Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-07 / 210. szám
1965, szeptember 7; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fojtogat ez az atmoszféra — Ügy érzem, mintha megkötöztek volna. Nem tudom a képességeimet, a főiskolán tanultakat kamatoztatni. Tudom, hogy nem vagyok még kiforrott szakember. de amit most végzek annál' többre lennék képes. Ha nem , lesz változás, kénytelen leszek máshová menni. — Ez a közösségért küzdő, a termelőszövetkezet fejlesztéséért fáradozó, 26 éves, elkeseredett kertészmérnök szavai ezek. Szén tmikl ősi László két évvel ezelőtt végzett a kertészeti főiskolán. Néhány hónapig Törökszentmikló- son gyakornokoskodott, azután főkertész lett a fegy- verneki Kossuth Tsz-ben. Nagyon kellett ide a szakember, mert a gazdaságnak 250 hold gyümölcsöse (ebből 70 hold termő) és 200 holdas zöldségkertészete van. Kész aranybánya lehetne ez, mégis 1963-ban 1,5 millió forint deficittel zárt a Kossuth, s ennek felét a kertészet „hozta.” Ott pusztult a sok alma. A tagok meg mindössze 13 forintot kaptak munkaegységenként. A főkertésszel egyidőben érkezett Fegyvernekre Németh István, a szintén főiskolát végzett főagronó- mus. Együtt látták munkához, az új vezetőséggel és a szövetkezet tagságával. Egy fecske nem csinál nyarat, még kettő se. De tény, hogy a kertészet tavaly már 1,5 millió forint többletet hozott. Kigazdálkodták a deficitet és a tagok átlagkeresete is 15 ezer forintra ugrott. Elégedett volt a vezetőség (bőven kapott prémiumot) meg a tagság is. Összetépik a kisvasút tervét A baj ott kezdődött, amikor a „nyughatatlan” fiatal főkertész terveivel hozakodott elő. Másutt örülnének és felkarolnák a kezdeményezést, itt rossz néven vették. De menjünk sorjában... A tavalyi jsős őszön igen sok nehézséget okozott a nagy mennyiségű alma elszállítása. Mi lenne, ha a közelben lévő, kihasználatlan gazdasági vasutat kivezetnék a gyümölcsösbe? A főkertész eljárt a MÁV igazgatóság illetékeseinél, a járási és megyei tanács mezőgazdaság osztályán, s mindenütt bíztatták. Ügy tervezte, hogy már ez év tavaszán kertészeti brigádjaival leszerelnék és újból leraknák a síneket. Gazdasági számításokat végzett, tervet készített. Háromszázezer forint elegendő lett volna a kivitelezéshez. S mi lett a kisvasút sorsa? Dajka István elnök előtte tépte össze a tervet. Az elnök elutasította a palántaneveléshez szükséges melegágyi ablakok beszerzését is. Indok; más ágazatokat fejlesztenek. — Sertéshizlalda, tehénistálló, dohánypajta, magtár és gépszín épül az idén és jövőre a szövetkezetben. Ez hat millió forint értéket képvisel. Óvakodni kell a túlzott beruházásoktól. A tagság rovására nem szabad építkezni. De a kezdeményezést, a legjobban jövedelmező üzemág fejlesztését még sem lehet kézlegyintéssel, a tervek összetépé- sével elintézni. A teljes tag, fél tag és a kívülálló gyereke A kertészetben két női és egy férfi brigád doi- gozik. Igen nagy szorgalommal és hozzáértéssel. A férfiak többsége szakmunkás- vizsgát tett, a zöldséges női brigád tavaly kezdte, a gyümölcstermelők most kezdik meg a szakmunkásképző tanfolyamot. Igen mostoha körülmények között, a főkertész vezette és vezeti ezeket. De szívesen teszi. A hallgatók mondják róla: sokat tanultunk tőle. A megyei főkertész így vélekedik: hozzáértéssel, igen jól vezette a tanfolyamot. A munkacsapatok beneveztek a szocialista címért küzdők versenyébe. Az elnök minderről azt állítja: a főkertész mindezt a pénzért tette. A Kossuth Tsz-ben jövőre termőre fordulnak az újabb telepítések, az alma, az őszi barack. Kell az újabb munkáskéz, szükség van a szakértelemre. A főkertész az általános iskolát végzett harminc fiatallal foglalkozott, hogy jöjjenek kertésztanulónak a tsz-be. Huszonnégy fiú és lány szülei a szerződést is megkötötték a szövetkezettel. Csakhogy... Az elnök előítélettel van: „azért jönnek, mert máshol nem tudnak elhelyezkedni. Utálják ezeknek a szülei a tsz-t, csak ugródeszkának kell nekik a szövetkezet”. Ennél is furcsább a tsz-tagok osztályozása: „ez a teljes tag (apa, anya a tsz-ben dolgozik), az a féltag (csak az anya tsz-tag), emez a kívüálló gyereke”. E nézetből eredően a három évi tanulóidő elteltével az utóbbi két „kategória” gyerekeinek még két évig „kell” a tsz-ben dolgozniuk. Ezt aláíratták velük a szerződéskötéskor. Ez a megkülönböztetés okozta, hogy a huszonnégy gyermeknek csak a fele vette fel a munkát. A huzavona odáig vezetett, hogy a „teljes tagok” gyerekei se mentek dolgozni. Reszkessenek a szakemberek A termelőszövetkezetben tisztázatlanok a munkakörök. Nincs elosztva az elnök, a főagronómus, a brigádvezetők feladatköre. — Keresztezik egymás utasításait, nem ellenőrzik megfelelően az intézkedések végrehajtását. A szakvezetők gyakran a brigádvezetők helyett dolgoznak. Csak a kertészetben van munkanapló. Ott tisztázták a brigádvezető feladatkörét is. Egyenlőtlen, aránytalan az üzemágak közötti premizálás. Nem számoltatják be az üzemágak vezetőit, pedig azok igénylik ezt. Baj van a tagság tájékoztatásával is. Talán a legnagyobb baj, hogy hiányzik : tsz, illetve m üzemágak távlati fejlesztési terve. A vezetőségnek nincs ideje erről tárgyalni. Egyes vezetők még azt is zaklatásnak veszik, ha megemlítik ezt nekik. A vezetőségi ülésen viszont így vagdalózik az elnök: „reszkessenek a szakemberek”. És mit szól ehhez a párt- szen ->zet? Az egyik párt- taggyúlésre meghívták a főkertészt is. A fiatalember bírálta a főagronómust, a főkönyvelőt a rendszertelenség miatt. Másnap behívatta Cseh György párt- titkár és figyelmeztette: „Ne szítson ellentétet”. — Más' alkalommal, amikor a naplót sürgette a szocialista címért küzdő brigádok részére. azt kapta a párttitkár tói: „Ez nem a maga dolga”. (Most sincs naplójuk). Nem állítom he"" a főkertész makulátlan, hiba nélküli ember. Talán túl gyorsan, azonnal szeretne mindent megoldani. Néha engedély nélkül távozik el a tsz-ből. Előfordult, hogy késön ébredt reggel, s hiányzott a munkaelosztásról. Ám e vadhajtásokat faragni lehetne, de nem durvasággal. Vajon kinek tetszene, ha azt kapná a vezetőktől: „Magának semmi köze a kertészet eredményeihez”. Pedig távol áll tőle, hogy kisajátítsa azt. Lassan betelik a pohár. Ilyen légkörben nem lehet eredményesen dolgozni. A főagronómus azt mondja: „én már belefáradtam.” Tűr és inkább nem szól. Nem áll ki saját igazáért sem. A főkertész jobban bírja, neki edzettebbek az idegei. A tagságnak és a felsőbb irányító szerveknek kellene segíteni, hogy mielőbb megváltozzon a légkör ebben a termelőszövetkezetben. Máthé László A nagykörűi Haladás Termelőszövetkezet gazdái öntözővízzel egészítették ki a természetes csapadékot. Fáradozásuk eredménnyel járt, mert a 300 holdas kukoricatábla és a 40 holdas silókukorica a vártnál szebb és több terméssel örvendezteti meg a szorgalmas