Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-03 / 233. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. október 8. A kémia és a rák Leonyid Larin profesz- szpr. a rák kémiai terápiás * gyógyításának specialistája, a Szovjetunió orvostudományi akadémiájának levelező tagja a rosszindulatú daganatok gyógyításárólX smeretes, hogy a rosz- indulatú daganat tulajdonképpen az emberi .test valamelyik szerve, vagy szövete sejtjeinek feltartóztathatatlan szaporodása nyomán keletkezik. Az összezsúfolt sejtek elrá- kosodásának okai, sajnos, ma még kevéssé ismertek, annak ellenére, hogy korunk már igen sokat tett a rákkutatás terén. A rák keletkezésének okait illetően többféle vélemény alakult ki. A szovjet tudósok egy csoportja Icv. Zsiljber vezetésével azt vallja, hogy a szervezet valamennyi rosszindulatú daganatát speciális daganatkeltő vírusok okozzák. A tudósok egy másik csoportja — amelyhez magam is tartozom — azon a véleményen van, hogy a rákot előidéző okok különbözőek. Lehetnek közöttük meghatározott összetételű kémiai anyagok, mint például a kőszénsó, paraffin, anilin festék-anyagok és egyebek. Rákosodást okozhatnak a szervezetbe hatoló sugarak által kiváltott fizikai hatások. És bizonyos esetekben a vírusok is. Nem vitás, hogy az állati szövetek egyes daganatait vírusok válthatják ki. Azt azonban ma mégsem állíthatjuk, hogy az emberi szövetek daganatait általában a vírusok okozzák. Ezt ugyanis még nem sikerült bebizonyítani. Sokkal valószínűbbnek látszik viszont, hogy g fehérvérűséget vírusok idézik elő. H atározottan állítható, hogy a leggyakrabban előforduló daganatok elterjedésében alapvetően fontos szerepet játszik a külső környezet hatása. Számos kísérlet bizonyítja például, hogy a tüdőrákot a túlzásba vitt dohányzás okozza, a gyomor és a bél. tehát a tápcsatorna-rendszer rákos megbetegedése viszont a táplálkozással van összefüggésben. Mindezek alapján joggal állítható: a külső környezet szerepének felismerése reális lehetőséget nyújt a rák néhány formájának megelőzésére. Ebből következik, hogy a rákosodás megelőzésével érdemes nagyon komolyan foglalkozni. Leningrádban. ahol már néhány év óta ilyenirányú kísérletek folynak, máris figyelemre méltó eredményeket értek el. Igaz. a rák gyógyítása ma még távolról sem megoldott, a rákos sejtek sebészi és sugárterápiái gyógyítása, valamint az úgynevezett kémiai terápia alkalmazása azonban eredménynyel kecsegtetnek. Ma már a világ különféle országaiban mintegy húsz-féle rákellenes preparátumot alkalmaznak. Közéjük tartozik az Embihin, a chlor- ambicil, a dopan, a szarito- lizin, az endoxan, a tyotef és a metotrekszat. A kémiai hatóanyagok természetesen nem valamennyi, csupán néhány daganatfajtát gyógyítanak. A kémia-terápiai készítmények gyógyhatása különféle formában jut kifejezésre. A fokozatok a daganatok bizonyos mértékű csökkentésétől egészen a teljes felszívódás valamennyi skáláját mutatják. Bebizonyított dolog, hogy egyes rákos megbetegedések kémiaterápiás gyógykezelése 5—10 év alatt teljes klinikai gyógyulást okoz Ennek ellenére még nem állíthatjuk kategórikusan hogy ez a tökéletes gyógyulással egyenlő. hiszen a? Ilyenirányú kísérletek vi- •zonylae nemrégi keletűek. fi Sxovietunióban né'- ttátu a petefészek rákos megbetegedését szarkolizin- nal kezelve. előfordult, — hogy tíz év alatt teljes gyógyulás következett be. A néhány biztató eset azonban egyelőre még kevés ahhoz, hogy általános érvényű következtetéseket vonjunk le belőlük. Nagyon fontos, hogy a kémiaterápiás eljárás nemcsak a kezdeti stádiumban lévő megbetegedéseket, hanem az elhanyagoltabb daganatokat is hatásosan gyógyíthatja. Ezenkívül a kémiaterápia