Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-07 / 236. szám

1965. október 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 CIKKÜNK NYOMÁN: Mégsem üthet Tissza a bumeráng Lapunk július 30-i számában A bumeráng többször üt címmel megírta, a Szolnoki Állami Gazdaság milyen méltánytalanul szakította meg munkaviszonyát Kómár Györggyel, feltehetően szókimondása miatt. E cikkünkre hivatkozva a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dol­gozók Szolnok megyei Bizottsága arról értesített bennün­ket, hogy szeptember 9-én a Szolnok megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság határozatot hozott Kómár György panasza ügyében. Kátai Mária megyei titkár többek között azt írja: „A Területi Munkaügyi Döntőbizottság Kómár György, a Tiszavárkonyi Állami Gazdaság volt dolgo­zójának felmondása elleni panasza tárgyában határoza­tot hozott. A Szolnoki Állami Gazdaság munkaügyi dön­tőbizottságának 17/1965. számú július 30-i döntését, amelyben a panaszos munkaviszonyának helyreállítása iránti kérelmét elutasította, a megyei döntőbizottság ha­tályon kívül helyezi. Kötelezi a megyei döntőbizottság a Szolnoki Állami Gazdaságot arra, hogy a panaszos munkakönyvét kérje be és a munkaviszony megszűnésének kelteként 1965. június 2-át jelölje meg. A munkaviszony megszűnésének módjára .áthelyezve’ bejegyzésit tegye. Ugyancsak kötelezi a Szolnok megyei Területi Mun­kaügyi Döntőbizottság arra is a Szolnoki Állami Gazda­ságot, hogy a kiesett időre járó bértérítés címén 1965. február 1-től 1965. június 2-ig terjedő időszakra 6634 forintot fizessen meg, napi 50,64 forintos átlagkeresettel. A határozat jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs.” Eddig a Szolnok megyei Területi Munkaügyi Döntő- bizottság határozata. A MEDOSZ megyei titkára közli még azt is: „A Munka Törvénykönyv 149/A §-ának (2.) bekezdése szerint a munkaügyi vitában hozott jogerős határozatot azonnal teljesíteni kell. Tudomásunk szerint a Szolnoki Állami Gazdaság ezt még nem teljesítette. Szeptember 24-én Kómár Györgytől ilyen értesülést szereztünk. — Minderre tekintettel, s Kómár György megbízásából is a Szolnoki Állami Gazdaságot a határozat teljesítésére sürgetjük.’^ Harmadik évadját kezdi a szolnoki irodalmi kávéház A szokásos csütörtöktől eltérően, a jövő héten ked­den — október 12-én — délután ötkor tartja az új évad megnyitóját az Árkád irodalmi kávéház, a KPVDSZ V. Kulturális Na­pok keretében. A megnyi­tón a tavalyihoz hasonló­an a kereskedelmi, pénzin­tézeti és vendéglátóipari dolgozóké lesz az elsőbbség, más érdeklődők részére csak korlátozott számban tud a rendezőség helyet biz­tosítani. Ez alkalommal Tallós Endre, a Thália Színház művésze szórakoz­tatja az irodalombarátokat. Ezen a napon kerül sor a vendéglátóipari vállalat dolgozói részére az idei szabadakadémia előadásso­rozat megnyitására is. ☆ az irodalmi kávéház évadnyitását követő pénte­ken délután 5-től 8-ig ren­dezi a KISZ Szolnok városi bizottsága és a vendéglátó­ipari vállalat KISZ szerve­zete a Nemzeti Kávéház­ban az „Ifjúság Fóruma” második összejövetelét. A Ságvári Endre Művelődési Ház irodalmi színpada és a városi KISZ bizottság tánc­zenekara várja az érdek­lődőket. Jásxapátin állattenyésztési, Jászár oh szálláson gépesítési tapasztalatcserét rendeznek A jászsági termelőszövet­kezetek állattenyésztő szak­embered a jászapáti Alkot­mány Termelőszövetkezet­ben találkoznak csütörtö­kön. Ott a tenyésztési, tar­tási és takarmányozási ta­pasztalatokat osztják meg egymás között. Együttesen alakítják ki a beteleltetési felkészülés legjobb mód­szereit. Megtekintik és meg­vitatják az Alkotmány Ter­melőszövetkezet állatállo­mányának tenyésztési mód­szereit, takarmánygazdálko­dását. A jászsági termelőszövet­kezetek