Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-01 / 231. szám
t 1*«5. október L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 /■ E'szakai határjárás Tisxaigaron dolgosnak, Tisxafüreden állnak a traktorok Molnár Jánossal, a megyei pártbizottság munkatársával és Sass Péterrel, a Gépállomások Megyei Igazgatósága -fiatal mérnökével szerdán este együtt indultunk el a tiszafüredi járásba. Kíváncsiak voltunk, hogy az enyhe, igen kedvező éjszakát hogyan használják ki a traktoristák a talajmunkák végzésére. A jó gazda módjára A gazdasági élet rejtel- meiben járatlan újságolvasónak is kétségkívül feltűnt a közelmúlt hónapok rendre-sorra visszatérő, jobbára hirdetésekben szereplő új szakkifejezése: a börze. A szó tartalmi és hangulati jelentése az „adok-veszek” viszonyt, szakmailag körülhatárol- tabban: a vállalatok egymás közötti kapcsolatában a kereskedelmi módszerek hangsúlyozottabb érvényesítését fejezi ki. Alkalmazása már eddig is százmilliókban kifejezhető értékeket tárt fel a népgazdaság számára. Ha már gazdasági szak- kifejezést említettünk, tegyünk hozzá még egyel, amely ugyancsak az utóbbi hónapokban mind sűrűbben elhangzik, s ez: a készlet. Mind több szó esik a népgazdaság készletállományáról, ezen belül az elfekvő készletek értékesítéséről, többek között éppen a börzék szervezésével. Kétségtelen, hogy bizonyos határig a népgazdaság tartalékainak, a nyersanyagok, a félkész-és késztermékek mennyiségének növekedése a termelés, az áruforgalom emelkedésének természetes velejárója. Az idei erőfeszítések, gondok abból származnak, hogy az utóbbi években a termelés emelkedésénél gyorsabban nőttek a népgazdaság készletei, s ezen belül: az elfekvő készletek; Bizonyságul csupán egyetlen jellemző tényt említünk: a kohó és gépipar, a Magyar Nemzeti Bankkal együtt, a múlt év végén felülvizsgálta a vállalatok készleteit és megállapította, hogy a termelésben ezek legalább 8—9 százalékára nem volt szükség. JT zért la került sor az x~i idén eddig még nem alkalmazott készletgazdálkodási módszerek bevezetésére. A kormány Gazdasági Bizottságának elemzése alapján, 1965 első hónapjaiban közös utasításban rögzítette ezt a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke. A jellegében, módszereiben új rendelkezés lényege abban foglalható össze, hogy feleslegesnek kell minősíteni azokat a vállalati készleteket, amelyekre az idei terv teljesítéséhez nincs szükség, másrészt feloldva az addig érvényes kötöttségeket az értékesítés teljesen a vállalatok hatáskörébe tartozik, beleértve a szabad áregyezkedés lehetőségét is; A célkitűzések jelentőségét, méreteit az a szám jellemzi, hogy amíg az utóbbi esztendőkben általában 7—8 milliárddal nőttek évente a készletek, az idei terv ennek mintegy a felét: 4—5 milliárdos emelkedést jelölt meg. A készletek értékesítését, az elfekvő értékek visszavezetését a népgazdaság vérkeringésébe. szemléltetően jelzik a börzék, a gyakori kiárusítások is. Figyelmet érdemel az is, hogy az OT-PM-utasítás, a kötöttségeket feloldó értékesítéssel együtt arra is lehetőséget nyújtott, hogy az idei terv teljesítéséhez szükségtelen megrendeléseket anyagi következmények, tehát kötbér nélkül, a vállalatok felmondhassák. A feleslegek újraképződését elhárító rendelkezés eredményeit jelzi, hogy csupán a KGM-vállalatok mintegy másfélmilliárd értékű ilyen szerződést mondtak fel a határidő leteltéig, 9 utána — minisztériumi határidőmódosítás alapján —, június végéig több mint 4,5 milliárdra nőtt a felmondott szerződések értékben kifejezett összege.- ¥1 a ezzel összefüggésben arra is utalunk, hogy átlag minden 100 forint felesleges készlet — az eszközlekötési járulekot és a kamatot számítva — legalább 10 forint veszteséget okoz a vállalatoknak, akkor talán hatásosabb, mondjuk így: anyagilag is szemléltetőbb a készlethalmozódás veszélyeire figyelmeztetni! A közelmúlt hónapok tapasztalatai alapján, kézzelfoghatóbb tüneteiben is jellemezhetők ezek a veszélyek. Közbevetőleg meg kell jegyeznünk, hogy — bár az értékesítésben még sok a kihasználatlan lehetőség —, úgy tűnik, jelentős mennyiségű anyagot nehéz vagy lehetetlen újra forgalomba hozni, egyrészt mert sajátos rendeltetésű- ek és ezért másutt nem használhatók. másrészt: egész sor vállalat most már nagyjából azonos elfekvő készletekkel rendelkezik, amelyek kereslete szórványos. A jelzett veszélyek azonban nemcsak a meglevő feleslegek értékesítésével, hanem újabbak keletkezésével is kapcsolatosak! Amíg régebben ugyanis elsősorban a nyersanyagok, félkésztermékek, például alkatrészek halmozódtak, most a szükségtelenül előAndrásS Jánost, a tisza- szöllősd Petőfi Tsz főagro- nómusát járásszerte a lu- cemamagfogás szakértőjeként ismerik. Sok igazság lehet ebben, mert most is egy mázsán felüli maggal fizet minden hold lucernájuk. A főagronómus nem a saját szakértelmét fitogtatja, hanem azt sorolja, mi mindent tettek azért, hogy sikerüljön a megfogás. Mert meg kell azért dolgozni.— A gondos ápolás, a rovarkártevők és az aranka elleni védekezés elengedhetetlen feltétele a lucernamag termesztésének. Az idén lombkártevők ellen tarlóporozást alkalmaztunk, holdanként 6 kilogramm HCH, ugyanennyi DDT és Wofatox felhasználásával. A magkártevők ellen kétszer védekeztünk. A lucerna zöldbimbós állapotában Phsozdrinnei — (holdanként 30 dekagramm vegyszer 200 liter vízben) virágzáskor pedig Thiodán- nal. Mindkét ‘esetben este Nótaszó foszlányait hozza felénk a szél. De mire a tábla közepén hajladozó asszonyokhoz érünk, abba marad a dalolás. — No csak tovább, halljuk azt a nótát — biztatja a kis csapatot Németh Mihály brigádvezető. — Ha legalább magnóra vennék, rá is zendítenénk — évűdnek az asszonyok. — Ugyan, hagyjátok már — mondja mosolyogva Pál József né (a többiek megsúgják, hogy a dalolásban ő viszi a prímet) —, hiszen csak időtöltésből nó- tázgatunk. — Meg azért, mert kedvünk van hozzá — kontráz szavaira egyik társa. Amíg ez a kis tere-fere tartott, addig is fürgén iárt az asszonyok keze; A állított késztermékek kétesértékű „gyarapodásának” lehetünk tanúi. Valójában a sok éve kísértő „túlteljesítési” törekvések negatív következményei tükröződnek ebben. Jelem- ző, hogy az év folyamán a kül- és a belkereskedelemben átadott termékek mennyisége az ipari termelés arányánál kevésbé nőtt — a terven felül termelt áruknak mindössze harmada indult például exportra —, következésképp: a termékek egy része a raktárpolcokra, az elfekvő készletek kategóriájába került. 1 z év hátralevő hónap- jaiban kettős értelemben célszerű az elfekvő készletek problémakörét a közvélemény, elsősorban a jó gazda módjára gondolkodó vállalati szakemberek érdeklődésének homlokterébe állítani: egyrészt a meglevő feleslegek értékesítését gyorsítva, másrészt újabbak keletkezését megakadályozva. Csak milliá,-- dokban fejezhető ki a nép- gazdasági haszon, amely e törekvésekhez fűződik! és éjjel végeztük a permetezést. — összesen mennyibe került a növényvédelem? — A vegyszer árát és a munkabért számítva holdanként 752 forintba. A jó minőségű, arankamentes lucemamagért mázsánként 3800—4000 forintot kapunk, így legkevesebb háromezer forint a tiszta bevétel, ha csak egy mázsa magot számolunk is holdanként. Eddig 25 hold termését csépeltük el, 28 mázsát adott. Az 55 holdról 60 mázsa tiszta magot várunk. — Azt is számoljuk, hogy két^ kaszálással levettünk 18—20 mázsa szénát. S a lucerna harmadik növedé- két hagytuk meg magra — jegyezte meg Nagy elvtárs, a tsz elnöke. — Mikorra fejezik be a maglucerna cséplését? — Két-három nap szükséges még ehhez. Két kombájnnal és egy aprómag- cséplésére átalakított cséplőgéppel dolgozunk. — A vesszőkosarak hamar megteltek a szép, vajszínű zöldbabbal. — Marika hozd már azt a kosarat szaporán — küldte a szót kislánya felé Bakó Józsefné. S míg Marika közeledett, elújságolta: — Én a férjem könyvére dolgozom, a kislányom pedig külön. Hármunknak eddig 366 egysége van. Nehezen szaporodik. — Tavasszal későn tudtunk kezdeni, s gyakran volt eső is, amikor nem gyűlt az egység — mondta Tóth Jánosné, a tisza- derzsi Kossuth Tsz tizenhét tagú női munkacsapatának vezetője. — Különben a munkába nem kell invitálni az asszonyokat, lányokat A személyenként Vincze János, a Tiszafüredi Gépállomás igazgatója elmondotta, hogy 37 szántó- traktorukból — ebből 23 lánctalpas — mindössze 17 dolgozik kettős műszakban. Az arány igen rossz. Traktorosaik egy része még kombájnon ül, hét végére azonban 28-ra növekszik az éjszaka is működő gépeik száma. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz központjába Oláh István elnökei együtt látogattunk el. A járási székhely legnagyobb szövetkezete saját gépparkkal rendelkezik. Egy &:Z—100-as, 4 DT és 10 MTZ gépük van. a könnyű univerzális gépeket nem számítva. — Ezenkívül öt gépállomásá MTZ szánt a gazdaság határában. Vajon mit csinálnak a saját gépeik? Silóznak és szállítanak. Pénteken estig befejezik a silózást, számos állatonként két köbméter tisztítását pedig a szomszédos gazdaságban, a Szarvas Sándor Tsz-ben végezzük el, ők rendelkeznek megfelelő tisztítógéppel. Pénzjutalom a legjobbaknak A karcagi Béke Tsz versenybizottsága a közelmúltban értékelte a nyári munkát. A komba jnosok közül az AC típusú géppel dolgozó Kovács Ignác és Erdei Lajos, a segédvezetője bizonyult a legjobbnak. A szerencsés kettős 388 holdról 50 vagon gabonát takarított be. Jutalmuk 500 forint. Ennyit kapott P. Kiss Lajos is, mivel az SzK kombájnosok között megszerezte az első helyet. A szintén AC kombájnnal arató Tanka Lajos és társa szorgalmát 400 forinttal jutalmazta a tsz vezetősége. vállalt cukorrépát, kukoricát, napraforgót, s egyéb növényeket mindenki megművelte — akár tagként vagy bedolgozóként vesz is részt a közös munkában. — A szénát is gyűjtöttetek — emlékezteti Mihály bácsi a fiatalasszonyt. — Az ám. Meg a takarmányrépát is kapáltuk. — Aratáskor pedig a kombájnszérűn dolgoztunk. Két hétig a zöldborsót szedtük — sorolja Tóthné. így szerzett az öt X-et is meghaladó Túrái Imré- né már több mint száz munkaegységet. S hasonlóan Balogh Gáborné, Fekete Lászlóné, Koós Gá- bomé, Válent Pálné. Pró- kai Istvánná, Kiss Imréné, özv. Papp Gáborné és a többi szorgalmas asszonyi lédús takarmányt tartósítanak. Eltűnt a traktoros Ott jártunkkor még éjfél tájban is hordták a répaszeletet a vasútállomásról. De csak egy gép. Egy DT kivilágítva állt a silógödör mellett. A motorja zúgott, a traktorosát sehol sem találtuk. Tucatnyi gép állt a szövetkezeti központban. — Nincs elég traktorosunk — panaszkodott az elnök. — A lánctalpasokra sem? — Két DT-nk és az SZ— 100-asunk rossz, javításra szorul. A gazdaságban már földben van az őszi árpa. Az 1150 holdra tervezett kenyérgabonából csak 150 holdat vetettek el. — Vasárnap estig 800 Kétszázezer kéményt Mormolnak évente A Szolnok megyei Kéményseprő Vállalat kéményseprői mintegy kétszázezer kéményt tisztítanak évente. A vállalat a megyét nyolc körzetre osztotta. Legtöbb munkájuk a városokban van, hiszen a községekben a nyári időszakban nem használják a házban lévő tűzhelyeket. A tisztításon kívül még 218 000 kéményégetést és aknaszedést is végeznek. — Ezekben a hetekben a cse- répkályha-tulajdonosok kérik a tisztítást, hiszen nemsokára megkezdődik a fűtési idény. Időszakosan a kölcsönös megegyezés alapján az üzemi konyhák tűzhelyeit és a kisebb-nagyobb