növelheti a sebészi beavatkozás és a sugárkezelés eredményességét is. A különféle gyógymódok kombinált alkalmazása feltétlenül figyelmet érdemel. A további kutatások számára jó támpont az a tapasztalat is, hogy a tüdőrák miatt operált betegek ismételt kezelése endoxin- nal, csökkenti a visszaesések arányszámát. A fto- ruracil alkalmazása viszont növeli a tüdőrák röntgenA cserépedények vagy csempefélék mázbevonata évezredek óta szervetlen alapanyagból készült, Debrecenben az ÉM Országos Szakipari Vállalat műanyagkutató laboratóriumában sikerült először előállítani szerves anyagból olyan mázt, amely a régiekéhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. For- malkidnak nevezték el, festékként vihető fel a felületre, s 100 fokos hőkezelés után mázzá alakul át. Ily módon használható cserépedények díszítésére, fő alA kutatások szerint a Kizil-Kum alatt óriási édesvizű medencék rejtőznek. Ennek alapján a sivatag közepén rövid idő alatt artézi-vízzel fenntartott oázist létesítettek. A településnek is az Artézi nevet adták. A több mint 1000 hektár területű kísérleti táblákon terápiás kezelésének hatékonyságát. A rák kémia-terápiás gyógykezelése előtt nagy távlatok állnak. Nem kétséges, hogy olyan új daganatcsökkentő készítményeket fognak kikísérletezni, amelyek az eddigieknél lényegesen hatékonyabbak lesznek. E preparátumok alkalmazása is céltudatosabb lesz: önállóan és a sebészi beavatkozással, valamint a sugárterápiával kombináltan is új eljárások látnak napvilágot. Ugyanakkor egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy a rák elleni küzdelem igen fontos területe a — megelőzés. Ha például az emberek felhagynának a dohányzással, a tüdőrákos megbetegedések száma hozzávetőlegesen a jelenleginek egytizedére csökkenne. Változatlanul nagy lehetőségeket rejt magában az a tény, hogy a megelőzés immár tudományos alapokon nyugszik. kalmazási területe azonban az építőiparban lesz. Védő- és díszítő-, burkoló-bevo- nat készül belőle. Három évi kísérletezés után megkezdődött laboratóriumi előállítása. Az új anyaggal történő kísérletek tovább folynak, hogy megtalálják a sokfélének ígérkező alkalmazási lehetőségeket. Képünkön: Színes műanyag-mázzal díszített Vázák. Soós Zoltán, Juhász Lajos, Krajcsovics István és dr. Börcsög Emil, a műanyag máz feltalálói. artézi vízzel öntözött takarmánynövényeket, koba- kosokat termelnek. A szovjet tudósok szerint a Kízil- Kum-i sivatagban nagy lehetőségek vannak az artézi kutas öntözésre. A végtelen homokpusztákon csakhamar új oázisok zöldéinek majd. FORMALKID uj magyar műanyag máz * ARTÉZ5 OÁZISOK A KIZIL-KUMBAN Felesleges vérátömlesztések Nemzetközi rádió* csillagászati kutatások A „West Virginia Medical Journal" című orvosi szaklap cikket közöl arról, hogy valahányszor csak egyetlen vérátömlesztést adnak a betegnek, ez rendszerint feleslegesen történik. Amerikában ugyanis szokás a betegek „jobb kinézése” céljából, röviddel, mielőtt elhagyják a kórházat, egyetlen vérátömlesztést adni, amitől a betegnek „egészségesebb lesz a színe". A szaklap rámutaf, hogy minden vérátömlesztés bizonyos kockázattal jár, hiszen szifilitikus, ma- lárdás és májgyulladásos fertőzéseket lehet átvinni vérátömlesztéssel. Az Amerikai Vérbankok Szövetségének kimutatása szerint minden 200 vérátömlesztés közül elvnél a beteg máj- gyulladást kap. Éppen ezért óva intenek a sok esetben persze életmentő vérátömlesztések felesleges alkalmazásától. A Szovjetunióban —nemzetközileg összehangolt program keretétien tanulmányozzák a csillagok közti térben lévő hidrogéngáz 21,2 cm hullámhosszúságú rádiósugárzását. A kutatás egyik központja a Krim- félszigeten lévő asztrofizikai obszervatórium. Ezzel