Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-31 / 257. szám
II október 3l; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Még mindig többmillió tégla hiányzik Az ÉM Szoinok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tizennégy gyárában az augusztus 10-i helyzet szerint 7,4 millió nyers- és 7,5 millió égetett téglával készítettek • kevesebbet, mint amennyit az éves terv időarányosan előírt. Katics Péter igazgató akkor úgy nyilatkozott, hogy az év végéig különböző intézkedések elrendelésével felszámolják a lemaradást. Október elsején még tíz téglagyár küzdött lemaradással, ezzel szemben négy gyár jelentősen túlteljesítette tervét A háromnegyedéves adatok szerint a vállalat nyerstéglából 2,5, égetettből pedig 5 millióval termelt kevesebbet a tervezettnél. Ha a múlt évről áthúzódott elemi kárt is figyelembe vesszük — ami a megfagyott nyerstéglából keletkezett — nem két és fél millió, hanem 7,3 millió a nyerstégla lemaradás. Elég-e csak elrendelni ? A megyei vállalat vezetője elrendelte a vasárnapi műszakok szervezését és elegendő túlórát is biztosított a száradást elősegítő kazalozásra. Biztosan úgy gondolta, ezzel az intézkedésével minden a legnagyobb rendben fog menni, a tervek maradéktalan teljesítéséig. Sajnos nem így lesz. Téglagyáraink előreláthatóan több milliós lemaradással zárják majd az évet. Az üzemekben járva olyan tapasztalatokat szereztünk, hogy a vasárnapi műszakok szervezésével próbálkoztak ugyan a telepvezetők, de ebben a munkában eléggé magukra voltak hagyva- Sem a pártszervezet, sem a szak- szervezet, sem a megyei vállalat nem nyújtott kellő támogatást. Több gyárban munkaerőhiányról is panaszkodtak, holott a tizennégy telepen mindössze tizenkilenc munkás hiányzott átlagosan a kilenc hónap alatt. Kellő mennyiségű téglát viszont azért nem kazaloztak a téglagyárakban, mert erre a munkára nincs olyan ösztönző bérezés, hogy a rendes munka után túlórában végeztek volna az emberek. Rendkívül vérszegény intézkedési terveket készítettek a téglagyárak. Ezeket ha végre is hajtották volna, akkor sem jutottak volna előbbre a tervek teljesítésében. Az intézkedési terveknél megint csak azt lehet következtetésként levonni, hogy a megyei vállalat aligha nyújtott segítséget azok elkészítésekor, de még csak fel sem szólította a gyárak vezetőit jobb intézkedések kidolgozására, A hibák gyökerei A felsorolt hiányosságok kiküszöbölése sem tette volna azonban lehetővé, hogy a téglagyárak megerőltetés nélkül eleget tegyenek a műszaki feltételek arányához mérten túlzottan megnövelt tervek teljesítésének. Az építő- anyagipar fejlesztése az el múlt 15—20 év alatt egyáltalán nem tartott lépést a követelményekkel. Elavultak a körkemencék, nem épültek szárítószínele, nem is említve a mesterséges szárítás hiányát. Rossz, elhasználódott a téglagyárak sínhálózata, ócskák a csillék. A kunhe- gyesi gyárban három embernek kell tolni egy csillét, mert egy ember nem bírja el. Abonyban a szezon kellős közepén leszakadt a kemence, s emiatt 42 napig szünetelt a tégla- égetés. A téglaiparban először tavaly határozták el, hogy a gyártást november hetedikéig meghosszabbítják Ez az intézkedés nem volt ugyan ésszerű, de megfogalmazását a kényszer vezette. Olyan nagymérvű volt a lemaradás, hogy a lehetőségek figyelembevételével más megoldás nem volt; Ez az utasítás megyénkben körülbelül ötmillió nyerstégla pusztulásához vezetett, rosszabbak lettek a gazdasági mutatók, s nem utolsósorban ez az elemi kár növeli az idei lemaradást is. Ennek ellenére a későre nyúlt gyártásból a gyárak néhány milliót megmentettek s ez végülis csökkentette a lemaradást. A megoldás egyszerűnek tűnik Tudjuk mivel lehetne az építőanyag, s ezen belül a tégla- és cserépgyártást biztonságossá és gazdaságosabbá tenni: beruházással. Észszerű beruházással. Mert beruházás eddig is volt. A téglagyárakban korszerűsítették a téglapréseket, de ugyanazok maradtak a kemencék