Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
IMS. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hera* de a Ballas elégedett, többiek nem Az idén eldől a jövő évi exportrendelés is Ballas úr Nyugat-Németországban él. Többször j<trt már Magyarországon, Szolnokra is ellátogatott. Nem a városra volt kíváncsi, hanem a Vörös Csillag Ruházati Ktsz-re. Ugyanis itt készül az a kétezer térfiöltöny, amelyeket Ballas úr fog eladni német vevőinek. A megrendelő elégedetten távozott és a külkereskedelmi 1 szervek képviselőivel beszélgetve úgy nyilatkozott, hogy ha a minőség nem romlik, lövőre 20 ezer öltönyt rendel.-A ktsz vezetői örültek a látogatásnak és titkon büszkék is voltak önmagukra. Alig néhány nap múlva azonban csak a problémák jutottak eszükbe nem a dicsérő szavak. Mert az első félévi tervet sem tudták teljesíteni. A nyugati exporton kívül a szocialista országoknak is készítenek öltönyöket. Hogy az igényeket kielégíthessék, augusztus 1 óta havonta 1600 öltöny helyett 2000-et csinálnak. A három exportra dolgozó brigád nyolcvannégy tagja mindent megtesz, hogy a külföldi megrendelők elégedettek legyenek. Teljes erőbedobással dolgoznak, — tegyük hozzá —, célprémium nélkül. Nem lehet őket számítással vádolni, pedig a ktsz vezetői is tudják: megérdemelnék a célprémiumot. Aki már valaha is dolgozott külföldi megrendelésre, az tisztában van azzal, hogy milyen műszaki követelményeket kell teljesíteni. A műszaki és gazdasági vezetők az elmúlt héten napokig vitatkoztak, hogyan lehetne a tervet teljesíteni úgy, hogy a külföldre küldendő öltönyök is elkészüljenek. Sajnos csak a tervszámot emelték, de a béralapot nem. A második félévben történt export megrendelés ugyanis zavart okozott a bérgazdálkodásban. Minden esetre a rendelkezésükre álló devizaforintból modem gépeket vásárolnak és bizonyos átcsoportosítással megpróbálják a kül- és belföldi igényeket kielégíteni. A húszezres megrendelésről még nem készült szc. ződés, a külkereskedelmi képviselők még nem tárgyaltak erről. A „sültgalamb” a ktsz dolgozói előtt lebeg. Nekik sem közömbös, ha egy nagyobb exportmegrendelést kapnak. Ehhez azonban megfelelő béralap, megfelelő gépvásárlási lehetőség kellene. Ha mindez meglenne, nemcsak Ballas úr, hanem a ktsz dolgozói is elégedettek lennének. Valószínű, hogy így a tervet is teljesíteni tudnák, ami viszont a belkereskedelem áruellátása szempontjából nem közömbös. T. L. BEVÁSÁRLÁS IFJÚ MUNKÁSOK Június végén sok fiatal fejezte be tanulmányait a szolnoki iparitanuló intézetben. Azóta már szakmunkásként dolgoznak a város különböző vállalatainál. Őket kerestük, velük beszéltünk most, hogyan találták meg helyüket a termelő munkában, sikeres volt-e az életkezdés? Szeretem a modern falakat Takács András 19 éves szolnoki fiatalembert a debreceni útelágazásnál egy hosszú létra tetején találtuk. Ostorlámpákat festett. — Vizsga után egy hónap szabadság, utána kerültem az Építőipari és Javító Vállalathoz, mint szobafestő és mázoló. A lámpaoszlopfestést még tanulókoromban kezdtem meg, de van a városban vagy hatszáz ilyen lámpa, s most mint szakmunkás folytatom tovább. Még rendesebben csinálom, több súlyt kell fektetni rá, nagyobb a felelősség. Higgye el, érdemes gyorsan és jól dolgozni. Öröm ez nekem. Persze szívesebben festek szobákat, kedvelem a modern falakat, mintákat, színeket. Munka után? Ha csak lehet, megyek pecázni... Komolyabb ez átlagnál Először a mezőgazdasági Eépiavítóban dolgozott, tanulóéveit pedig Török Antal mesternél töltötte Gi- tye János, azután a Vasipari Vállalat motorszerelő üzemében alkalmazták. 