üzemek kazánjait is tisztítják. A szöszi Sári Erzsi könyvébe már 130 egységet jegyeztek be. Druszája, a kis fekete Fazekas lány azzal magyarázza kevesebb egységét, hogy Kunhegyesre jár könyvelői tanfolyamra. — Mennyi a terv a másodvetésű zöldbabból? — Mihály bácsi talán pontosabban tudja — válaszol a munkacsapatvezető. — Mi csak azt látjuk, hogy van ezen jócskán termés, s még virág is. Ha jó idő járna, újból lenne mit szedni. Tegnap személyenként 40 kilogrammot szedtünk le, ma talán többre haladunk. — Fekete Gyula brigádjába tartozik a női munkacsapat és a terület is, — így kezdi mondókáját Mihály bácsi. — Azért pontosan tudom — mert ke- lesztő öntözésként mi adtuk rá a vizet —. hogy a búzatarlóba vetett 40 hold babról 150 mázsa termést várunk. Meglesz-e? Az idő a gazda. Ha kedvez, bizonyára teljesíteni tudjuk a tervet. Azért is igyekeznek ezek a fürgekezfi asszonyok, hogy ami megtermett, azt betakaríthassuk. hold körül járunk — magyarázta az elnök. — Erre előkészítettük a magágyat. És mi lesz azután? Nyugtalanító, hogy a jól gépesített szövetkezetben nem halad kellően a talajmunka, s nem használják ki a gépek kapacitását. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz vezetői példát vehetnének az állami gazdaságtól: hogyan kell a meghibásodott gépeket gyorsan kijavítani és munkába állítani. A Középtiszai Állami Gazdaság tiszaigari kerületében éjjel is világos volt a javítóműhely. Egy DT—54-esnek szerelték visz- sza lánctalpait és olajat öntöttek bele. Takács János .szerelő és Szilágyi Sándor traktoros szorgoskodott a gép mellett, — Kedden éjjel huzattam be — mondta a traktoros. — Meghibásodott a kormánymű. Azonnal szétszedtem. A javítást befejeztük, s indulok a határba disztil- lerezni. Rossx ajánlólevél Éjfél is elmúlt, amikor Póka Jánossal, a tiszaigaij Petői Tsz elnökével a határba indultunk. — Jó hogy itt van a gép- állomási igazgatóság képviselője — kezdte a panaszkodást az elnök. — Négy DT—413-as traktor van nálunk a Tiszafüredi Gépállomástól, de csak egy működik. A négy gép kevesebbet teljesített, mint az egyik sajátunk. Ez elég rossz ajánlólevél a gépállomásnak. — Most hány saját gépük dolgozik a határban? — Két DT és három MTZ — válaszolt az elnök magabiztosan. Igaza volt. Mohácsi Ferenc gyűrűshengerezett. Póka Gyula boronáit az MTZ- kel. — Este hatkor kezdünk és reggelig megyünk — mondták a traktorosok. A Petőfi Tsz az őszi vetésterv 40 százalékánál tart. Szépen zöldell már a repce és az őszi árpa. Most a búzát vetik. — A traktorosok 3 forint prémiumot kapnak normálholdanként — tájékoztat az elnök. — Mi is kifizetjük az 50 százalékos pluszt az éjszakai műszakért. A szentimrei határrészen találkoztunk Tolvaj József és Varga József traktorossal. Mindketten vetőszántást végeztek a lánctalpasokkal. A tsz harmadik MTZ-je is szántott. Álló géppel nem lehet keresni Beszélgettünk Balogh Sándorral az egyetlen, működő gépállomási gép vezetőjével is. A traktoros tele van panasszal. Az iparból jött haza. de itthon nemigen keres. A gép legtöbbször áll. — Délután az indító motort kellett csinálnom. A brigádvezető se intézkedik, a szerelőt se látni. Útközben az elnök megmutatta az egyik tábla végén rozsdásodó gépállomási műtrágyaszórót (január óta van itt), a tanyaközpontban pedig a 48 soros vető- gépet (tavasz óta itthagyták). — Hiába szóltunk, nem viszik el. Két szövetkezetben voltunk, a tapasztalatok ellentétesek. Igaron dicséretes módon. Füreden rosszul szervezik a talajmunkát, a kettős műszakot. Pedig most kellene igyekezniük, amíg enyhe az időjárás. A gondos ápolás és a kártevők elleni védekezés eredménye a sok lucernamag Csépelik a maglucernát Tisxasxöllősön Egy kiscsapa nagy szorgalma Szedik a másodvetésű zöldbabot a tiszaderzsi asszonyok és lányok N. K. — m. L *■
