Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

IMS. október 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Különös versengés az újítók között Október vége előtt elvethető a kenyérgabona ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI OPERATÍV BIZOTTSÁG Rádler Ignác Pál, a jász­berényi Hűtőgépgyár1 mér­nöke szeptember közepén levelet írt a Vas- és Fém­ipari Dolgozók Szakszerve­zete megyei bizottságának, melyben egyik újításának sorsát sérelmezte és az ügy­ben kivizsgálást kért. A kér* déses újítás tárgya a hűtő­gépeknél felhasznált hőszi­getelések csomagolásának módosítása volt, amelyet 4225. szám alatt nyújtott be 1963. augusztus 22-én. A javaslat lényege: a csoma­goláshoz használt fólia vastagságának csökkentése, mely hűtőgépenként 14,10 forint _ megtakarítással jár. Űjítását először az általa előírt vastagságú fólia be­szerezhetetlensége miatt el­utasították, majd fellebbe­zésének elfogadása után (ti. bebizonyosodott, hogy van 0,05-ös fólia) a kísérleteket felfüggesztette az egysze­mélyi elbíráló mindaddig, amíg egy másik hasonló tárgyú újítás kísérletei be nem fejeződnek. A másik újítás egyik szerzője a vállalati újítási előadó: Válik László. A probléma ezek szerint világos: ha Rádler újítása jó, akkor azonnal be kel­let volna vezetni, s majd, ha a másik társaság ered­ményei jobbnak bizonyul­nak, akkor a továbbiakban azt kell alkalmazni. A szakértő véleménye nem számít Ennek a kérdésnek az el­döntésére Safcsák Gyula, a gvártmányszerkesztési osz­tály vezetője illetékes, tőle érdeklődtünk. — A Rádler-féle újítás a kísérletek során tökéletes­nek bizonyult. Mint kije­lölt felelős, azonnali beve­zetését javasoltam. Ezt a véleményemet ma is fenn­tartom. A másik verseny­ben levő javaslat mind­máig kísérleti stádiumban van. A Rádler megoldást azonnal hasznosíthattuk volna. Szerintem az ő pa­nasza teljesen jogos, ebben a vitában néki van igaza. — Rádler említette, hogy egy másik újítása is ha­sonló sorsra jutott. A kompresszoros hűtőgép kon­denzátorának módosítását tárgyalja... — Ismerem a témát... A kísérleteket szintén felfüg­gesztették. Ebben is van versenytársa. Válik és újí­tótársainak javaslata két éve kísérlet- tárgya, egye­lőre több vonatkozásban elvi átalakításra szorul... Safcsák Gyula szakértői véleményét tehát eddig nem vették figyelembe. Va­jon miért? Válik László újítási előadóhoz fordul­tunk ezzel a kérdéssel. — Kérem, az igazgató tartja függőben a Rádier- fólia újítását, nem én. — Safcsák osztályvezető úw nyilatkozott, hogy a Rádler megoldást azonnal alkalmazni kellett volna. Tud erről? — Igen. A Safcsák jó ba­rátja a Rádlemek, ezért tá­mogatja A mi kísérletün­ket miért nem csinálja, vagy vizsgálja meg? Az igazgató őt jelölte ki fele­lősnek. Nem hajlandó a kí­sérleteket lebonyolítani. Tessék, mondják ki a mienkre, hogy nem jó, ak­kor a Rádlerét tőlem beve­zethetik; A meleg ügy — Ami Rádlemek a kon­denzátor újítását illeti, eb­ben nem nyilatkozom, me­leg ügy — mondja, aztán mégis beszél, kérdésről kér­désre válaszol. — Miért meleg ügy? — A mi kondenzátorunk ;,találmány”. Nem vezeti k be. Nagyobb érdekek üt­köznek itt össze, s ennek, nem a népgazdaság látja hasznát. — Hát ki? — Személyi érdek ütkö­zött össze a közérdekkel... Egyébként a Rádler kon­denzátora... — Az smafu, még olyan jó sincs, mint a mostani... Többet nem sikerül meg­tudni tőle, mert szerinte még nem érett meg az idő, az aduk kijátszására. Egy elfektetett uiitas előkerül Havasi Ferenc főtechno­lógust is felkerestük. Rövi­den vázoltuk az eddig hal­lottakat. A fólia-ügyet nem isme­rem. a kondenzátor prob­lémákat igen. — Végeredmény? — Előkerült egy elfekte­tett újítás, melyet 1963-ban nyújtott he Bakó János, a budapesti gyáregység Mér­nöke. ö úgynevezett „bun- dicső” megoldást javasol. A megtakarítás 50—52 fo­rint hűtőszekrényenként. — Tehát, ha tavaly már bevezetik... — Akkor — 60 ezer hű­tőszekrényre számítva — hárommilliós megtakarítás az eredmény, plusz az idei... — Miért a bundicső mel­lett döntöttek? — Mert azonnal bevezet­hető. — Ez az újítás hol volt eddig? — Válíknál, az íróasztal­ban. Csak kísérletre volt ki­adva, de másfél év alatt aztán nem történt semmi. A főtechnológus elmon­dotta, hogy a Tavasz, Ta­kács... Válik kondenzátor javaslat a közös megegye­zés alapján két összevont újítás. Válik is foglalkozott a témával — először egye­dül. De az ő eredeti el­— Sok gyenge szeminá­rium lezajlott már a Kar­cagi Általános Szerelő Ktsz- ben, de most í.cro szabad megkockáztatni ilyet. Ez be­láthatatlan időre visszavet­hetné az emberek tanulási kedvét. Ezzel együtt azt is hogy a szocialista brigádok vállalásukat teljesíthessék. Szakács Tibor, a ktsz alapszervezetének helyettes titkára mondja ezt, s még hozzáfűzi: — A pártvezetőség maga is meghökkent, amikor vé­gül összeszámláltuk, hányán akarnak a pártóktatásban résztvenni. A létszám azért is váratlan volt, mert az emberekkel való beszélge­tés most a pártcsoport bi­zalmiak és a szocialista brigádok vezetőinek felada­ta volt. Ha viszont már így van — foglalt állást a ve­zetőség —, hogy a ktsz százkilencven tagja közül száznegyvenen jelentkeztek tanulásra, a pártvezetőség­nek ki kell tennie magáért. Nyomban előadók után néztek. Hosszas viták után úgy látták jónak, hogy minden szemináriumnak „hazai” vezetője legyen. A Az oktatásügy illetékesei megkezdték a dolgozók ál­talános iskoláiban tervezett oktatási reform előkészíté­■ Á VII. és VIII osztályok­ban helyet kap a tanrend­ben a gyakorlati ismeretek című tárgy, amely egyebek közt foglalkozik a minden­napi élet jogi kérdéseivel, a I munkajoggal, az egészség­gondolásának műszakilag 6emmi köze sincs a töb­biekéhez. Ennek ellenére összevonták... Végezetül László Károly főmérnökhöz is bekopogtat­tunk. Megkértük őt, hívja le Válikot. Megtörtént. Az újságíró megismételte a jegyzetfüzet alapján az újí­tási előadó véleményét. El­ismerte, hogy ezeket mondta. Érdekellentétek ? László főmérnök: Maga szerint kinek az érdekei ütköznek össze, kiével? VáBk: Erről még nem nyilaiiíozom, még korai... László főmérnök: Már megmondtuk, hogy a ma­guk elgondolásában van fantázia és csinálják. Egye­lőre heterogén ... Dol­gozzanak. Ha érdemes, al­kalmazni fogjuk az újítá­sukat. Miért nem világos ez? A bundicső dolog tiszta: minden különösebb előké­szület nélkül, a szó szoros értelmében fél óra alatt bevezethető újítás... ☆ Még egy dolgunk volt. Safcsák osztályvezetőnek el­mondani Válik sérelmét, ami az 6 csoportjának újí­tását illeti. — Hol van az az újítás? — Nála láttuk. — Hát akkor én, hogy foglalkozzam vele? A Rád­ler javaslatot továbbra is támogatom, mert jó, mert hasznot hoz. A kör bezárult. Tehát: Rádlemek a fentiek alapján igaza van. Az egybehangzó vélemények alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a cikkben szereplő két újítási ügy huzavonája nyomán körülbelül négy-öt millió forit úszott el. hallgatók között is sok a technikus, a középiskolát végzett szakember. Jobb