és ugyanolyan kevés a szárítószín. Pénzre, sok pénzre lenne szükség. A harmadik ötéves tervben sok-sok ezer lakást kell az országban építeni. Ebből egyhányad lesz az állami erőből épülő lakás és a nagyobbik rész az, amelyet magánerőből vagy sorházak és társasházak formájában kell elkészíteni. A téglaiparra még hosz- szú évekig nagy feladatok várnak. A jövőben 20 korszerű alagútkemencére számíthat az ipar, amelyből Szolnok megye előreláthatóan kedvezően részesül majd. Ez és a várható egyéb beruházások sem oldanak meg azonban minden problémát. A megnövekedett feladatokhoz a megyei vezetésnek is fel kell nőni a jelenleginél határozottabban és eredményesebben kell irányítani a tizennégy téglagyárat. Bognár János Á múzeumi hónap eseményei Jászberény: A múzeumi hónap jászberényi záróakkordjaként a múzeumbarátok köre pénteken összejövetelt tartott a Lehelklubban. Kihirdették a májusban meghirdetett jászsági helytörténeti és néprajzi gyűjtőpályázat eredményét. Tiszafüred: Ma délelőtt 11 órakor nyílik az Ismerd meg hazádat című kiállítás. Megnyitja Szlankó István. Szolnok: Hétfőn délután 6 órakor a TIT-klubban Rideg Gábor Olasz múzeumokban címmel tart előadást. xioooooooooooooooooooooooooooooooooooooa^ Szolnok megye teljesítette kenyérgabona vetési tervét Október 30-án Szolnok megye termelő- szövetkezetei teljesítették kenyérgabonavetési tervüket. A közös gazdaságoknak terv szerint 178 200 holdon kellett földbe tenni a kenyérgabona vetőmagját. Ezt szombatra teljesítették. Néhány szövetkezetben azonban még nem ért véget a vetés, s így várhatóan terven felül is kerül földbe kenyérgabona megyénkben. Szolnok megye tervteljesítése sorrendben nem jelenti az országos elsőséget. De az is igaz, hogy olyan megyék előzték meg Szolnokot, ahol mindössze 50—60 ezer hold kenyérgabonát vetettek csupán, A mi megyénk a nagy gabonatermesztő körzetekbe sorolandó, s így október 30-ai sikere nagyjelentőségű. — Egyébként arra Is Itt utalunk, hogy az őszi nagy munkálatok kezdete előtt Bánhalmán tartott megyei nagyak- * tíván az a határozat született: október végére legyenek elvetve az őszi kalászosok. — Ilyenformán a Szolnok megyei termelőszövetkezetek adott szavukat teljesítették. ALMASZÜRET FEGYVERNEKEN Golyha Istvántól, a Surján! Állami Gazdaság fegyvernek! üzemegységének ürigád vezetőjétől kaptuk a következő felvilágosítást. — A 86 hold gyümölcsösből 16 hold alma. Kedvezett az időjárás az almának, mert a tervezett 130 vagonnál már 20 vagonnal többet adott, s még mintegy 50 vagonnyi almát szednek le a iövő héten. — Nyolcvan vagonnal az NDK-ba, Csehszlovákiába és Svájcba szállítottak. CIKKÜNK m | HNYOMAN A Allóvízi hullámverés Lapunk 1965. július 25 —28-i számában „Állóvízi hullámverés” címmel riportsorozatot közöltünk, — amelyben a martfűi Tisza Cipőgyárban tapasztalható hibás vezetési módszereket bíráltuké A riportsorozat megjelenése után a Tisza Cipőgyár üzemi párt-végrehajtóbizottsága, a szolnoki járási párt vb határozatára vizsgálatot indított. — A sokoldalú, alapos vizsgálat után az üzemi párt-végrehajtóbizottság egyetértett a riportsorozatban foglaltakkal, elismerte annak igazságát. Megállapította, hogy a termelés kedvező alakulása mellett vannak olyan jelenségeik — főleg a do’go- zókkal való bánásmódban, a vezetők módszereiben, a kádermunkában — amelyek rossz hangulatot váltanak ki az üzemben. Az üzemi párt-végrehajtóbizottság elismerte, hogy felelősség terheli a kialakult helyzetért, a kedvezőtlen hangulatért. Nem volt kellően következetes az említett hibák felszámolásában. Pedig az MSZMP szolnoki járási végrehajtóbizottsága 1964-ben határozatban hívta fel a martfűi kommunisták figyelmét a vezetés színvonalának emelésére, a vezetők és a dolgozók kapcsolatát zavaró negatív jelenségekre. — Határozatban kötelezte a martfűi kommunista vezetőket arra, hogy következetesen harcoljanak az említett . negatív jelenségek, az üzemi demokrácia erőteljes