Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-11 / 214. szám
Vi/ég proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 214. szám. Ara 50 fillér 1965. szeptember 11., szombat. Negyedmillió újító — A vállalatok, a műszaki értelmiség érdekeltsége Ezrek vettek részt az újítási rendelet- tervezet vitáin Beszélgetés Tasnádi Emillel, az Országos Találmányi Hivatal elnökével Tavaly kezdődött, és az idén országos méretűvé szélesedett a vita, amelyet a szakszervezetek és az Országos Találmányi Hivatal az új újítási rendelet- tervezetről kezdeményezett. Az elmúlt években a műszaki fejlesztés és a gyorsabb technikai haladás szükségének felismerése egyre jobban a közvélemény elé állította a technikai szellemi alkotások, az újítások, találmányok, és ezzel együtt a „nehéz emberek” problémáját. Érthető, ha százezreket érdekel: milyen tapasztalatokat gyűjtött az Országos Találmányi Hivatal, és mennyiben igyekszik a jelenleginél hathatósabb segítséget adni az újítóknak és feltalálóknak. Ezért fordultunk kérdéseinkkel a hivatal elnökéhez, Tasnádi Emilhez. — Az új tervezet milyen célok elérését kívánja segíteni? — Mindenekelőtt a műszaki fejlesztésre, a technika, a technológiai eljárások, a gyártmányok minőségének és korszerűségének a munka termelékenységének elősegítésére szeretnénk —- a jelenleginél jobban — az újítók figyelmét ráirányítani. A műszaki értelmiségnek fokozottabb lehetőséget kell rendeletileg is biztosítani, hogy az újító mozgalomban tevékenyebben részt vehessen. Anyagilag és erkölcsileg egyaránt teljes mértékben érdemes legyen számára, hogy — munkaköri kötelességén túl — szellemi alkotó készségének legjavát adja. — Fokozni szeretnénk az újítók jogvédelmét. Rendeletileg is szükséges a vállalatok érdekeltségét szorgalmazni az újítások bevezetésében, gyorsabb hasznosításában. Ezenfelül — amennyire ez csak lehetséges —, világos jogszabályok alkotásával szeretnénk megszüntetni a díjazások körül ma még meglévő bizonytalanságot. — A jelenleg érvényben lévő rendelethez képest milyen újdonság, jelentős eltérés található a tervezetben? — Nemcsak fogalmazásban. de tartalmában és szellemében is új magának az újítás fogalmának meghatározása. A tervezet szerint: az újítás a termékben, vagy annak előállításában hozzon pozitív jellegű változást, illetve új terméket és új technológiát eredményezzen. Ezzel a „látszat újításokat” igyekszünk a jövőben lehetetlenné tenni. — Másképpen értelmezi a tervezet a munkaköri kötelesség kérdését is. Azt akarjuk elérni, hogy mindenki azon a szakterületen újíthasson, amelyhez a legjobban ért, és amelyet hivatásszerűen művel. Az legyen a lényeg, hogy az újítás többet, nagyobb teljesítményt jelentsen, mint ami a javaslattevőtől fizetése, beosztása arányában elvárható. Jelentős újdonság: lehetővé szeretnénk tenni, hogy az e kérdések körül folyó vitákban végül is a bíróság dönthessen. Egyik leglényegesebb újdonsága a tervezetnek, hogy a vállalatokat, — az egész vállalati kollektívát — közvetlenül anyagilag is érdekeltté teszi az újítások bevezetésében és hasznosításában. Ez az érdekeltség — véleményünk szerint — jelenleg az újító mozgalom igen fontos kérdése. — Mely kérdések körül alakult ki eddig a legnagyobb vita? — Gyakran más az újítók és megint más a vállalatok, a főhatóságok érdeke. A különböző érdekek egyeztetése nem könnyű feladat. A leghevesebb viták, természetesen az ellentétes érdekek ütközési pontjain alakultak ki. Igen megoszlanak a vélemények például abban a kérdésben: megengedhető-e a műszaki értelmiség résztvétele az újító mozgalomban, vagy az kizárólag a közvetlenül termelők, a munkások mozgalma legyen? (A kérdés ilyen fogalmazása meglehetősen maradi szemléletet tükröz.) Egy-egy újítás megítélésénél mi legyen a mérce? Ki döntsön? Bizony, sokan ellenzik a bíróság hatáskörének növelését is, mondván: a bíróság messze