gépesítési szakem­berei a jászárokszállási Táncsics Termelőszövetke­zetben találkoznak egymás­sal. / • • Gázálarc, védőruha kötelező 1 A gabonafélék vető­magját csávázás után te­szik a földbe. A higany­tartalmú vegyszer meg­óvja a fejlődő növényt a gombabetegségek kártéte­létől. A csávázószerek azonban nemcsak a ga­bonaféléket támadó gom­bára, hanem a vele dol­gozó emberre is veszélye­sek. Az utóbbi években mindinkább kialakultak a csávázás gépesített mód­szerei. A Kender esi Nö­vényvédő Állomás nagy­teljesítményű gépekkel segíti elő a közös gazda­ságok munkáját. így a csávázás nemcsak gyor­sabb, termelékenyebb, ha­nem biztonságosabb is. A gépeknél dolgozó munkásokat védőruhá­val és álarccal látták el. A rendszabályok kö­vetkezetes betartásával vigyáznak az emberek egészségére. Megvédik őket a higanytartalmú vegyszerek mérgező ha­tásától. Néhány termelőszövet­kezetben azonban maguk „barkácsolnak”. Az egyé­ni világból itt maradt módszerekkel, lapátolva keverik össze a búzát ft vegyszerrel. így akarnak takarékoskodni. Ez az ő dolguk, de az már em­bertelenségre vall, hogy felrúgják a kötelező óvó- rendszabályokat, nem ad­nak álarcot, védőruhát az ott dolgozó szövetkezeti gazdáknak. A napokban kát em­bert kellett kórházba szállítani a kétpói Sza­badság Tsz-ből mérgezési tünetekkel. Védőfelszere­lés nélkül porcsávázást végeztek és belélegezték a vegyszert. Nem egyedülálló a két­pói eset. Az öcsödi Zöld­mező Tsz-ben a vető­magládába elhelyezett búzára zacskóból szórták a vegyszert. Az ilyen „csávázás” hatástalan ma­rad a kártevőkre. Ám a vele dolgozó emberre ve­szélyes lehet. Tanulságra intenek az ilyen esetek. A sietős munka nem szabad, hogy kapkodást, felelőtlensé­get, mérgezést okozzon. Óvjuk az emberek egész­ségét! Ez elsődleges kö­telessége minden szövet­kezeti vezetőnek. —m. I. — GXXXXXaOOOOCXXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC epuletek önhordó alumínium-panelekből Nyolcezer forint jutalom a középiskolai takarékossági verseny első helyezettjének A Csernyik völgyében jártak Félreértés ne essék, tős­gyökeres Szolnok megyeiek mindhárman. Bácsmegi Juszti a tiszaföldvári Hajnó­czy, Pálfy Magdi a szolnoki Tisza-parti, Zombor Vali a törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium tanulója. — Mit csináltak a Csa- nyik-völgyben? Erről beszél, gettünk a napokban velük az OTP megyei igazgató­jánál. — Központunk és a KISZ Központi Bizottsága első íz­ben rendezte meg a közép­iskolák KISZ gazdasági ve­zetőinek táborát a Miskolc melletti festői, völgyben — tájékoztatott bevezetőül az OTP igazgatója. — A há­rom kislány azért látogatott meg bennünket most, hogy elmondják, mit tanultak ott, és hogyan tudják hasz­nosítani mindazt a tanév folyamán iskolájukban. — Változatos programunk volt, az előadások mellett minden nap kirándulás Lil­lafüredre, Tapolcára, Mis­kolcra... OTP-fiókokat is felkerestünk, ahol tájékoz­tatást kaptunk az iskolai takarékossági mozgalomban elvégzendő feladatokról. Ta- korékossági vetélkedőkön, járőrversenyeken vettünk részt... — Előadásokon ismertet­ték előttünk a KISZ Köz­ponti Bizottsága határoza­tát a takarékossági mozga­lomról, hallottunk a taka­rékosság fogalmáról és cél­járól, a Takarékossági Vi­lágnappal kapcsolatos teen­dőkről is. Villany“ szerelőt keresünk október 15-i belépéssel. Fodrász KTSZ Szolnok, II- sz. Irodaház — A tanév megkezdődött A nyári tábor már csak emlék. Tavaly a megyei tanács által hirdetett ver­senyben mindhármuk isko­lája nagyon lemaradt. A tanultakat hasznosítva ho­gyan szeretnének előbbre jutni? — A középiskolások taka­rékossági versenyében első helyezést elérő iskola jutal­mazására kitűzött nyolcezer forint igen csábító, bizony mindenképpen megkísérel­jük elérni — ezt már csak­nem egyszerre jelentik