Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-20 / 247. szám

I 1965. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Légy és bagó a fröecs mellé JOGI t anácsadó A gyámság és a gondnokság Átutazóban voltam Öcsö­dön harmadikén reggel fél nyolckor. Betértem a busz­megálló büféjébe, kértem egy nagyfröccsöt. A ki­szolgáló megmerítette a két- decis mércét, tartalmából körülbelül egy decit beön­tött a pohárba, a többit vissza a tartályba. Ezután feltöltötte a poharat szódá­val. Az ilymódon megkeresz­telt nagyfröccs a fenti ve- gyületen kívül két darab döglött legyet és egy 6—8 centiméter hosszú rongyda­rabot tartalmazott. Ezenkí­vül egy darab bagó is rá­ragadt a pohár aljára. Tudtommal egy nagy­fröccs két deci borból és egy deci szódából áll, vi­szont legyek, rongy és ba­gó nélíkül... Jó lenne, ha ilyesmi nem fordulna elő többé. Nagy János Csépa Mihályi Miklós, Jászapáti olvasónk azt kérdezi, a leg­újabb közlekedési rendelet vo­natkozik-e a Simpson moped­re, illetve a Panni robogóra? Kell-e ezekhez jogosítvány, illetve elég-e a segédmotor ve­zetői igazolvány? A rendőrség illetékes osztá­lyán kapott felvilágosítás sze­rint a Simpson és Panni mo­torokhoz továbbra is elegendő a segédmotor vezetői Igazol­vány. Tóth András, ceglédi lakos panasza ügyében: Panasszal keresett fel ben­nünket augusztus 16-án a Ceg­lédi Gépjavító Állomás trakto­rosa: Tóth András. Mi akkor helyt adva kérésének megír­tuk sérelmét lapunkban Is — „Neki sem mindegy, de a nép­gazdaságnak sem” címmel — miszerint: egy év óta Szolnok megyei termelőszövetkezetek­ben dolgozik, abban az időben a szajoli Vörös Csepel Tsz-ben. Nem halad azonban munkájá­val, és Így jelentős keresettől is elesik, mert a gépjavító ál­lomás nem látja el rendszere­sen üzemanyaggal. Egyébként visszarendelték Szájólból, de nem tud elmenni, mert rossz gépének járólánca is. Miután a ceglédi gépjavító nem ismerte el a panasz jo­gosságát, tisztázni akartuk ezt az ügyet. Tóth Andrást ked­den este a j ászkaraj enői ter­melőszövetkezet földjén — je­lenlegi munkahelyén kerestük fel. Kiderült: a vállalatnak van igaza. Tóth András félreveze­tett bennünket. Nem mondta el például, hogy ő akkor kért kölcsön üzemanyagot a terme­lőszövetkezettől, amikor a gépjavító állomás tudta nélkül maradt ott továbbra is szán­tani. Nem közölte, hogy be­vonulhatott volna vállalata brigádszállására, csakhogy ép­pen nem akart. Lakása ugyan­is Mezőhéken van, s Szajol- ból egyszerűbb hazajárnia. Csupán megemlítem — s ezt elsősorban a gépállomás veze­tőinek figyelmébe ajánlom — a panasz igazának kiderítésé­re jártunk a szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezetben is. A közös gazdaság főagro- nómusa, Rónyai Antal elmon­dotta: ők elégedettek voltak Tóth András munkájával, bár sokszor észrevették, hogy he­lyette tizenhárom-tizennégy esztendős kisfia szánt. Elmon­dotta azt is, hogy 11 hordó gázolajat adtak kölcsön a traktorvezetőnek, de csak nyolcat kaptak vissza. Ugyan­akkor a gépjavító állomás ál­lítólag leszállította Szajolba Tóth Andrásnak a kölcsönkért összes gázolajmennyiséget az­zal, hogy adja vissza a szövet­kezetnek. Kérdés, hová lett a három hordó gázolaj. Ezt ki­deríteni a Ceglédi Gépjavító Állomás hivatott. Egy bizonyos. E ;,panaszos’* ügy kapcsán az érdekeltek