Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

1965; szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A lársadalnti élei jó szervezője a nőbizoiiság Kibővített vezetőségi ülést tartott a napokban a Hűtőgépgyár nőbizottsága. Ezen az I. félévi feladatok teljesítésével foglalkoztak. A beszámolókból kitűnt, hogy 32 beteg nődol- gozót kerestek fel virággal, édességgel kedvesked­tek nekik. Mintegy húsz alkalommal nyújtottak se­gítséget azoknak a dolgozóknak, akik családi problémá­ikkal keresték fel őket. Társadalmi ünnepségeket (név­adás, házasságkötés, nyugdíjasok búcsúztatása) csaknem harmincszor rendeztek. Az egészségvédelmi munka ke­retében dr. Buga László három ízben tartott az üzem­ben előadást. Két új női és egy ifjúsági szocialista bri­gádot szerveztek. Anyák napján 500 forint pénzjutalomban részesí­tették egyedülálló négy gyermekes munkatársnőjüket. Jelenleg 19 állami gondozott gyermeket patronálnak. A nőknek mintegy 60 százaléka vesz részt rendszeres oktatásban, az 1965—66-os párt- és világnézeti oktatá­son kívül a nők akadémiájára 210, a lányok iskolá­jára 112 nődolgozó jelentkezett az üzemben. Szeptember 30-án adják át a szolnoki Vöröscsillag úti új 16 lakásos épületet Erős, fáradhatatlan segítőtársak a jászberényi Kossuth Tsz-ben A jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet 5021 katasztrális holdon gazdál­kodik. A tsz-ben 19 erőgép és a termeléshez szülcséges munkagépek segítenek köny- nyebbé és gyorsabbá tenni a munkát. A közepes munkaerejű — többnyire univerzális trak­torokat — igen jól kihasz­nálják, így a gépi munkák zömét sajátjukkal végzik. Egyes növénytermesztési munkacsúcsoknál a Jászbe­rényi Gépállomástól kap­nak előzetes szerződés alapján — vagy enélkül is — segítséget. Az aratási munkáknál például a gépállomás négy kombájnja vágta a tsz ga­bonáját és több mint 1400 holdról takarították be a termést. Jelenleg két U— 28-as traktor dolgozik a tsz szállítási munkáinál, szer­ződésen kívül. A gépeket a tsz műhe­lyében javítják. Az öt szerelőt foglalkoztató mű­hely munkáját dicsérik a vezetők. A gópállomásiak is elismerik a tsz szerelő- munkásainak szakértelmét. Az erőgépek főjavítását a Több mint kétszázezer beteg az első félévben Igen népes volt az év első hat hónapjában a me­gyei tanács szolnoki rende­lőintézetének várófolyosója. A lakosság közül 287 375-en jelentek meg a különböző szakrendeléseken. A pana­szosok nagy része számsze­rűit 17 639 a belgyógyá­szatot kereste fel. Több mint húszezren szorultak sebészeti kezelésre. Ezenkívül tízezren felül fordultak a szemészeti, röntgen, laboratóriumi osz­tályokbaz. gépállomás végzi, a kisebb meghibásodások esetén nem kér a tsz segítséget. A tsz-vezetők megfontolt- ságát jellemzi, hogy csak a legszükségesebb gépeket vá­sárolják meg. Az idei gé­pesítési tervben a silózás és a trágyafélék kezelésé­nek, kiszórásának gépesí­tése szerepel. A megyei AGROKER-től két trágya- markolót, két műtrágya-, négy szervestrágyaszörót és egy trágyalészippantót ren­deltek. A meglévő gépekkel együtt tovább könnyítik a munkákat. Gépeik az aratás befeje­zése óta a trágyakiszórást végzik, jöijő . héten kezdik a cukorrépa betakarítást. öt DT—54-es t traktoruk már a vetőszántason dolgo­zik. Szeptember 10-től ve­tik a rozsot, a takarmány- keveréket, majd az őszi árpát és a búzát. B. I. AZ ÜGYVEZETŐ és az ügy, amelyet vezetni kell A termelőszövetkezeti népművelési ügyvezetői in­tézmény aránylag fiatal, alig kétéves. Bizonyos ta­pasztalatokat már le lehet vonni és éppen ezért igen értékes a szolnoki járási ta­nács népművelési előadójá­nak törekvése, hogy mély­rehatóan elemezze azt a bonyolult munkát és még bonyolultabb viszonyt, ame­lyet egy-egy népművelési ügyvezető tevékenysége társadalmi kapcsolatai je­lentenek. S a továbbiakban főként az ő általa nyújtott felvilágosításokra, adatokra támaszkodunk. Amikor a népművelési ügyvezetői intézmény meg­született mindenki tudta, hogy nem csekély nehézsé­geket kell leküzdeni a' helytelen kijelöléstől a gaz­dasági vezetők közömbös­ségének leküzdéséig. Ami a helyes káderkivá­lasztást illeti, ezen a terű­Eladták az összes árvízbélyeget... a jászberényi járásban az árvízkárosultak megsegíté­sére. Eddig a dolgozók és a termelőszövetkezeti tagok több mint 441 ezer forintot ajánlottak fel és 130 ezer forint értékű árvízbélyeget adtak el. Az árvízkárosul­tak megsegítésére járási operatív bizottság alakult. A bizottság tagjai jó mun­kát végeztek a járás több községében, Jósziványon, Jászapátin, Jászboldoghá- zám és Jászárokszálláson. Például Jásziványon a já­rási 9.98 forintos átlaggal szemben az egy lakosra jutó átlagfelajánlás 28.15 forint. Bár a járásban augusz­tus 25-én értékesítették az összes árvízbélyeget, a baj­bajutottaknak további fel­ajánlásokat tesznek. létén lényeges előrehaladás történt. Ez minden járás­ban lemérhető. A művelődésügyi osztály felügyelete alá tartozó 25 termelőszövetkezetben ti­zenkilencnél van népmű­velési ügyvezető. Ezek közül három függet­lenített, tizenhárom tiszte­letdíjas, átlagban három­száz forintot kap, hárman pedig társadalmi munká­ban végzik munkájukat. Eredményes munkájuk­hoz szorosan hozzátartozik a tsz gazdasági vezetők ér­deklődése. Azaz inkább ér­dektelenségről lehet be­szélni. A tsz elnökök egy része — és ez a járási mű­velődésügyi vezetők hatá­rozott véleménye is — nem gondolkozik távlatok­ban. Nem látja világosan, hogy a tagok magasabb mű­veltsége, tájékozottsága, szilárdabb világnézete végső fokon és távlatai­ban ösztönző erő, mely anyagiakban is kamato­zik. S ide tartozik az a kijelen­tés, amelyet egy népműve­lési ügyvezető szájából hal­lottunk nemrég: „ha a mi elnökünknek valaki bebi­zonyítaná, hogy a kulturá­lis élet holdanként három mázsa terméstöbbletet je­lent már ez évben, akkor biztosan lelkesen támogat­na bennünket, tekintélyé­nek, szavának teljes sú­lyával”. Ezekben a napokban ké­szülnek el a termelőszö­vetkezetek népművelési ter­vei. S hogy ezek egyáltalán létezhetnek; ha ezek alap­ján van a termelőszövetke­zetekben művelődési prog­ram, ezt jórészt az ügyve­zetők lelkes munkájának lehet köszönni. Ebben a te­kintetben nagy a haladás. De vajon mi van azokban a szövetkezetekben (a szol­noki járás esetében hatról van szó), ahol nincs ügy­vezető? S megtesznek-e mindent az illetékesek azért, hogy ott is legyen? S ha már a tervezésnél tartunk, az sem közömbös, miből? Attól tartunk, ebbe nem sok beleszólása lehet a népművelési ügyvezető­nek. Ez a kulturális alap fel- használására vonatkozó el­számolás elgondolkoztató; A mezőhéki Táncsics Tsz e szerint 1964-ben 106 000 fo­rintot költött bel- és kül­földi turistautakra, egyéb kulturális célra