ki mindhárman. — Mert ugye, a verseny ez évben is meg­lesz? — A tavalyihoz hasonló feltételekkel — kapják a megnyugtató választ. — Nos, mi, a három kö­zépiskola képviselői ezúttal ünnepélyesen kihívjuk egy­más KISZ-szevezetét taka­rékossági versenyre... — A legtakarékosabb alapszervnek vándorzászlót alapítunk, s természetes, hogy munkájukban bármi­kor fordulhatnak hozzánk, vagy a helyi OTP fiókhoz segítségért. Sikeres takaré­koskodást kívánunk! A magány drámái Izgalmas és egyben szo­rongató olvasmány Bér g- man Filmtrilógiája. Izgal­massá teszi szemlélete, aho­gyan a világot látja és lát­tatja (ami szó szerint ér­tendő — filmrendezőről lé­vén szó) és szorongást kelt tartalma: a világ, amit be­mutat. Eddigi filmélmé­nyeink közül leginkább An- tonioni (Éjszaka) és FelUni (La Dolce vita, 8 és fél) al­kotásaira emlékeztet. A rokonság Bergman és olasz kollégái között nem csak tematikus. A nyugati vilúa azon értelmiségi gár­dájához tartoznak (a sort tágíthatnánk más nevek­kel is), akik az értelmiség és a „felső tízezer” lelki defektusait vizsgálják, a megnyomorodott ember út­keresését ábrázolják. És itt tegyük hozzá; hogy a nyomor nem szociális el­látatlanságot jelent. Berg- man esetében például tud­valévő, hogy Svédország j* léti állam, az életszínvonal magasabb az átlag európai­nál. De talán éppen ez te szí olyan izgalmassá sajá­tossá kritikájukat a mo­dern kapitalista világról. Az értelmiség szkepszi­sét, céltévesztését és önma­gába gubancolódottságá: mutatják be, az ebből fa kadó tragédiákat. Hőseik „nyomora” inkább lelki, intellektuális természetű Intellektusuk csak még tra- qikusabbnak rajtolja azt a káoszt, értelmetlenséget, amit a világban — kapita­lista világban — látnak. A lét már-már elviselhetetlen számukra. Az értelmetlen világ befelé fordítja a saját belső forrásainak felélésére, felőrlésére kényszeríti az intellektust. Nem véletlen, hogy Berg- man hősei is ..defektes” em­berek, akik saját érzelmi életükkel vannak elfoglal­va, tragikussá mélyítve ez­zel a szakadékot belső ti- águk és a külvilág között Ha az alaptétel igaz: a világ értelmetlen, az em­bernek ie kell mondania a világgal való aktív kapcso­latról. Ez azonban nem je­Az építészet új iránya, az építőelemek üzemi előre- gyártása, a helyszíni építő­munka csökkentése, a tipi­zálás, az építés szerelő jel­legének fokozása, ráterelte a figyelmet az alumínium építőipari felhasználásának új lehetőségeire. Az erre vonatkozó pró­bálkozások 1957-ben kez­dődtek az aluminiumipari tervező intézetben. Az Alu- terv szabadalmaztatta a Hungalu-típusú épületeket és kísérleti házakat terve­zett. Az első egy-két kísér­leti jellegű Hungalu-épület bíztató eredményei után az alumínium alkalmazástech­nikai központ az igények, a szükségletek és lehetősé­gek egybehangolásával szé­lesítette a Hungalu-szerke- zetek építési területét, az lenti, sőt eleve kizárja azt, hogy a zárt immanens bel­ső világ harmonikus lehet. A dolgok elvesztik súlyu­kat, realitásukat, míg a másik oldalon az emocio­nális elemek tragikus tar­talmakat kapnak. Ez törté­nik Bergman hőseivel is. A világ értelmetlensége elől valami idealista, transzcendentális princí­piumhoz menekülnek. Nevezhetjük ezt Isten­nek, de a „SZERETET" - nek is. „Nem tudhatjuk, hogy a szeretet bizonyíté­ka-e Isten létének, vagy a szeretet maga az Isten. De ez már nem is számít” — válaszolja az első novella ( ......Tükör által homályo­s an”...) írója a fiának, amikor az azt kérdezi, hogy hisz-e istenben. Valami fogódzót keres­nek, amiben kétségbeeset­ten megkapaszkodhatnak ami igazolhatná életüket. Ezt keresi eszelősen Karin, az idegbeteg asszony is amikor a földöntúli szel­lem megjelenését várja » tapéta mögül. De az Isten nem jön és nem található sehol. Nincs transzcendentális