kibontakozását fékező, káros ellentmondások felszámolásáért. Az üzemi párt-végrehajtóbizottság elismerte, hogy a felsőbb pártszerv határozatainak végrehajtásával késlekedett. A most lefolytatott vizsgálat után viszont olyan határozatokat hozott, melyek alkalmasak arra, hogy végrehajtásuk esetén fent jelzett negatív jelenségek megszűnjenek. A Martfűn kialakult helyzetért — mint az illetékes pártszervek megállapították — Grosz_ István vezérigazgató is felelős volt. Ezért, valamint más hibáiért — a pártszervekkel egyetértésben — a könnyűipari miniszter felmentette St vezérigazgatói beosztásából és alacsonyabb munkakörbe helyezte. ÚJ FÉNYEK A FALVAKBAN Jó munkát végzett a TIT ASZ tiszafüredi üzemvezetősége Tizenkét kilométeren keresztül nyújtóznak a csillogó huzalok. Eljuttatják a vilanyfényt a kis falusi házakba. 1965-ben Tiszaór- sön öt, Tiszaszöllősön egy, Tiszafüreden hat kilométernyi új hálózat épült. Ezenkívül 13 kilométer hosszúságban Tiszafüreden teljes vezetékcserét hajtottak végre. Annak idején, amikor az eredeti hálózatot felszerelték az volt a cél, minél gyorsabban kapjanak áramot a községek, így azután előfordult, hogy vékonyabb keresztmetszetű huzalt is felszereltek. Elérkezett azonban az ideje a villanyhálózat minőségi fejlesztésének is. Most olyan keresztmetszetű huzalokat építettek be, melyekhez tíz évig nem kell hozzányúlni. A megnövekedett igények kielégítésére a TI- TÁSZ dolgozói üzembehelyeztek két új transzformátor állomást, egyet pedig korszerűsítettek. Tiszafüreden ma miár a közvilágítás minősége is megjavult. Kétszáznyolc higanygőzlámpával cserélték ki főként a fűútvonalon a régi típusú izzókat és 60— 80 helyre került új közvilágítási lámpatest. Megkérdeztük Fűvesi Ernőt. a TXTÁSZ tiszafüredi üzemvezetőségének vezetőjét; hány családnál gyűl ki újonnan a villany. — A járásban most kezdődnek a bekötések. Emberi számítás szerint november és december hónapban körülbelül 350 helyen nyullad ki a villanj. Jövőre Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszaszöllős kisfeszültségű hálózatának felújítását tervezzük, lehetővé téve ezzel a lakóházak világításának korszerűsítését. Természetesen ez attól függ, milyen keretből gazdálkodhatunk. Lengyel Kálmán, a tiszafüredi járási tanács vb titkára néhány érdekes adattal egészítette ki a TITÁSZ helyi vezetőjének beszámolóját. — A nemrégiben hozzánk került Kunmadaras és Ti- szabura községben is épültek új vezetékek. Ezzel együtt a járásban 14 kilométer hosszúságban épült villanyvezeték az idén. Nálunk különben a villamosítás a lakosság legsürgetőbb kívánsága volt éveken keresztül. A tanácstagi beszámolókon, tanácsüléseken szinte alig esett másról szó. Amikor azután az ÉMÁSZ átadta a TITÁSZ debreceni üzletigazgatósának a járást, a helyzet megváltozott. A debreceniek felismerték a helyzet tarthatatlanságát és hatalmas erőfeszítéssel láttak hozzá a villamosításhoz. Ennek eredményeit élvezzük most. — Szeretném hozzátenni* hogy a lakosság tevékenyen részt vett a villamosításban. Tiszaszöllősön kiásták a póznákat, Füreden pedig egyes utcákban külön hozzájárulási összeget szavaztak meg és gyűjtöttek ösz- sze. A legnagyobb dicsérettel említhetem meg a karcagi TITÁSZ KlSZ-brigá- dot, amely Pusztataskony- ban egy kilométernyi új villamoshálózatot társadalmi munkában szerelt fel. A fiatalok sok vasárnapot töltöttek itt, a lakossággal együtt mintegy 70 ezer forintnyi értékű munkát végeztek. E.M. FEJÉR MEGYEI Állami építőipari VALL AL AT azonnali belépésre felvesz: kőműves, ács, vb. szerelő szakmunkásokat, kazánfűtőket, kubikosokat. női és férfi segédmunkásokat. — Szállást, étkezést biztosit! 15 százalékos idénypótlékot, — családfenntartók részére különélési díjat fizet! Felvétel esetén az utazási költséget megtéríti 1 Jelentkezés a vállalat vidéki munkahelyein. valamint a vállalat központjában: Székesfehérvár, Ady Endre u. 13. sz. alatt a munkaerőgazdálkodási csoportnál.