Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-02 / 232. szám

1965. október 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 BANDIKA Egy sxiilői értekezlet margójára Szülői értekezletre gyü­lekeznek a mamák és pa­pák. Mindenkit érdekelt, hogy kislánya, vagy kisfia miként szokta meg az isko­lai fegyelmet, hogyan ha­lad a betűvetés és szá­molás elsajátításában. Bandika anyukája és apukája is eljött, mert mindketten együtt is, külön is kíváncsiak voltak, hogy egyetlen gyermekük, „édes szemük fénye” megüti-e a mércét? A szülői munkaközösség elnöke megnyitotta az ér­tekezletet, majd a tanító néni beszélt. — Elmondta, hogy a gyermekeknek mi­lyen nagy feladatokat kell megoldaniok, mert amellett, hogy írni, olvasni, számolni tanulnak, meg kell szolkniok az iskolai rendet, bele kell tanulniok a kötelességtelje­sítésbe, a figyelembe, egy új közösségi légkörbe. Be­szélt arról, mennyire fontos az iskola, és az otthon együttműködése a hivalko­dás elkerülése, a munkára, a szorgalomra nevelés ér­dekében. Alig, hogy befejezte, Ban­dika apukája kért szót, ne­hogy valaki megelőzze. El­mondta, hogy kisfia milyen okos, ügyes, hogy pénz dol­gában nem tudja őt be­csapni senki, tehát kiváló számoló, látja, hogy gyö­nyörűen ír és ragyogóan olvas, azt is tudja, hogy jól tornázik, szépen kézi­munkázik és énekel. Egy­szóval rendkívüli gyerek, csak nehezen bírnak vele, ugyanis „szegényke” az is­kola után játszani, csava­rogni, szórakozni szeretne. E „szerény” szavak után Bandika mamája mondta el ugyanazt, amit férje, egé­szen addig, míg egyik apu­ka azt nem javasolta, hogy fejezzék be a szülői érte­kezletet, hiszen most már sokmindent megtudtak, ha nem is saját gyermekeikről, — de Bandikéról... Nos. gyakori eset a ha­sonló „szülői értekezlet”, s amikor ez* szóv átesszük, azért cselékedjük, hogy a szülői értekezlet tulajdon­képpeni céljára hívjuk fel a figyelmet. A szülők tud­nivalóit ismertetik itt, s megbeszélik a közös dolgo­kat. Aki gyermeke előme­netelére, szorgalmára, ta­nulmányi jegyeire kíváncsi, — a fogadóórákon tájéko­zódhat. Anélkül, hogy rész­letezné gyermeke tulajdon­ságait, anélkül, hogy un­tatná, feltartaná az osztály­társaik szüleit, s anélkül, hogy — egyetlen előadóként szerepelne egy szülői érte­kezleten.­N. S. A „könnyű" hús Érdemes rágcsálni... Az izraeli tudósok érdek­lődését felkeltették egy Etiópiából származó nö­vény tulajdonságai. Ha va­laki e növény vöröses le­veleit megrágja, undor tá­mad benne a dohányzással szemben. A növénynek egyébként semmiféle ártal­mas mellékhatása nincs a szervezetre^ A baromfihús fogyasztása hazánkban növekszik- 1957- ben hat és fél kilogramm, 1963-ban már tíz és fél kilo­gramm volt a városi lakos­ság — fejenkénti — baromfi­hús fogyasztása- A következő tíz-tizenöt esztendőben ez a mennyiség várhatóan tizenöt kilogrammra növekszik- A hús emészthetőségét ál­talában két tényező befolyá­solja: az egyik a húsok kö­tőszövet-; a másik a húsok zsírtartalma. Minél több zsírt tartalmaz a hús az izomros­tok között, annál nehezebben emészthető- A csirke, jérce húsa könnyen emészthető, kötőszövetben szegény, zsír- tartalma sem haladja meg — általában — a két százalékot. (A kövér sertéshús több mint egyharmada zsír.) A sovány baromfihús cse­kély zsírtartalma mellett ugyanakkor a legértékesebb tápanyagot jelentő fehérje, eléri a 22 százalékot is- E fehérje gazdagság teszi ki­váló táplálékká a betegek és gyermekek számára- Sokan azt állítják, hogy a baromfi a gyenge húsok kö­zé tartozik. Ez csak abban az értelemben igaz- hogy köny- nyen emészthető. Ha a fe­hérjékre legjellemzőbb alko­tórészek mennyiségét — az aminósavak — összehasonlít­juk, semmiben sem marad el az egyéb húsok között. Vita­minokból, — különösen a hú­sokra jellemző B-csoportba tartozókból, — éppen annyit tartalmaznak, mint a sertés-, marha-, vagy juh-húsok­SAJNOS... odaégett • • • összement • • • Ilyesmi sokszor megtörté­nik a fiatal háziasszonyok háztartásában, ha nincs kel­lő gyakorlatuk. Néhány ta­nács: Ha megégett a tészta Hagyjuk teljesen kihűlni, azután szélespengéjű késsel vágjuk le az égett részeket. Ahol csak „megkapta” a sü­tő a tésztát, a kés élével ka­parjuk le- Kenőtollal söpör­jük le róla az égett morzsá­kat is. Próbáljuk meg úgy tölteni, — gyümölcsízzel, va­níliakrémmel, stb- — hogy az égett rész nyomai is eltűn­jenek­Ha lekozmált a tej Sürgősen öntsük át másik edénybe, s tegyük szellős, hideg helyre- A lekozmálás oka, hogy nem tejes edény­ben forraltuk- A tej érzéke­nyen reagál minden tisztáta- lanságra- Csak hideg vízzel kiöblített, erre a célra vásá­rolt edényben forraljuk. Ha összecsomosodott a rántás A rántást szitán áttörjük, vagy mixerben elkeverjük, s tejet vagy vizet hozzátéve óvatosan felmelegítjük, s szű­rőn keresztül adjuk az étel­hez. Ha elsóztuk az ételt Az elsózott leves vagy hús ízét javíthatjuk, ha pár sze­let nyers burgonyát teszünk bele, s azzal lassan 10—12 percig forraljuk- A burgonya a fölös só nagy részét lekö­ti- Az elsózott leves élvez­hető lesz, ha például tészta helyett pirított zsemlekoc­kát teszünk bele. Ez is ma­gába szedi a sót. Ha odaégett a hús A tűzről levéve, a hús használható részeit új lábas­ba tesszük. Az égett részei­ket késsel eltávolítjuk. Ez rendszerint használ. Ha azon­ban az égett íz és szag igen átható, tiszta edényben ke­vés vajon hagymát pirítunk, megborsozzuk és a húst be­lekeverjük- így sütjük to­vább, de fedőt ne tegyünk rá. K. V­Új díszpárna-huzat Sokhelyen díszíti a háló­szoba kettős ágyát, henger alakú párna. Készítsünk rá új huzatot. Ha illik a szo­baberendezéshez. válasszunk fehér batiszt anyagot, vagy fehér nylont. Téglalap­alakú anyagot szabunk, ak­korát, ami a párna hosszá­val, illetve a két oldal rá­hagyásával megegyezik. Az anyagba tehetünk nylon csipkéből betétet. Rágépel­hetjük az alapra, de betét­ként is felhasználhatjuk. Akkor ajánlatos színes klot- tot aládolgoznd, hogy a csipke mintája érvényesül­jön. Az anyag két szélére varrjunk gumiházat. A be­fűzött szalag segítségével a <« 'u párna huzata könnyen le, s felhúzható, könnyen tisz- tántartható. A szalagot he­lyettesítheti gumi is. M. M. Ülj az ölembe... Ülj az ölembe, mond kicsi rosszam, mit kotorásztál az új papucsomban? Hol van a könyvem, a kék ceruzám? Honnan e nagy lyuk a csipkeruhán? Merre találom a fésűt, a tollat, kulcsokat, melyek az asztalon voltak? Mért ragad, kócos a szöszke hajad? Mit -keres Mackó a párna alatt? ÜGYESKEDJ 1 Gyerekek! Készítsetek magatoknak, kisebb testvé­reiteknek házi bábszínhá­zát. Jó szórakozás ez ott­hon esténként, de rendez­hettek őrsi összejövetelen is báb-bemutatókat. A „színpadot” egy takaróval elől beborított asztal je­lentheti. Mögé ültök kis­székre, úgy, hogy a „néző- közönség” titeket, a báb mozgatóit, ne lásson. Micsoda mese-estéket le­het rendezni ilyen módon! A bábokat is magatok ké­szíthetitek el. Kell hozzá néhány nagyobbméretű (esetleg lekvárfőző) faka­nál. A rongyoszsákban mindenki talál régi hans- nyadarabot. összegyűjtőtök gombokat, tűt, cérnát vesz­tek elő. s máris kezdődhet a munka. A régi harisnyaszárat a végénél varrjátok össze. Húzzátok a fakanálra, s a nyélen, azaz a „nyaknál” kössétek át. Azután a ha­risnyából vágott 4—5 ein­es csíkot tekerjétek a ka­nál nyelére. A vége lesz a „keze”. Gombokból váltjá­tok szemet, pár öltés jelzi az orr és a száj vonalát. Szoknyáeska, vagy nadrág a befejező munka, és Kez­dődhet a játék. Nyuszi, Röfi, Maci és Zsuzsi figuráját mutatja be rajzunk. Ennek alapján ti is elkészíthetitek ezt a szín- társulatot és sok mesét el­játszhattok a bábukkal. Sok sikert kíván: Kati néni Mondsza, mitől van folt a kabáton? Mért szomorítasz, rossz kicsi lányom? Honnan P sok baj és galiba? Válaszol! lelkem, kis Valika! Nem felel, hallgat, bámul a falra; sírásra görbül, duzzog az ajka. Szólna, felelne — mégsem akar; játszik, csak játszik az ujjaival. Rám mosolyog már, kék szeme száraz, fény suhan arcán, s kész van a válasz: sóhajt egy aprót, gyors puszit ád, átölel — s én is a kis Valikát. Fazekas Anna * KISK4CSÁK Sír a kacsa, rí, hiába, Menni kell az iskolába. Nem messze, csupán a tóra, Ott kezdődik el az óra. Mások akkor fürödhetnek, Ha éppen a kedvük jött meg. Pihennek a forró nyárban. Nincs iskola, hogyha nyár van. Csak ők járnak úsztatóra... Mindjárt kezdődik az óra. Darázs Endre HIT FŐZZÜNK? LIBA VAGY KACSASÜLT KACSA RÁCOSAN VÖRÖSBORBAN A megtisztított kacsát, vagy libát lábasban fedő alatt, kevés vízzel félpu­hára pároljuk. Nagyobb tepsiben egy sor hámozott, karikára vágott burgonyát, reszelt vöröshagymát, egy sor zsírban megforgatott, petrezselyemzölddel elke­vert rizst, kevés törött bor­sot, két-három evőkanál paradicsomsűrűt, — ismét burgonyát és reszelt hagy­mát rakunk. Erre tesszük a félpuhára párolt barom­fit, levével leöntjük és eb­ből gyakran öntözve, sütő- tjén puhára, pirosra sütjük. Reszelt hagymát, reszelt citromhéjat, sót, pirospap­rikát és reszelt fokhagy­mát összekeverünk, a ka­csadarabokat bedörzsöljük vele. Keskeny, magas fa­zékba rakjuk egymásra, le­öntjük vörösborral; Két napig állni hagyjuk, majd kivesszük a darabokat és lecsurgatjuk. Tepsibe rak­juk, olajat csepegtetünk minden darabra, és előme­legített sütőben ropogósra sütjük. Közben gyakran megcseppentjük olajjal; Ha megsült, levébe lisztet ke­verünk és pácléként hasz­nált vörös borral öntjük fel. #4 plusz 1" I. forduló ŐSZ ELEJÉM VÍZSZINTES: 2. Nyak- bavaló. 4. Az idézet első része. 6. Eszmecsere. 8. Eeee. 10. Takar. 11. Az idézet harmadik része (a 3. kockában kettősbetű). 12. Kugli. 14. Állat lakhe­lye. 15; Kisfiú beceneve (középen kettősbetű). 17; Kád — betűi keverve. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet második része. 2. Pék teszi. 3. Igekötő. 5. ..., se beszéd! 6. Magot hint. 7, Nem oda! 9. Főze­lékféle. 13. Az őszi idő egyik jellemzője. 16. Sza­már hang. A rejtvény szövegében egy versidézetet rejtettünk el. Megfejtésül ezt az idé­zetet küldjétek be (vízszin­tes 4, függőleges 1 és víz­szintes 11. sz.) a Néplap Szerkesztőségébe: Szolnok; Kossuth tér, Irodaház. — A borítékra írjátok rá: Rejtvény. Beküldési határidő: ok­tóber 7. Ha az idézett vers köl­tőjének nevét tudjátok, je­gyezzétek fel magatoknak, mert 3 hét múlva szükség lesz rá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents