Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

1965. szeptember 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KI A JÓ HÁZIASSZONY? Annak a munkának, ame­lyért fizetés jár, van kezdete és vége. Amit viszont otthon kell elvégezni, — ha csak azért is, hogy a háztartás rendben legyen —; annak legtöbbször, se eleje se vége. A tapasztalat azt mutatja, hogy a háztartsában a ,,nem­dolgozók”- lényegesen több időt fordítanak azonos ten­nivalók elvégzésére, mint azok a társaik akikre mun­ka után várnak a feladatok. Ha pedig olyan asszonnyal beszélünk, aki kimaradt a munkából, vagy nyugdíjas­ként fordítja minden ener­giáját a háztartás vezetésére, azt állítja: sok a szabadideje. A mai háziasszony ideálja nem a reggeltől-estig sürgő­forgó szuperháziasszony, aki arra a legbüszkébb, hogy mindent maga készít. A ma ideálja sokrétűbb. Egysze- mélyben jó háziasszony, ott­honának ismerője, takarékos gazdája; férjéneik okos élet­társa, akivel meg tudja be­szélni a napi munka gond­jait éppűgy, mint a legutóbb olvasott könyveket; anya, akinek nemcsak az a gond­ja, hogy gyerekei tisztán és rendesen járjanak, hanem az is, hogy megőrizzék a tiszta­ságot és rendet maguk körül- Nemcsak a leckét ellenőrzi, de játszani, beszélgetni is tud gyermekeivel- A mai jó háziasszony nem szolgálja ki a családját, hanem megter­vezi, megszervezi, előkészíti a tennivalókat, amelyeknek elvégzésébe a családtagok apraját-nagyját bevonja. Nem teszi pokollá otthonát rend-mániájával, de nem is tűri, hogy minden „szalad­jon” körülötte- Teendőivel általában napra-kész, de nem csinál ügyet abból, ha a mo­sogatás reggelről estére ma­rad. Nem küldi szórakozni a férjét és gyerekeit vasárnap, hogy nyugodtan hódolhasson nagytakarítási szenvedélyé­nek, nem gyűjti össze a mos­ni, vasalni, varrnivalót szom­batra, hétvégére. Amit lehet a hét többi napjára oszt el, amit más is el tud végezni, ahhoz nem ragaszkodik. Az átgondolt előkészítés mellett nem számít meglepe­tésnek, ha kéthetenként ágyat kell húzni, vagy mosni, va­salni, varrni, hogy naponta gondoskodni kell bizonyos mennyiségű ennivalóról. Ér­demes tehát valamilyen váz­latos heti munkatervet készí­teni, ami alkalmazkodhat a család házonkívüli elfoglalt­ságához, de alkalmazkodhat a rádió, a televízió műsorá­hoz is- Nem kellemes ugyan­is dolgozni, — míg a család többi tagja szórakozik. — Ugyanakkor viszont vannak délutánok, esték, amikor rá­dióhallgatás közben lehet va­salni, varrogatni — így össze­kötve a kellemeset a hasz­nossal. A szolgáltatásokat, korsze­rű anyagokat, szerszámokat, télkésztermékeket is érde­mes megismerni- Ezek egy­részt heyettünk végzik el a munkát, másrészt megköny- nyítik azt, amit magunknak kell elvégeznünk. A legjelentősebb munka­könnyítés azonban a család­tagok segítsége. Kisgyerekek és férfiak ha csupán napi fél órát szánnak a háztartásra, jelentősen csökkentik a házi­asszony otthoni munkáját. S, ha némelyik családban még szokatlannak, vagy újnak tűnik is, az ilyenfajta mun­kamegosztás ma már nálunk sem ismeretlen. Es szüksé­ges, mert közös érdek, hogy az anya, a feleség pihent és jókedvű legyen. Pataki Mária NÉPMŰVÉSZET ÉS LAKÁSKULTÚRA Manapság, amikor a nép­művészeti alkotások igen korszerűekké váltak, nem helytálló az az aggodalom, hogy a népművészeti szőt­tes, hímzés, faragás, vagy kerámia „öregbíti”, „ó-di- vatúvá" teszi a lakást. Természetesen mértéktar­tóan kell alkalmaznunk a népművészeti alkotásokat. Választhatunk például la­Az ablak melletti kényel­mes olvasó fotel ma már sok lakásban megtalálható. Dolgozó asztal székekkel, vagy karosszékekkel, szin­tén olyan bútorcsoport, amelyet érdemes fenti mó­don díszíteni. A karosszékben elhelye­zett szőttes, vagy hímzett párna kényelmes, puha hát­támlát