le­vonhatták a kellő tanulságot. A gépjavító állomás azt, hogy munkásaik teljesítmé­nyét, ténykedéseit mindenkor figyelemmel kell kísérniük, s ha valaki sorozatosan megsze­gi az igazgatósági utasításo­kat, fegyelmi úton is engedel­mességre lehet kényszeríteni. Tóth Andrásnak is tudomásul kell vennie, hogy a vállalati munkarend egyformán kötele­ző mindenkire. Levonhatja a tanulságot Tóth András — és talán mások is. Mi mindenkor szívesen segí­tünk olvasóinknak jogos pana­szaik orvoslásában. De nem lehet következmények nélkül félrevezetni egyetlen sajtószer­vet sem, s azon keresztül az "emberek ezreit. Mi most a nyilvánosság útján hívjuk fel Tóth András figyelmét arra: mindenkor legjobb az egyenes üfc, V. V» Kérdés: A dolgozó nő kisgyermekének gondozása céljából hány esetben jogo­sult fizetés nélküli szabad­ságra? Válaszunk: A Munka Törvénykönyve 98. § (4.) bekezdése értelmében a dolgozó nő kérelmére a munkaadó a szülési szabad­ság letelte után a szopta­tás, illetőleg a gondozás biztosítására a gyermek harmadik életévének be­töltéséig fizetés nélküli sza­badságot köteles engedé­lyezni. Az ilyen irányú ké­relemnek a munkáltató minden esetben köteles ele­get tenni, ahányszor a dol­gozó nő ezt kéri. Megje­gyezzük még, hogy a fize­tés nélküli szabadság en­gedélyezését a munkáltató nem kötheti orvosi vagy más igazoláshoz. Kérdés: Községünkben egy személyi tulajdonban lévő (1953. év előtt épült kétszobás) házban kisiparos által használt üzlethelyiség megüresedett. Tudni szeret­ném, hogy a tulajdonost a rendelkezési jog megilleti-e? Válaszunk: Miután az említett üzlethelyiséget kis­iparos használta, annak to­vábbi hasznosítására néz­ve a 26/1961. (VII. 18.) Korm. sz. rendelet az irány­adó. E jogszabály 2. §-a ér­telmében a háromnál nem több szobás (és 1953. ápri­lis 1. napja után épült), szabadrendelkezésű házin­gatlanban lévő üzlet-, ille­tőleg m ű h elyh el yiség nem esik hatósági rendelkezés alá. Amennyiben tehát az üzlethelyiség megüresedik, azt a tulajdonos szabadon bérbeadhatja, illetőleg la­kás céljára felhasználhatja. Kérdés: _ Jövedelemadó alá esik-e á tűzoltóparancs­nok, illetőleg tűzoltó gép­kocsivezető részére folyó­sított tiszteletdíj? Az emlí­tetteknek ugyanis fő foglal­kozásuk van és az előbb említett tevékenységüket nem második állásként, il­letőleg mellékfoglalkoízás- ként látják eh Válaszunk: A felvetett kérdésre a 324/1965. PM. IX. számú közlemény — (Pénzügyi Közlöny 16. sz.) ad eligazítást. A közlemény 3. pontjának első bekezdé­se szerint ugyanis munka- viszonyt akkor kell vélel­mezni, ha a munkáltató és a munkavállaló munka- szerződést kötöttek és ezt a munkavállaló munkaköny­vébe bejegyezték. Második állás és mellékfoglalkozás esetében pedig ezeken túl­menően akkor, ha az első állás (fő foglalkozás) mun­káltatójának a hozzájárulá­sát -is kikérték. — Ezektől függetlenül minden esetben munkaviszonyt kell vélel­mezni a fizikai munkavál­lalás esetében, akár állan­dó, akár alkalmi jellegű fogaikoztafásról van szó. Fentiek alapján tehát a tűzoltó parancsnok jogvi­szonyát munkaviszonynak tekinteni nem lehet, s fgv a részére járó tiszteletdíj, mint munkaviszonyon kí­vüli jövedelem, általános jövedelemadó alá esik. Az adót pedig a tiszteletdíjat folyósító szerv köteles le­vonni.