Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-25 / 226. szám
1965. szeptember 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az a bizonyos papírmunka C okát, talán a kelleténél többet is beszéltünk és beszélünk az üzemi ügyvitel és általános adminisztráció egyszerűsítéséről; nincs olyan termelési, műszaki tanácskozás, ahol ne említenék feladatként. Az eredmények mégis soványak, elégedettségre aligha okot adók. A Központi Bizottság decemberi határozata nyomatékosan rámutatott: szükség van az üzemi ügyvitel egyszerűsítésére, a papírmunka csökkentésére. A Központi Bizottság júniusi ülésén, a decemberi határozat megvalósításának tapasztalatait összegezve, joggal állapították meg: a párthatározat e része nem katpa meg az üzemekben a fontosságához mért helyet, az elért szerény eredmények messze elmaradnak a lehetőségektől. Az önállóság hiánya, a helyi kezdeményezések bátortalansága az oka annak, hogy bár az év kilencedik hónapjában tárunk, a januárihoz mérten e területen nincs jelentősebb változás. A jól szervezett, a leg- * * fontosabbra koncentrált üzemi adminisztráció — nélkülözhetetlen. A hibák, a termelési akadályok azonnali „kiugratása”, s ezzel az operatív közbeavatkozás lehetővé tétele az üzemi ügyvitel és adatszolgáltatás fő feladata. Ha azonban ezt túlbonyolítjuk, újabb és újabb papírokat követelve túlbiztosítjuk, a segítő ellenünk fordul, akadállyá, kerékkötővé lesz. A vállalati anyaggazdálkodás — helyesen — az elmúlt hó napokban a korábbinál job. bán előtérbe került. A2 immobil készletek feltárása és értékesítése — az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium közös rendelete alapján — anyagilag is kifizetődővé lett az üzemek számára. Ugyanakkor azt is igazolta, hogy a legtöbb helyen követeit anyagnyilvántartási rendszer rossz, a műhelyek, üzemrészek, raktárak és a központi igazgatás között nincs meg az össz- hang, öt-hat helyen is nyilvántartják — ugyanazt... Ugyanazt adminisztrálja az anyagkönyvelés, a raktár, az anyaggazdálkodás, a gyártás-előkészítés. Alapos helyi felmérés pedig lehetővé tenné a párhuzamos, üzemen belüli nyilvántartás felszámolását. Az anyagnyilvántartáshoz hasonlóan párhuzamos — és ezért bonyolult — üzemeink jórészében a normakalkulációs munka. Foglalkozik vele a munkaügyi-, a terv-, a termelési osztály, és az utó- kalkulációs csoport. A z említettek kiragadott példák csupán: az ügyvitel és adatszolgálta lás üzemeinkben jócskán kínál hasonlókat. A gyárkapun belül alig van olyan adminisztrációs tevékenység, ahol ne lenne mód az egyszerűsítésre, a felesleges munka megszüntetésére. Igaz, több olyan probléma van, amelyek megoldása nem az üzemek, hanem a felsőbb iparirányító szervek feladata. E területen is igen sok még a tennivaló, indokolatlan a változások és változtatások lassúsága. Egyik üzemünkben a gyárigazgató titkára — pusztán magánszorgalomból — jegyezte az országos vállalati központból érkező utasításokat, rendelkezéseket: egyetlen hét alatt harminc- egv ilyen érkezett a különböző főosztályoktól, a vezérigazgatóságtól stb. Azon túl, hogy az utasítások egv része ellentmondó, azok végrehajtása is képtelenség, s ellenőrizhetetlen. Jogos tehát a vélemény, hogy az eddiginél jóval bátrabban és határozottabban kell végrehajtani a párthatározat e részét az irányító szerveknél. Ám ez nem menti fel az üzemeket attól, hogy a maguk portáján keressék az egyszerűsítés módját, alaposan felmérjék, mi az, amit megtehetnek. M. O. Amiről jó tájékozódni Az elmúlt évek politikai eseményei ismételten igazolják, a marxizmus tanításának helyességét; az imperializmus agresszív természete nem változott. Az Egyesült Államok, de más imperialista államok vezetői is állandóan és következetesen a háború tűzfészkének felélesztésén buzgólkodnak. Ennek érdekében a legnyíltabb agressziótól sem riadnak vissza. Ezt bizonyítja jelenleg a távolkeleti haditevékenységük, a vietnami nép belügyeibe való nyílt beavatkozásuk. Ez szükségessé tette, hogy valamennyien nagyobb figyelmet fordítsunk a polgári védelem megszervezésére, felkészítésére. Tudott dolog, hogy egyes