a 18 méter átmérőjű rádiótávcsővel végzik a vizsgálatok egy részét. ÉRDÉ KÉSSÉ GEK ÉGŐ HEGY AUSZTRÁLIÁBAN Az Üj Dél-Wales államban lévő Mount Wingen- ről 1828-ban jelent meg a* első híradás, amely akkor nagy szenzációt kelte« Sydneyben. Az akkori hírlapíró vulkánnak minősí. tette az égő hegyet, de hamarosan akadtak kételkedők, akik arra hivatkoztak, hogy a hegynek nincs krátere. Valóban kiderült, hogy nem tűzhányóról van szó, hanem igen érdeket egyedülálló jelenségről: szénréteg ég a hegy belsejében. Az első felfedezés óta nemegyszer megtörtént, hogy lángok csaptak ki « hegyből, de ma már általában csak füst tör elő a hegy sziklái, hasadékai közül. A geológusok szerint a szénréteg égése már végeiéi é tart, a tűz most a felszín alatt 15Ö méterrel ég, de bizonyosra vehető, hogy még néhány nemzedéken keresztül az Égő hegy,' amiként a Mount Wingen-t általában nevezik — egyike lesz Ausztrália legérdekesebb természeti jelenségeinek. MOZGÓ KOBALT—60 BESUGÁRZÓ KÉSZÜLÉKEK KANADÁBAN A rádióaktív kobalt—6ű izotóppal történő besugárzás megakadályozza a burgonya és hagyma kicsírázását és így a raktározást megkönnyíti. Hogy a farmereknek, a kisebb helységek raktárainak ne kelljen termékeiket a központba szállítaniok, vontatóhoz szerelt, mozgó besugárzó készülékeket üzemeltetnek Kanadában. Ezek segítségével az eddigi idő három- négyszeresére sikerült emelni a burgonya és hagyma tárolási idejét. ÜJ ELJÁRÁS A FA HAJLlTHATÓVÁ TÉTELÉRE A New York-i erdészeti intézetben új módszert találtak a fa alakíthatóvá tételére. Ha a vékony lemezekre vágott fát 15—20 percig —30 C fokon folyékony ammóniában áztatjuk, olyan hajlékonnyá válik, akár a bőr, s kiszáradás után is megtartja alakját. Az ammónia ugyanis átmenetileg felbontja a sejtek és a lignin kötését, úgy. hoey a sejtek hajításkor mintegy elcsúsznak egymáson. Amikor azután az ammónia elpárolog új kötések jönnek létre, s a fa eredeti állapotában helyreáll. 70 éves géptricikli 1895-ben készítette a francia Léon Bollée ezt a gépi meghajtású, robbanómotorral hajtott, nyitott ülésű háromkerekű gépjárművet, triciklit. 30 km óra maximális sebességet ért el. A maga korában ez a gumiabroncs nélküli, a ro ai motorkerékpárok fém- kerékvázához hasonló kerekeken futó jármű úttörő jelentőségű volt a gépkocsik fejlesztésében. Marslakó vagy ősember? Érdekes leletet találtak Üzbegisztánban, Fergána közelében. A felfedező. Georgij Sackij műkedvelő archeológus a neolit-korból való barlangrajzot talált, amely széttárt karú emtnr- alakot ábrázol. Törzsét derékban vízszintes vonal szeli ketté, feje körül vedig kör van, amelyből rövid sugarak indulnak ki. A kérdőjelek, amelyek egyúttal feltételezésekre utalnak, tudósoktól származtak. Egyes tudósok ugyanis emlékeztettek rá. hogy hasonló rajzokat találtak 1956-ban a Szahara központi vidékein is. A szakemberek egy része azf állította: ezek a rajzok — űrhajósokat ábrázolnak, akik háromezer esztendeje látogattak Földünkre. A leletnek azonban van egy sokkal kevésbé fantasztikus magyarázata is. Tudjuk, hogy a neolit-korszakban a borbély méster- ség még korántsem állott olyan magaslatokon, mint napjainkban, hiszen még olló sem volt. Ám a hajjal valamit akkor is kellett csinálni, ezért úfelfésülték”, s miután az állati bőrökből készült öltözékeknek általában nem volt zsebük, az ősember nem zsebre rakta különböző apró használati tárgyait, hanem — a frizurájába. Nekünk tehát az a véleményünk, hogy a fer- gánai rajz egy ilyen tehető: embert ábrázol. Hajából különböző apró szerszámok állnak ki, amelyek közül némelyik talán dísz gyanánt szolgált, az övében pedig alighanem kedves bunkóját látjuk. Képükön: a fergánai ra>z. (L. T.)