biztosít. Az asztalon felső sarkának behajtásá­val jelezzük, hogy hol tar­tunk az olvasásban; Egy-egy faragott, vagy cserép-hamutartó, virágvá­za, jól kiegészítheti laká­sunk berendezését. így a lakás nem lesz „sablon”- berendezésű, hanem kelle­mes és egyéni. (Második rajzunk.) A KÉT LEHEL A 70 literes Lehel hűtő- szekrényt újabban bevon­ták a részletakció kereté­be. A vásárolni szándéko­zók közül sokan érdeklőd­tek, mi a különbség a rész­letre is kapható olcsóbb 70 literes és a drágább, csak készpénzért árusított 120 literes hűtőgép között. Munkatársunk kérdésére az illetékesek a követke­zőkben adták meg a vá­laszt; A hűtőgépek külsőleg szinte teljesen megegyez­nek,^ működésileg azonban merőben különböznek egy­mástól. Ez a különbség vi­szont még napjainkban sem eléggé ismert a vásárlók előtt. A_ Lehel 70-es abszorpciós hűtőgép főként zajtalan üzeméről ismert, kopásnak kitett alkatrésze nincs. A viszonylag kisebb hasznos űrtartalmát a gyengébb teljesítmény ellensúlyozá­sára megnövelt hőszigete­lés okozza. A ' hűtőterének átlagos hőmérséklete megegyezik a kompreszoros gép hűtőteré­nek hőmérsékletével, de a mélyhűtő rekesze kisebb annál. A Lehel Zúzmara fagylaltgéppel ezért a kis Lehelben nem lehet fagy­laltot készíteni. Fogyasztása éves átlagot figyelembevéve 24 órán­ként 2 kilowatt óra. Az abszorpciós gép érzék e- nvebb a kömvezeti hőmér­sékletre. 27—28 Celsú’snál már állandóan üzerpel, 30 fok felett pedig fokozato­san emelkedik hűtőterének hőmérséklete, ezért a lakás legbűvösebb; leffiobhan szellőző pontján kell elhe­lyezni.­Más a helvzet a Llehel 120-as komnresszoros hű- tűgénpel. Motorkompresz- szorának mozgó alkatrészei működés közben nem kel­lemetlenül erős, de lót hallható hangot adnak. Na­gyobb mélvhűtőtere és in­tenzívebb hűtése következ­tében házi fagvlaitffép hasz­nálatára is alkalmas. kásunkban egy-egy felüle­tet, vagy bútordarabot, — amelyet az erőltetettség hi­bája nélkül díszíthetünk. A lakás „pucér” ablaka egyhangú, sivár. A függöny ^jellegzetessé” teheti a lakás belsejét. A népmű­vészeti függönyanyagból. szádából, változatos, olcsó és szép függönyt kapunk (Első képünk) lévő szőttes, vagy hímzett terítő pedig kellemesebbé teszi az asztal sima felüle­tét. Könyveink kímélésére, díszítésére ugyancsak hasz­nálhatunk szőttes, hímzé- ses, vagy szűrrátétes könyv­borítókat, hímzett, vagy szőttes könyvjelzőket. — Szebb, mintha könyvein­ket újságpapírba csomagol­va használjuk és a kön\ OROSZ MIHÁLY: n mm XXXV. ■ — Nem értem a kérdést — hebegett a pénzügyőr. Az alezredes elmosolyo­dott. — Ne higyje, hogy saj­nálom azt a Joóst. Legfel­jebb megkímélték a hó­hért. A 100-as motyogott vala­mit. — Hangosabban beszél­jen! — csattant az utasí­tás. — Alázatosan jelentem, én lőttem bele... — sut­togta. — Miért? — ...Ki akart szállni. Az alezredes sóhajtott. — Hát ez sikerült is ne­ki. De azt tudja, hogy a hullákkal el kell számolni? A finánc hallgatott — Tehát felesleges volt fényképészre hárítani. — Egyébként, ha tudni akar­ja, 6 nem szökött meg. Nem bizony. Csak éppen nem áll módjában itt megjelenni. Magának mi a száma? — fordult az alez­redes a pályamunkáshoz. — Kérem, nekem nincs semmiféle számom. — Én nem is értem ezt az egészet — tekintgetett körül ijed­ten a sovány ember. — Én csak azokat az átkozott ci­garettákat vittem a szemét­ládába... — Üljön le. Ezt majd a bíróság méltányolni fogja önnek. — Nos. — fordult a tiszt újra az ügynökökhöz — nem hiányzik senki? Néz­zenek csak jól körül... A nő kapta fel a tekin­tetét, de nem szólt. Csengő— bongó kicsi vers Csingi-lingi csengetyű, messze száll a röppentyű. Messze száll az énekünk, iskolába elmegyünk. Csdmgi-lingi csengő szól, tanulj pajta- mindig jól! Mert ha tudod a leckét, ötöst is kapsz holnap még. Apu, anyu erre vár... Elrepült a kis madár. Sass Ervin „4 plusz 1" Kedves Gyerekek! Üjra itt az ősz, és ti ismét iskolába jártok. Bi­zonyosan szorgalmasan tanultok, de azért jut idő játékra, s egy kis szellemi tornára is. Ugye? Nos, figyeljetek! Következő rejtvénypályázatunk, a „4 plusz 1” ke­retében négy héten át I—1 keresztrejtvényt közlünk. Valamennyi keresztrejtvény címe is, amelyből idéze­tet rejtettünk el a rejtvényben. Hetenként csak ezt az idézetet kell beküldenetek. Például: Az I. forduló címe „ősz elején”: A megfejtést (idézetet) megkapjá­tok, ha a vízszintes 4„ a függőleges 1. és a vízszintes 11. szövegét sorrendben egymás mellé rakjátok. Hetenként a helyes megfejtők között annak a köl­tőnek a verseskötetét sorsoljuk ki, kinek versidézete a megfejtést adja. És most jön a „plusz 1”! Jegyezzétek fel magatoknak a négy vers költőjé­nek nevét! E nevekből — majd időben adott útmu­tatás szerint — rakjátok ki egy ismert magyar író nevét — ezt kell a „plusz 1” megfejtéseként bekül­deni, és annak a népszerű regényének címét, mely­ben jótanácsot ad nektek, A „plusz 1” helyes megfejtői között a rejtvény­pályázatban szereplő négy költő és egy író 1—1 köte­tét sorsoljuk ki. A „4 plusz 1” rejtvény pályázat jövő szombaton, október 2-án indul, témája az általános iskolák félsó tagozatának tananyagában szerepei. Jó szórakozást! Mese­mese Sok szép mesét olvasunk* figyel minden gyerek. Kicsi törpék, az erdőbe, elmegyünk veletek. És mikorra visszajövünk* Hófehérke vár ránk, Szelíd szemmel, mosolyogva, igazítja párnánk. Mesél nekünk üveghegyről, gonosz mostoháról, erdő mélyén csivitelő, énekes madárról, w Oly szép mese valamennyi! Elalszunk csendesen, Hófehérke kis ágyunknál, mosolyog kedvesen. Sass Ervin — Az RN—2-re gondolt? Igen? A manöken bólintott: — Az nem lehet itt. Saj­nos, azt maguk megölték. Vagy nem? A „számok” egyszerre rázták a fejüket, — Vagy csak meg kel­lett volna ölni? Valtert is maga ölte volna meg? — kérdezte a 100-astói. — Nem, őt nem! — ta­gadta a finánc kétségbe­esetten. — Hát ki még ilyen har­cias? Csak nem az RF—10- es? A tüdőbajos riadtan til­takozott. — Tehát maradt a kis színésznő? Nemde? A lány felugrott. — Ö adta az utasítást! — mutatott villogó szemek­kel a pénzügyőrre. — És ő adta az ampullákat is! Miért nem vallja be?! Hallja?! Most legyen okos! Kérem — fordult könyö­rögve az alezredeshez — én úgysem hajtottam volna végre... — A hangja zoko­gásba fulladt. — Majd később részlete­zi — nyugtatta az alezre­des. majd a telefon után nyúlt. — Kapcsolják N-et, Az ügynökök elképedve hallgatták: — ön az, hadnagy elv­társ? Nos. eresszék már ki a fogdából azt az RN—-2-t... Igen, igen... A kis színész­nőnek kellett volna jóvá­tenni az elkövetett hibát- dehogy... dehogy pisztoly- lyal! Idegméreggel! Nem, most már nincs semmi probléma. Igen, azért ad­tuk le az utasítást a lik­vidálásra, hogy kiderüljön, nincs-e még egy szereplő. Mondjuk egy hóhér... Per­sze, együtt az egész... Az­tán küldjék haza néhány napra, úgy is idő előtt meg­szakította a szabadságát. És tudja mit? Pikó _ elvtárs szólna még egy pár szót... Pikó mosolyogva vette át a hallgatót. — Igen, én. Csak azt akarom mondani, hogy szer­vezzék ám át azt a foto- szakkört...! Lábas? Hol­nap megyek vele... Nem* semmi adat nem jutott ki! 31. Nagy Andrisnak csoma­got hozott a postás. Bána­tosan, remegő kézzel tapo­gatta a barna csomagoló­papírt, és nem volt ereje kibontani a toldott-foldott spárgát. Társai szótlanul áll­tak mellette. Valaki elmet­szette a zsineget, és elő­buggyant egy gyűrött, sö­tétkék civilruha, Andris mélyet sóhajtott, és e pil­lanatban mindenki az ott­honiakra, munkáira, lá­nyokra gondolt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents