Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-17 / 245. szám
1965. október 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Ceglédi Ősz Galériája A Ceglédi Ősz kulturális rendezvénysorozat első akkordjaként október 9-én, — szombaton délelőtt nyitották meg a városi tanács nagytermében a Ceglédi ősz Galériáját, amelyen Duna—Tisza közi művészek képzőművészeti alkotásait mutatják be. Cegléd korántsem rendelkezik olyan nagy képző- művészeti hagyományokkal, mint például Szolnok. Képzőművészeti élete most van alakulóban, éppen ezért e tárlat nem kis részben népművelési feladatokat kell hogy ellásson. Részben a közönség, részben a helyi festők körében. Doroginé dr. Fehér Zsuzsa a kiállítás zsűrijének elnöke megnyitójában ezt úgy fogalmazta meg, hogy a közönség az alföldi festők alapállásában realista szellemű képein keresztül közelebb kerülhet a modem képzőművészet megértéséhez, a helyi festők számára pedig a kiállítás nagyszerű tapasztalat- csere lehetőségét jelenti. — Reméljük e lehetőséggel élnek iá majd mindazok, akiket ez illet A tárlat anyagának dandárját, mennyiségi és minőségi szempontokból egyaránt, a szolnoki képzőművészek művei alkotják. Kiállításon való részvételük feltétlen döntően befolyásolta a tárlat átlagszínvonalát, hiszen a rajtuk kívül kiállító alkotók — néhá- nyuktól eltekintve — művei nem érik el egy jelentősebb kiállítás qualitásbeli követelményeit. Érzésem szerint a válogatás, a tájjelleg megőrzése érdekében túlságosan is elnéző volt, hiszen szép számmal akadnak olyan képek, amelyek nem haladják meg egy lelkiismeretes képzőművészeti köri stúdium átlagát. A szolnoki művészek munkáinak többsége más, országos jellegű tárlatról vagy éppen a keletmagyarországi képzőművészek Tavaszi Tárlatáról már ismert. A ceglédi kiállítás legkiegyensúlyozottabb része a szobrászi anyag, amely a három szolnoki szobrász, — Nagy István, Szabó László és Simon Ferenc műveinek együttese. A szolnoki festők közül Baranyó Sándor és Palicz József kiállított műveivel először találkozhatunk képzőművészeti tárlaton. Baranyó Sándor művei közül különösen megragadó erejű az őszi szín és fényzuhatagos és a téglagyárat ábrázoló képe. A Tavaszi Tárlaton a művésznél tapasztalható kis megtorpanás után ezek a művek kétségtelenül jelentős előbbre lépésről, kifejező eszközeinek gazdagodásáról tanúskodnak. Palicz József is túl lépett már a stílusváltással járó kezdeti bizonytalankodáson, öregasszony című képe, lírai realizmusával, a Faültető pedig dekoratívizmusával újra a művész magárától álásáról tanúskodik. A szolnoki festők közül Berényi Ferenc, Chiovini Ferenc, Fazekas Magda, Gá- csi Mihály és Meggyes László már ismert anyaggal szerepelnek a kiállításon. A szolnokiakon kívül a kecskeméti Bozsó János Virágcsendéletét és a váci Cs. Nagy András három képét (a Fej, a Táncolók és a Csendélet címűket) szeretném a tárlat anyagából kiemelni A kiállítás elrendezése a helyhez, a milliőhöz viszonyítva elfogadható. Egyedül a szobrok elhelyezése nem szerencsés. Az alacsony asztalokra, ellenfénybe kerülő művek térhatása, plasztikai értéke nem évényesülhet eléggé. Rideg Gábor d Simon Ferenc: Női portré (ólom) Chiovini Ferenc: Befogás (olaj) A tanulóifjúság foglalkoztatása az őszi mezőgazdasági munkákban A Földművelésügyi, a Munkaügyi, a Művelődés- ügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága felhívással fordult az érdekelt szervekhez a tanuló- ifjúság mezőgazdaságban történő foglalkoztatásával kapcsolatban. A felhívás megállapítja, hogy a mező- gazdasági munkák torlódása mlaitt a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok dolgozói, a családtagok és a mezőgazdasági nyugdíjasok mellett szükség lesz a tanulóifjúság fokozottabb segítségére Is. Az iskolák felügyeleti szervei lehetővé tették, hogy a mezőgazdasági üzemek felkérésére a diákok önkéntes jelentkezés alap- jém ősszel — szükség ese(* £>-< i tén október 31-e után is 15 napot dolgozzanak a mezőgazdaságban. Az iskolák igazgatóinak előzetesen meg keil vizsgálniuk a mezőgazdasági üzemekben a munkafeltételeket, a tanulók szállításának, elszállásolásának, bérezésének körülményeit, s ezekről a diákokat előre tájékoztatniuk kell. Ha a foglalkoztatáshoz előírt feltételeket az üzem nem biztosította, az iskola igazgatója köteles megtiltani a fiatalok munkavállalását. Utal a felhívás arra is. hogy az üzemek időben készüljenek fel a tanulók szállítására, étkeztetésére és szükség esetén megfelelő szálláshely biztosítására. A szállítás az üzem kötelessége. A diákok részére megfelelő mennyiségű és minőségű ebédről kell gondoskodni, ha a fiatalok a szállítással együtt több mint 8 órát vannak távol az iskolától. Ha a tanulók nem tudnak minden nap az iskola székhelyére visszatérni, az üzem köteles számukra a mezőgazdasági dolgozókra érvényes normáknak megfelelő szállásról, tisztálkodási lehetőség- j ről, valamint napi háromszori étkezésről gondoskodni. Csak olyan munkát szabad a diákokkal végeztetni. ami egészségüket, testi épségüket nem veszélyezteti A végzett munkáért járó bért egyénenként kell kifizetni. lehetőleg a munka befejezése után, de legké- 1 sőbb három nap múlva. I Á propaganda munka növekvő jelentősége A " ~ ki csak alapfokon is megismerkedett a marxizmussal, emlékezetébe véste Marx összegező gondolatmenetét, amely- lyel „A politikai gazdaságtan bírálatainak előszavában klasszikus tömörséggel kifejti évtizedeken át tartó tanulmányainak végső eredményét: „Az anyagi élet termelési módja határozza meg általában az élet társadalmi, politikai és szellemi folyamatát. Nem az emberek tudata az, ami létüket, hanem megfordítva: társadalmi létük az, ami tudatukat meghatározza.” A társadalmi lét az elsődleges, a meghatározó, amely a társadalmi tudatban visszatükröződik. Ebből azonban nem következik, hogy a tudat pasz- szív következmény és az sem, hogy az emberek világnézete, gondolkodása mindig összhangban van társadalmi létfeltételeikkel, automatikusan együtt változik a társadalmi körülmények átalakulásával. A társadalom szocialista átalakulása, a szocialista forradalom előrehaladása nem jár együtt automatikusan a tudományos világnézet, a marxizmus— leninizmus általános elterjedésével. A közvetlen tapasztalat önmagában nem vezethet a társadalmi folyamatok tudományos megértéséhez. A társadalmi fejlődés lényeges, meghatározó törvényszerűségei nem nyilvánulnak meg ugyanis közvetlenül a jelenségekben, nem a felszínen helyezkednek el, hanem mélyebben fekszenek. A Curie-házaspárnak a szurokérc tonnáiból kellett „kihámoznia” a rádium alig érzékelhető mennyiségét. Marxnak pedig a társadalmi törvények feltárásához „a tények Mont Blanc-jának” összegyűjtésére és a materialista dialektika finom műszerével való elemzésére volt szüksége. A közvetlen tapasztalat szűk, korlátozott és szükségképpen igen ellentmondásos. A szocializmust építő magyar társadalomban, ebben az átalakuló, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet útján járó társadalomban, a fejlődés uralkodó, erősödő szocialista vonásai mellett jelen vannak még a múlt maradványai, hatnak an- tiszocialista tendenciák is. A társadalmi viszonyok szocialista átalakításának folyamatában elkerülhetetlen az átmeneti formák alkalmazása is, szükség- szerűek a kompromisszumok. Ezeknek meg nem értése, továbbá a szocializmustól idegen, vele ellentétes jelenségek és tendenciák, hamis felfogásokat erősíthetnek. Társadalmunkban előfordul, hogy egyes kisiparosok, kiskereskedők, a szolgáltatási ágazatok egyikében- másikában dolgozók olyan nagy jövedelemhez jutnak, amely nem arányos társadalmilag hasznos teljesít- ményükkel. A bürokrácia rideg labirintusában gyakran elapad a kezdeményező kedv, protekció vagy korrupció révén egyesek méltatlanul jutnak előnyökhöz. Ilyen jelenségek. továbbá a társadalmi termelés és elosztás megszervezésének, ellenőrzésének fogyatékosságai odavezethetnek, hogy egyes emberek — tévesen, — a múlt maradványaira, vagy a jelen tünékeny, átmeneti, a fejlődés főirányával ellentétes jelenségeire, viszonyaira orientálódnak. Azok a vélekedések, amelyek bizonyos antiszocialista jelenségekből, tendenciákból tápot kapnak, — különösen, ha követésükhöz pillanatnyi anyagi előnyök fűződnek, vagyis ha a gyakorlat igazolni látszik helyességüket. — ideig-óráig egyes társadalmi rétegeknél fölébe kerekedhetneK a tudományos világnézetnek, és a társadalom közös, elsőrendű érdekeivel egybehangzó szocialista eszményeknek és követelményeknek. A magyar társadalom az elmúlt két évtizedben gyökeresen átalakult. — Megváltozott a társadalmi osztályok jellege, az osztályok kapcsolata, viszonya. Hatalmas méretű társadalmi mozgás van folyamatban. Gyors ütemben nőtt a munkásosztály száma, képzettsége és szervezettsége. Kibontakozik a kultúrforradalom, átalakul a falu. A társadalom tagjainak óriási többsége szocialista viszonyok között dolgozik, megváltoztak munka- és életkörülményei. Az emberek azonban gondolkodásukban, erkölcsi felfogásukban, világnézetükben sokmindent hordoznak magukkal, amit korábbi létfeltételeik alakítottak ki. amit az elmúlt rendszer népellenes, uralkodó ideológiája plántált beléjük. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy társadalmunk nincs izolálva a külüvilágtól. S a világban gigászi küzdelem folyik a szocializmus és a kapitalizmus között. S a kapitalista világ, az imperializmus erői, minden eszközt és utat felhasználnak, hogy gátat emeljenek a szocializmus terjedésének, aláássák, felbomlasszák a szocalista országok társadalmi rendjét, visszafordítsák őket a kapitalizmus útjára. Az imperializmus egyetlen pozícióját sem adja fel harc nélkül. Nem mond le céljairól: a kapitalista restaurációról, a nemzeti felszabadító, antiimperialista, demokra- tik és szocialista küzdelmek elnyomásáról. Ebben a törekvésében a háborús agresszió a provokációk. a népek elleni erőszak eszközeit párosítja, főként a szocialista országokkal szemben, az eszmei-politikai fellazítás taktikájával. S ezzel számot kell vetni. Az imperialista hatalmak ideológiai diverziója nem marad teljesen hatás nélkül a mi társadalmunkra sem. A tudatban a lét tükröződik, de az, hogy hogyan, magának a tudatnak az állapotától is függ. Ahhoz, hogy a tükörkép valósághű legyen, a tükröt Is csiszolnunk, gonddal, hozzáértéssel, finomítanunk kei . Csak a marxista világnézet elsajátítása teszi lehetővé az emberek számára, hogy megfelelően tájékozódjanak a társadalmi élet szövevényes, gyakran ellentmondó jelenségei; folyamatai között. Ennek a világnézetnek fényében kirajzolódik a jelenségek valódi, lényegüknek megfelelő ábrázata; erre épül a megingathatatlan szocialista meggyőződés, ebből merít új meg új ösztönzést munkához és harchoz a dolgozó ember. szocialista tudatosság aktív szerepet játsziki A marxizmus—leninizmus a cselekvés vezérfonala. Társadalmi méretekben a szocialista forradalom tudományos alapja, amely a párt és a kormány határozataiban konkretizáló, dik. A maxista—leninista világnézet fejlesztése, a szocialista építés gyakorlatával » összekapcsolódó felvilágosító, propaganda- munka jelentősége társadalmunkban nő. Ez a dolgozó emberek aktivizálásának, a szocialista építés sikerének elengedhetetlen feltétele. Az emberek tudata, politikai meggyőződése, világképe, erkölcsi felfogása meghatározza reagálásukat a valóság jelenségéire. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet útján járó magyar társadalom vívmányai, eredményei, a távlatokat ismerő* történelmi haladás ügyéért küzdő emberek jogos büszkeségének forrásai. — őket társadalmunk előforduló visszásságai harc- baszólítják, míg a kispolgári-polgári beállítottságú embereket arra késztetik, hogy alkalmazkodjanak az antiszocialista tendenciákhoz, azok haszonélvezői legyeneka A marxizmus—lentnizmus terjesztése, a szocialista tudatosság fokozása elválaszthatatlan a szocialista építés gyakorlati munkájától. Elválaszthatatlan, mert a marxizmus tanításai a dolgozó tömegek harcai és munkája révén valósulnak meg. S a formálódó szocialista valóság tényei a szocialista meggyőződést igazolják és erősítik, kihúzzák a talajt a polgári-kispolgári ideológia alól. Ezért fontos a párt és a kommunisták felvilágosító szava, gyakorlati szervező- munkája. Szüntelenül meg kell ismertetnünk tehát a marxizmus tanításait és azokat a szocializmus magyarország építését szabályozó gazdasági, társadalmi-politikai határozatokat, terveket és törvényeket, amelyekben ezek a tanítások testet öltenek. N agy erőforrás, lendületet adó mozgósító tényező a tudatosság: a jövő előrelátása, az elvégzendő feladat társadalmi jelentőségének felismerése, annak megértése, hogy az egyén és a dolgozó kollektíva teljesítményének építőkövei hogyan emelik magasba a jövő megál- 'modott és megtervezett társadalmát. Ezért elengedhetetlen a párt ideológiai nevelőmuntrííának fokozása. Molnár Endre az MSZMP KB póttagja
