Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 1965. szeptember 5. Papandreu engedményeket tesz a jobboldalnak Pénteken este újabb nagy tüntetések voltak Görögországban. Az általános munkásszövetség az Athén központjában lévő Glória Színházban rendezett politikai nagygyűlést. A szónokok az alkotmánynak az uralkodó által történt megsértését panaszolták, és választásokat követeltek; A belvárosi utcákon tüntető csoportok vonultak fel. Jelszavaikban elítélték azt, hogy Frederika anyakirálynő beavatkozik a belpolitikai életbe. Más jelszavak az amerikai beavatkozást bélyegezték meg. A tüntető csoportok később rendben oszlottak szét. Mint ismeretes, a görög politikai válság amiatt robbant ki, hogy a király menesztette Papandreut, a legutóbbi választásokon győztes Centrum Unió vezetőjét a miniszterelnökségből. Azóta a parlament az udvar két miniszterelnökjelöltjét megbuktatta. Az elhúzódó politikai bizonytalanság gazdasági veszélyeire intett az a felhívás, amelyet pénteken a görög kereskedőszövetség és az athéni ke. reskedelmi kamara intézett a belpolitikai élet vezetőihez. A petíció a politikai ellentétek rendezését sürgeti. Konstantin király a oén- tek hajnalba nyúló koroJSasszer elutazóit Jugoszláviából Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke szombaton befejezte négynapos jugoszláviai látogatását, és a kora délutáni órákban repülőgépen elutazott BelgrádbóL Az elnököt és kíséretét a belgrádi repülőtéren Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Edvard Kar dél j, a Szövetségi gyűlés elnöke, Alek- szandar Rankovics köztársasági alelnök, Petar Sztambolics, a szövetségi végrehajtó tanács elnöke, Marko Nikezics külügyminiszter és több más hivatalos személyiség búcsúztatta. natanács teljes kudarcától nem zavartatva, Korfuba utazott, de szombaton visz- szatért és ismét fogadta Ci* rimokosz ügyvezető miniszterelnököt. ☆ Papandreu elvben beleegyezik abba, hogy a jobboldali Ere ügyvezető kormányt alakítson, ha az általános választásokat az alkotmány előírta időn, 45 napon belül kiírja és ellenőrzi. A parlamenti többséget irányító, középutas polgári Centrum Unió vezére a párt döntéséröl szombaton délelőtt tájékoztatta az újságírókat. Papandreu ezt követően telefonált Kanellopulosznak, az Ere vezetőjének, és találkozóikért tőle. hogy a megállapodás részleteit lerögzíthessék. — Előzőleg ugyanis Kanello- pulosz már hozzájárult a politikai válság ilyen megoldásához. Időközben Korfuból visz- szatért Athénbe Konstantin király és azonnal fogadta a Centrum Unió disszidens parlamenti csoportját vezető Cirimokosz ideiglenes miniszterelnököt. Cirimokosz egy korábbi nyilatkozatában olyan álláspontot foglalt el, hogy a jelenleg' politikai légkörben „nem tanácsos” az általános választások kiírása. Véget ért a „dominikai vérontás" Garda Godoy ideiglenes kormányát pénteken rövid ceremónia keretében beiktatták. Első nyilatkozatában Godoy kormánya célkitűzéseit vázolta. Az a szándékom — mondotta —, hogy teljes mértékben pártatlan és olyan kormányt állítsak fel, amely bizalmat és megbecsülést kelt mindazon pártokban, amelyek a megtartandó választásokon mérik össze erejüket. A kormány célja — hangsúlyozta Godoy —, hogy kiküszöbölje a katonák mindenfajta beavatkozását a politikai kérdésekbe, hogy előmozdítsa az agrárreform igazságos végrehajtását és átszervezze a hadsereget. Az ideiglenes kormányA baloldali erők megosztottsága növelte De Gaulle újraválasztásának esélyeit De Gaulle újrajelölteti magát a köztársasági elnökségre — hangoztatja a de- gaulleista Notre Republique ,*Aki józanul gondolkozik — írja vezércikkében az UNR hetilapja — nem kételkedhetek De Gaulle tábornok jelöltségében. Megkezdett műve — különösen a nemzetközi politikában — olyan nagyjelentőségű, hogy bizonyára folytatni kívánja, ameddig csak lehet”. — A lap szerint De Gaullet legfeljebb egészségi okok téríthetik el szándékától, ez azonban nem látszik valószínűnek. A köztársasági elnökválasztás a franria politikai élet nyári