Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-17 / 245. szám
IMS. október 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP n Félmillió esztendős emberi koponya Páratlan régészeti leletek Világhírű ásatások Vértesszöllősön Hogyan szelídítette meg a bárány a lovat A hír így szól: „Tovább folytatják a vértesszöllősi ásatásokat...” Tovább —, hisz olyan szenzációs leletre bukkantak a kis falucska mészkőbányáiban, amelyre felfigyelt a tudományos világ: a Bécsben ülésező nemzetközi régészkonferencia azonnal egy külön bizottságot, expedíciót küldött a Fehér megyei faluba. A világ híres régészeiből, paleontológusaiból, antropológusaiból álló bizottság a magyar kutatókkal a legújabb leletről, egy koponyáról megállapították: több, mint félmillió esztendővel ezelőtt élt emberé. A csontok, a tűzhelyek, szerszámok a legrégibb ősember eszközei, településének nyomai. A nagyértékű lelet két éves szakadatlan tudományos munka eredménye. Ezen a vidéken már ezelőtt is bukkantak az ősembertípusú tanya nyomaira. Mégpedig Tata városában, a gimnázium alatt. A vértesszöllősi házak köveiben pedig már a húszas évek óta — amióta a közeli mészkőbányából szállítják a köveket az építkezéshez —, furcsa rajzolatú csontokat falaztak az épületekbe. Évekkel ezelőtt pedig a vértesszöllősi iskola két tanára — biológus szakosak megkövesedett „növényreliefeket” találtak. A megkövesedett növények és a különös csontrajzolatok ősemberi telep jelenlétét sejtették. Ezek mind csak jelzések voltak. Néhány évvel ezelőtt azonban Pécsi Márton földrajztudós földtani kutatásokat végzett ezen a vidéken. Az ő jelentése nyomán indultak meg az ásatások. A feltárások nyomán értékes anyagot: kezdetleges kőszerszámokat, állatcsontokat, tüzelési nyomokat találtak, amelyekről a különböző tudományágak szakemberei egybehangzóan megállapították, hogy korunk mintegy félmillió év és az emberiség történelmének legrégibb időszakát képviselik. A „nagy lelet” augusztus 21-én került elő. A legrégibb emberfajta, a Homo erectus koponyatöre«lemes arab telivér lo*" vakkal vetették meg 176 évvel ezelőtt a világhírűvé vált bábolnai lótenyésztés alapját. A nevezetes ménes kiváló szakértői az évtizedek során sok paripa-arisztokrata különcködésével birkóztak meg. Sokféle tapasztalattal, módszerrel tanítják, nevelik, szoktatják az okos állatokat. Az egyik törzsmén szeszélyességén azonban hajótörést szenvedett minden tapasztalat. A 16 éves Syg- lavy Bagdadi természete elütött nyugodt családfájától. Nagyon nyugtalan állattá vált. Már úgy látszott, hogy nem tudják továbbtenyész- tésre hasznosítani. — Nem akartak azonban lemondani róla, mert híres család értékes fedező törzsméne. Arab lovaknál még sohasem használt módszerrel próbálkoztak segíteni rajta. Ez év tavaszán szép húsvéti ajándékkal lepték meg Syglavyt. Egy másfél hónapos barikát költöztettek mellé. A ló ugyancsak fújt a hívatlan vendég láttán A barika azonban igazi birkatürelemmel tűrte főbérlője kitöréseit. A jó példa nem maradt hatástalan. — Amint teltek-múltak a napok. Syglavy nemcsak megnyugodott, hanem mélyen szívébe zárta kis lakótársát. A két állat azóta nem tágít egymástól. Ha valamelyikük rövid időre elhagyja a közös boxot, a másik nyugtalanul keresi. Sétálni is együtt járnak. Ha ilyenkor a bari ka véletlenül barátja jobb oldalára kerül, a ló idegesen kapkodja fejét. Ugyanis jobb szemére vak, s csak a bárányka nyakán levő csengettyűt hallja és keresi kis pajtását. Még az ételt is testvériesen megosztiák. — Amikor pedig a vödörben vizet kapnak,' Syglavy csak akkor oltja szomját, ha kicsiny társa már eleget ivott. Syglavy Bagdadi jámbor állattá változott és híven teljesíti kötelességét: gondoskodik értékes nemzetsége továbbterebélyesítésé- rőL déke. Ilyen régi embermaradvány Európában csak a heidelbergi állkapocs volt, amelyet azonban nem kísértek régészeti leletek. Eddig több mint száz külföldi tudós tekintette meg a vértesszöllősi ásatásokat. Az ásatások vezetője, dr. Vértes László így nyilatkozott a kutatások legújabb eredményeiről: „két-három hét és munkánkat befejezzük, összegezhetjük az eredményeket. Azonban már most is meg lehet állapítani, ez a lelőhely nagyon rövid idő alatt világhíressé vált, hiszen nemcsak Európában, de világviszonylatban is az egyetlen hely, ahol a legrégibb ősembernek az eszközeit településének körülményeit ás csontmaradványait együtt megtaláltuk. A tudományos világot főleg az érdekli, hogy tudunk-e képet rajzolni a félmillió évvel ezelőtt élt ember települési viszonyairól. A mostani lelet alkalmasnak mutatkozik erre. A leletekből kiállítást rendezünk, s megóvásukra s a várható nagy érdeklődésre való tekintettel egy kis külön gyűjteményt. múzeumot szeretnénk építeni a helyszínen. —ai Az ősember telephelye, részlet az ásatásról Dr. Vértes László, a tudományos munkálatok vezetője (MTI fotók — Fényes Tamás felvételei) A kritihua Amint a kéziratba egy- egy sajtóhiba becsúszott, nyomban a radírgumit hinták segítségül. — Ejnye — szólt gúnyosan —, szép kis kultúrem- ber, aki még helyesen írni sem tud. Megáll az ész. Kiderül, hogy egyedül én vagyok képzett. Mellesleg szólva: írni azért a radírgumi sem tudott. A dió Volt egyszer egy kemény dió. Senki sem tudta feltörni. Erre azt hitte, hogy 6 a világ nyolcadik csodája. Kifundált egy változatot arról is, hogy neki milyen jelentős szerepe, sőt, küldetése van a nap alatt: arra teremtődött, hogy mindenkinek belé törjön a foga. Rendben is ment minden addig, amíg a láthatáron fel nem bukkant a laposfogó. — Szeretném azt a kemény diót közelebbről szem. ügyre venni — szólt. A baráti találkozó csakhamar létre is jött. A laposfogó rövidesen szoros kapcsolatot teremtett a dióval. Vaslogikájának a nyomására a dió feladta ellenállását, és — ripityára tört. A talány megfejtése egyszerű: a diónak vastag h é- j a volt. Egyébként az égvilágon semmiben sem különbözött a többi diótól. A barométer A barométer téves időjóslatokat kezdett adni. Ha szép időt jelzett, feltétlenül záporra, sőt zivatarra lehetett számítani. Ha vihart jövendölt, nem vitás, hogy ragyogó, tiszta idő köszöntött be. — Mi ütött belé? — álmél- kodtak a szomszédok. Nagy szakember, eddig oly magas elismerést vívott ki, s most tessék... Bizottságot hívtak össze a barométer tevékenységének felülvizsgálására, A vizsgálat azután kiderítette, hogy a nagy szakember bezárakózott vastag tokjába, sose hagyva el annak négy falát. Az időjárási adatokat a közvetlen környezetéből merítette. Ha például a konyhából a gőz beáramlott, akkor esőt jósolt, ha a kályha derekasan fűtött, akkor hőséget. Ha a porszívó zúgott, kijelentette: — Vihar készül! Ettől kezdve a barométert a ház külső falára helyezték, hogy így az élet, az időjárás valóságos jelenségeit közvetlenül észlsl- hesse. A nyakkendő Rikító és feltűnő volt a nyakkendő, tarka, mint « papagáj. Ellenállhatatlannak tartotta magát. Életmódja is megfelelt köny- nyelmű lényének: egész álló nap gondtalanul csapongóit ide-oda. Egy napon szoros barátságot kötött a fehér gallérral, amely szerény és egyszerű volt, s megszédült íz elegáns nyakkendő közelségétől. — Csodálatos pár vagyunk mi ketten, drága! — turbékolta a nyakkendő, szorosan hozzásimulva. — Büszke lehetsz rá, hogy a tiéd vagyok! Az együgyű gallérnak hí- zelgett ez, s valóban szerencsésnek hitte magát. Nem vette észre, hogy barátnője az ő nyakán élős- ködik. — Szívem — ropogtatta kemíny csücskeit —, megszépítetted az életemet! A nyakkendő a szivárvány minden színében sugárzott. De mihelyt élettársa egy hétre a mosodába .érült, nyomban egy másik gallérhoz kötötte magát. — Csodás pár vagyunk, hidd el — suttogta —, ha elveszel feleségül, boldog leszel, meglásd. De a gallér boldogsága csupán az első mosásig tartott. Távollétében a cselcsap nyakkendő ismét egy új gallérra akaszkodott... Fordította: Jóba Tibor * Fodnajsztrovics szovjet humorista legújabb kötetéből. Akinek nem inge Képes krómka Húsz év után újra van zsiráf a budapesti állatkertben. Hamburgból érkeztek, Hagenbeck a világhírű állatkereskedő szállította a magasnövésű párt. A „fiú” 20 centi híján 4 méter, a „leány” alig egy fejjel alacsonyabb... és még növésben vannak. Életkoruk ugyanis mindössze négy év, ami zsiráíéknál csak erős kamaszkornak számít. Arkagyij Rajkin, az OSzSzSzK népművésze a Lenin- grádi Miniatűr Színház elén Budapestre érkezett — és a múlt héten már táblás házak előtt mutatták be különleges kabaréjukat. Rajkin nagy típusteremtő. Maszkkal, fintorral, pantomin kultúrából átvett mozdulatelemekkel és hangalakítással karakíroz. Szerelik a Pécsi Hőerőmű utolsó 50 megawattos turbináját. A nemrég üzembeh?lyezett egységgel együtt, —> így további 100 megawattal bővül az energiaszolgált" táo. Egyidejűleg építik a pernyeleválasztó berendezéseitől