szövetkezetieket Hazai események Kerekasztal konferencia az írószövetségben. „Amiről kevés szó esik, avagy a magyar dráma nyelve” címmel kerekasztal konferenciára ülnek össze szeptember 10-én az írószövetség Bajza utcai klubjában. A ma drámairodalmának munkásai — szerzők, színházi szakemberek — számára szintúgy, mint a könyvek, színpadok rajongói szempontjából érdekes témát a Magyar írók Szövetségének drámai szakosztálya és a színházművészeti szövetség dramaturg szekciója tűzi napirendre bevezetőül a vitadélutánon Vészi Endre tart előadást. Az állam mi vagyunk címmel dokumentum gyűjteményt jelentet meg a Kossuth könyvkiadó a tanácsok létrehozásának 15. évfordulójára. MII* és tudásomat a dolgozó hép szolgálatába állítsam' Évnyitó és eskütétel a jászberényi tanítóképző intézetben Takaros kis öregember áll a feldíszített asztal mellett. Elegáns sötétszürke ruha, erős, szilárd hang. Ö az egyik gyémántdiploma tulajdonosa. Ezen a napon harmincán kaptak gyémánt vagy aranydiplomát azok közül, akik hat, illetve öt évtizede végezték a tanítóképzőt. Amikor nevükben Ring Károly, a nyolcvanadik éve felé közeledő tanító felszólalt, egy darab kultúrtörténetet vetített a ma tanítójelöltjei elé. Halálos csendben hallgatták őt a fiatalok. Aztán felzúgott a taps, az induló nemzedék köszöntötte a legöregebbeket. Andrássi Béla igazgató beszéde számvetés volt a múlt és jövő felett. Kétszáznegyven hallgató végzett 1962 óta és ezekből csak egy lett hűtlen a pedagógus hivatáshoz. Az intézeti napok országosan is bebizonyították, jó úton halad a képző a modern pedagógiai tudomány kimunkálásában. Nincs ta- tanár vagy tanító az intézetben, aki ne végezne társadalmi munkát. Az eddig végzett hallgatók óriási többsébe munkaerkölcs, hivatásszeretet tekintetében megállta a helyét. A képhez negatívum is tartozik. Az első évfolyam tanulmányi átlaga igen alacsony volt a múlt évben. Ezen az évfolyamon 27 százalék bukott. Az is ió. hogy ez nyilvánosan került napirendre éppen úgy mint a modernség hajszolása. ami téves nézetként énnen ennél az évfolyamnál ütötte fel fejét. — A mostani másodévesek egy részének tehát sok törleszteni. bizonyítani valója lesz az idén. Hatvan elsőéves áll az érdeklődő tekin+etek tüzűben. Fehér blúzok, sötétkék öltönvök. Hallották az öreg tapttót. meoicmerték az iskola gondiait. örömeit. a kommunista felelősséget. mellve! őket várták és amelyet tőlük várnak. Ez eddig az iskola történetében a legjobb felvételi eredményt elért évfolyam, a hozzájuk fűzött remények tehát jogosak. — Szállnak az eskü szavai, vigyázban hallgatják tanárok, hallgatók, vendégek, a városi pártbizottság titkára, a tanácselnök és a többiek. Az Internacionálét már együtt énekli mindenki, vendégek, házigazdák. — S az eskü, a beszámoló, az öreg tanító múltbaemléke- zése után új fényt kap az ének. Jászberényben megnyílt a főiskola 1965—66-os tanéve. — hernádi — •XXX)OC)OOOOOOCK)OüOCXXWOOOOOOOOOOOOOOOCXX»C>OOOOOOOOOOCXXXXXXX500C>OOOOOOOOOOOOOr INDOKOLATLAN MEGNYUGVÁS Megyénk közös gazdaságaiban már jó ideje befejeződött a kenyérgabona betakarítása. A 178 000 hold termésének nagy része fedél alá, az állam, á szövetkezetek, illetve a tsz-tagok magtáraiba került, tehát biztonságban van. Nyugtalanító azonban, hogy 3290 hold kenyérgabona még mindig csépeletlen. Az aratógéppel és a kézzel levágott búza, rozs az asztagokban — helyenként — a tarlón, keresztekben van. Veri