Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-06 / 235. szám
1965. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják A» ígéret szép szó ... Ez év elején a Balogh utca lakóinak aláírásával kértük a községi tanácsot, hogy az utcába járdát építsenek. mert sáros időben lehetetlen a közlekedés. A 18 aláírással elküldött levélre a válasz az volt, hogy e területre nem építenek járdát, mert azt rendezik. de salakot adhatnak. Személyesen is beszéltem a tanács elnökével, aki megerősítette a levélben adott választ. Az ígéret azonban csak ígéret maradt. Még salakot sem kaptunk, pedig már lassan itt az ősz. s előre félünk a sártól. Egyébként sem értjük a járdaépítés megtagadását Ugyanis e részre lakásépítési engedélyt viszont kiadnak. Ha egyszer ez a terület beleesik a községrendezési tervbe, hogyan lehetséges, hogy építkezni szabad, de ahhoz járdát már nem adnak? Némedi László Tiszafüred Vendégek voltunk Kedves meglepetésben volt részünk szeptember 26-án a Nagykunsági Állami Gazdaságban. A gazdaság vezetői meghívtak bennünket, nyugdíjasokat egy Icis bensőséges ünnepségre, közben megmutatták a gazdaságot. örömmel láttuk azt dést, amelyet tizenöt év alatt elértek. Gyönyörködtünk a sok modern gépben, a jói felszerelt konyhában, a szociális létesítményekben. Ezután kitűnő ebéddel, itallal vendégeltek meg bennünket. E. L.-né nyugdíjas Túrkeve a nagy fejlőA bolt van a lakosságért, vagy fordítva ? Furcsa dolgok történnek a karcag-pusztai boltban. A minap vásárolni mentem, amikor a boltvezető helyett férje szolgált ki. A boltvezető ugyanis gyakran van távol, s mivel férje ez esetben táppénzes volt, — gondolták nyugodtan elvégezheti felesége helyett is a munkát. A boltban a higiéniának, a tisztaságnak a nyomát sem láttam, A nagyobbik baj persze az volt, hogy több közszükségleti cikket, mint például ecetet, élesztőt, porcukrot, de még légyfogót sem kaptam. Bosszúságot bosszúság követte, mert a 24,50 forint helyett — ennyi volt a vásárolt áru értéke — 34,50 forintot fizettem. Igaz, erre csak odahaza jöttem rá, s amikor visszamentem, szóvátettem. A pénztáros elismerte tévedését, a tíz forintot visszaadta, de fel is szólított, hogy hagyjam el az üzletet, mert ha nem vásárolok, ott semmi keresni valóm nincs. Az egészhez még csak annyit fűznék hozzá: amikor először voltam az üzletben, azt a választ kaptam: mutassak egy olyan írást, ami azt tartalmazza, hogy ő köteles engem kiszolgálni áruval. Ezek után az a kérdésem, hogy a bolt van-e a lakosságért, vagy fordítva? Semsei Sándomé Karcag-puszta Miért nem hallgatják meg kérésünket? Jászberényben az első kerület lakóinak szüksége lenne egy italboltra, egy fcd- rászüzletre és egy TÜZÉP-telepre. Kérésünket már több alkalommal szóvátettük a tanácsülésen is, azonban azt mindeddig figyelmen kívül hagyták. Kérésünk pedig indokolt, hiszen a város többi kerületéhez viszonyítva az első kerületben háromszor annyi lakos él, mint a többiben. Nem értjük, miért nem hallgatnak meg bennünket. illetve miért nem orvosolják panaszunkat? Dudás Béla Jászberény Kunsági szüreti mulatság Fiatalok és idősek egyaránt összefogtak Kunmadarason, hogy felelevenítsék a régi szüreti mulatság hagyományait. A termelőszövetkezet adminisztratív dolgozói kétszáz fakanál festésével segítkeztek. Vasárnap délután aztán a termelőszövetkezeti székházból elindult a tarka sereg. A sort hófehér ingujjban, árvalányhajas kalapban a lovaslegények nyitották meg. őket a kisbíró követte, aki harsány hangon adta tudtára a község apraja-nagyjának a hírt: szüreti mulatság lesz estére a művelődési otthonban. A szőlősgazda Tamás Balázs bácsi volt Kerekes Margittal. Eszenyi Imre béresgazda négy címeres magyarökröt hajtott hatalmas ostorával. A tarka menetben itt’is, ott is feltűnt egy-egy bohóc, aki különböző tréfákkal igyekezett még vidámabbá