Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-03 / 233. szám
1965. október 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á szolgáltató ipar helyzetéről és fejlesztéséről Interjú Dr. Polóityi Szűcs Lajossal 0 ászkiséri jegyzőkönyvtöredék Munkatársunk felkereste dr. Polónyi Szűcs Lajost, a megyei tanács vb elnök- helyettesét és megkérte: — néhány kérdésünkre válaszolva — tájékoztassa olvasóinkat arról, hogyan javulnak a megyében a különböző szolgáltatások. Kérdés: Volt időszak, amikor a lakosság a különböző szolgáltatásokkal elégedetlen volt — és joggal. Hogyan ítéli meg Polónyi elvtárs a jelenlegi helyzetet? Válasz: A most befejeződő ötéves terv lényeges változást hozott a lakosságot érintő különböző szolgáltatások tekintetében is. A megfelelő precízség pedig csak még most van kialakulóban. Ez év márciusában határozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága arról, hogy a különböző szolgáltatási ágaknak felelős „gazdái” legyenek. Eddig ugyanis több gazdája volt és éppen ez okozta a gazdátlanságot Most már a megye gyorsan fejlődő gépkocsiparkjának javítását például az állami szektor, ezenbeliü. a tanácsi ipar látja el. A szolgáltatásnak ez az ága egyre terebélyesedik. Jászberényben létrehoztunk egy kétaknás gépkocsi javító- műhelyt, Törökszentmiklo- son szintén működik már a szolnoki Vasipari Vállalat autójavító részlege. Természetesen nem alkalmazunk itt merev sémákat. Úgynevezett tiszta területi elhatárolást nem is lehet végrehajtani. Két év múlva, 1967 végére elkészül Szolnokon egy 18 millió forintos beruházással épülő, korszerű autószerviz állomás a Százados út, a Vasvári Pál út, a Véső és a Bajcsy-Zs. út által határolt térségben. Ugyancsak autójavító részleg nyílik Kunszentmárton- ban, Mezőtúron és Tiszafüreden. A harmadik ötéves terv során a szolnoki Vasipari Vállalat Hunyadi úti telephelyét emeletráépítéssel szolgáltatóházzá fejlesztjük. Itt végzik majd a háztartási gépek, kerékpárok, motorkerékpárok, órák javítását. A GELKA ötéves fejlesztési tervét is ismerjük már. örömünkre, s a ívnézők, rádióhallgatók stb; könnyebbségére szolgál, hogy az is szolgáltatóházat épít Szolnokon. A mosást, vegytisztííást a tanácsi ipar látja el. A Patyolat jelenlegi telepén megépült az új kazánház, amit már sikerült is üzembe helyezni. Ez a távolabbi évekre is megteremtette a több és minőségileg jobb munka lehetőségét. A következő ötéves tervben pedig itt még két és félmillió forintot fordítunk a kapacitás növelésére. Emeletet építünk például _ a jelenlegi épületre. Valószínűnek látszik, hogy egy gyors vegytisztító szalont is sikerült létrehozni. Kérdés: Sok faluban általános panasz volt még a közelmúltban is, hogy nints fodrász, cipész, lakatos stb. Változott-e a helyzet? Válasz: Ilyen tekintetben most már nincsen fehér folt a megyében, bár némely községben olyan kiesd az igény, hogy például egy fodrász kisiparos nem élhet meg a jövedelméből. Ilyen helyen áthidaló megoldásokhoz folyamodtunk: a különböző kisipari szövetkezetek dolgozód járnak ki időközönként a helyszínre. Sikerült a fmsz-ekkel megegyeznünk abban, hogy — bizonyos részesedés alapján — megbízottaik közvetítsenek a javíttatok és a javító szervek közötti További javulást ígér a falusi lakosság ellátásában, hogy a KISZÖV a következő ötéves tervben a szolgáltatóházak