van az üzemtől. Mondanom sem kell, hogy a bíróság hatáskörének kiterjesztése az újítók érdekeit szolgálná. Aki azt mondja, hogy a bíróság „messze van”, az nem gondol arra, hogy a bíróság széleskörű bizonyítási eljárás, szakértők és tanúk meghallgatása után dönt... Miért éppen az újítások elbírálásánál nem tudna hasonló körültekintéssel, és igazsággal dönteni? — Lefelé, vagy felfelé kerekítsük a díjakat? A vállalati, vagy a népgazdasági eredmény legyen a számított díjak alapja? Mind megannyi kérdés, amelyben még a viták nem jutottak nyugvópontra. — Várhatják-e a „nehéz emberek”, a gyorsabb technikai haladásért dolgozók, a jelenlegi tervezettől, ha rendelet lesz belőle, hogy oltalma alatt kevesebb akadályt kell leküzdeniük? — Nem hiszem, hogy rendeletileg minden bajt meg lehet szüntetni. A jő rendelet a mozgalom fejlődésének csak egyik része. Eredménye nagyban függ a termelés és a gazdasági szervezet egészének alakulásától. A legfontosabb talán mégis a közhangulat segítő ereje. Semmilyen rendelet nem helyettesítheti a határozott és felelősséget is vállalni merő vezetőt, a társadalmi ellenőrzést, az alkotni akaró és az alkotásért adott helyzetben kockázatot is vállaló szocialista emLert, a szocialista gondolkodást. Ezek nélkül a legtökéletesebb jogszabály is keveset ér. A rendelet nem pótolhatja a megfontoltan és merészen, önállóan gondolkodó irányító embereket. A „nehéz emberek” helyzetét természetesen könnyíti majd a rendelet, de változatlanul egyre nagyobb szerep vár a társadalmi ellenőrzésre, a társadalom segítő erejére. Sz. R. Ot megye mezőgazdaságának vezetői Debrecenben Az őszi betakarításról, szántásról és vetésről tanácskoztak Nyíri Béla felszólalása (Tudósítónktól) öt megye — Békés, Csongrád, Hajdú, Szabolcs és Szolnok — valamint Debrecen és Szeged megyei jogú városok elnökhelyettesei, a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, valamint a gépállomások és állami gazdaságok megyei igazgatói pénteken az őszi betakarításról, szántásról és vetésről tanácskoztak Debrecenben, Klenczner András földművelésügyi miniszterhelyettes megnyitójában elmondotta: az aratás több- mint két heti elhúzódása továbbra is érezteti hatását s mindehhez hozzájárult a rendkívüli időjárás, a sok eső. Az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva később kezdődtek az őszi munkák és ennek következtében kevesebb a rendelkezésre álló idő, s a jobb termés folytán sokkal több a tennivaló. Ismeretes mindenki előtt, hogy kenyérgabonát ugyanannyi teMilliókat érő intézkedések Minden felhasználó és fogyasztó azt kívánja a gépipartól, hogy a gépipari cikkek korszerűek és olcsók legyenek. E két fontos követelmény kielégítéséhez több út vezet, amely végülis egy fogalomba, a műszaki fejlesztésbe torkollik. Ide tartozik a gyártás és gyártmányfejlesztés. *az" anyagokkal és az energiával való takarékosság. Megyénk három legnagyobb gépipari üzemében az év első felében megfelelően alakult a műszaki intézkedési ■ tervek végrehajtása. Általában, a hat hónappal párhuzamosan, 50 százalék körül mozognak a tervteljesítési százalékok is. A jászberényi Aprítógépgyárban az egész esztendőre 3 827 000 forint eredményre számítanak a terv hiánytalan végrehajtása esetén. Félév után az intézkedési tervet időarányosan 47 százalékra teljesítették, ami 1 799 000 forint költség csökkentést jelent. Az Aprítógépgyárban a legnagyobb eredményt, a gyártmányfejlesztésnek tulajdonítják. A gyártás fejlesztés és az energiamegtakarítás megközelítően egy szinten mozog. Az előbbi 210, az utóbbi 199 ezer forint megtakarítást eredményezett. A jászberényi Hűtőgépgyár műszaki intézkedési tervének összesített forint rovatában 15 millió áll. Június végéig ennek 45,7 százaléka valósult meg, — 6 855 000 forint. Huszonnégyezer forinttal túlteljesítette előirányzatát a harmadik gépgyár, a BMG törökszenmtiklósi gyáregysége. 