ha szakmabeliek közül lesz­nek a szemináriumveze­tők is. Végülis sikerült. Mind a hat szemináriumnak helyi vezetője lett. Nánási Gyula főmérnök, Csala János ktsz- elnök, Ö. Nagy Ferenc mű­szaki vezető, Miklós Kornél munkaügyi előadó, Szend- rei Dezső műhelyfőnök és természetesen maga Sza­kács Tibor is szívesen vál­lalkoztak a propagandista munkára. Sőt, biztosíték­ként — s nem kevésbé a „szakma” gyakorlása miatt — helyettes propagandistá­kat is választottak. A gondolatot pedig, amely a százharminckilenc hall­gatót, s a propagandistákat most vezeti, így lehet meg­fogalmazni ; A szövetkezet tagjainak keze munkájából sok minden exportra kerül. A legapróbb műszerekkel is tanúvallomást tesznek mun­kájukról, a magyar iparról. Csak hasznukra lesz, ha ezt „megpolitizál fák”. B. E. védelemmel, a munkaegész­ségtannal, a családi neve­lés kérdéseivel. Fontos alapelve a reform­nak a tanulók terhelésének csökkentése. Egy-egy taní­tási napon például négynél több közismereti tárgy — így magyar, történelem, matematika stb. -r- nem sze­repelhet az órarendben. A Szolnok megyei mező- gazdasági operatív bizottság hétfőn Fodor Mihály el­nökletével tartotta meg ülését. A bizottság először az őszi mezőgazdasági mun­kálatok haladásáról tájé­kozódott, majd jelentést hallgatott meg arról, miért maradt le a kenyérgabona vetésében Túrkeve, Mező­túr és a kunszentmártoni járás. Az operatív bizott­ság a túrkeveiek jelentését és indokait nem fogadta el. A járási, városi területek felelősök tájékoztatása után a megyei operatív bi­zottság állást foglalt több olyan dologban, amely a napi munkához tartozik. Többek között úgy talál­ta a bizottság, hogy a múlt héten Túrkeve kivételével az egész megyében sikerült teljesíteniük a kenyérgabo­na vetésének ütemét. Elis­merését fejezte ki Karcag termelőszövetkezeti paraszt­ságának, szövetkezeti veze­tőinek, valamint a város irányítóinak azért a példa­mutató munkáért, amit a kenyérgabona vetésében ta­núsítottak. A megyei ope­ratív bizottság Karcagot például állítja a megye elé. Kimondta az operatív bi­zottság, megvan annak a lehetősége, hogy október 31-e előtt befejeződjék Szolnok megyében a ke­nyérgabona vetése. Egyre több termelőszövetkezetben tudják le e munka gondját. Az operatív bizottság java­solja, hogy azokban a ter­melőszövetkezetekben és ál­lami gazdaságokban, ahol a vetés befejeződött, hív­ják össze a párt és gazda­sági vezetőséget, az aktivis­tákat, s értékeljék a vetést. Dicsérjék meg azokat, akik a legjobban dolgoztak, ma­rasztalják el, akik erre szol­gáltak rá. Ahol prémiumot ígértek a vetésben munkál­kodóknak, azt minden ké­sedelem nélkül fizessék is ki. És tisztázzák mindenki­vel, hogy a további mun­kákban kire mi vár még. Az operatív bizottság le­hetőnek tartja, hogy a gaz­daságokban számosállaton­ként 12—13 köbméter siló- takarmányt készletezzenek, takarmányalapot létesítse­nek. Kimondta a megyei operatív bizottság, hogy az iskolás gyermekek segítsé­gét csak november 1-ig lehet elfogadni. A megyei operatív bizottság ragasz­kodik ahhoz is, hogy a tan. intézéti ifjúság munkájának ellenértékét mindenütt ki­fizessék. Egyébként a me­gyében idáig húszezer diák­fiatal sejgítkezett és mint­egy 47 ezer munkanapot töltött a mezőgazdaságban. A bizottság a gépállomások megyei igazgatóságát és a megyei tanács mezőgazda- sági osztályát megbízta az­zal. hogy készítse el azok­nak a talajművelő eszkö­zöknek a műszaki rajzát és kiállítási példányát, ame­lyeket a