0 is ide kívánkozott. — Látom, jól érzi magát itt a fiú, pedig az egyik legnehezebb munkakört tölti be: kerékpárműszerész — mondja róla Halász Gyula művezető. — Sokrétű szakmai ismertekre tehet szert, ami hasznos lesz számára a jövőben. Lelki- ismeretes, udvarias, gondosan, jól elvégzi feladatát. Csak egy példa erre: az első két hét alatt 1500 forint értékű munkát végzett, ami az ő órabérét alapulvéve 104 százalékos teljesítményt jelent. A bajnok fodrász Az országos tanulóversenyen vidéki bajnok lett, Szolnokon a „Szakma kiváló tanulója” versenyen ezüstérmet szerzett. Rokonszenves, csendes fiatalember Erdei Ferenc, a Beloiannisz úti 1. sz. fodrász Ktsz dolgozója. A Tisza Szállóban kezdte, január óta van itt. Bár ért a női hajak formálásához is, inkább a férfi frizurákkal foglalkozik elsősorban, ezt jobban szereti. — Megmaradok ennél — mondja —, úgy érzem, feletteseim elégedettek munkámmal. Egy ízben jutalomüdülésre is küldtek. Egyetlen szórakozásom: néha lemegyek a Tiszába beszélgetni a régi ismerősökkel, s hallgatom a zenét. ☆ A kezdet tehát mindhármuk számára jónak mondható. Kívánjuk, hogy maradjanak meg ilyennek, szorgalmasnak, szerénynek, igyekvőnek. Selmeczy Attila ISKOLA gánytelepen a c i Hadnagy Anna, a cigányiskola fiatal tanítónője. — Hogy hívnak? — Olga. — Akkor te lány vagy. Miért ülsz a fiúk között? Felzúdul az egész osztály: — Fiú ő, tanító néni: — Dehát szoknya van rajta. — Fiú, fiú! — erősítette az egész osztály. Mit volt, mit tenni, Su- sán Imréné tanítónő kénytelen volt fellebbenteni a szoknyácskát, hogy meggyőződjön az igazságról. Negyvennyolc gyerek: tizenhárom kislány, harmincöt kisfiú ült be a tanterembe az első tanítási napon a cigánytelepi új iskolába, Hadnagy Anna tanítónő és Susán Imréné napközis tanítónő nem kis örömére. Az előbb említett jelenet szintén az első tanítási napon zajlott le, mert mitagadás, ruházatukról nehéz megállapítani: melyikük fiú, melyikük leány. S az első tanítási napon kellett azt is megtanítani az apróságokkal, hogy mit jelent: állj fel, ülj le, mosd meg a kezed. Miért kellett Kunmadarason külön iskolát létesíteni a cigánygyerekeknek? ☆ Bozsó Sándor, a községi tanács vb elnöke. Bodrogi Józsefné, az I-es számú általános iskola igazgatója, hozzá tartozik a cigány telepi iskola is. Ok ketten adtak választ erre a kérdésre: — Iskolánknak százötven cigánytanulója van, közülük harminckilencen járnak felső tagozatra, elsőosztályos közülük ötvenkilenc. Az ötvenkilenc közül harminchét túlkoros: nyolc, kilenc tíz esztendős. Évek óta gond, hogy a szülők ősszel ugyan beíratják a gyerekeket iskolába, de októberben, novemberben már nem járatják őket. Azt mondják: nincs ruha, nincs cipő. Otthon maradnak a putriban. A következő ősszel minden kezdődik elölről. — Nem tudnak munkát adni a cigányoknak? — Tudnánk, csak kevés akar közülük állandó munkát vállalni. Akik dolgoznak, akiket már be tudtunk költöztetni a faluba, nagyon rendesen élnek. De a falu cigánylakosságának fele még mindig putriban lakik. A faluba való beköl- töztetésük pedig nem oldható meg egyik napról a másikra. — Ezért gondoltunk arra, mi lenne, ha az első osztályt ott, a telepen végeznék el a gyerekek. Nem kellene messzire járniok. Viszont egy év alatt megszoknék a rendet, megszeretnék az iskolát, tanulnának. A második osztálytól kezdve viszont már benn tanulnának a faluban levő iskolában. __ — így községfejlesztésből, társadalmi összefogással létrehoztunk egy meglevő épületben tantermet és napközit Egyelőre negyvennyolc gyereket írattak be a szülők. A gyerekek itt tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak, nem utolsó sorban a délelőtti tanítás után tanítói felügyelettel la, tudjuk vinni a gyereket Magunk között vagyunk ott. Ha szegényebb is a ruházat, nem kell szégyenkezni. — Maga miért nem küldte a gyereket iskolába? — kérdeztem Horváth Juliannát. Mert nincs ruhája. Nem élek az apjával, nincs pénzem. — És maga miért nem dolgozik? — Majd megyek... mostan... Hová, azt nem tudja megmondani. — És a gyerek apja? — Mit tudom én, merre van. Rácz Imréné házán felirat: Tiszta ház. Valóban rend és tisztaság mindenütt. Az asszony rendszeresen jár mosni, takarítani a faluba. Az ura tsz-ben dolgozik. Dicsekedett, hogy hét mázsa búzát kapnak a szövetkezettől. Sajnos, az ilyen emberek vannak kevesebben a telepen. A legtöbb