tenni az ünnepséget. A menet végén rezesbanda fújta a talpalá valót. A színpompás felvonulás után aztán kivilágos- kivirradtig tartott a szüreti mulatság a művelődési otthonban; Gönczi Lajos 1 Kunmadaras Vállaltuk — teljesítettük Még ez év tavaszán vállaltuk, hogy 251 ezer forintos bevételi tervünket túlteljesítjük. Vállalásunknak éleget tettünk, s már szeptember első felében elértük a vállalt összeget. Munkánkról még annyit, hogy termelőszövetkezetünk nőbizottságának huszonegy fős csapata társadalmi munkát is végzett. Az érte kapott pénzen a csapat három napos IBUSZ kiránduláson vett részt a Bükkben és a Mátrában. Ez egyébként már a harmadik ilyen kirándulás volt. — Először 1962-ben Szeged — Baja — Pécs — Harkányfürdő volt az útvonal, másodszor pedig a Duna-kanyart és Dunaújvárost nézték meg. Tolnai Júlia Öcsöd A jubileumi év jegyében „Úttörők a hazáért” mozgalom eredményei a törökszentmiklósi járásban is említésre méltóak. A járás úttörő csapatai e mozgalom keretében szeptember 29- én, a fegyveres erők napján Fegyverneken ünnepséget tartottak. A pajtások megtekintették a művelődési otthonban rendezett honvédelmi kiállítást, majd a szovjet emlékmű előtt tartott ünnepségen Butyka Vilma, a járási úttörő elnökség tagja tartott ünnepi beszédet. A mozgalomban résztvevők elé többek között azt a célt tűztük, hogy növeljék öntevékenységüket, tegyék érdekessé, színessé az úttörő életet. A huszadik évébe lépett úttörőmozgalom jubileumi éve alkalmából a szervezet hagyományait kutassák fel és az évfordulót méltóképpen ünnepeljék meg. Lencse József Tiszabő Modern táncot szeretnénk tanulni Nem panaszkodni akarunk, hiszen -zépen fejlődik a mi kis községünk is, Kuncsorba. Mégis van azonban eQV kis bánatunk. Évek óta nincs tánciskola községünkben. Rendezünk mi néha-néha bált, hiszen van szép művelődési otthonunk, de csak úgy régiesen járjuk még a táncot. Szeretnénk megtanulni a modern táncokat. Tánciskola hiányában azonban ez lehetetlen, mert a legközelebbi város „csak” 18 kilométerre van tőlünk. Egy önzetlen jó tánctanárt keresnénk. Kuncsorbai fiatalok Az illetékesek intézkedtek N. J-né rákóczifalvi olvasónk panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Levelében megírta, hogy a községben gyakran zárva van a papírbolt. Különösen sérelmezte, hogy szeptemberben, amikor nagy szükség lenne tanszerekre, akkor is Kivizsgálták, de.., zárva volt. Panaszát a szolnoki FJK-hoz továbbítottuk, ahonnan a következő választ kaptuk: „A Rákóczifalva és Vidéke Körzeti Fmsz-nél külön papírbolt nincsen. A háztartási, vegyi, üveg-, játékbolt foglalkozik tanszerek árusításával, melynek vezetője, Szigeti Sándomé, Szolnok kertvárosi lakos. Nevezett évi rendes szabadságának egyrészét szeptember 20—25-ig vette ki az fmsz igazgatóságának hozzájárulásával Előtte szabadságon nem volt, s az egységet nem leltározták, tehát augusztusban és szeptember első felében az üzlet nyitva volt. Megemlítem még, hogy az üzlet szeptember 13-án egy napig zárva volt, ami- koris az egységvezető bírósági tárgyaláson vett részt. De ezen az egy bolton kívül az fmsz 3-as számú vegyesboltja is foglalkozik — bár kisebb választékban — tanszerek árusításával. A fentiek alapján úgy érezzük; a vásárló közönség Rákóczifalván be tudta szerezni a tanszereket. Tarsoly István FJK ig. elnök ☆ Az FJK válaszát nem tudjuk fenntartás nélkül elfogadni. Biztosak vagyunk abban, hogy panaszosunk nem rosszindulatból írta meg sérelmét. Az természetes, hogy a bolti dolgozóknak jár a szabadság. De egy tanszereket árusító üzlet dolgozója ne szeptemberben menjen szabadságra, inkább júniusban vagy júliusban, amikor kevesebben keresnek tarszereket. (A szerk.) A brigádvezetö mulasztása Sinka Jánosné tiszaföld- vári olvasónk abban kért segítséget, hogy fia munkabérét megkaphassa. Fia ugyanis június 24-én