az eső, az alsó része csírásodásnak indult. A tiszafüredi járásban 749 hold, a törökszentmiklósiban 800, a jászberényi járásban pedig több mint ezer hold a csépeletlen termés. Több termelőszövetkezetben még aggasztóan sok gabona van a határban. A kunhegyes! Vörös Október Tsz-ben 350, a jászjákóhal mi Békében 300, a kétpói Szabadságban 250, a tiszaroffi Aranykalászban 200 hold. A cséplést meg lehetne gyorsítani, hisz a cséplőgépeken kívül a kombájnok is a gazdaságok rendelkezésére állnak. A munka m égsem halad megfelelően. ; Egyes gazdaságok vezetői mintha megnyugodtak vol- ? na az eddig betakarított jó termés láttán. Teljesítet- 5 lék a felvásárló vállalattal kötött szerződésüket, ott- í hon van a tagok gabonája. ő A jó termés senkit se m tehet elbizakodottá. A 8 gazdaságvezetők felelősek a megtermett kenyérgaboná- s ért. A 3290 hald mintegy 40 000 mázsa termést hozott, í Nem szabad megengedni, hogy ez a nagy mennyiség 8 tönkremenjen. Az ország lakossága, megyénk közvéle- » ménye most olyan intézkedéseket vár a termelőszö- I vetkezetek vezetőitől, melynek nyomán rövid idő alatt j biztonságban lesz minden kenyérgabona. 8 — m. 1. — Kötelező „családlátogatás” mell-országban A MÉHEK TÁRSADALMA mindezideig nékülözte a rendszeres orvosi ellátást, a doktor egészségügyi ellenőrző szemléit. — Most kötelezővé tették, hogy évente legalább egyszer minden méhcsaládot végiglátogasson a területileg illetékes állategészségügyi felügyelő. Budapest, továbbá Pest megye, Bács-Kiskun,Csong- rád és Nógrád megve méhcsaládjait az Országos Állategészségügyi Intézet méhészeti szakemberei , ellenőrzik, az ország más vidékein a kaposvári, a miskolci, a békéscsabai és a debreceni állategészségügyi intézet osztozott. A koratavaszi kaptámyitás után és az őszi betelel és előtt az intézetek laboratóriumai széleskörű vizsgálatokat végeznek a legveszedelmesebb méhbetegség, a költésrothadás, másnéven nozéma felderítésére, a nyugati határ mentén tíz kilométeres körzetben pedig az atkakór-fertőzés elterjedése ellen. Az utóbbi években igen nagy károkat okoztak a méhállományban a növényvédőszeres permetezések. Sok esetben a kaptárok előtt vastag rétegben hevernek a mérgezett méhek. A mérgezési eseteket az egész ország területéről az Országos Állategészségügyi Intézet vizsgálja ki, s ha a gazdaságok elmulasztották a kötelező előzetes bejelentést, úgy a vizsgálatok alapján kártérítést kell fizetniük a méh- nusztulásért. A MfiHCSALÄD-LÄTO- GATASOK felelőse ma már mindenütt a területileg illetékes körzeti állatorvos, de az országban ténylegesen még csak három állatorvos vizsgálja meg a méheket — a többi még most tamilja az új munkakörrel kapcsolatos szakismereteket. Csikósból — műzeumőr A nemrégiben megnyitott hortobágyi múzeumban R. Tóth István nyugdíjas pusztai csikós lett a múzeumőr. Azért esett rá a választás, mert talán senki sem ismeri jobban a Hortobágy történetét, a pusztai emberek életét. Gazdag élményein kívül R. Tóth István azzal is büszkélked- hetik. hogy egyik legnevesebb népművésze a pusztának. A Népművészet Mestere címmel tüntették ki a hortobágyi karikások é3 egyéb pásztor-felszerelési tárgyak népművészeti motívumainak mesteri formálóját, aki ma is művész- kedik szabad idejében. A hortobágyi múzeumban megépített kontyos kunyhót és a hozzája tartozó tárgyakat is maga készítette, s mint „tárlatvezető” is Kedvelt a múzeumlátogatók körében.