870 helyett 894 ezer forint megtakarítást hozott a műszaki intézkedési tervekben lefektetett elgondolások megvalósítása, A gyártmányfejlesztés itt főleg a rendfelszedő, a talaj maró és a palántaültető gépek korszerűbbé tételére irányult. A gyártásfejlesztési címszó alatt az öntödében alkalmazott héjformázás öntési módszer elterjesztése volt nagyon eredményes. rületen kell elvetni az idén is, mint az elmúlt két esztendőben s a másik célkitűzésnek sem kisebb a jelentősége: továbbra is saját magunk által termelt kenyérgabonából akarjuk fedezni az ország szükségletét. A munkák jó végrehajtása az elmúlt éveiktől eltérően sok tekintetben rendkívüli intézkedést. — , szakszerűbb irányítást « mindenekelőtt tervszerűbb munkát követel meg. — A betakarítás, szántás, vetés még szélesebb körű összefogást követel meg mindönkitől, aki ebben az ügyben valamit tehet. Csak így tudjuk biztosítani azt, hogy a mi viszonyainknak és adottságaink között a legmegfelelőbb időben — szeptember 20 és október 30-a között — mindenütt földben Jegyen a kenyérgabona vetőmagja. S hogyan állunk jelenleg a munkákkal? A tanácskozáson felszólalt mezőgazdasági szakemberek szavai nyomán azl lehetett összegezni: a Tiszántúl minden részén megindult s teljes ütemKovács István, a Karcag! Általános Szerelőipari Ktsz rádiö-4v —cella részlegvezetője Volga gépkocsi rá- ----- iiKj** jnvftjn b en folyik az ősziek betakarítása. Szedik a burgonyát, ássák és szállítják a répát. Az elmondottakból áz is kiderült: mindenüti zöldek a tengerik, s általánosan csak október közepén kezdődhet a törés. Ez pedig nemcsak a szállítást nehezíti meg, hanem a kenyérgabona vetésnél egy sor újabb intézkedést köve. tel meg. Beszámoltak arról, hogy mindenütt csökkentik a lehetőségek szerint a tengeri után a búzavetést, « át is csoportosították már a, táblákat, de még újabbakra kerülhet sor. A Szolnok megyében folyó őszi munkákról Nyíri Béla, a megyed tanács vb- elnökheiygítese adott tájékoztatót. Bevezetőben elmondotta, hogy a nyár folyamán nemcsak a rendkívül esős időjárás állította nagyobb feladat elé a tsz-eket és állami gazdaságókat, hanem az is, hogy jóval nagyobb termést takarítottak be, mint korábban. őszi búzából 12,5 mázsa körül alakult a termés. több termett tavaszi és őszi árpából s Szolnok megyében eddig 3000 vagonnal több kenyérgabonát vásároltak fel, mint az eredeti előirányzat volt. A nyári munkák fontos tapasztalataként szűrtük le és ezt országosan is kamatoztatni kellene. Sokkal aktívabban és hathatósabban segítsék egymást a megyék, a távolabbi országrészek nagyüzemei. Ezáltal sokkal inkább ki lehet használni a gépeket, részben a kezdésnél, másrészt az aratás befejezésénél vagyis szélesebb körű kooperációval hamarabb, kevesebb veszteséggel lehet betakarítani a termést.. Az őszi munkákra való felkészülésről és az eddigi eredményekről a következőkben számolt be Nyíri elvtárs: Tíz nappal ezelőtt befejeződtek a járási tanácskozások, amelyen egyeztették a véleményeket, számba- vették a lehetőségeket, — széleskörben megismertették a feladatokat. Ezután már azon múlik minden: hogyan dolgozunk. A jövő hét közepén megyei tanácskozást tartunk, amelyen kettős célt szabtunk ki: egyfelől elakarjuk mondani mindazoknak, akik a nyári betakarításban résztvettek, hogy munkájuk. erőfeszítésük sikerrel járt, s amiért elismerés jár. A másik pedig: arra kérjük a tsz-ek, állami gazdaságok, gépállomások vezetőit, szakembereit az eddigi lendületet, igyekezetei — a feladatok ismeretében — vigyék át a követ, kező hetekre is, s ha ez így lesz . akkor a mostani nagy feladatunkat is sikeresen tudjuk megoldani. Az egyes munkákat részletezve a következőket mondotta el a megyei tanács elnökhelyettese: Mintegy 100100 hold a vetőszántás szeptember első hetéig, ami nem egészen fele az eredeti 210 000 hold(Folytatás a 2. oldaU~