szünete után ismét az érdeklődés előterébe került és az ellenzéki pártokat is erősen foglal" koztatja. A francia KP Politikai Bizottságának nyilatkozatára, amelyben felszólította a baloldali demokratikus pártokat és szervezeteket, hogy minimális közös program vagy platform alapján néhány napon belül egyezzenek meg egy közös jelölt személyében, a Populaire szombati számában válaszolt. A szocialisták azzal az érveléssel tér nek ki az FKP felhívása elől, hogy a kommunistákkal való nyűt együttműködés esetén több szavazatot veszítenének a jobboldalon, mint amennyit a baloldalon nyernének. — Az SFIO ezzel megerősítette azt az álláspontját, amit Jules Moch volt miniszter, o párt egyik vezetője fejtett ki e napokban a Le Monde hasábjain. Moch cikkében megrajzolta az .Ideális baloldali elnökjelölt” portréját. A Defferre helyébe lépő „Monsiewrq”-nak Moch szerint nincs szüksége programra, mert De Gaulle utódjának nem kell kormányoznia, csak a döntő bíró szerepét kell betöltenie a parlament és az ennek felelős kormány között. Ezért felesleges közös programról tárgyalni a kommunistákkal, elég ha a jelölt nem kifejezetten kommunistáéi, lenes politikus és így, ha nem is az első fordulóban, de a választás második menetében számíthat az FKP szavazóinak támogatására. Az Humanité szembeszállt ezzel a taktikai elképzeléssel, — rámutatott hogy o szocalista párt másodrangú polgárok segédhadának tekinti a kommunista szavazók millióit. A közös programon alapuló egység — szögezte le az FKP hivatalos lapja — a De Gaulle-ellenesség igazi kritériuma, közös program nélkül nem lehet a De Gaulle vagy epigonjai legyőzéséhez szükséges népi megmozdulást előidézni. Alig három hónappal a köztársasági elnökválasztás előtt tehát még mindig bizonytalan a demokratikus erők fellépése a választási kampányban, csupán a kommunista párt szögezte le egyértelműen elvi álláspontját: Az FKP az együttműködés híve és a demokratikus erők egységét szolgáló jelöltet állít akkor is. ha a szocialista párt nem hajlandó közös platformra lépni. Az ellenzék és főleg a baloldali erők megosztottsága megerősítette De Gaulle helyzetét és senki sem kételkedik benne, — hogy újbóli jelöltetése esetén megkapja a szavazatok szükséges többségét. A választási harc csak akkor válna nyílttá, ha a köztársasági elnök Pompidout vagy más hívét javasolná utódjáuL fő kiemelte beszédében, a dominikaiakra tartozik annak biztosítása, hogy a lehető legrövidebb időre szorítkozzék az intervenciós erők tartózkodása Dominika területén. Amíg a beiktatási ceremónia csaknem zárt körű ünnepség keretében zajlott le, több mint 150 ezer ember gyűlt össze, hogy meghallgassa Caamano ezredes nyilatkozatát kormánya lemondása után. A dominikai ideiglenes kormány beiktatása alkalmából Johnson elnök levelet intézett az AÁSZ főtitkárához. Levelében az elnök köszönetét mond a szervezetnek, amiért erőfeszítéseivel hozzájárult a rend helyreállításához Dominikában. Az elnök szerint az AÁSZ tekintélye megerősödött a dominikai akció következtében. Az ENSZ szóvivője pénteki nyilatkozatában kijelentette, U Thant főtitkár reméli, hogy az ideiglenes kormány hivatalba lépése a dominikai vérontás végét jelzi és első fontos lépés a törvényesség visszaállításához, a Dominikai Köztársaság számtalan nehézsége leküzdéséhez. méreteket ölt »z India— pakisztáni incidens India és Pakisztán változatlanul egymást vádolják á helyzet súlyosbodásáért. Az indiai haderő részéről közölték, hogy sikerült megállítani a pakisztáni erők előnyomulását, a másik fél viszont azt mondja, hogy a pakisztáni hadsereg mindössze megszilárdítja új állásait az előnyomulás után. Pakisztáni hivatalos szóvivő bejelentette, hogy szombaton 40 indiai sugár- hajtású repülőgép behatolt Pakisztán területe fölé, majd miután légicsatába bonyolódott a pakisztáni légierőkkel, visszatért Indiába. Ugyanakkor az indiai hadügyminisztérium azt közölte, hogy Délnyugat-Kasmírban pakisztáni tankok és repülőgépek támadták meg Indiát, de az indiai csapatok