Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-09 / 238. szám

1965: október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Színház — múzeum és ifjúsági park Életrevaló tervek NEM HASZNÁLUNK nagy szavakat, ha azt mondjuk: a szolnoki mú­zeum olyan leletanyagok­kal gazdagodott a közel­múltban, s munkája a to­vábbiakban is olyan si­keresnek ígérkezik, hogy országos viszonylatban is kiemelkedő helyet foglal el a következő években. A gazdag leletanyag­hoz mérten azonban igen kevés a bemutatási le­hetőség. Kellő számú és megfelelő térén, hiányá­ban a közönség nem is­merkedhet meg a mú­zeum kincseivel. Tekint­ve, hogy kiállítási helyi­ségek építésére most nincs kilátás, igen hasznos Ka­posvári Gyula múzeum­igazgató elképzelése: A nyári szünet idején a színházat kiállítási cé­lokra igénybeveszik. A teremőrök a színház al­kalmazottai lennének, így nem kellene növelni a múzeum dolgozóinak lét­számát. Lehetőség nyílna így a színház modern és közkedvelt presszójának nyári nyitvatartására is. Ez sem utolsó szempont, hiszen presszó a jó idő­ben igen népes Tisza-par- ton nincs. Űj színfoltot jelentene a színház épü­letének nyári hasznosítása az örvendetesen növekvő idegenforgalom számára is. Egyszóval hasznosnak ígérkező terv ez, érdemes megvalósításáért munkál­kodni. S UGYANÍGY érdemes a szabadtéri színpad hasz­nosítását napirendre tűz­ni. Ismételten felvetődött ez a gondolat a városi tanács vb legutóbbi ülé­sén. Csak egyet lehet ér­teni Sípos Károly elvtár­sai, a városi pártbizottság első titkárával, aki java­solta: már most munkál­kodjanak azért, hogy a kellően ki nem használt szabadtéri színpad terüle­tén a nyárra ifjúsági par­kot hozzanak létre. Közismert, hogy Szol­nokon a fiataloknak be­vés a szórakozási lehető­ségük. A városnak aiig- alig van berthelyisége. Mindenképpen hasznos volna tehát, ha az ifjú­sági park megnyitná ka­puit. Igen kellemes kör­nyezetben, kultúrált szó­rakozási lehetőségeket le­hetne ezáltal biztosítani, s ezzel nem zárnák ki a különböző előadások, ren­dezvények lehetőségét 6em, sőt, a törzsközönség kialakulásával könnyebb volna telt házat biztosí­tani. MINDEHHEZ SZÜKSÉ­GES: pontosan meghatá­rozni, milyen legyen az ifjúsági park, ki legyen a kialakítási munka gaz­dája, honnan vegyék az anyagi fedezetet ehhez. A tervezés időszaka most következik, nem érünk rá a jövő tavaszig! (S. B.) A kungyalui kicsi bors Közös szándék szerint is csak amolyan határjárásnak indult a kungyalui látogatás. Csakhogy óhatatlan ilyen esetben, hogy a faluban járva semmi másba ne kevered­jen az ember. Éppen így jártunk mi is. Hová lesz a magánparaszt búzája V A beszélgetés onnan in­dult, hogy a Zöldmező Ter­melőszövetkezetben nagyon elégedettek az idei nyárral. A kungyaluiak elsőnek arattak le a megyében és az országban és igazán kel­lő időben el is csépelték a maguk gabonáját. — A magukét? Hát ki­nek csépeltek még? Igen, igaz. Precíz fogal­mazásról van szó. A kun­gyalui Zöldmező Termelő- szövetkezet egyéni gazdák­nak is csépelt az idén. Van ugyanis a községben tizen­hat kívülálló ember. Sőt, kimondott nagygazda is akad közöttük, a Lázi test­vérek 25 hold, körüli föl­dön gazdálkodnak. Cséplés- kor kikötötték: csak úgy menjen a gép hozzájuk, ha emberek is követik, mert ők nem tudnak munkást adni. Erre a tanácselnök rimánkodott a szövetkezet­ben, állítsanak ki cséplő­csapatot, hadd legyen a községben minden gabona elcsépelve. S a legnagyobb munkálatok kellős közepén a szövetkezet kiállította a cséplő brigádot. (Már csak a tanácselnökre tekintettel is — mondják). Profán história. Annál fogva elsősorban, hogy a tizenhat egyéni gazda még­iscsak összeverbuválhatott volna egy cséplő bandát, ha nagyon akarják. Na de folytatódik tovább a tart­hatatlan állapot. A szövet­kezeti tagok végülis mégis csak azért voltak hajlan­dók újra gazduraméknál munkába