­A tűzoltó gépkocsivezető tiszteletdíja, mint fizikai dolgozó részére kifizetett ellenérték, a vélelmezett munkaviszony alapján azon­ban a 49/1960. (XI. 10.) Korm. sz. rendelet 3. §. a) pontja szerint általános jövedelemadó alá nem esik) A kiskorú gyermek álta­lában szülői felügyelet alatt áll. A szülői felügyelet ma­gában foglalja a szülőknek azt a jogát és kötelességét, hogy gyermekük gondozá­sát, nevelését és vagyoná­nak kezelését biztosítsák. Ha a kiskorú mindkét szü­lője meghalt vagy a szülői felügyelet egyéb ok miatt megszűnt, vagy szünetel, a kiskorút gyámság alá kell helyezni. Megkülönbözte­tünk: nevezett, törvényes, rendelt, hivatásos és inté­zeti gyámot. A gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülő közjegyzői okirat­ban vagy végrendeletben gyámul megnevezett (ne­vezett gyám). Amennyiben nevezett gyám nincs, a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkal­mas rokonok közül jelöl ki gyámot (törvényes gyám). Ha pedig törvényes gyám­ságra alkalmas hozzátarto­zó sincs, a gyámhatóság más megfelelő személyek közül rendeli ki a gyámot, (rendelt gyám). A gyám­hatóság több kiskorú közös gyámjává az államigazga­tási szerv valamelyik dol­gozóját is kirendelheti (hi­vatásos gyám). Erre rend­szerint akkor kerül sor, ha a gyámolt ügyeinek inté­zése nem igényel számot­tevő utánjárást (pl. ipari­tanuló intézetben, nevelő- otthonban nevelkedik). Nincs szükség gyám ki­rendelésére, ha a kiskorú állami gondozás alatt áll, mert ilyen esetben az inté­zet igazgatója látja el a gyámi tisztet (intézeti gyámság). Gyám lehet minden nagykorú magyar állam­polgár. Nem viselhet gyám­ságot: aki gondnokság alatt áll; akit a bíróság a szülői felügyelettől vagy a köz­ügyektől (vagy egyes jogok gyakorlásától) eltiltott. A gyámság viselése egyszer­smind állampolgári köteles­ség is. A gyámul rendelt személy a gyám tiszte alól csak a törvényben megha­tározott okok miatt men­tesíthető. Eszerint nem kö­teles a gyámságot elvállal­ni az, aki: 1. a 60. életévét betöltötte, 2. legalább há­rom kiskorú gyermeknek viseli gondját; 3. más gyer­mek felett gyámságot gya­korol; 4. betegség, illetve egyéb ok miatt a gyámság megfelelő ellátására nem, A szovjet nyelvészek „A mai orosz irodalmi nyelv szótára” című 17 kötetes mű kiadásával befejezték azt az óriási munkát, ame­lyet még a második világ­háború előestéjén kezdtek meg. Ez volt az első kísérlet arra, hogy felöleljék az orosz nyelvnek azt az egész gazdagságát, amelyet az irodalom Puskintól egészen a jelenkori írókig felhal­mozott. A lexikon össze­sen 120 480 szót tartalmaz. Ez a legnagyobb köznyelvi értelmező szótár, amely valaha is megjelent az or­szágban. Minden kötet 700 —2000 nagyformátumú ol­dalt tartalmaz. Terjedel­mében csupán a múlt szá­zadban készült jól ismeri Dal-féle értelmező szótár nagyobb (körülbelül 200 00C szó). Dal azonban az összes dialektusokat és a nyilván­valóan elavult szavakat továbbá a tudományos és iparági terminológiát is igyekezett felhasználni, ami az új kiadásban ugyancsak nem szerepel. Az új szótárban az orosz szóhasználat széles képe tárul az olvasó elé. A szó­vagy csak nagy nehézségek árán lenne képes. A gondnokság intézménye az ügyeik vitelére képtelen nagykorúak képviseletére szolgál, melynek a követ­kező eseteit ismerjük: 1. Cselekvőképességet