hamarosan visszaszorították őketA pakisztáni hatóságok ezenkívül bejelentették, hogy csapataik és az úgynevezett „szabad kasmírt erők” átkeltek a Tawi folyón és nyolc kilométerre behatoltak az indiai állásokba. Heves harcok Saigontól 120 kilométernyire A dél-vietnami kormánycsapatok több zászlóalja a Mekong folyó torkolatvidékén pénteken este súlyos harcba keveredett a partizánok alakulataival — közölte Saigonban az amerikai katonai főparancsnokság szóvivője. A harcokban szombatra virradóra sem állt be szünet. Közelebbi részletek ismeretének hiányában a szóvivő nem tudott adatokkal szolgálni a veszteségeket illetően. Az AFP tudósítása szerint Dél-Vietnam más vidékein nem zajlottak le harci cselekmények. Hírügynökségi jelentésekből kiderül, hogy a saigoni vezetőknek továbbra is nagy gondot okoz a dél- vietnami rezsim politikája ellen tiltakozó diákmozgalom erősödése. Mint a Reuter közli, pénteken este ülést tartott a nemzeti főtanács és Nguyen Van Thieu államfő elnökletével meghallgatta Nguyen Chanh Thi tábornoknak a délvietnami első hadtest főparancsnokának jelentését az egyetemi diákság megmozdulásairól. Az angol hír- ügynökség értesülése szerint a tábornokok teljhatalommal ruházták fel magukat abból a célból, hogy különleges katonai körzetekké nyilváníthassák azokat a2 országrészeket, áhol a nép és a tanulóifjúság elégedetlensége tömegtüntetésekre vezet. Pénteken este több rendeletet hoztak nyilvánosságra, amelyek házkutatásokat, gyülekezési tilalmat és sajtócenzúrát helyeznek kilátásba a katonai övezetté nyilvánítandó vidékeken. Á gazdasági munka is forradalmi harc Megyénk pártszervezeteiben a párt ideológiai irányelveinek megvitatása folyik; A soronlévő taggyűlések a kommunisták szemléletének egységes alakításában. az elméleti kérdések politikai és gyakorlati következtetéseinek levonásában figyelemre méltó eredményekkel járnak. Az irányelvek mondanivalói közül joggal kerülnek előtérbe az osztály- harc egyik fő frontszakaszának a gazdasági építő munkának elméleti, gyakorlati problémái. Közvetlen napi feladat lett érvényesíteni a párt, a kommunisták tevékenységében az MSZMP VIII. Kongresszusának határozatát: — „Az osztályharc fő területei jelenleg a szocialista gazdaság megerősítése, fejlesztése és a szocialista tudat kialakítása. Ezért az osztályharcban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc került előtérbe.” Gyakran felmerül — a munkásosztály hatalmáért folyó osztályharc emlékeit idézve és azokat napjaink gazdasági feladataival össze, vetve —. hogy az „igazi” forradalmi osztályharc már a múlté, a gazdasági építés, a gazdasági szervező munka, a párt ezzel kapcsolatos tevékenysége már nem elég forradalmi feladat; Egyes elvtársaink nem tudnak lelkesedni a gazdasági feladatok ellátása közben. Vannak, akik értetlenül állnak a gazdasági építés nagy sikerei mellett is jelentkező nehézségek, egyenetlenségek, ellentmondások láttán; Gazdasági posztokon dolgozó elvtársaink gyakran ott tévednek, hogy lebecsülik gazdasági döntéseikben azok politikai következményeinek mérlegelését, lebecsülik az erkölcsi ösztönzőket, nem értik a szükségletek kielégítésének irányába ható, a gazdasági hatékonyság fokozását célzó, a terv- szerűséget szolgáló intézkedéseket, a gazdasági feladatokat szűk prakticista, műszaki-szervezési oldalról közelítik meg. Vannak, akik a gazdasági munka nélkülözhetetlen módszereit — a szervezést, a meggyőzést — tartják „puhának”; Az ideológiai irányelvek eszmei fegyvert jelentenek számunkra ahhoz, hogy a gazdasági munka rangját a forradalmi harc színvonalára emeljük; s szocialista forradalmunk jelenlegi időszakában új sikerekkel tetézzük a marxizmus—leni- nizmus győzelmeinek sorozatát. CD A felszabadulás utáni, kezdeti időszakban, a forradalmi osztályharc ezen nehéz, küzdelmes időszakában a politikának jutott a fő szerep, az osztályellenségnek a földreformmal szembeni legtöbbször nyűt ellenállását kellett megtörni, a munkás-ellenőrzés elleni fellépését, a burzsoázia