állni, hogy az ő búzájukból is kenyér les2 az országban, s hogy azt a gabonát is megmentsék. Igen ám, de hová is lesz az a búza? Ügy tudják a fa­luban, csak a Lázi ; testvé­reknek egy vagonnál több kenyérgabonájuk termett. S hogy a feketepiac milyen csatornáin tűnik el, ahhoz senkinek semmi köze. Meg­kérdezni őket erről illetlen dolog. Sérti a demokráciát. Hm, hm. A termelőszövet­kezetek és az állami gaz­daságok számot adnak ke­nyérgabonájukról. Nem é r­zik a demokrácia megsér­tésének, tudják hogy az or­szág kenyeréről nékik kell gon d oskodniok. A maszek az más. Joggal háborodnak hát a kungyaluiak ilyen libera­lizmus, elvtelemség láttán. „Kukorica Jancsik leszünk“ A kungyaluiak napjai azért inkább az örömtől telítettebbek. A kukorica- termés például olyan, hogy: — Ennyi tengeri még so­hasem termett Kungyalun. Eddig úgy számították a falubeliek: egy hold ház­táji kukoricaföld — egy teherautó termés. De most más a helyzet. Nincs az a Zetor, nincs az a teherautó, amely egy fordulóval be­vigye Kungyalun a ház­tájit. — Sanyi bácsi, — állítot­ta meg Katona József a párttitkárt — hallotta már, hogy 58 mázsa kukoricám termett. Cső csövet ér, kettesével a száron, alig győzik törni. A közös gazdaság alkalmi górékat állított fel. Sepré­Schiller összes művei zsebkiadásban A müncheni Taschenbuch—Verlag 20 kötetben zsebkiadásban adja ki Friedrich Schiller összegyűj­tött műveit. A kiadást jőve szeptemberben fejezik be. Október hő folyamán jelenik meg a kát első kötet, amely a költeményeket tartalmazza. Ugyanez a kiadó megjelentette már Goethe és Kleist összes műveit zsebkiad ásban. nyi József főagronómus úgy saccolja, májusi mor- zsoltban számítva 30 má­zsás lesz a szövetkezeti át­lag. Ez pedig hihetetlen nagy termés. Erre mond­ják a kungyaluiak: — Kukorica Jancsik le­szünk az idén. Ha újságban olvasná az ember Azt vallja a Zöldmező Tsz egy vezetője: — Ha az újságban olvas­ná az ember, hogy ilyen óriási termés van, nem na­gyon hinne benne. A silókukoricára, meg a káposztára célzott ezzel. A káposzta holdanként 180 mázsát ad. A burgonya ha­sonlóan rengeteget. De még­is a silókukorica viszi a rekordot, erről beszélnek a legtöbbet a községben. Ta­karmányrozs tarlójába vet­ve másodvetésként 25C mázsa zöldtakarmány hold­jával! A fiatal traktoros azzal fogad a silókukorica­földön: — Nincs élég szállítójár­mű. Rögtön befulladunk. Természetesen nincs. Ki győzné? Alig ötven méte­ren halad a gép és megte­lik egy rakomány. Hason­lóan ontja az árut a kerté­szet. Huszonegyezer forint bevételt terveztek egy hold­ra a 15 holdas kertre. — Meg lesz a kétszerese. Már vagy két hete „hajazták” a tervet, azóta a terven felülit árulja a kertészet. Csakhogy. A jó termés bosszúság is. A huszonhét vagonnyi burgonyából hét és fél vagont (!!!) talált a MÉK szabványosnak és csak annyit vett át tőlük. A termelőszövetkezet ér­tékesítette a többit is sza­badpiacon, s noha nem hiper-szuper szabvány mé­retben, de jóval a MÉK át­vételi ára fölött. A ká­poszta egy részéből azon­ban alighanem takarmány lesz. S a két vagonnyi kel­káposztából is 15 mázsát vásároltak még fel tőlük. Ilyen — ennél ezerszer- íe sokszínűbb — a kungya­lui valóság. Pedighát kis- birtokú szövetkezet ez, — mindössze 2100 holdon gaz­dálkodnak. Igen, de létezik egy magyar közmondás a bors nagyságának és erejé­nek összefüggéséről. Borzák Lajos Mit jelent a szakértelem ? II a a jászszentandrási P etőfi Termelőszövetkezetben hangzik el ez a kér lés, az ottaniak rögtön azt válaszolják rá: megmutatja a dinnyés eset. A dinnyés eset pedig a következő- A szövetkezet csányi dinnyése­ket is foglalkoztatott és rá bízta a dinnyés egy részét a szövetkezetbeliekre is- A csányiak köztudottan szak­emberek születésüktől szinte. A szövetkezeti gazdaság - és ezt nem lehet rosszné­ven venni tőlük — természet esen „sajátjainak” kedvezett. Azok — a Kiss Sándor és a Füle István brigád — kap­ták a legjobb minőségű istái lótrágyát, a csányiaknak szinte csak a törek jutott- 5 mégis ■. ­Utólag számítást tett mo st a szövetkezet. A csányiak óránként termeltek 15 forint értéket- A szentandrási Kiss brigád óránkénti forint teljesítménye kilenc és fél, a Füle brigádé viszont még az öt forintot sem éri el. Még kiáltóbb különbséget mutat az egy holdra eső bevétel- A csányi dinnyések holdanként 11 535 forintot árultak. Kiss Sándorék 7181-et, Füléék pe dig csak 3933 forintot. A szentandrási dinnyések végösszegű hátránya a esá- nyiakkal szemben 273 ezer lorint. A tanulság pedig? Mindenhez kell szakértelem- Van, ahol pénzbe is kerül b. 1. ,fpoocKx>oc)<x)ooooooooooc)Oooooooooooooooooooooooooooc>ooooocxxxx)ooooooooooocxx)oooooo? A jégagy IS ÉT Eve történt. Hal­* ^ lottam, hogy valami nagyon érdekes műszaki megoldáson dolgozik. Be­állítottam hozzá az elektro­mos laboratóriumba. Na­gyon hosszan és nagyon tü­relmesen elmondta talál­mányának lényegét. Azóta már a háztartási hűtőszekrényt gyártó de­mokratikus országok, vala­mint Olaszország és Fran­ciaország is megvásárolta a szabadalmát. A többiek, Anglia, Dánia és Nyugat- Németország óvni próbál­nak persze, nem sok siker­rel. Arról a tenyérnyi nagy­ságú műszerről van szó. amely olyan alacsony és olyan magas feszültséghatá­rok között képes üzemben- tartani a hűtőgépet, amit még sehol a világon nem sikerült elérni. Nagy szó ez, mert nálunk mindössze o hatodik születésnapját ün­nepli az elektromos háztar­tási hűtőgép. Ellentétben a világhírű General Motors, a Tucenseh és a Danfoss cé­gekkel. amelyek több évti­zedes gyártási tapasztala­tokkal rendelkeznek. A NAPOKBAN isméi ** betértem Molnár Lászlóhoz a hűtőgépgyári villamos laborba. Beszél­gettünk. Közben az íróasz­talán fekvő cigarettásdoboz nagyságú fehér műanyag­dobozzal babráltam. És mit kérdezzen az em­ber a villamos és automa­tika fejlesztési osztály ve­zetőjétől, a feltalálótól, mint azt, hogy nem szüle­tett-e azóta valamilyen újabb találmánya? Mit mondjon egy feltaláló erre, akitől szenzációt várnak? Azt, amit Molnár László mondott: éppen rátapintott és pont azzal játszogat. Szóval ez volna az. Na, akkor jobban szemügyre kell venni. Megpróbálom leírni. Jobban mondva, meg sem próbálom leírni. Mindössze csak annyit: kül­sőre olyan mint egy tranz­isztoros zsebrádió, belsőre viszont nem. A finom kis műszer „atyja” elmondta, hogy mit tud a MAVI-1. C LÖSZÖR inkább azt. hogy mi is vezérelte az elektromérnököt ilyen szerkezet elkészítésére. — Előfordult olyan eset, hogy a hűtőgép tulajdonosa fiosz- szabb ideig távol volt ott­honától. Ez idő alatt vala­mi rendellenesség keletke. Végrehajtották a titkos tettet . . . és azután (Tudósítónktól) A szeptemberi első csen­gőszóval az úttörőcsapatok számára is új év kezdődött. Nem is akármilyen. Ebben a tanévben ünnepli a Ma­gyar Úttörő Szövetség fenn­állásának 20. évfordulóját. Az országos elnökség en­nek tiszteletére új mozgal­mat indított „Úttörők a hazáért” elnevezéssel. A tanév első napjaiban pla­kátok jelentek meg az is­kolák folyosóin, amelyek az új mozgalomban való részvételre szólították fel a pajtásokat. A katonai alakulat parancsnokának jelentették Már a jelentkezés for­mája is -érdekes volt. Az őrsöknek szeptember hó­napban egy-egy titkos tet­tet kellett végrehajtaniuk, s a fegyveres erők napján a tett végrehajtásának be­jelentésével jelezték, részt kívánnak venni a mozga­lomban. Az „Úttörők a hazáért” mozgalom indítása a járási székhelyeken és a városok­ban a honvédséggel közö­sen történt. A mezőtúri pajtások kerékpárosver­senyt, számháborút, a kar­cagiak akadályversenyt és tábortüzet rendeztek, ahol a helyi katonai alakulat parancsnokának jelentet­ték: végrehajtották a tit­kos tétteket. A jászberényi pajtások is örömmel újsá­golták: nagyszerű