kor­látozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú sze­mélyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége — elme­beli állapota, szellemi fo­gyatkozása vagy káros szen­vedélye miatt — tartósan vagy időszakonként vissza­térően nagymértékben csök­kent. (A korlátozottan cse­lekvőképes személy jognyi­latkozatának érvényességé­hez általában a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szük­séges, kivéve a számára kizárólag előnyt jelentő ügyeket, valamint a min­dennapi életszükségleteinek körébe tartozó kisebb vá­sárlásokat.) 2. Cselekvőképességet ki­záró gondnokság alá a bí­róság azt a nagykorú sze­mélyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége — elme­beli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt — ál­landó jelleggel teljesen hiányzik. GondnoKság alá helyezés nélkül is cselek­vőképtelen az a nagykorú, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szük­séges belátási képessége tel­jesen hiányzik. (A cselekvő- képtelen személy jognyilat­kozata semmis, az a tör­vényes képviselő beleegye­zésével vagy utólagos jó­váhagyásával sem válhatik érvényessé, kivéve a nüti- dennapi életben tömegesen előforduló ügyleteket.) 3. A cselekvőképességet nem érintő gondnokságról akkor van szó, ha a gyám­hatóság gondnokot rendel annak, aki valamely ok miatt (pl. ismeretlen helyen vagy börtönben van) ügyei vitelében akadályozva van. Ebbe a csoportba tartozik az eseti gondnokság is, amikor a gyámhatóság egy konkrét ügyben való kép­viseletre rendel ki gond­nokot, mert a szülők, a gyám, vagy a gondnok ér­dekellentét vagy más tény­leges akadály miatt nem járhatnak el az adott ügy­ben. Eseti gondnok kiren­delésére tehát a kiskorú és a nagykorú személy érdekei védelmében egyaránt sor kerülhet. tár számos idézetet tartal­maz a klasszikus és a je­lenkori orosz irodalomból. Az egyes szavaknál utal arra, hogy az adott szó melyik szótárban szerepeli először. Az első kötetnek 1941 végén kellett volna meg­jelennie, ám a leningrádi blokád félbeszakította a nyelvészek munkáját. így a lényegesen átdolgozott első kötet csupán 1948-ban látott napvilágot. A kötetek zöme F. Filinnek, a nyelv- tudományi intézet igazgató­jának irányításával készült Tsz-ek! Vállalatok! Figyelem! Megvételre ajánlunk 1 db G—35-ös erőgépet, üzemké­pes, felújított állapotban: 1 db pótkocsival. Vállalatoknak könyvjóvá­írással. Közúti forgalomban is részt vehet! Címünk: Mezőtúri Község­gazdálkodási Vállalat Mező­túr, Dózsa György u° US Telefoni 121. Előadás — halasztásokkal Október 1-re hirdették a Szigligeti Színház előadá­sát Szandaszöllősön. Először 15-re, majd 25-re halasz­tották. A 15-i előadásra még Tenyőszigetről is jöttek be JSzandaszöllősre, ott tudták meg, hogy az előadás ismét elmarad. Bementem 11-én a kultúrotthonba, öt jegyet akartam vásárolni. Azt monditák, még nem kül­dött jegyet a színház. 