Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-28 / 228. szám

Világ proletárjai. egyesüljetek! SZOLNOK MER A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 228. szám. Ara 50 fillér 1965. szeptember 28., kedd.----------------------------------------------------------------^ A Vörös Csillag talpra akar állni (II) A vasárnap sportja Jánoshidai lakodalmak v-________________________________J D iákfiatalok segítenek a határban Nevelési szempont és nemzetgazdasági érdek a tanulók bevonása • Tizenöt napot dolgozhatnak az iskolások § Tóth Tibor megvet művelődésügyi osztályvezető nyilatkozata Lapunkban Mt jelent meg arról, a nagykorúi iskolások krumplit szednek az ottani termelőszövetke­zetben. Ám ezekben a napokban más iskolai szék­helyeken sem ritkaság a munkaruhába öltözött diák. s csak az országútokról izé ttekintve is feltűnik, hogy iskolás csapatok szorgoskodnak a határban. Tóth Ti­bor elvtársat, a Szolnok megyei Tanács V. B. Műve­lődésügyi Osztályának vezetőjét kerestük meg, tájé­koztassa olvasóinkat a tan ulóifjúság őszi mezei mun­kájáról. v — Első kérdésünk Tóth elvtárshoz, mi tette szük­ségessé a diákok határbzli foglalkoztatását ? — Két fontos vonatkozá­sa van a kérdésnek. Az egyik nevelési feladat, a másik népgazdasági érdek. A pedagógiában ismeretes a fizikai munkára nevelés je­lentősége és hatása. Ez füg­getlen attól, hogy például a mezőgazdaság igényli-e, vagy sem az iskola segít­ségét. A mostani ősszel azonban a mezőgazdaság­ban a betakarítási — is­mert okok miatt — csúcs­idő eltolódott, a munka összetorlódott. Az iskolás fiatalok besegítése a beta­karítási munkában most el­sőrendű nemzetgazdasági érdek is. Ezért a Művelő­désügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisz­térium a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben úgy rendelkezett, hogy a tanintézeti ifjúság ne tíz, hanem tizenöt napon ke­resztül segítsen a mezőgaz­daság betakarítási gond­jain enyhíteni. — Milyen feltételek tel­jesítésével segíthetnek a diákok? — Az iskolák beosztásá­ról a járási operatív bi­zottság javaslatai és a ter­melőszövetkezetek bejelen­tett igényei alapján a zá­rási, városi tanácsok mun­kaügyi osztályai gondos­kodnak. Általában figye­lembe veszik az iskola és a termelő üzem már ko­rábban kialakult kapcsola­tait, bár arra is szükség van, hogy egy-egy iskola más járás területén is se­gédkezzen. A követelmé­nyek közé tartozik azon­ban, hogy a termelőszövet­kezeteknek gondoskodni kell a tanulók biztonságos szállításáról, s amennyiben a tanulók napi nyolc órát távol vannak az iskolától, az étkezésükről is. A leg­szigorúbban betartatjuk a közlekedési és a munkavé­delmi rendszabályokat, vi­gyázni kell a tanulók testi épségére! Csak olyan mun­kát végeztethetnek az ál­talános iskolák hetedik­nyolcadik osztályos növen­dékeivel és a középiskola négy osztályába járó tanu­lókkal, amelyek sem egész­ségüket, sem testi épségü­ket, nem veszélyeztetik. A munka megkezdése előtt balesetvédelmi oktatásban részesülnek a gyerekek. E nélkül nem állíthatók mun­kába. — Szeretnénk megtudni, milyen felügyeletet bizto­sítanak a dolgozó diákok mellé? — A tanulók mellé nagy tapasztalatok birtokában lévő munkavezetőket állí­tanak be a szövetkezetek­ben. Csak helyeselni lehet, ha a tsz KISZ-titkárát bfz­vetkezetek. Mi is azt tart­juk helyesnek, hogy telje­sítmény után fizessék a diákokat. A munka külön­ben elkezdődött. Többek között Jászladányból, Túr- kevéről kaptunk jelenést, hogy az ottani középiskolá­sok már dolgoznak. A szol­noki Varga Katalin Gim­názium például Alcsiszige- ten az állami gazdaságnak segített cukrrépát szedni. Máshol más munkában se­gítik a tanuló fiatalok a szövetkezeti tagokat. Ta­pasztalataink szerint a diá­kok szívesen kérnek részt a mezőgazdasági munkála­tokból. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya a legeredményesebben dolgo­zó általános és középisko­lákat külön jutalomban ré­szesíti. Erre a célra mint­egy 40 000 forintot tartalé­kolunk. Kérésünk az, hogy a szövetkezetek — lehető­ség szerint — igyekezzenek a jó időben igénybe venni a diákok segítségét. Meg­győződésem, hogy iskoláink tanuló ifjúsága példamuta­tóan helytáll az őszi mun­kában is. B. L. zák meg az iskolások mun­kájának irányításával. Ese­tenként a tanulókat kísérő pedagógus is megbízható ezzel. A tanulókkal igyek­szünk megszerettetni a me­zőgazdasági munkákat, örülünk annak, ha az is­kolás gyerekek közé szak­képzett és hozzáértő fel­nőtt dolgozókat osztanak be, így tőlük elsajátíthat­ják a munkavégzés helyes mozzanatait, eredményes módjait. — Pénzkeresethez is jut­nak a diákok? — Természetesen. A munka megkezdése előtt közük a gyerekekkel, mi­lyen kereseti feltételek mellett dolgoznak. Általá­ban az állami gazdaságok­ban szokásos bértételeket alkalmazzák a termelőszö­Nőtt a fiatalok érdeklődése a kül- és belpolitikai kérdések iránt Megyénkben az 1964—65. oktatási évben 6904 fiatal vett részt politikai okta­tásban a középiskolásokon és az ipari tanulókon kí­vül. Az oktatásban részt­vevők kétharmad része 20 éven aluli, 77 százalékuk nyolc általános iskolát vég­zett. Nőtt a fiatalok érdeklő­dése a kül- és belpolitikai kérdések iránt. Az oktatási év során felmerült kérdé­sek többsége a fiatalok életével szorosan összefüg­gő volt. Élénk érdeklődést váltot­tak ki a jövővel, a me­zőgazdaság jövőjével, az erkölcs különféle kérdé­seivel foglalkozó témák. Különösen azokon a helye­ken bizonyult eredményes­nek az oktatás, ahol a pro­pagandista filmvetítéssel, irodalmi szemelvények fel­olvasásával, szellemi vetél­kedők rendezésével tette érdekessé, színessé a fog­lalkozásokat. Az 1965—66. évi Köz­oktatásnak a tavalyinál is nagyobb jelentősége van. E feladatnak csak úgy tud eleget tenni valameny- nyi KISZ-bizottság és alap­szervezet, ha a tavalyinál jobban, alaposabban, az el­múlt év tanulságait meg­szívlelve készítik elő azo­kat; Néhány hónapja ülése­zett a KISZ Központi Bi­zottsága és megtárgyalta a párt ideológiai irányelvei alapján a KISZ néhány időszerű feladatát. Az ideológiai nevelőmun­ka javításában fontos sze­rep jut a KISZ-oktatás színvonalas, a fiatalok érdeklődésével, igényével találkozó megszervezésé­nek. Ez a munka magában fog­lalja az oktatási forma körültekintő kiválasztását, a fiatalok többségének ok­tatásba való bevonását. Az oktatási év sikere nagy­mértékben múlik a propa­gandistákon. Az ő jó elmé­leti felkészültségük, az ér­dekes, színes foglalkozások egyik biztosítéka eredmé­nyes KlSZ-oktatásmak. Az oktatási év előkészü­leteit megtették. — Ennek alapján színvonalában és tömegében is eredménye­sebb lesz az 1965—66-os oktatás a korábbi éveké­nél. Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica és Ion Gheorghe Maurer szeptember 24-én látogatást tett Marosvásár­helyen, a Maros—Magyar Autonom Tartomány szék­helyén. A város vezetői és lakói üdvözlik a román párt- és állami vezetőket. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Megkezdődött az őszi fásítás Négymillió suhángot és csemetét telepítenek Bemutató a kunszentmártoni járásban Egy hold nyár 5570 forintot jövedelmez Évente 1,1 milliárd de­viza forint értékű faanya­got hozunk be külföldről. E nagyarányú importból 400 millió deviza forintot kép­visel a cellulóz és a for­gácslemez. A fejlettebb or­szágokban 100 kilogramm, nálunk csak 18—20 kilo­gramm az egy főre eső pa­pírfogyasztás. A hazai termelésű nyárfa kiválóan alkalmas farost­lemez és cellulózé gyártá­sára. Évente mintegy 400 millió deviza forintot tud­nánk megtakarítani, ha a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken több nyárfát telepítenénk. Megyénkben a Tisza és a Körös hullámterében bi­zonytalan a szántóföldi nö­vénytermelés. Szinte önként kínálkozik, hogy telepítsünk itt nyárfát. A Szolnok megyei Erdő? gazdaság számításai szerint egy hold kukorica 1900 fo­rint, a nyárfa 5570 forint tiszta jövedelmet hoz éven­te. A nyárfa 3 éves korban farostanyagot ad a gyérítés során. 