háromez­ret. (!) Vegyünk egy má­sik példát; közelmúltban hozzákezdtek a jászberényi új lakó­telep melletti út építéséhez BhKjEnC Harsogott a domb. Gye­rekek visítoztak, kacagtak, szaladgáltak, bukfenceztek. Kovács Pétert hatalmába kerítette a vágy. Meg kel­lene próbálni! — gondolta magában, miközben unott, lassú léptekkel ment a zöl­dellő fűben, amely bokáig ért helyenként. Lehajolt, felvett egy fűszálat, szájába tette és rágni kezdte. Meg­állt, és miközben a füvet rágta, a gyerekeket figyelte, akik éppen kicsi rakás na­gyot kívánt játszottak. Az alsók ordítottak, a felsők vihogtak. Mintha a pince mélyéről jött volna a hang: — Megfulladok, szánjatok le. Jaj, megfulladok! Csengett a nevetés fent és halkult a kiáltás lent. Egyszercsak szétbomlott a gyerekrakás. A két alsó gyűrötten, fáradtan feltá- pászkodott, de a következő pillanatban már elkiáltot­ták magukat: Kicsi a rakás, nagyot kíván! — és ráve­tették magukat a mellettük állókra. Lehuppantak a földre, a többiek meg rá­juk Volt. aki nekiszaladt, hogy feljusson a gyerek­domb tetejére. Apró szél kerekedett. A gyerekek megunták ezt a játékot és újat kezdtek: Adj király katonát. Felálltak, összekancsolták a kezüket, a másik rész pedig kiabál­ni kezdett: Adi király ka­tonát! Hullámzott a kiáltás, mert nem egyszerre mond­ták, de hullámzott a felelet is; Nem adok. Ha nem adsz, szakítok! Szakíts, ha bírsz! — és megfeszültek a zsenge izmok. A rohamozok nekilódultak. Egy áttört, kettő fennakadt. Ott him­bálóztak egy ideig a töb­biek karján, aztán minden kezdődött elölről. Kovács az órájára nézett. Még öt percet adott ennek a játéknak. Gyerekkorából tudja: tíz, tizenöt perc egy- egy játék életideje, utána meghal és újjászületik új formában. Nem tévedett. A gyerekek megunták ezt a játékot is. Először csak egy vált ki közülük — bukfen­cezett. Később egy másik ■satlakozott melléje. Az is bukfencezett. Az első szep­lős volt, pulykatojás arca mosolygott, amikor odaszóll a melléje csatlakozónak: — Gyere versenyezzünk! És versenyeztek. A szep­lős gyorsan mozgott, a má­sik lomhán, mint a kövér gyerekek. Hallani lehetett az erőlködést, amint fel­emeli a lábát és megpró­bálja átdobni a testét a fe­jén. — Győztem! Győztem! A gyerekek felfigyeltek a győzelmi > kiáltásra és mint­ha parancsra tennék, buk­fencezni kezdtek. Meg kellene próbálni! — gondolta magában Kovács. Már majdnem lehajolt, ami­kor odaszólt neki egy gye­rek. Pufók képe volt, a ha­ját csikóra vágták és hiány­zott az első két foga. — Jöjjön maga is bácsi! Kovács mindjobban érez­te a vágyat; meg kellene próbálni, de ezt nem mond­ta a gyerekeknek, erről nem szólt egy szót sem, ehelyett inkább elment, távol a gye­rekektől. Rágyújtott. Meg kellene próbálni; — piszkálta ismét a gondolat, most már egyre erősebben. Nem olyan öreg ő, hogy ne tudna már bukfencezni! Lassan négykézlábra állt. Közelről érezte a zöld fű fanyar illatát. A fenekét felemelte, a feje előrebil­lent, majd lábujjhegyre állt, a nyakát behajtotta és meg­lódította magát. Az első kí­sérlet nem sikerült. Ismét megemelte a fenekét, ismét meglódította magát. Egy ideig mint a görbe gyertya, úgy állt a levegőben, majd hirtelen átcsuklott. — Megy ez még! — álla­pította meg és kimondha­tatlan boldog volt. — Na, gyerünk, versenyezhetünk, ha akarjátok! — mondta magának miközben fel akart állni. Ekkor