építésével tovább bővíti hálózatát. — Ezekben a legszükségesebb részlegeket csoportosítják: a fodrászt, a cipészt, a szabót, stb. A többek között Berekfürdőn, Jászboldoghá- zán, Tiszaszentimrén, Sza- jolban, Besenyszögön, Tisza- örsön és Tiszaburán terveznek ilyen létesítményeket. Kérdés: Az fmsz-ek közvetítő szerepe nem okoz-e bonyodalmakat ? Válasz: Kétségtelen, hogy némi vontatottság ilyen esetekben adódhat, mégis határozottan mondhatom, hogy jó ez a megoldás. Lelkiismeretesen közvetítenek a földművesszövetkezetek, s a lakosságot megértve szervezik a szolgáltatásokat. A falusi szolgáltatások kiterjesztésének igen jól bevált módja, hogy hivatalosan is lehetőséget biztosítunk az állami és szövetkezeti iparban dolgozóknak arra, hogy lakóhelyükön szakmájuknak megfelelő munkát vállalhassanak. Ezek az emberek többnyire nagyon rendes, munkájukat mindkét helyen jól elvégző mesterek, s ellenük tudomásom szerint nem merült fel lényegesebb kifogás. E megoldás haszna pedig az, hogy akik eddig iparengedély nélkül dolgoztak, most háttérbe szorulnak. Kérdés: Gyakran hallani olyan panaszokat, hegy a régebbi háztartási gépek, porszívók, stb. javítását elutasítják, nem vállalják a javító részlegek. Azt mondják, nincs megfelelő alkatrész. Várhatunk e tekintetben javulást? Válasz: Sajnos az alkatrészellátás nem annyira tőlünk, nem a beszerzéstől, hanem a gyártástól függ Ezért erre nézve minden ígéret részemről felelőtlenség lenne. — Időközönként van amiben javulás tapasztalható, de más alkatrészekkel való ellátásban ugyanakkor visszaesés van. Kérdés: Előfordul akkor is, ha van alkatrész, hogy hosszú a javítási idő. Nem ritka eset az sem, hogy a lakosság méltatlankodik, mert nem tud eligazodni: a felszámított díjakat minek alapján állapítják meg? Válasz: Most, miután a szolgáltatások szervezeti kereteit kialakítottuk, minden törekvésünk az, hogy a minőségi munkát szorgalmazzuk. Ehhez kétségkívül a szakembereknek is megfelelő időre van szükségük. Maga a javíttató is jobban jár, ha ezt a szükséges időt türelemmel várja ki. De ha például a téli holmiját mindenki csak ősszel vinné el a Patyolathoz tisztíttatni, sohasem lehetnénk az üzem munkájával elégedettek. Az ilyen jobb időbeosztás szükségességét a lakosság is látja és épp a Patyolat vonatkozásában van is javulás. Ami a költségek felszámolását illeti: határozottan megköveteljük azt, hogy csak a ténylegesen felhasznált anyagot és a ténylegesen elvégzett munkaköltségeket számítsák fel. A pénz mindenkinek pénz. Nagyon határozott törekvésünk tehát, hogy a felszámított díjak mögött pontos, lelkiismeretes munka legyen. E tekintetben is tettünk már különböző intéz&edéseket. A GELKÁ-nál ösz- szesen száz vizsgálatot végeztünk és máshol is ellenőriztünk kisebb-nagyobb tételeket. Megállapítottuk, hogy egyre ritkább az az eset, amikor el nem végzett munkáért, fel nem használt alkatrészekért kérnek pénzt. Ez azonban szinte kizárólag a szolgáltatást végző dolgozók lelkiismeretességétől függ. A kunmadarasi Építő és Javító Ktsz termelő létszámának pontosan a fele építőipari munkás. Az első igazi siker a szolnoki sorházépítésnél született. A szakértelemmel párosult lelkiismeretes munkának nem maradt el az eredménye. Jelenleg is ők építik a szolnoki Csokonai és Keskeny János utca által határolt 54 lakásos OTP sorházat. Az első ütemben ez év decemberében kellett volna 36 lakást átadniuk. Ennek semmi akadálya sem lenne, mégsem adják át a lakóknak. A szövetkezet az OTP-vel megegyezve jövő májusra halasztja a lakásátadásokat. Énnek a jelentőségét csak az tudja értékelni és megérteni, aki már látott olyan lakásokat, amelyeket a tél közepén vettek birtokukba a lakók. Rengeteg bosszúságot kerül így el a lakó is, meg a kivitelező is. A jó munkaszervezést bizonyítja, hogy az építők inkább az újabb 18 lakás munkálatait hozták előbbre, amelynek kezdetét csak jövő tavaszra tervezték. E lakásokat 1966 júliusában át is adják. A kunmadara- siak építik a 30 lakásos KISZ társasházat is Szolnokon. Minden nagyon sxép, minden nagyon jó ? Nem. Mint mindenütt, itt is akadnak azért hibák. Az viszont megnyugtató, hogy ezek elenyésző kisebbségben vannak a dicséretes dolgokkal szemben. A gumijavító részlegben két év óta hiányzik egy porelszívó berendezés, s az ott dolgozó „gumis” bizony komoly veszélynek van kitéve a parányi szemcséjű lebegő gumipor miatt. — Mindössze egy-kétezer forintos berendezés kellene, de ezt a szövetkezet vezetői a saját műszerészrészlegükben akarták elkészíttetni. — A műszerészek azt mondják, hogy ők viszont két éve várnak egv olyan esztergapadra, amellyel a A véletlennek köszönhetem, hogy betévedtem a j ászkiséri Kossuth Termelőszövetkezet vezetőségi ülésére. De valóban köszönhetem, mert olyan iz- gatóan érdekes volt Kora délután kezdődött a szövetkezeti vezetők megbeszélése, s az esti órákban még sajnáltam, hogy nem maradhatok tovább. Azt hiszem, nagyon érdemes lett volna az egészet filmre venni. Ugyanis most bemutathatnék általa egy szocialista falut. Szinte minden ami ezidőtájban tárventillátort elkészíthetnék. Nem megoldott a község és a környék órajavítási helyzete sem. Az órás havonta 4—500 forintot keres — s ezzel teljes mértékben elégedett. De nem elégedett a vezetőség és negyedszer is szigorúan felelősségre vonták fegyelmezetlenségei miatt. A siker magyarázata Azt szokták mondani: — amilyen az elnök, olyan a ktsz. — Ha ezt így teljes egészében nem is lehet elfogadni — van benne valami. Lovas Ferenc a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanul, s tudásából a ktsz tagsága nagy hasznot lát. De nemcsak ez a magyarázat. Tanul, képezi magát a szövetkezet dolgozóinak több mint 30 százaléka. A szakmai oktatásban huszonötén vesznek részt, vannak gimnáziumi és technikumi hallgatóik is. Minden télen kőműves továbbképzés van, s a téli pártoktatás huszonnyolc személy részvételével indul az idén is. A szövetkezet főmérnöke építészmérnök, aki salgótarjáni vállalattól jött az alföldi kisipari szövetkezetbe. A ktsz párttitkóra a főépítésvezető, nyolcéves gyakorlattal rendelkező építésztechnikus. A szövetkezetben ezenkívül még több technikus is van. De még teljesen ez sem magyarázata, hogy a második ötéves terv négy évében egyfolytában élüzemek. Még valami hozzájárul ehhez. A szövetkezetben uralkodó jó szellem, jó hangulat, baráti légkör, ami a sikeres szereplés érveiben sokat nyom a latban. E nélkül nem maradnának meg a jó szakemberek és nem jönnének még újabbak Kunmadarasra. A kunmadarasi Építő és Javító Ktsz-ben minden feltétel megvan ahhoz, hogy az idei eredmények után ötödször is, — s akkor az ötéves terv mindegyik évében — élüzemek legyenek. — bognár — sadalmi, gazdálkodási örömet vagy gondot jelenthet a faluban, terítékre került Jászkiséren. ☆ Nem ez volt talán a legfontosabb, nem is a legjellemzőbb témája a vezetőségi megbeszélésnek, de érzelmileg engem ez fogott meg legjobban. Az történt, hogy felvételi ügyekről tárgyaltak. Sorban elutasították. A végső szót ugyan a közgyűlés joga kimondani, de a vezetőség úgy terjesztette be, nem javasolja felvételüket. Potyázók — mondták ki rájuk, — csak számításból jönnének; Az egyik háztáji kukorica- földet szeretne ,a másiknak óvodai igazoláshoz jönne jól a szövetkezeti tagság. A harmadik segélyre számít, a negyedik önkényes kilépő. És így tovább. A faluban egymás szándékát is ismerik az emberek, s ha ez a vezetőség testületileg kimondja bárkire, hogy csupán fedezékül használná a szövetkezet nevét, hinni lehet benne. Nem is kételkedtem egy pillanatig sem a közösség bölcsességében, de kíváncsian vártam: hát egyetlen embert se vesznek maguk közé? — Kerepesi Istvánná — olvasta fel Gócza József elnök a kérelmet. — Elmondta, hogy idős asszony, járni is alig tud már, — nemhogy dolgozni. — Felvesszük! Közénk való! Segítsünk rajta! Itt dolgozott az ura tíz évet! Egyhangúan és lelkesen támogatták Kerepesi néni felvételét. S mindjárt sejtettem, valami oka lehet a kivételnek. Az is derült ki: Kerepesi István szintén az alapítók közé tartozott. A legnehezebb esztendőket gürcölte végig a többiekkel. Aztán meghalt, özvegye ott maradt egyedül, nyugdíj, járadék, minden segítség nélkül. — Illetve mégse. A szövetkezet vezetősége (választott paraszt- emberekből és a szakmai parancsnokokból áll a vezetőség) egy pillanatra se számítgatta, hogy háztáji földet kell kiadni, hogy SZTK-t kell fizetni, hogy ilyen, meg olyan hátrányba kerül a közös, hanem egyhangúlag szavazott... ☆ Volt a felszólalók között egy idősebb férfi, Budai Ferenc bácsi, a tanyagazda. Szemben ült az elnökkel, az asztal másik végén, s látszott rajta, összpontosítja figyelmét, mindent meg akar jegyezni, ami itt elhangzik. De csak csendben és hallgatagon. Nyitott ingnyakából mélyen kitetszett napsütötte bőre, s ugyanilyen volt az arcszíne is. Többen jegyzetel gettek körülötte, ő csak egyszerűen egymásba kulcsolta ujjait és feszülten figyelt Végül mégis szót kért. — Szépen, szabatosan, magyarosan, tömören és nagyon világosan fejezte ki magát minden mondatával. Hihetetlen rövid ideig sok mindent mondott el. Azt, hogy a háztáji kukoricaföldön silózzák le azoknak a szár- járandóságát, akik nem vágják le, s akadályozzák a közösségi munkát. Azt, hogy a rizsből csak „kis hónaljnyi” kévéket engedjenek kötni, így könnyebben szárad, jobban halad a cséplése. „Amondó vagyok” — javasolta — „ellenőrizze a vezetőség a menetlevelet”. ☆ Megjavult az ördögháti brigád. Áron bácsi, az Jtiaemegységvezető hozakodott elő azzal a javaslattal, a közgyűlés dicsérje meg az ördöghátiakat. Emlékeztek rá, mennyi baj volt velük — mondogatta, — most meg megtáltosodtak az ottaniak. Említette, Emődi József nevét és a Kálmán Vince bácsiét. Egyik reggel már fél ötkor a határban találta Kálmán Vince bácsit, fuvarozta a trágyát. A nyáron este kimentek dolgozni, ha a munka úgy kívánta; A mellettem ülő agrár- mémök-főagronómustól — Gubicz Andrástól — kérdezem, mondjon még valamit az ördöghátiak „angyalvölgyiekké” válásáról Azt súgja vissza a gaz- dász, míg a vezetőségi ülés menete tovább halad: — Nagy gazdák éltek ott, az Ördögháton, a Patakiak; az Urbánok és a Berenték. Sehogy sem boldogultunk velük. Aztán ebben az esztendőben, hogy sokat javult a gazdálkodás, 34 forint körül lesz a munkaegység értéke, megváltozott a helyzet Ördögháton. De legfőképpen azért: elfogadtuk az ottaniak több javaslatát. Közötte, hogy cséplővel „verethessék” ki a lucemamagot, úgy ahogy magángazda korukban csinálták. Ettől kezdve az ördöghátiak hajtják magukat ☆ Nem tudom végülis megdicsérték-e közgyűlésen az ördögháti brigádot. — A dicséretről ugyanis nagy vita alakult ki. Az egyik vélemény-cső port szerint csínján kell bánni az elismerő szóval, s csak a zárszámadáson kapjon akárki is személyre szóló méltá- nyolást. Ilyenkor, év közben csak bonyodalom van belőle. Aki kimarad és úgy érzi, megérdemelné, megsértődik, méltatlankodik. Csak a harag van belőle. Végülis nem döntöttek, mi legyen a dicséret ügyben. Szabadjon most utólagos hozzászólást tenni írásban. A falu előtt mindennél nagyobb becsülete van a publikum előtti dicséretnek. Éljenek vele. — önbizalmat, szárnyat ad a közös munka legjobbjainak ez a fajta megbecsülés. Ha nem is váltják aprópénzre — a bankóvá érést se várják be. Borzák Lajos A magyar autósztráda A Vll-es — új balatoni út és az E—5-ös—VII-es út budapesti bekötő szakasz építése újszerű feladatot jelent az útépítőknek. Hatalmas mennyiségű földtömegeket kell megmozgatni, összehasonlíthatatlanul többet, mint más szokványos útépítésnél. Az E—5-ös és VII-es út budapesti bekötő szakaszát 1965. december 31-ig elkészítik. A VII-es Törökbálint—Mar- tonvásár közötti szakaszát 1966 május végére akarják elkészíteni. Az érdekeltek vállalták, hogy a VII-es út Martonvásár—Fehérvár közötti szakaszát 1967 december végéig megépítik. Éjjeli műszak, vezetők nélkül A kunszentmártoni járási operatív bizottság tagjai háromszor tartottak éjjeli ellenőrzést a hozzájuk tartozó falvakban a múlt héten. Feltűnt a bizottság tagjainak, hogy amíg a határban duruzsoltak a traktorok, jártak a gépek, dolgoztak a szövetkezetiek töltötték a második műszakot, egyetlen egy szövetkezet kivételével a vezetőkkel sehol sem találkoztak. (A nagyrévi közös gazdaság párttitkára és elnöke töltötte ébren a traktorosokkal együtt az éjszakát.) Természetesen senki nem kívánja, hogy a szövetkezet elnöke a nappali munka után az éjszakát is ébren töltse, és a nappali műszak irányítása mellett az éjszakait is lássa el. Ugyanígy képtelenek a szövetkezet más vezetői is arra, hogy IS vagy 20 árát dolgozzanak egyfogytában. De miért egyfolytában? És miért ugyanazok a személyek? Minden szövetkezetben van hat-hét olyan felelős vezető ember, akikre az éjszakai ügyeletet felváltva rá lehet bízni. Hiszen nem is csak az ellenőrzés a lényeg, hanem az, hogy az éjszaka dolgozó traktorosoknak biztosítva legyen a munka feltétele, ha valami rendkívüli dolog történik velük, akkor legyen, aki intézkedni tud a szövetkezet nevében. Az iparban is úgy van az, hogy minden műszaknak van felelős vezetője. Megyénkben kétszáznál több traktor dolgozik váltott műszakban ebben az időszakban. Ügy méltányos, s azzal is tiszteljük, becsüljük meg munkájukat, hogy a vezetők ébren maradnak velük. — borzák — Öt év, öt élüzem jelvény