akadékoskodását az újjáépítésben. a spekulációs törekvéseket kellett leküzdeni. A legfőbb feladat volt: a munkásosztály erőinek fokozatos előrenyomulását biztosítani a hatalom felé. Pártunk már ekkor is számolt a forradalmi harc három alapvető elemének — a politikai, a gazdasági, ideológiai harcnak — egységével, kapcsolatával, s a helyzetnek megfelelően használta a gazdasági harc fegyvereit is. A gazdasági élet talpraállításának, a termelőmunka megindításának, a győztes gazdasági harcoknak olyan állomásai maradtak mögöttünk, mint a széncsata, a közlekedés, a vasút, a hidak helyreállítása, az infláció és a spekuláció elleni harc, a stabilizáció, a bányák, a legnagyobb vállalatok, bankok államosítása és a nemzeti újjáépítésünk hároméves tervét kezdeményező kommunista gazdaságpolitika. A demokratikus forradalom a párt, a munkásosztály vezetésével szocialista forradalomba nőtt át. a munkásosztály és szövetségeseinek figyelme a szocializmus felé fordult, elindultunk a kapitalizmus zsákutcájából kivezető úton a legigazságosabb emberi társadalomért vívott harc útján. A hatalom megszerzésével lehetőség teremtődött a szocialista társadalmi, gazdasági viszonyok forradalmi kialakításához, ahhoz, hogy a nép uralkodóvá váljék a gazdaságban, a termelésben is. A politikai hatalom birtokában meg kellett kezde* ni a szocializmus gazdasági alapjainak megteremtését. A társadalom gyökeres átalakítása megkívánta az ipar átszervezését, új alapokra helyezését, a mező- gazdasági nagyüzemek szervezését, korszerűsítését. — Abban az időben a politikai hatalom megszilárdítása, a kulturális forradalom kezdeteinek kibontakoztatása mellett ezek voltak legfőbb fór. radalmi célkitűzéseink. Az út nem volt mentes a buktatóktól és azoktól a hibáktól sem, melyek erőink túlbecsüléséből, valamint a szocializmus legfőbb céljának, az anyagi jólét emelésének szem elől tévesztéséből fakadtak. Nem volt mentes ez az időszak a szocializmus ellenségeinek szórványos, majd az ellenforradalom idején a belső és külső ellenség összefogott általános támadásától sem. A munkásosztály — pártja vezetésével, a szocializmus valamennyi hívére támaszkodva, a szocialista országok segítségével — képes volt arra, hogy leküzd- je a hibákat, s elvezesse a szocializmus alapjainak lerakásához a magyar népet. A forradalmi harcnak ezt a történelmi, társadalmi jelentőségében hallatlan nagy sikerét vehette számba az MSZMP VIII. Kongresszusa. Mindez nem jelenti azt, hogy a szocialista forradalom végére értünk. Utunk bizonyítja Lenin megállapítását: ,,A szocialista forradalom nem egyetlen csata, hanem a legkülönbözőbb gazdasági és demokratikus átalakításokért folyó csaták egész korszaka”. Most az alapok lerakása után a szocializmus teljes felépítéséért folyó forradalmi harc feladatai várják a megoldást. Ez a harc olyan szakaszába érkezett, amikor olyan gazdasági feladatok nyomultak előtérbe, amelyek megoldása a társadalom valamennyi tagjának tudatos közreműködését, kezdeményezését követelik meg. a politikai, gazdasági irányítás magasabb felkészültségét igénylik, s ráadásul aprólékos, sokszor olyan hétköznapinak látszó munkát jelentenek, amelyek nem kecsegtetnek gyors és látványos eredményekkel; — „Munkaigényesek” ezek a feladatok, politikai, közgazdasági. műszáki ráfordítások tekintetében egyaránt. Hallatlan jelentősége van annak, mennyire tudjuk megérteni és megértetni, hogy napjainkban az osztályharc központi kérdése a gazdasági építőmunka soronlévő feladatainak megoldása, s a forradalmi tett, a forradalmár, a forradal- miság fő kritétuma, legfőbb értékmérője a gazdasági építőmunkában való helytállás. Szocialista forradalmunk jelenlegi szakaszában közvetlen napi feladatként kerül előtérbe, hogy a szocializmus fölényét az ember társadalmi tevékenységének legfőbb területén, az anyagi javak előállításában, a termelés. a termelékenység frontján bizonyítsuk, a társadalom termelőerői fel" használásának hatékonyságát a kapitalizmusban les hetséges színvonal föOé