élményt jelentett számukra az a járőrverseny, amelyet a honvédség szervezett szá­mukra: Az első feladatokat újab­bak követik. Napjainkban az őszi mezőgazdasági mun­kák segítésében állnak helyt az úttörő őrsök. A mozgalom feladatai közé tartozik az építőmun­kában való részvételen kí­vül az is, hogy a pajtások zett az áramszolgáltatásban és a biztosító relé kikap­csolta, megvédte a gépet. Igenám, de csak eddig ter­jedt a tudása. Az újbóli bekapcsolásra már nem fu­totta erejéből, s a szekrény­ben lévő ételek megromlot­tak. Na, itt van a téma. lehet dolgozni. Molnár László ezt tette. Két évig tartott, míg megtalálta a megoldást. Ez a „jégagy” képes, ha csak egy mód van rá, üzemel­tetni a motort, minden ká­ros túlmelegedés nélkül. Nem kapcsol ki véglegesen, s addig próbálkozik, amíg az üzemi feltételek ismét létrejönnek. Bátran mondhatjuk: ilyen még nem volt. Sehol a vi­lágon. Ezért találmány, s egy feltalálónak először is erről kell meggyőződni. Molnár László szerint ez óriási nagy munka és ren­geteg időt vesz igénybe, mert a világon lévő ösz- szes, e témakörbe tartozó szabadalmat ismerni kell. Másként nem ismeri az ember a technika mai ál­lását — mondta. Az első találmánya elké­szült, de már ennek a meg­oldásán törte a fejét. Az­óta egyetlen pillanatra sem tudott szabadulni a gon­dolattól. A két év egyetlen, megszakítás nélküli mor­készüljenek az ifjú és a felnőtt korra. Maradékta­lanul hajtsák végre iskolai feladataikat, ismerkedjenek meg a különböző szakmák­kal, foglalkozásokkal — készüljenek jövendőbeli élethivatásukra. A csapat megalakííója A 20. évfordulóval kap­csolatban az úttörő és kis­dobos őrsök azt is felada­tul kapták, keressék meg a csapatuk régi úttörőit. A kunszentmártoni 1371. Vas­vári Pál úttörőcsapat paj­tásai örömmel jelentették, hogy megismerkedtek a csapat megalakítójával és meghívták őt iskolájukba. Sok helyen elhatározták, hogy összegyűjtik a csa­pat történetének dokumen­tumait és az évforduló tisz­teletére csapatmúzeumot lé­tesítenek. A felnőtteket is kötelest A pajtások ez évben igyekeznek minél többet tenni a hazáért, a társa­dalomért. A húszéves év­forduló viszont a felnőtte­ket is kell, hogy kötelezze: Volt úttörők és úttörőve­zetők figyelme forduljon a mozgalom felé. Létesülje­nek új játszóterek, sport­pályák, csapatotthonok. — Nyíljanak meg a kultúrhá- ziak, a félig kihasznált épü­letek az úttörők előtt. A felnőttek, a szülők vegye­nek részt a csapatok irá­nyításában. Vállaljanak szakkörvezetést, segítsék megteremteni a táborozás feltételeit, ismertessék meg a 'pajtásokat saját életük­kel, munkájukkal, azzal az üzemmel, ahol dolgoznak. A pajtások mozgalmá­nak címe: „Úttörők a ha­záért”. A 20. évforduló kapcsán legyen a felnőttek jelszava: „A haza az úttö­rőkért”. K. L. femdírozásban, kísérletezés­ben telt el. Nagyon szeret sétálni, egyedül bolyongani. Ez az igazi, ilyenkor születnek nagyszerű ötletei. Azután a munkatársai. Ilyen lelkes, minden új, merész ötlet megvalósításáért rajongó kis kollektívát ritkán lehet összehozni, ö azonban meg­teremtette, mert megada­tott neki az a lehetőség, hogy maga válassza ki munkatársait. Ennél a második talál­mánynál is úgy belelkesed­tek, olyan lázas izgalom­mal csinálták a prototípu­sokat, annyira átérezték a jelentőségét, hogy a siker­ben egy pillanatig sem le­hetett kételkedni. Ezért is könnyű a dolgom — mond­ta. Ilyen nyugodt légkör­ben, ilyen nagyszerű felté­telek mellett még sok technikai újdonság szerez­het hírnevet a jászberényi Hűtőgépgyárnak. AA OLNÁR LÁSZLÓ már- is újabb megoldáson töri a fejét: tovább okosí­tani a hűtőszekrény agyát. Ez a célja, s a harmadik találmányának elvét is pa­pírra vetette már. Egy-két év — neki néhány nap — és szerényen, majdnem bo- csánatkérően újra bejelen­ti: valamit megint sikerül* megoldanunk. Bognár Jánor

Next

/
Thumbnails
Contents