ment el dolgozni a Szabad Nép Termelőszövetkezetbe, s abban a hónapban öt napot dolgozott. Ezért meg is kapta a megfelelő bért. Júliusban ismét kiment dolgozni, s a végzett munkáját a szövetkezet megfelelően honorálta is. Augusztusban azonban a ledolgozott kilenc nap helyett csak három napra kapta meg bérét. Nem tudta, mi ennek az oka; Levelét továbbítottuk a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-nek, ahol elismerték Sinka Jánosné panaszát, s mint válaszukból kitűnik, a 3-as üzemegység brigádvezetője mulasztása miatt nem számfejtették időben a munkabért. Levelünk kézhezvétele után azonban a még járó 234,— forintot a panaszos címére postázták. A pénz kézhez vétele után Sinka Jánosné a következő levelet küldte szerkesztőségünkbe: Hálás köszönetc- met fejezem ki a Néplap Szerkesztőségének a fiam ügyének kivizsgálásáért. A különbözeti összeget ugyanis szeptember 23-án megkaptam. Az ügy elintézéséért nem jár köszönet. Ez kötelességünk, mint ahogyan a 3-as üzemegység brigádvezetőjének is kötelessége lett volna a munkavégzést igazoló írást időben beadni. Arról viszont nincs tudomásunk, hogy ezért a mulasztásért akár szóbeli figyelmeztetésben is részesült volna a kötelességét elmulasztó brigádvezető. (A szerk.) Hozzászólás cikkeinkhez „itt kezdődik a tengeri kígyói( Lapunk szeptember 18-i számában a fenti cím alatt megjelent írásunkban arról adtunk tájékoztatást, hogy Karcagon leállították a Vöröshadsereg úti társasház építését. Cikkünkben azt is megírtuk, mi ennek az oka. A szakemberek szerint új alapot kell építeni, vagyis új terv, új alap kell, s ami ezzel együtt jár, újabb költség, amit természetesen a társasház megrendelőinek kell majd megtéríte- niök. Jelenleg a társasház építkezése áll, csupán azon JOGI t anácsadó A lakásbérletről A nem kívánatos panaszok s a polgári perek jelentős része annak a következménye, hogy a felek nem ismerik a lakásbérlettel kapcsolatban jogaikat, kötelességeiket. A lakásügyi eljárás alapvető rendelkezéseit a polgári törvény- könyv, a részletes szabályokat — a mindenkori lakás- helyzetnek s lakáspolitikai célkitűzéseknek megfelelően — külön jogszabályok, elsősorban a lakástörvény végrehajtása tárgyában kiadott 15/1957. Korm. rendelet tartalmazza. E jogszabályi rendelkezések vázlatos ismertetése előtt indokolt meghatározni a leggyakrabban előforduló lakáshasználati jogcímeket: főbérlet, albérlet, ágybérlet, társbérlet, bérlőtárs, szívességi lakáshasználat. A főbérlő használati joga mindig a lakás egészére terjed ki. Albérletbe — bútorral vagy anélkül — csak a lakás egy részét lehet használatra kiadni. A lakás egészét albérletbe csak a jogszabályban meghatározott kivételes esetben, például mentesítés esetén lehet. Az ágybérletet az különbözteti meg az albérlettől, hogy ágybérlet esetén a kérdéses lakrészt az ágybérlő nem kizárólagosan, hanem bérlővel vagy annak hozzátartozójával, esetleg másokkal közösen használjá. Lényeges a különbség a társbérlet, s a bérlőtársi viszony között is. Társbérletről akkor beszélhetünk, ha a bérlők a bérleménynek csak számukra kijelölt részét — ez legtöbbször lakószoba — használják kizárólagosan, s a bérlemény mellékhelyiségei — fürdőszoba, konyha — közös használatra szolgálnak. A társbérlők a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően kötelesek használni a közös használatra rendelt helyiségeket, tisztításáról — s karbantartásáról együttesen kötelesek gondoskodni. A bérlőtársak nemcsak a lakás mellék- helyiségeit, hanem az egész lakást együttesen és_ közösen használják. Bérlőtársak például a házastársak is, függetlenül attól, hogy a házastársak egyike később költözött be a lakásba. A lakásügyi perek döntő többsége felmondás érvényességének megállapítására, illetve lakás kiürítésének elrendelésére irányul. A kereseti kérelmek közül igen