13-án ugyanezt a választ kap­tam. Vannak idősebb emberek (mint például az anyó­som), akik nem mennek be a színházba. Helyben vi­szont szívesen elmennek, ezekre is gondolni kellene. Jó lenne, ha nem kellene ilyen panaszokat írni, mert mi szeretjük a színházat, de elvárnánk, hogy ígé­reteiket pontosan betartsák. Földi András Szandaszöliős, Lenin krt. 12; Az illetékes válaszol Szeptember 9-én közöltük Jgéret szép szó" címen a tomajmonostorai Szabó László panaszát, aki hat kútgyűrűt vett, amelyből három szállítás közben el­tört. A reklamációra a vá­lasz most érkezett meg, kö­zöljük. „Folyó hó 7-én kelt leve­lük alapján megvizsgáltuk a panaszt és az alábbiakat állapítottuk meg: Nevezett az abádszalóki futsz TÜZÉP- telepén folyó év augusztus nyolcadikén vásárolt hat db cement kút­Ai intézkedés megtörtént, a helyzet nem változott Megszűnik a bűz címmel augusztus 18-án írtunk Ju­hász László Szolnok, Gu­tenberg tér 8. sz. alatti lakos panaszáról, aki a Felszabadulás Halászati Tsz halfeldolgozójának elvisel­hetetlen bűze miatt emelt panaszt. A tsz-t kötelezték a hulladékanyag zárt táro­lására és naponkénti el­szállítására. Sok segítséget adnak munkánkhoz a beérkezett panaszok Vállalatunk, a TITÄSZ Szolnoki Üzletigazgatósága ■ lágy gondossággal vizsgálja ki a panaszokat. Az észre­vételek, kifogások száma nem kevés, hiszen 1965-ben már közel 110 ezer fogyasztó részesült áramszolgálta­tásban. A beérkezett panaszok zöme indokolt és jogos, azo­kon a lehetőség szerint azonnal segítünk Van azonban egy-két probléma, amelyet legjobb akaratunk mellett sem tudunk megoldani. Ez főleg az egy-két oszlopos há­lózatbővítésre és a közvilágítási lámpák számának nö­velésére irányuló kérdésekre vonatkozik. A közvilágítás bővítését nem önhatalmúan és ked­vünk szerint, hanem a községi tanácsok rendelése alap­ján végezzük. Itt tehát felesleges munkát végez, aki hozzánk fordul, mert nekünk úgy is a területileg ille­tékes tanácshoz kell küldeni a bejelentést. Javasoljuk a Néplap olvasóinak, hogy ilyenirányú kérelmeiket az ille­tékes tanácsok műszaki osztályának vezetőinél, illetve az ügyintézőknél szorgalmazzák. Ugyanez vonatkozik a hálózatbővítési kérelmekre. Ezeket az egy-két oszlopos bővítéseket is a tanácsok végeztetik, mégpedig nem is velünk, hanem a megyei épületszerelő vállalattal. A számla-panaszok egy része a befizetés körülmé­nyeit és a nem fizetés esetén történő kikapcsolásokat kifogásolja. Pénzbeszedőink a lakosság érdekében vég­zik munkájukat, azonban nem egyszer előfordult, hogy kétszer-háromszor hiába keresik fel a fogyasztót. Ez többletmunkát jelent, nehezíti a zavartalan elszámolást és figyelmeztetés után kénytelenek vagyunk az áramot kikapcsolni. Ez azonban az eseteknek csak egy töredé­két jelenti, a fogyasztók hatalmas tömegeivel való kap­csolatunk kifogástalannak mondható. Szlama Ferenc technikus panaszügy-intéző gyűrűt. Az árut az fmsz hibamentesen adta át, ezt a vásárló nem vonta két­ségbe. Szállításnál azonban három ezek közül megsérült és a panaszos ezt rekla­málta meg. Az fmsz kikérte az Épí­tőipari Minőségvizsgáló in­tézet szakvéleményét, amely a gyűrűk minőségét meg­felelőnek találta. A gyűrűk sérülése így feltételezhetően a szállításnál történt. Ezért viszont az fmsz nem vállal­hatja a felelősséget. Miskolczi Kálmán FJK ig. elnök, Tiszafüred Juhász László újra fel­kereste szerkesztőségünket szeptember 30-án a pa­nasszal. A bűz maradt az intézkedés után is. Olva­sónk felvetette a kérdést: Vajon feltétlenül szüksé­ges-e ilyen jellegű üzemet a város belterületén fenn­tartani? Erre a kérdésre mi is választ várunk az illetékesektől. Az orosz irodalmi nyelv 17 kötetes szótára Szerkesztői üzenetek

Next

/
Thumbnails
Contents