világ, ahová menekülhet­nének. Tomas, a pap (Űr­vacsora) már nem is kere­si, nem is hisz benne. Nem hisz semmiben. Egyetlen érzés adatott neki, ami betöltötte egész lényét és értelmet adott országos műszaki fejlesztést bizottság pedig erkölcsi és anyagi támogatással járult hozzá a Hungalu-építkezés további lehetőségeinek ki- terjesztéséhez. A Hungalu-házak vasszer­kezet nélküli, önhordó fal­lal, illetve tetőpanellel épülnek, ezért gyorsan ösz- szeszerelhetők és szétszerel- hetők. A panelkeretek és a tetőpanel hossztartói, ke­reszttartói hordják, adják át az önsúlytól, hótól, szél­től stb. eredő terheléseket. A Hungalu-háznak anyag­takarékosságból nincs ha­gyományos alapozása, alap­jául különleges cövekelt acélgerendák szolgálnak. A paneleket különleges ék­csapos szerkezet kapcsolja össze. Az elemek méretét, súlyát, úgy szabták meg, hogy összeállításukhoz nem életének: a felesége iránt érzett szerelme. De a fele­sége meghalt, s azóta úgy érzi, a világ kint is, bent is megüresedett. Tudja, hogy szkepszise rombol, magában hordozza a halált. Semmi vigasztalót nem tud mondani az öngyilkossáqra készülő halásznak, amikor az a háborútól való félel­mében hozzá fordul. Eltaszítja magától Már­tát, a tanítónőt, aki falusi magányát — a tehetlenség erejével — vele szeretné megosztani. Nem fogad el segítséget, nem tud felol­dódni a másik szerelmé­ben. Pedig szkepszisével, .aint pap, és mint emberis, elbukott. Mártanak van igaza — nem tud egyedül élni. Legdöbbenetesebb a ma­gány képe az utolsó novel­lában: A csendben. Kama­ra-filmdráma ez is, három ember őrlődése, mindenna­pos halála. A két nővér, Eszter es Anna gyűlölik egymást. Eszter az alkotáshoz (mű­fordító). Anna a szexuali­táshoz menekül. Közöttük őrlődik Johan, Anna kis­fia, akinek egyszerre keh végignéznie anyja kétség- beesett szeretkezéseit és tüdőbajos nagynénje hal­doklását. Sötét, és komor képet raj­zol Bergman világáról. Tendenciájában és hatásá­kell gépi berendezés. A fa­panelek, tetőelemek külső burkolata tetszetős préselt, domborított, vagy hullámo- sított, jóminőségű, könnyű alumíniuimlemez. A belső burkolatokat fa­rost-lemezzel, műanyagok­kal, dekorit-lemezzel, ter- monit műgyanta-habbal, Hungarocell hőszigetelő lap­pal, papairbakelittel kom­binálják. Az ablakokat újabban termopán rendsze­rű, légszigetelésű lapokkal üvegezik. Az eddig emelt Hungalu- épületék jól beváltak ví- kendházmak, felvonulási épületnek, munkásszállás­nak, hőszigetelő üvegezés­sel gőz- vagy gázfűtéssel pedig nagyobb igényű, hu­zamos tartózkodásra alkal­mas irodának, műterem­nek is. bán azonban mégsem pesz­szimista. Valami irtózatos hiányban szenvednek hősei, ez teszi olyan elviselhetet­lenné életüket, magányu­kat. (De ha a hurrá hapy- and el is marad, valamit mégis csak felcsillant ne­kik is Bergman.) David („Tükör által ho­mályosan...”) az író rá­döbben, hogy rossz író, élete értelmetlen volt — tűzbe szórja regénye kéz­iratát és beszélget a fiá­val, nagy élménnyel aján­dékozva meg a kétségekkel küszködő kamaszt, Tomas, a lelkész, Mártanak mondja el beszédét az üres temp­lomban, Johan, a kisfiú üzenetet kap a halálos ágyán magára hagyott Esz­tertől. Mélységes humánum és aggódás tükröződik ezek­ből az írásokból. Elítéli Bergman ezt a világot, ahol az emberek így el­torzulhatnak és aggódik érte, mert fenyegetettelek érzi: az embert. Tragédiái katharzisai megtisztítanak, felemelnek. A fordítás Kuczka Péter munkája. Nemeskürty Ist­ván utószava igen tartal­mas, igényes, segíti az ol­vasót Bergman formanyel­vének megértésében. És... reméljük, egyszer a magyar mozikban is lát­hatjuk Bergman filmjeit. Márcsak a vita kedvéért is... H S. Ingmar Bergman: Hímírílóoia *r Európa Könyvkiadó Bp. 196?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents