Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-15 / 217. szám
1965. szeptember 15, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kifejezetten sürgős ügy Július 17-én zárta be kapuit a kunmadarasi Petőfi úti óvoda. Ekkor kezdte meg a WC felújítását a helybeli ktsz. A tervek szerint két—három hét alatt végeztek volna a munkával. Ennek sürgősségét a ktsz vezetői is ismerték, hiszen az óvoda — apró lakóit figyelembe véve — mellékhelyiség nélkül el sem képzelhető. Most már szeptembert írunk, de a kilencvenkét kisgyermek még mindig nem mehet az óvodába. Húszat ugyan elhelyezetek a többi óvodában, de legtöbbjük a nagymamával, vagy az otthon maradt Az épülő kereskedelmi hűtőgépcsarnok a Jászberényi Hűtőgépgyárban. Őszi munkacsúcs járművezetőknek és rakodóknak édesanyával van. Meddig? Ä kisújszállási Dózsa Tsz- ben, ebben a négy és félezer holdas gazdaságban mindig van munkája a szál- lítóbrigádnak. Ez az ősz pedig a szokásosnál is nagyobb erőfeszítést kíván a {járművezetőktől, rakodóktól egyaránt, mert torlódnak a munkák, s így a szállítás is. — A legutóbbi brigád- gyűlésünkön is arról beszélgettünk, hogyan szervezzük meg a munkánkat, hegy győzzük mindazt, ami ránk vár — mondotta Fodor Lajos brigádvezető. Kilenc vagon vállon hogy nem utaztatjuk a rakodómunkásokat. Például most, a cukorrépa szállításánál kinn a földön nyolc ember rakodik, a tetthelyen pedig négyen végzik el a lerakodást. Kevesebb munkásra van szükség, az emberek is jobban keresnek, nem töltik idejüket munka nélkül, utazgatással. — Mennyit keresnek a brigádtagok? — A rakodók és a járművezetők teljesítményét illetve az utóbbiaknál a karbantartást is munkaegységgel mérjük. Ennek értéke, ha pénzben átszámítjuk, havi 2000 forintos fizetésnek felel meg. Kern ingyen kopik a ruha A gépesítés — s benne a szállítási brigád — dolgozóinak megbecsülését tükrözi az is, ami fizetéskor ugyan nincs a borítékban, s mégis az ő érdeküket szolgálja. Ilyen többek között a ruhakopás címén minden évben személyenként kifizetett 900 forint. Vagy az új traktoros brigádszállás és a motorkerékpár-szín, ahol a gépesítés dolgozói elhelyezhetik járművüket. N. K. Iskolások a kertészetben A kisújszállási Kossuth iskola felső tagozatos tanulói az iskolai év megkezdése óta már több alkalommal dolgoztak az Ady és a Dózsa Tsz kertészetében. A napi néhány órai munka nem megy a tanulás rovására, a szövetkezetieknek viszont nagy segítség, hogy az iskolások szedik a paprikát és a paradicsomot. A karcagi „Kunsági“ étierem hírnevét öregbítik — Miben egyeztek meg? — Abban, hogy mindenki teljes odaadással dolgozik, különben sem szokása a brigádtagoknak a lustálkodás. Inkább olyan példát említhetek, hogy a nyáron 217 vagon szem esterményt hordtunk be, de ezt nem egyszer kellett megmozgatni. A helytállás szép példáját adta Máthé Sándor négytagú munkacsapata is azzal, hogy 12 órás műszakban 9 vagon terményt zsákolt fel és le a járművekről. Mind a harminchat ember — járművezetők és rakodóik — nagyon szorgalmas. S még a jók között is élenjár Csípő Imre tehergépkocsivezető. Angyal Ferenc és Tóth János zetoros; — Az emberekre számíthatunk, s az már csak szervezési feladat, hogy megfelelően osszuk el az erőket. Szállító járműveink közül kilencet nyújtott, — nyolcat két műszakban üzemeltetünk. Jelenleg hat géppel éjjel nappal hordjuk az istállótrágyát, ezer vagon trágya vár szállításra. A járművezetők a 12 órás műszak után váltják egymást, ilyenkor végzik el a gép karbantartását is. — A cukorrépát is szedjük. szállítjuk. Ebből 240 vagon termést várunk. A mintegy 80 vagon kukorica, a 40 vagon rizs és 20 vagon egyéb termény behor- dása szintén munkát ad a brigádnak a következő hetekben — sorolta Bory Miklós tsz-elnök. A rakodó ne utászon — Ez pedig elég sok — veszi vissza a szót a szállítási brigád vezetője. — Nagy Józsefne miniszter a kisipari exportról A kisipari exportra termeltető iroda, a KIOSZ Sörház utcai székházában kiállításon mutatja be milyen termékeket készítenek a kisiparosok az import csökkentésére és milyen készítményeket adnak át közvetlen exportra, vagy a nagy gyárak exportkészítményeihez milyen alkatrészeket szállítanak: A kiállítást megtekintette Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, aki az MTI munkatársának a következő nyilatkozatot adta: — A kisiparosok olyan igényeket elégítenek ki, amelyeket sem az állami ipar, sem a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek nem látnak el. Gyakori, hogy egy-egy nagy exporttétel szállításához olyan apró alkatrész, például egy-egy különleges egyedi készítmény csavar, vagy rugó hiányzik, amelyet a nagy tapasztalattal rendelkező kisiparosok gyorsan el tudnak készíteni. Ezenkívül sok ötletes gép, műszer szerkesztését, külföldön keresett stílbútorok készítését vállalják. Berendezkedtek többféle olyan termék gyártására, amelyeket korábban importálni kellett. Újabban bekapcsolódnak a találmányok mintapéldányainak elkészítésébe is. Helyesnek bizonyult az az intézkedés, hogy 10 évvel ezelőtt létrehoztuk a KETI-t, amely szervezett keretek között átfogja az exportra termelő, illetve importpótló tevékenységet A Budapesti Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola vendéglátó tagozatának három leánytanulója, valamint a megye földművesszövetkezeteinek vendéglátóipari tanulói az elmúlt hónapokban egy-egy hónapos szakmai gyakorlaton vettek részt a „Kunsági” étteremben. Ezen a héten három csehszlovák felszolgáló lány érkezik Karcagra. Eddig a Balaton meletti éttermekben voltak nyári szakmai és nyelvi gyakorlaton. Ismereteiket most ebben az alföldi étteremben gyümölcsöztetik. Ezért törekszünk a gépek jó kihasználására, a brigá- dosított rakodás megszer-* wésével is. Ez azt jelenti, végző kisiparosokat, és gondoskodik anyagellátásukról, a népgazdasági érdekek érvényesítéséről A jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet torontáli rész": 'ben egy év alatt 56<M) méter szőnyeget szőnek. Ebből 1200—13Ar métert nyugati országokba exportálnak A kor embere Mi viszi előre a világot? Van talán valami csodaszer, valami csalhatatlan módszer, amely megteremti a fejlődés újabb és újabb lépcsőfokait? Csodaszer nincs, de erő van ilyen. A kezdeményező emberek bátorsága, leleménye. Mert magától nem fejlődik a világ. Minden milliméternyi előrelépésért. minden pillanatért, amelyet új tartalommal töltünk meg, keményen meg kell verekedni. S ennek a roppant küzdelemnek, ennek az igazán emberhez méltó harcnak a kezdeményezők a letéteményesei. A mi világunk fia ilyen vonatkozásban igazán szerencsés. Nálunk van tér és lehetőség azok számára, akik a maguk tennivalóiban meglátják a jobb lehetőséget, a következő lépést. A mi világunk jó küzdőtér azok számára, akik állandóan éber figyelemmel kísérik az életet és bátran elindulnak új, ismeretlen utakon, hogy nyomukban előbbre jussunk mindannyian. Mi jellemzi leginkább a kezdeményező embert? Egészséges türelmetlenség, szüntelen kutatási vágy. Nem reked meg a mában, hisz abban, hogy a mostaninál töooet és jobbat is tehet. S éppen ezért állandóan a fejlődés útját kémleli, valósággal kitapogatja a jövendő Igényeit; alkotó erő és szellem, serkentő elégedetlenség fűti a kezdeményezőt. ö a kor embere. Tévedés ne essék, nem csupán az kezdeményező, aki új gépéket szerkeszt, feltalál vagy megjavít valamilyen szerkezetet, vagy hathatós új munkamódszert teremt. Kezdeményezni, újítani az élet minden területén lehet. Es nem csupán korszakos jelentőségű találmányokat, mozgalmakat Az is jól kezdeményez, aki félretol egy-egy megkövült sablont, aki a közösség által megtűrt rossz szokásoknak hadat üzen. Kezdeményezhet a pártmunkás, aki az emberekkel való törődést teheti közvetlenebbé, melegebbé. A brigádvezető, aki a műveltség dolgában rosszul álló brigádtagoknak tanulási lehetőséget teremt, vagy megszervezi eddig csupán ital mellett szórakozó társainak tartalmas, színvonalas időtöltését. S az egyszerű munkás is kezdeményezhet. Jobb munkát, nagyobb fegyelmet, a lógás, csellengés felszámolását, nagyobb felelősségvállalást a közös gondokból. Számtalan feladat és lehetőség áll tehát a kezdeményezők előtt. S tegyük mindjárt azt is hozzá: nem mindenütt, s nem mindjárt népszerű a kezdeményező. Sok helyen él a régi sémák tisztelete, a kényelmeskedés, az újtól való félelem. Ilyen helyeken gyakran vádolják a jobbat akarót feltűnést viszketegséggel. okoskodással, ügyeskedéssel. Van, ahol azt hiszik, anyagi érdekekért akar jobbat a megszokottnál, van ahol karrierizmussal gyanúsítják. Csakhogy a kezdeményezők rendszerint makacs, harcos emberek, akik kitartanak élveik mellett A kezdeményezés kockázattal is jár. Néha nem sikerül megvalósítani az újat. Sokszor az is elég a maradiak káröröméhez* ha nem minden megy mindjárt úgy, mint a karikacsapás. A kezdeményező azonban nem hajol meg az óvatoskodók, a bevált, kipróbált, régit védelmezők aggodalmai előtt. Azt vallja, hogy siránkozás, kényelemféltés miatt nem állhat meg a világ. Hiszen az emberiség még ma is a kőbaltánál tartana, ha a legjobbak nem vállalták volna a fejlődésért vívott harc kockázatát.A legszebb erény, amely a mi társadalmunkban a kezdeményezőt jellemzi, mégis csak a felelősség- tudat. Felelősségvállalás a bátor tettekért, a szükséges újért, amely jobbá teszi a világot, s felelősség- vállalás a társakért, akik önmaguk erejéből nem jutnának előbbre. — Az épülő szocializmusért, melyben a legjobbak képzelete, vágya, teremtő akarata ölt testet. K. Gy. Asszonyok a paradicsomban A 4-es számú budapesti országút mellett dolgozik a szolnoki Lenin Tsz paradicsomszedő brigádja. A Nagykőrösi Konzervgyár teherautóira már 10 óráig négyszáz mázsa paradicsomot raktak fél. öt asszony ült neki ezután a „reggelizéshez”, mert hét órától megállás nélkül pakolták a ládákat. Jól esett a pihenés s az asszonyok egymást ugratták a paprikáskrumplival, meg a kolbásszal... Kiss János- né meg is említette, hogy újságba kellene írni ezeket a bölcs mondásokat, amikor a falrafestett meg is jelent. — Azt írja meg, — mondta Balogh Imréné —, hogy annak örülnénk, ha a vezetőség azt mondaná: na, a kertészet teljesítette a tervét. — Meg ha kapnánk egy kis prémiumot — fűzte hozzá Faragó Györgyné. — A prémiumból rögtön vennéK hűtőszekrényt, egy kis Lehelt — mondta Ba- loghné. — ö az idén volt Lipcsében. A tsz harmincegy kiváló dolgozóját küldte az NDK-ba június 26-tól július 3-ig kirándulni. A többi asszony is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Bíró Mátyásné elmondta. hogy már régen vehettek volna egy tv-t, de nincs a lakásukban villany. Szeretnének új lakást szerezni, de ez elég sok bajjal jár. Szuroveczné azt panaszolta, hogy kevesen vannak a tsz-ben. — A fiatalok nem jönnek ide, pedig az iparban sem keresnek többet. Azt mondják, hogy ők nem túrják a földet. Igaz, dolgozni kell itt is, néha még este hétkor is kint vagyunk, azután otthon a második műszak... — Meg a harmadik... — szól közbe Baloghné. Jót nevetnek, de aztán Faragóné már számolja is, hogy mennyi jövedelme volt tavaly. — 409 munkaegység, plusz háztáji, meg a részes, ösz- szesen 27 000 forint körül. — Baloghéknál még ennél is több volt, vagy ötszáz forinttal. Január óta meg miért izgul az egész család, hogy autót nyerjenek a két ötezres betétkönyvvel. Amíg dolgoznak Friedrich Ferdinánd tsz-elnök szavaira gondolok. — Jól dolgozik a kertészeti brigád. A munkájukat mindig becsületesen végzik és nemcsak a kertészetben, hanem a borsó gyűjtésében, a műtrágyaszórásban és a len betakarításánál is segítettek. — Mosolyogva mondta: — Prémium is lesz B. ’