putriban kártyázás közben találtam a férfiakat és az asszonyokat. Piszok, Milyen érdekeseket mond a tanító néni. készülhetnek órákra. másnapi ☆ „Szervusz Pannika!” — köszöntötték a szülők a fiatal tanítónőt, Hadnagy Annát, amikor együtt kimentünk a cigánytelepre. Anna régi ismerősük: apja itt volt pályamester a faluban, s mint tanácstag, ő volt a cigánytelep patroná- lója. Most lánya vette át helyét: önként vállalkozott a cigánytelepi iskolában való tanításra. Bementünk néhány „lábon álló” házba és néhány putriba is. — No, Szidike, hogy ízlik az iskola? A kislány helyett anyja válaszolt: — Jól, ugye bogaram? Nemcsak ő jár, hanem a Laci is. Közel van az iskoA kékszakállú főpap vára i Tizenegy fiatéi nő a templom fogságában II Lelkipásztor töltött revorverrel ® Papit« és háremltöígy New Yorkban közzétették, hogy a hét közepén rendőrkézre került Dever- nan Legrande, negyvenkét gyermekes családapa. Fantasztikus történetére a 27 éves Bernice Williams kisasszony hívta fel a figyelmet, aki a személyes szabadságjogok önkényes megsértése és testi sértés címén rendőrségi feljelentést tett ellene. A detektívek kiszálltak a helyszínre, ártalmatlanná tették Legrande tőrrel rájuktámadó 16 éves fiát, aztán hamarosan kiderítették a következőket: A vádlott Brooklynban „templomot” üzemeltetett. Ez egymástól elválasztott jól zárható cellákra oszlott. Legrande 11 fiatal nőt őrzött lakat alatt, akik há- remhölgyi és papnői minőségben szolgálták őt, olyannyira, hogy közülük heten anyai örömöknek néztek elébe. A „templom” más helyiségeiben 47 gyermek tartózkodott. Származásuk mindmáig rejtély. Legrande szerényen csak 17 gyermek apjának mondja magát. A Legrande-féle „szentély” bejárata fölött tábla függ. Ebben a most letartóztatott Legrande mint pszichológus, metafizikus, teológus, házasságkötő és temetési vállalkozó ajánlja fel szolgálatait a nagyközönségnek. Papnőit rendszeresen az utcára küldte, hogy gyűjtést végezzenek számára. Ebből látta el a nagy családot. A főpap különben állandóan töltött revolverrel járt és jelentős rendőrségi priusza van, eddig összesen tízszer tartóztatták le. Most, a tizenegyedik alkalommal 75 000 dolláros óvadékot állapítottak meg, amit nem fizetett ki. Kihallgatása hamarosan megkezdődik. Bűnét valószínűleg főbenjárónak minősítik, mert kezei között három nő nyomtalanul eltűnt, most ássák utánuk a templom padlózatát. Az ügyészség még nem közölte, milyen módszerrel tartotta karmai között Legrande a szerencsétlen asszonyokat, de a jelek szerint kábítószeren tartotta őket. bűz, rendetlenség majd mindenütt. A felnőttek között egy sincs, aki tudna írni, olvasni. Tizennyolc- húsz éves asszonyoknak öthat gyerekük van. Előfordult már, hogy amikor az iskola igazgatója egy tizenhárom éves lányt akart beiskolázni, az a gyerekével együtt jelent meg az órán. Nem egy embert a telepiek közül vérfertőzésért ítélt el a bíróság. Susán Imréné tanítónő mondotta: — Hét éve tanítok cigánygyerekeket. Azóta járok rendszeresen a telepre családlátogatásra. Ez alatt a hét esztendő alatt a községi tanács vezetőin, néhány vöröskeresztes aktíván kívül ön az első ember, aki eljött ide, ☆ Sokat beszélünk mi a cigánykérdés megoldásáról. Államunk egyre több segítséget nyújt ahhoz, hogy ezekben az emberekben felébresszük az igényt az emberi élet iránt, hogy otthont adjunk nekik, hogy munkát biztosítsunk számukra. A tapasztalat már bizonyított Kunmadarason is: azok a cigányok, akik egy egész falu közösségében élnek, beilleszkednek, megszokják a munkás életet. Nem megy ez egyik napról a másikra. Sok lépcsőn át vezet az út „a palotáig”. Milyen eredménynyel jár majd a madarasiak kezdeményezése? Hogyan válik majd be a külön első osztály, a napközi? Erre hónapok munkája ad választ. Annyit azonban előre elmondhatunk: igazán eredményt csak akkor tudnak elérni a pedagógusok, ha ebben nemcsak a községi tanács segít nekik, hanem mindenki. Minden társadalmi szerv! Varga Viktória Fotó: Vargyas KataJid