rettenetes fáj­dalom nyilalott a derekába. Feltávászkodott és sántít­va elindult hazafelé. Egyre csak azon járt az esze; mit mond majd holnap az or­vosnak, Sz. 3. A TECBN01MPEX Külkereskedelmi Vállalat Indiában úszó szivattyútele­pek vásárlására meghirde­tett nemzetközi pályázatot nyert meg. Az indiaiak a közelmúltban három ma­gyar vízügyi szakértőt hív­tak meg Nyugat-Bengáliába. Az egyik már ott is tartóz­kodók, ketten pedig rövide­sen elutaznak. Helyszíni felméréseket végeznek, meg­vizsgálják a folyók helyze­tét, vízállását és a szivaty- tyú telepítéséhez szükséges műszaki előkészületetekhez javaslatot dolgoznak ki. Az öntözést, miután a pályá­zatot a TECHNOIMPEX nyerte meg, minden való­színűség szerint ezen a vi­déken, India legsűrűbben lakott és már iparosodott részén magyar berendezé­sekkel oldják meg. A zagyvarékasi Béke az elmúlt évben a szociális és kulturális alapból ba­latoni üdülő vásárlására és berendezésére negyed- millió forintot fordított. Kultúrára lényegesen ke­vesebbet. A besenyszögi Rákóczi Ter­melőszövetkezet tízezer fo­rintos kulturális keretéből ötszáz forintért hangle­mezt, ötszázért könyveket vett és kilencezer forintból három tsz-tagot küldött külföldre. Ugyanekkor a járás művelődési otthonai az összes termelőszövetke­zetből összesen ötvennégy­ezer forintot kaptak. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a külföldi vagy belföldi turistautak ellen vagyunk, esetleg ellenez­nénk a parasztság pihenési igényének kielégítését. Egy­szerűen az arányok figye­lembevételéről van itt sző. Lehet jól is csinálni. — Példa erre a besenyszögi Lenin Termelőszövetke­zet, amely távlatokban gazdag tervet dolgozott ki, ahol először kísérle­tezték ki és fejezték be sikerrel a kombinált ál­talános iskolai és szak­munkásképző tanfolyamot és ahol ennek alapján két mezőgazdasági szak­kört szervezett erre az évadra Popovics Antal főagronómus. Két következtetést sze­retnénk levonni: az egyik országos probléma, de meg­oldását végre el kellene kezdeni. Ez pedig a kultu­rális és a szociális alap ha­tározott elválasztása, annak lerögzítésével, mire lehet felhasználni a kulturális alapot. A másik: a tsz-ek kulturális alapjának az ed­diginél nagyobb részét a művelődési otthonnak kel­lene átadnia. Ez az azon­nal megvalósítható lehető­ség. Kötnének egy szerző­dést, amelyben a népmű­velési ügyvezető tervei sze­rint kidolgoznák! a befizetett összegért hány tanfolyamot, aka­démiát indítanának a ta­gok részére, hány és mi­lyen előadást kötnek le. hány és milyen túrát szerveznek. Ezzel a szerződéssel egy- csapásra megoldódna a fa­lusi népművelési otthonok ingatag anyagi helyzete, — ugyanakkor szakember szervezné a legjobb erők­ből a termelőszövetkezet dolgozói számára a színvo­nalas foglalkoztatásokat^ műsorokat. Távol áll tőlünk, hogy a tsz-demokrácia csorbítását kívánnánk; De egy jól megalapozott, ér­telmes, a helyi igényeket figyelembe vevő népmű­velési tervre szánt össze­get szívesen megszavaz a közgyűlés ha azt megfe­lelően Indokolva terjesz­tik elébe. A tudatformálás lehet hogy csak öt-tíz év múlva gyümölcsözik több takar­mányt, gabonát, húst, te­jet. De odáig közömbösség­gel nem juthatunk el. csak összefogással és az embe­rek formálásának, fejlesz­tésinek szenvedélyes aka­rásával. Hernádi Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents