Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-26 / 252. szám
165. október 26. SZOLNOK MEGYEI NEPLA* 3 A pártélet fóruma A tanulás mindenkinek hasznára válik A vetés mellett nagyobb ütemben végezzék a gazdaságok a trágyázást és mélyszántást ülést tartott a megyei operatív bizottság A kenderesi Haladás Tsz pártalapszervezetének vezetői az őszi sürgető munkák közepette is napirenden tartják a pártoktatás előkészítését. S ezt elsősorban nem az jelenti, hogy vezetőségi ülésen, párttaggyűlésen már szóltak erről, hanem főként a leendő hallgatókkal való foglalkozás. Fehér Péter, a fiatal párttitkár elmondta, hogy tavaly hibát követtek el: nem vonták be a szervezett pártoktatás tanfolyamaira a brigád- és munkacsapatvezetőket. Pedig azt várják tőlük, hogy az emberek kérdéseire választ adjanak, politizáljanak. De miként, ha maguk is tájékozatlanok, ha hiányos a politikai felkészültségük. Az élet diktálja tehát, hogy mindazok tanuljanak akik akárcsak munkacsapatvezetőként emberek irányításával, ügyeivel foglalkoznak. Az idei pártoktatási év előkészítésénél a Haladás Tsz-ben adva voll az első lecke: meggyőzni a tanulás fontosságáról a brigád- és munkacsapatvezetőket. Hogy ez nem voll Nagyon katonás Katonás rendet és fegyelmet talált a Szolnok megyei Erdőgazdaságban a megyei tűzoltóparancsnok- ság. A tűzrendészeti előírásokat betartják s az őszi erdővédelmi intézkedések megtörténtek. A vasútvonalak melletti pásztákról eltakarítják az őszi avart, lombokat. Készenlétben vannak az árokásáshoz, fadöntéshez szükséges védelmi felszerelések. Tűzriadó terv alapján állandó figyelő és futárszolgálatot tartanak. Az erdőkbe érkező kirándulók figyelmét felhívják, hogy . csak a kijelölt helyeken rakjanak tüzet, ott dohányozzanak. — Ennek a gondosságnak, katonás rendnek és fegyelemnek köszönhető, hogy évek óta nem volt erdőtűz a Szolnok megyei Erdőgazdaság területén. eredménytelen azt a két tanfolyam hallgatóinak névsora is bizonyítja. Ott szerepel azon többek között Deák Ernő és Szűcs László brigádvezető, Takács Sándor sertéstelepvezető neve is. Dobos Dezső és Gál István traktorosokkal és másokkal — összesen huszonötén — a gazdaságpolitika mezőgazdasági tagozatán tanulnak majd. Ezt a tanfolyamot Gál Lajos főagronómus vezeti, ez a pártmegbízatása. Fülöp Ferencné, a párt- titkár helyettese szintén huszonöt embernek ad segítséget ahhoz, hogy a szocializmus építésének időszerű kérdéseit megismerje megértse. E tanfolyam hallgatói között vannak párttagok, pártonkívüliek, fiatalok és idősebbek, s különbőz«) foglalkozásúak. — Például traktorosok Juhász Miklós, Subecz Ferenc és V. Tóth Imre; fogatosok Lévai Imre, Miklósi Kálmán; irodai dolgozók Fe- renczi Mátyás, Ficzere Im- réné, Szászi Gáborné, s az egyik növénytermesztési munkacsapatvezető, Farkas Imréné. Fülöp Ferencné gyakorlott propagandista. Azt szeretné elérni, hogy a tanfolyam valamennyi hallgatója aktív, érdeklődő legyen, s minél kevesebb a szószerinti hallgató. Ezért a pártoktatási év megkezdése előtt ismét beszélgetnek a tanfolyamok résztvevőivel a pártvezetőségi tagok és propagandisták. A2 a cél, hogy akik november 8-án megkezdik a tanulást, végig kitartsanak. (N. K.) Tegnapi ülésén értékelte a megyei operatív bizottság, hogy az utóbbi héten miként haladt az őszi munka. A beszámolók és az összesített számadatok is tükrözték, hogy a betakarítás, a talajelőkészítés és a vetés — Mezőtúr kivételével — üteme kielégítő volt. Több állami gazdaság és 58 termelőszövetkezet befejezte a vetést. Ezzel a munkával igyekeznie kell — mert sok a pótolni valója — az abádszalóki Aranykalász, a kétpói Dózsa és a mezőtúri Új Reménység Tsz-nek. A cukorrépa szedésével 84,8 százaléknál tartanak a