5—6 éves korban papírfaanyagot biztosít a 20—30 éves vágási forduló­kor pedig 350—400 köbmé­ter tömeget ad. A nyár­telepítés gazdaságosságához tehát nem fér kétség. Az utóbbi két év alatt mégis csökkent a fásítás üteme megyénkben. Több­millió csemete pusztult el. Számos helyen mereven értelmezték a VI-os föld­védelmi törvényt, a mező­gazdasági művelésre alkal­matlan területeken sem en­gedtek fásítani. A községi és városi tanácsszervek is elhanyagolták a belterüle­tek fásítását. A tanácsok most utasítást kaptak, hogy az 1966—67-es fásításhoz nagyobb ütemben fogjanak hozzá. Bizottságok jelölik ki a fásításra alkalmas te­rületeket. Az őszi fásítást az erdő­gazdaság kunszentmártoni erdészetének mai bemuta­tója vezeti be. A közös gazdaságok vezetői, szak­emberei tanulmányozhatják a nagyrév! Béke és Barát­ság Tsz, valamint az öcsödi legeltetési társulat legelő fásítását. Bemutatják a kunszentmártoni Búzakalász Tsz erdősítését, valamint az öcsödi Kossuth Tsz olasz módszerű nyártelepítését. A _ fásítás novemberben kezdődik, de a gödrök ásá­sához már most hozzáfog­A mezőgazdaság megse­gítése, főként a szállítás meggyorsítása érdekében a vasárnapi munkára is jól felkészült az Autóközleke­dési Vállalat. A jó szerve­zés eredményeként szep­tember 26-án 240 tehergép­kocsi, az üzemképes gép­kocsiállomány 53,7 száza­léka és 7 rakodógép dolgo­zott megyeszerte. Ezen a napon közúton 5183 tonna árut szállítottak, amelyből a cukorrépa 1550, répasze­let 750, műtrágya 470, s egyéb áru 2413 tonna volt. A gépkocsik jobb kihasz­nálása érdekében 128 for­dulóban kapcsolt fuvaro­zást végeztek az AKöV dolgozói. A tiszapüspöki Rákóczi Tsz-ből például — jól együttműködve a szö­vetkezetiekkel — 25 gép­kocsival hordták a cukor­répát, ugyanazokkal a jár­művekkel pedig a gyárból répaszeletet szállítottak a termelőszövetkezetbe. — A tiszapüspökiek répaszál­lításét a helyszínen egy munkahelyi menetirányító nak. A tervek szerint 183 hektáron fásítanak, illetve telepítenek új erdőt. Mint­egy 330 hektáron pótolják a kipusztult fácskákat. Az erdőgazdaság több mint négymillió csemetét és su­hángot bocsát az érdekelt szervek és gazdaságok ré­szére. — m. L — és egy rakodógép is segí­tette. Összesen a megyéből mintegy 85 vagon cukor­répát szállítottak az AKÖV gépkocsijai vasár­nap a szolnoki cukor­gyárba. A műtrágya közúti szállí­tása is vasárnap kezdő­dött nagyobb ütemben. A tiszasülyi és kengyeli ter­melőszövetkezeteknek, va­lamint más közös gazdasá­goknak kapcsolt és egyirá­nyú fuvarként 35 gépkocsi hordta a műtrágyát. A vegyiművek munkásai­nak segítőkészsége abban nyilvánult meg, hogy fo­lyamatosan, s rövid idő alatt biztosították a ra­kodást, feleslegesen nem álltak a gépkocsik. Az Autóközlekedési Vál­lalat vezetői is ügyeletet tartottak, hogy az esetleges zavarokat gyorsan elhárít­hassák. A szervezett, s igen eredményes vasárnapi szállításért 5000 forint cél­jutalmat fizetnek ki a gép­kocsivezetőknek, rakodó­gép-kezelőknek, a munka­helyi menetirányítóknak és fuvaxszervezőkn ek. Vasárnap 5183 tonna árút szállítottak közúton U A 7-es AhttV üzemképe» gépkocsi* állományának csaknem 54 százaléka dolgozott dl ütezer forint céljutalom a szállítási nap részvevőinek

Next

/
Thumbnails
Contents