sokat alaki okokból utasítanak el, mert bérbeadók nem tartják meg a felmondás során az előírt határidőket s a vonatkozó eljárási szabályokat. A bérlő felmondási joga ugyanis a jelenleg is fennálló lakáshiányokra figyelemmel igen korlátozott. A lakásbérletet csak akkor lehet felmondani, ha a bérlő a bér fizetésére megállapított időpontig a bért nem fizeti meg; vagy a szocialista együttélés szabályaival ellentétes tűrhetetlen magatartást tanúsít; a lakást rendeltetésével ellentétesen használja vagy az épület javításával s karbantartásával kapcsolatos munkákat akadályozza. Nézzünk egy-két konkrét példát: A Szolnoki Járásbíróság előtt felperes arra alapozta felmondását, hogy a lakásra szüksége van, albérlő nem fizeti rendesen a bérleti díjat, és megsérti a szocialista együttélés szabályait. A bíróság elutasította a felperes keresetét, mert egyrészt a 8 napos határidő letelte után lett a kereset benyújtva, másrészt a felhívásokban az albérlőt nem figyelmeztették a felhívás nem teljesítése esetén előálló jogi következményekre. A bérlemény rendeltetés ellenes használatával kapcsolatos perek egyikében felperes állítása szerint a bérlők rendeltetésellenesen használják a kamrát, azt szobának alakították át, és odaköltöztétték édesanyjukat és ennek unokáját. A bíróság a keresetet elutasította, mert a volt kamra 2 ablakos és fűthető, továbbá meleg padlója van. így az szobának használható, a közeli hozzátartozó odaköltöztetése pedig nem képez felmondási okot A fentiekből is megállapítható, hogy a felmondás szabályainak maradéktalan megtartását a bíróságok következetesen megkövetelik, s ettől eltérni sem méltányosságból, sem egyéb okokból nem lehet. Dr. Cs. I. folyik a vita, új telket vegyenek-e, új alapot építsenek-e vagy teljesen leállítsák az építkezést? Írásunkat elolvasták Budapesten, az ÉM Földmévő és Talajvizsgáló Vállalatnál is, és a következő levelet küldték szerkesztőségünk címére: „Olvastuk az „Itt kezdődik a tengeri kígyó” című cikküket, amellyel kapcsolatban közlöm a szerkesztőséggel, hogy vállalatunk foglalkozik sérült vagy Szerkesztői A. S. kunszentmártoni olvasónk kérdezi: Kell-e gépjármű adót fizetni olyan esetben is, ha a tulajdonos a járművet — annak meghibásodása következtében — félévig nem üzemelteti? Választ kérnék arra is: ha a szóbanforgó esetben tulajdonosváltozásra kerül sor és az üzemeltetés szüneteltetését sem a régi, sem az új tulajdonos nem jelentette be idejében, kit terhel az említett időszakra eső adófizetési kötelezettség? A 39/1961. (XI. 4.) Korm. sz. rendelet végrehajtásáról szóló 1/1962. (I. 5.) PM sz. rendelet 23. §-ának (1) bek. értelmében az adófizetési kötelezettségüket a gépjárműnek a forgalomból történt kivonása, használhatatlanná válása önmagában megrongált alapozások helyreállításának megtervezésével is. Felajánljuk — amennyiben erre megbízást kapunk —, hogy megvizsgáljuk a régi alap • megjavításának módját, esetleg talajszilárdítással megoldható a probléma anélkül, hogy új alap építése válna szükségessé. Dr. Gabos György . igazgató ÉM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Bp. VIII., Reviczky u. 4.” üzenetek nem szünteti meg. A fizetési kötelezettség megszűnéséhez a forgalmi engedélynek és a hatósági jelzéseknek az illetékes rendőrhatósághoz történő beszolgáltatása szükséges. A gépjárműadó féléves esedékességére való tekintettel az első félévi adót mindenképpen a gépjármű régi tulajdonosa köteles rendezni, a második félévre esedékes adót pedig — ha az adásvételi jogügylet június 30-ig létrejött — a gépjármű új tulajdonosa köteles megfizetni. Megemlítjük, hogy az új tulajdonos pénzügyi szabálysértést követ el abban az esetben, ha a 19/1963. (XII. 30.) PM. sz. rendelet 3. §-ának (5) bek. előírt bevallást — a forgalmi engedély átírásától számított 15 napon belül — nem adja be.