tsz-ek, az állami gazdaságok pedig több mint 98 százaléknál. A rizs aratásának befejezésétől az állami gazdaságokat csupán néhány tized százalék választja el, a termelőszövetkezetekben 469 hold az aratnivaló. A közös gazdaságok tehát a rizs 94,6 százalékát aratták le. A csép- lésben alig van eltérés, 53, illetve 54 százalék. A kukorica betakarításának üteme is gyorsult, például a szolnoki járásban egy hét alatt duplájára nőtt az a terület, amelyről a kukoricát letörték. Az operatív bizottság megállapította, hogy a mélyszántás általában lassan halad. Még a karcagiak 1500 holdas egy heti teljesítménye sem kielégítő. Ez vonatkozik az istál- iótrágyázásra is. A tsz-ek- ben még több mint 16 ezer holdat kel] megtrágyázni. Az operatív bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy a vetés befejezése mellett jobban törődjenek a gazdaságok a trágyázással. mélyszántással. A gépjavító állomások biztosítsák a folyamatos javítással a gépek üzemeltetését, s a gazdaságok lehetőleg egy területre összevonva foglal- koztassák a szántótrak+oro- kat. Ez nemcsak az ellenőrzést teszi könnyebbé, hanem a traktorosokról való gondoskodást is. Javasolta az operatív bizottság, hogy • A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályán ismét értékelték az őszi mezőgazdasági munkaversenyt. A verseny sorrendjét az döntötte el, hogy a termelőszövetkezet hol tart a vetőszántás, a kenyérgabonavetés, a mélyszántás, az istállótrágyázás, a kukoricatörés és a silózás tervének teljesítésében. Az összeredmények alapján az alábbi sorrend alakult kiI. KATEGÓRIA A 7000 hold felett gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. karcagi November 7 Tsz, 2. tószegi Dózsa Tsz, 3. karcagi Május 1 Tsz. II- KATEGÓRIA Az 5—7000 holdon gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. cibakházi Vörös Csillag Tsz, 2- törökszentmiklósi Alkotmány Tsz, 3. tisza- roffi Aranykalász Tsz. III. KATEGÓRIA A 3500—5000 holdon gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportaj: 1- tiszaszentimrei Ezüstkalász Tsz, 2- kunhegvesi Vörös Csillag Tsz, 3- szász- bereki Béke Tsz, a mélyszántást végző traktorosokat anyagilag is ösztönözzék a gyorsabb és jó munkára. IV. KATEGÓRIA A 3500 hold alatt gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. besenyszögi Rákóczi Tsz, 2. mezőtúri Üj' Elet Tsz, 3. kungyalui Zöldmező TszV. KATEGÓRIA A gyenge termelőszövetkezetek csoportja: 1. tiszaszentimrei Ezüstkalász, 2- mezőtúri Üj Élet Tsz, 3. kunhe- gyesi Vörös Csillag TszMegjegyzés: A tiszaszentimrei Ezüstkalász, a mezőtúri Üj Elet és a kunhegye- si Vörös Csillag Termelőszövetkezet kétszer szerepel a sorrendben. Ez azért van, — mert a gyenge termelőszövetkezetek csoportjába tartoznak, de résztvesznek a birtoknagyság szerinti cso- portmegosztású versenyben is. az Állami gazdasagok SORRENDJE A Szolnok megyei állami gazdaságok munkaversenyében 1- Középtiszai Állami Gazdaság, 2- Szenttamási Állami Gazdaság, 3. a Jászsági Állami GazdaságA megoldás és a keret A szolnoki Fűtőház vízmelegítő berendezését a legsürgősebben ki kell cserélni, mert minden pillanatban felmondhatja p szolgálatot. Ha pedig nem lesz melegvíZj a nyakig olajos munkások nem tud. nak munka után tisztálkodni. Teljesen érthetetlen, a fűtőházi vezetők mégis ellenzik az új vízmelegítők felszerelését. Ellenzik, mert azt akarják, hogy a dolgozók a téli hónapokban is melegvízben fürödjenek. fgy ezután már végleg érthetet- tén a helyzet. Pedig "hem az. Most történetesen annak van igaza, aki nem engedi a vízmelegítők felszerelését. A Fűtőház vezetői ugyanis már két évvel ezelőtt kérték a boylerok kicserélését. Azóta már eltelt két tavasz, két nyár és két ősz mégis most, az idei télen akarja a