szövetkezetekben és gépállomásokon konstru­áltak. Ilyen a karcagi tüs­kés henger, a különböző rögtörő, a törökszentmikló­si trágyamarkoló és még több szükségszülte munka­eszköz. Ezekből megyei ki­állítást rendeznek a tava­szon. A Szolnok megyei opera­tív bizottság arra hívja fel a szakirányítók figyelmét, hogy a lemaradó szövetke­zeteket segítsék, máshol el­lenőrizzék. A szövetkezeti gazdaságok közül a kun­szentmártoni Zalka Máté, a mesterszállási Üttörő, az öcsödi Zöldmező és Szabad­ság, a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság, a szajoli Vörös Csepel, a kisújszállá­si Búzakalász, az abádszaló- ki Aranykalász, a tiszafüre­di Üj Ütőn, a jászdózsai Tar- namenti, az alattyáni Üj Élet, a tiszaburai Lenin és az abádszalóki Lenin Tsz hátul kullogása indokolat­lan és elfogadhatatlan. Áz őszi mezőgazdasági munkaverseny legjobbjai A Szolnok megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyán ismét értékelték az őszi mezőgazdasági munka­versenyt. A verseny sor­rendjét az döntötte el, hogy a termelőszövetkezet hol tart a vetőszántás, a ke­nyérgabona vetés, a mély­szántás, az istállótrágyá­zás és a kukoricatörés ter­vének teljesítésében. — Az ö&szeredmény alapján az alábbi sorrend alakult ki; I. KATEGÓRIA A 7000 hold felett gazdál­kodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. karcagi No­vember 7 Tsz, 2. tószegi Dó­zsa, 3. karcagi Május 1 Tsz. II. KATEGÓRIA Az 5—7000 holdon gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek csoportja: 1. cibakház! Vörös Csillag Tsz, 2. kőte­leki Ady Tsz, 3. jászapáti Velemi Endre Tsz. A kenyérgabona vetését a jászapáti Velemi Endre Tsz még nem fejezte be. III. KATEGÓRIA A 3500—5000 holdon gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek csoportja: 1. kunhegye- si Vörös Csillag, 2. tisza- szentimrei Ezüstkalász Tsz, 3. jászszentandrási Haladás Tsz. IV. KATEGÓRIA A 3500 hold alatt gazdál­kodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. mezőtúri Üj Élet Tsz, 2. kungyalui Zöldmező Tsz, 3. jászszent- andrási Petőfi Tsz. V. KATEGÓRIA A gyenge termelőszövet­kezetek csoportja: 1. kun- hegyesi Vörös Csillag Tsz, 2. mezőtúri Üj Élet Tsz, 3. tiszaszentimrei Ezüstkalász Tsz. Megjegyzés: a tiszaszent­imrei Ezüstkalász és a me­zőtúri Üj Élet Termelőszö­vetkezet kétszer szerepel a sorrendben. Ez azért van, mert a gyenge termelőszö­vetkezetek csoportjába tar­toznak, de résztvesznek a birtoknagyság szerinti cso­portmegoszlású versenyben ÍS; Itt tartunk az őszi mezőgazdasági munkálatokkal A SZOLNOK MEGYEI TANÄCS VB MEZŐGAZDA­SÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE ALAPJÄN Járás, város neve: s ^ c g <D c> s?, sfl Isi ii m « tervének telje sftése százalékban Karcag 100,0 101,0 42,9 45,6 Jászberény 86,2 95,5 38,3 19,2 Törökszentmiklór 84,7 87,5 58,7 41,0 Jászberény j. 79,8 89,7 34,8 28,6 Szolnoki j. 77,7 92.5 59,0 51,8 Törökszentmiklósi j. 77,3 91,3 49,0 38,3 Tiszafüredi j. 75,8 88,5 35,4 47.4 Kunszentmártoni 5 74,3 87,2 60,9 48,4 Kisújszállás 73,8 82.1 36,2 44,7 Mezőtúr 70,3 89.0 72,2 65,8 Túrkeve 62,5 79,2 62,7 43,4 Szolnok megyei átlag 78,4 90,1 48,1 42,9 A sorrendet az őszi munkák haladásának figye­lembevételével állapította meg a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya. ózzák a másodvetésű napraforgó keveréket a kunszentmártoni Zalka Máté Fábián Péter A pórtélét fóruma »Válaszúton* a pártvezetőség Csökkentik a hallgatók terhelését a dolgozók általános iskoláiban

Next

/
Thumbnails
Contents