, nem szólva arról, hogy munkájuk terméke nem egyszer értékesebb az aranynál. Csak egy-két példa ' a vegyészek varázslóműhelyéből: a poliamid alapanyagot feldolgozó nyergesújfalui Viscozagyár kísérletező szakemberei olyan selyemszálat állítottak elő, amelyből 5 gramm — kilenc kilométer hosszúságú. lista élet szépségeit lebecsülő nézetek. Sok nehézséget kell tehát leküzdeni a KISZ-szervezeteknek, de az ifjúi lendület, a harcosság erőt ad ehhez. Nqgv szerepe van az ifjúság nevelésében a társadalom egészének. A hivatali, a gazdasági és intézményi vezetőknek főleg. Baráti szavuk, elvtársi gondoskodásuk és adott esetben a követelmények szigorú megszabása és számonkérése, az emberséges bánásmód, a politikai bölcsesség igen-igen sokat segíthet Nagyrabecsülik a fiatal emberek a példamutató, igazságszerető, kommunista jellemvonásokban gazdag vezetőket. Jólesik az ifjú embereknek, amikor munkába lépnek, ha beszélgetnek velük. ismertetik a munkájukkal járó feladatokat. Érthetően rosszul esik viszont, ha gorombán, udvariatlanul bánnak velük A tapasztalatok azt tanúsítják, hogy azokban az üzemekben, hivatalokban és termelőszövetkezetekben, ahol elvtársi szeretettel gondoskodnak a fiatalokról, azok többsége e gondoskodást becsületes munkával viszonozza. Sajnos ellenkező esetekről Is vannak tapasztalatok. Nagy szükség van arra, hogy az élet minden területén o vezető emberek, megfelelő gondoskodással kisérjék az ifjúság életútját. P~r»unb vallotta és vallja, hogy a jövőt képviseli. és így az ifjúság érdekeinek is legkövetkezeA további fejlesztési cél: 3 grammból „legombolyítani” a kilenc kilométeres szálat! A vegyészek üvegszállal erősített műanyagból repülőgép-légcsavart készítenek —, amely tar- tósabbnak bizonyult különleges acélból készült társainál; az űrhajósokat indító rakéták égésterében, ahol 3—4 ezer Celsius fok a felmelegedés, e roppant hőségnek ellenálló műanyagokat alkalmaznak. Mindez inkább csak érdekesség, s nem korunk e kiemelkedő jelentőségű iparágának szemléltető jellemzése. A vegyiipar különlegesen fontos szerepkörét talán azzal a szóval érzékeltethetjük a legpontosabban, amely sűrítve fejezi ki az egész népgazdaságra szétsugárzó hatását, s ez: a kemizálás, Valóban: tesebb képviselője. Most is szoros, állandó kapcsolatban van Ifjúsági tömegszervezetünkkel. — Minden pártszervezet és párttag tekintse napi munkája részének az ifjúsággal, a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel való foglalkozást. A pártvezetőségek ma már magától értetődőnek tartják. hogy rendszeresen részt vegyenek a fiatalok rendezvényein. Sokat segít a KISZ szervezetek munkájában a pártszervezetekkel együtt rendezett taggyűlés. Ezek e rendezvények rendszerint magas színvonalúak és választ adnak az ifjúság körében felmerült kérdésekre Ez a módszer növeli ifjúsági szervezetünkben a politikai céltudatosságot, a kommunista vonást., Rx ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. Foglalkozzunk az ifjúság nevelésével a becsületes szülőket jellemző felelősséggel, rendszeresen és nagy szeretettel. Ösztönözzük fiataljainkat a szocializmus építése érdekében végzett mun ka sikerekre. Igyekezzünk nekik jól példát mutatni. Segítsük ifjúságunkat ahhoz, hogy szocialista társadalmunkhoz hű, egészséges szellemű kommunista emberekké váljanak. Sípos Károly a Szolnok városi párt- bizottság első titkára a vegyiipar a műanyag gépalkatrészektől az új építőanyagokig és a műtrágyák gyártásáig a népgazdaság valameny- nyi ágát gyorsabb fejlődésre serkenti, nem szólva arról a hatásról, amelyet a korszerű fogyasztási cikkek tömeges termelése útján, a hétköznapi élet, az egész életforma modernebbre varázslásával ér el. Érthető, hogy a most záruló ötéves tervidőszakban az ipar sztárja, a vegyiipar! Ezt — a nemzetközi Iparfejlődési irányzat érvényesítésén túl — hangsúlyozottan követelte hazánk nyersanyagszegénysége is. A vegyiipar egész sor, zömében importált anyagot „pótol”, s az idézőjel arra utal: nem másodlagos, nem pótanyagként, hanem többnyire az eredetinél is jobb tulajdonságokkal. Jellemző például, hogy 1 tonna műanyag a kábeliparban 3—4 torma ólmot helyettesít, s 1 tonna műtrágya búzából 1,5, kukoricából 1,1, burgonyából 6,6 és cukorrépából 11 tonnával növeli az átlagos terméshozamot; A vegyiipar fejlesztésének előnyeit tükrözi az az adat is, hogy egy- egy dolgozójára átlag másfélszer annyi ter- , melési érték jut, mint a többi iparágban, s az egy főre jutó nemzeti jövedelem termelése az állami ipar átlagának kétszerese. Ha mindehhez hozzá tesz- szük, hogy a korszerű vegyiiparban világszerte mind szélesebbkörűbben tért hódító nyersanyagbázis, a földgázra és a kőolajra alapozott petrolkémia, lehetővé teszi számottevő mértékben a hazai termelésű nyersanyag felhasználását, akkor aligha szükséges tovább bizonyítani a tervidőszak élvonalában fejlődő iparág jelentőségét. Az ötéves terv — az ipari termelés átlagos növekedését messze meghaladóan — az 1960. évi 2,2-szeresé- ben jelölte meg, a vegyiipar termelési értékét. Előretört a vegyiipar részesedése az állami ipar teljes termelésében is; az 1960. évi 7,9 százalékról, idén mintegy 9,5 százalékra emelkedik. E gyors fejlődés feltételeit természetesen nagyösz- szegű beruházásokkal teremtettük meg. Az arányokat, s a fejlődés történelmi hátterét a következő számok mutatják: 1961— 1965 között csaknem 15 milliárd forintot ruháztunk be a vegyiiparba, s ez több, mint amennyit a megelőző 15 évben összesen kapott ez az ágazat! A vegyiipari beruházások jelentették az ötéves terv teljes ipari beruházásainak csaknem 17 százalékát. (Az előző években az ipari beruházásoknak általában a tizedét; most a hatodát kapta a vegyiipar.) A hatalmas összegekből új óriás-üzemek létesültek, a terv öt esztendejében összesen 33 vegyiipari létesítmény lépett üzembe. Az ötéves terv zárómérlegének elkészítésére természetesen csak a terv teljes befejeztével kerülhet sor, annyi már. most is kétségkívül megállapítható az egész népgazdaság számára előnyös volt éppen ezt az Iparágat fejlesztenünk a leggyorsabban. A ráköltött milbárdok már ma is. de különösképp a jövőben, bőségesen kamatoznak majd! Tábori András D. K. Szolnokon, a Tisza-partján kísérletképpen egy szakaszt aszfaltozott burkolattal látnak el. Amennyiben ez a módszer beválik, nagyobb területen is alkalmazni fogják