felettes szerv ilyen lehetetlen helyzetbe hozni az emberket. Persze a csere elhalasztását sem meri vállalni senki. Mi lesz, ha a legnagyobb hidegben mond csődöt a berendezés? A dolgozók akkor ugyanúgy a vezetőiket okolnák, mint most, ha beleegyeznének abba, hogy a tél kezdetén fogjanak a cseréhez. Mi lenne mégis a megoldás? A megoldás sokkal egyszerűbb, mint bárki is gondolná, mégis megoldhatatlanul bonyulult. Nem kellene más, csak az új vízmelegítőket egy ideiglenes. egysoros téglából épült házikóba elhelyezni, s a régiek helyébe iktatni. Három oldalfalra lenne szükség, mert a régi épülethez lehetne ragasztani. Csakhogy nem lehet ám! Hogyan lehet ilyenre meg gondolni is? Az már beruházás, az más keret. Ez igaz. De azt sem tagadhatja le senki, hogy a fűtőháziak már több termelési tanácskozáson kér- "'i lék, hadd vezessék be fürdésre a MÁV strand feleslegesen elfolyó melegvizét. A járműjavítóban is ezt használják tisztálkodásra Nagyon jó gyógyvíz. Csupán hétszáz méter csőre lett volna szükség, mert a többi munkát csak úgy grátisz, elvégezték volna a dolgozók. Erre sem volt keret. Bízunk abban, hogy az illetékesek végül is találnak megoldást és több száz munkásnak a téli hónapokban nem kell olajosán, kormosán távozni munkahelyéről. — bognár — Itt tartunk az őszi me7Őaazdasági munkálatokkal A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS VB MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE ALAPJÁN Járás, város neve: •J Bt ä)-ä > <u s «.8. ‘3 I OT •r-, «0) JA 73 Í2 •H <D M $ 3 £ ut 2 tervének teljesítése százalékban >» £ o? 2 N-S J£ N Q w Karcag 100.0 101.1 64.9 55.8 Jászberény 100.8 103.0 64.5 23.7 Törökszentmiklós 95.7 101.4 80.5 44.1 Jászberényi j. 94.9 98.6 65.9 32.4 Kunszentmártoni járás 93.3 97.2 85.4 51.9 Szolnoki j. 92.6 100.5 79.7 57.5 Törökszentmiklósi j. 92.6 100.8 72.8 41.6 Tiszafüredi j. 90.2 96.5 68.4 52.0 Kisújszállás 88.8 94.5 76.4 45.7 Túrkeve 82.7 89.6 80.9 45.1 Mezőtúr 82.3 95.0 90.8 66.9 Szolnok m. tsz-ei átlag 92.6 97.5 74.4 47.9 Szolnok megye állami gazdaságai átlag 96 2 101.8 61.2 50.3 A sorrendet az őszi munkák haladásának figyelembevételével állapította meg a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Az őszi mezőgazdasági munka verseny legjobbjai Földes Györgyi Könnyű korcséi Személyes tapasztalataimat ** idéztem a harmincas évek elejéről, mintegy másfél esztendővel ezelőtt, üdülésem kellemes napjaiban, a Balaton partján, ahol a sors Rehenyák Lajost tizennégy napra lakótársamul rendelte. Szép szál fiú, hátrafésült haj. kis stuccolt bajúsz. Semmi mo- demkedes vagy különcködés, ami manapság olyan gyakori s fiataloknál. Áru beszerző. Havi 180'.-ért. Három gimnáziumot végzett, a negyedikhez már nem volt türelme. Most érettségizni akar. Az ősszel iratkozik be levelezőnek. Nem magyarázhattam valami meggyőzően a régi világ nehézségeiről, mert Lajos változatlan hevességgel tartotta meg kiselőadásait a könnyű pénzszerzés mai lehetőségeiről és a saját érvényesülésének ábrándjairól. Amikor két hét elteltével, barnára napo- zottan. Pestre visszaérkeztünk, a Déli pályaudvaron így búcsúzott tőlem: — Mesélhet. amit akar — mondta meleg kézszoríiások kö- aepette — ezernyolcszáz mégis csak kevés« — Majd lesz még több is, elég fiatal — jegyztem meg szelíden és biztatásul. — Meg lehet belőle élni, se asszony, se gyerek ... Fölényesen mosolygott és arról beszélt, még a búcsúzás pillanatában is. hogy vajon mikor „törjön ki”, ha most nem, ifjú élete hajnalán? És mivel a nézetkülönbségek ellenére is összebarátkoztunk, felírta a telefonszámomat, hangsúlyozta, hogy menynyire megkedvelt engem és biztosított arról, hogy még haliam fogok róla. Fél év sem múlt el. már hallottam is Lajoskáról: először telefonon jelentkezett, aztán meg is látogatott. Majd kicsattant a jókedvtől, amikor üdvözölt: — Ugye mondtam, hogy kitörök — dicsekedett. — Nézzen rríég jól! Jól megnéztem, majd rendre felsoroltam külszíni megfigyeléseimet: — Vadonatúj öltöny, angol szövetből; borjúbox cipő, kisipari munka; drága puplining; divatos nyakkendő; londzsin óra, kigyó- bőr szíjjal — hadartam egy- szuszra. — Továbbá: még nyolc öltöny otthon, egy tucat cipővel és rengeteg inggel — egészítette ki Lajoska a felsorolást, majd rövid hatásszünetet tartva, így fejezte be a mondanivalóját: — És huszonötezer forint takarék- betétben, kocsira... — Lottó? — kérdeztem. — Nem — felelte. — Totó? — Szó sincs róla. — Újítás? — kíváncsiskodtam tovább. — Ahhoz nincs tehetségem — mondta szerényen. — Maszekolás? — kérdeztem újfent. — Csak nem képzeli, hogy otthagyok egy állami vállalatot? — mondta méltatlankodva és fel-' emelte a hangját: — Export-import szolid alapon. Csodálattal hallgattam Lajos- kát: az export azt jelenti, hogy átmegy Csehszlovákiába, teljesen legálisan és magával visz egy bizonyos mennyiségű eladni- való magyar holmit: az import viszont azt jelenti, hogy onnan magával hoz eladnivaló. csehszlovák árut. A szolid alap azt jelenti, hogy nem nagyban kereskedik. hanem kicsiben; vonaton jár, igaz, hogy sűrűn, de vannak, akik nagyban csinálják ugyaneztN — még sűrűbben. — És a vám? — érdeklődtem elismeréssel Lajoska kereskedői zsenijének hallatán. — Szerencse dolga. Ügyesnek, okosnak kell lenni! — Egyszer majd lebukik. — Sokan lebuknak, de én törvényesen csinálom. — Ezt nem lehet törvényesen csinálni — róttam meg Lajos- kát, de ő derűs lélekkel próbált engem meggyőzni arról, hogy igenis lehet. Kivett hét-három nap szabadságot és export-importjáról elég gyakran térültfordult. Megtehette: tanulmányi szabadság is járt már neki, mivelhogy részt vett a levelező oktatásban. ggy újabb fél évet sem kel- c lett várnom, hogy meg- győzdhessem Lajoska levelezői készségéről. „Tessék szíves lenni meglátogatni engemet vasárnap délelőtt a Markó utcában a beszélőn” — írta. mert már akkor vizsgálati fogságban volt. Érdekelt Lajoska sorsa és a szívem sincs kőből, elmentem hát a „beszélőre”. Lajoska fáradtnak látszott és megtörtnek. Mintha eltűnt volna bizakodó, nagy lobogása és fölénye. — A vámon bukott le? — kérdeztem. — Ó, dehogy! Azt abbahagytam. Megjavult az ellenőrzés, veszélyessé vált az export-import üzlet — magyarázta csendesen halk szóval. — Hát akkor? — Ingen! Az ingen buktam le, kérem, azon a nyomorult pupá- non — mond te elkeseredve és a jobb tenyerével néhány könnycseppet morzsolt szét a szemhéja alatt. Lajoska valóban abbahagyta a kockázatos csempészkedést és a belföldi vizekre evezett. Vett egy kimustrált Buickot harmincezerért. Megrakta jól szortírozott fehér pupliningekkel és lekocsi- kázott egy-egy kisebb vidéki városba. Megállt valahol, és tört magyarsággal ajánlani kezdte a „kiváló angol puplinból készült külföldi” ingeket. Az egyik vevő hozta a másikat. Rendszerint egy-két óra alatt eladta a készletet, aztán visszautazott Pestre. Néhány nap múlva újra kezdte — máshol. — Ez bizony üzérkedés a javából! — jegyeztem meg, amikor Lajoska röviden összefoglalta a történteket. — A törvény tiltja. De honnan vett annyi külföldi inget? — kérdeztem. — A pesti áruházaikban — felelte. — Száztizenegyért darabját. Kitűnő minőség. — És mennyiért adta? — Kétszázért, de „Extra qua- lity” selyem címkével. Belevarrattam. — Még így sem fizetett rá — mondtam némi iróniával La jós- kának. — Dehogynem — válaszolta rezignáltam — Szívesen lennék árubeszerző ezernyolcszázért. — Még lehet — nyugtattam meg Lajoskát és magára hagytam a beszélő dróthálója mögött