tömegpusztító eszközök alkalmazása nemcsak a harcmezőn lévő csapatokat, hanem a hátországot is veszélyeztetik. A polgári védelemre való (elkészítés magába foglalja: i— az erkölcsi-politikai felkészítést; — a tömegpusztító fegyverek elleni védelmet. Az erkölcsi-politikád felkészítést szolgálja az MSZMP területi szervei, a különböző szintű társadalmi és államigazgatási szervek honvédelmi, propaganda munkája. Jelenleg a tömegpusztító fegyverek elleni védelemre való felkészítéssel, ennek keretében a lakosság tájékoztató jellegű oktatásával foglalkozunk; A polgári védelemre való felkészítést szolgálja és annak gyakorlati végrehajtására mozgósít az MSZMP KB Titkárság 1964. július 30-i határozata, mely megszabja: ' 1964-től. 1970-ig évenkénti ütemezéssel az ország felnőtt lakosságát 15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatásban kell részesíteni. A feladat méretét és nagyságát érzékelteti: Szolnok megyében ezen oktatási évben 1050 csoportban köze] 43 000 embert kell oktatásban részesítenünk. Az oktatás keretében el kell érni, hogy a lakosság megismerje: az atomvegyi és biológiai támadó fegyverek hatása elleni alapvető védekezési lehetőségeket, ugyanakkor tájékoztatást kapjon az említett tömeg- pusztító fegyverek alkalmazása esetén tanúsítandó magatartásról. rendszabályokról; Megyénk területén a megkezdett tájékoztató oktatás első évre tervezett szakasza befejeződött. Az a tapasztalat, hogy az oktatás eredményes és hasznos volt. Az a követelmény, hogy a lakosság ismerje meg a tömegpusztító fegyverek hatása elleni védekezés lehetőségeit és módszereit, találkozott az oktatásban résztvevők igényével, érdek, lődésével. Emellett több he. lyen az oktatást célszerűen használták fel a terület aktuális, politikai és gazdasági kérdéseinek megtárgyalására, az adott területen folyó honvédelmi propaganda munka erősítésére. Az oktatás során nagyrészt tisztázódtak azok a nézetek, melyek korábban a védelem lehetőségét kétségbe vonták. Az oktatásban résztvevők megértették, hogy az adott nemzetközi helyzetben természetes védekezés problémáival való foglalkozás, hogy az ország védelmének szilárdságához hozzátartozik a lakosság felkészítése is. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a lakosság tájékoztató oktatására vonatkozó párthatározat végrehajtásához valamennyi területi pártbizottság, pártszervezet és államigazgatási szerv komoly segítséget nyújtott. A Hazafias Népfront, a KISZ, a vöröskereszt és a nőtanács eredményesen segítette a honvédelmi nevelőmunkát, a tájékoztató jellegű oktatás szervezését és végrehajtását. Az oktatási év előkészítése és feladatainak megvalósítása során az MHS és a Polgári Védelem különböző szintű szervei között jó, gyümölcsöző kapcsolat és együttműködés alakult ki. Az MHS alapszervezetei az elmúlt évhez viszonyítva hozzáértőbben, és nagyobb számban kapcsolódtak be a feladat végrehajtásába. Segítette e munkát az MHS egyre erősebbé váló területi tapasztalata, mely nem utolsó sorban annak tudható be, hogy alapszer- vezeteine'k tagságában többségében katonaviselt, tiszt, tiszthelyettes és tartalékos honvéd van. E kedvező körülmények párosultak azzal, hogy egyre több azoknak az MHS tagoknak a száma, akik nemcsak megszerették, hanem megfelelő szakmai felkészültséget is szereztek a polgári védelmi tájékoztató oktatásban való munkához. Különösen jó szervező munkát végeztek: Szolnok, Jászberény, Túrke- ve, Mezőtúr városokban, Törökszentmiklós és az azóta megszűnt Kunhegyes járás területén. Az elért eredmények már most, a tájékoztató oktatás második évének kezdetén arra köteleznek bennünket, hogy azok fel- használásával az MHS és a Polgári Védelem helyi szervei együttműködésével az e munkában résztvevők alapos felkészítésével hajtsuk végre a most kezdődő szervezési feladatokat. A felvilágosító munka hatékonyabbá tételével — melyben nagy segítséget nyújtanak a már oktatásban részesültek — az előadások színvonalának emelésével a lakosság aktív részvételével biztosíthatjuk a határozatban foglaltak végrehajtását. Horváth Ferenc őrnagy, az MHS megyei Elnökség Polgári Védelem társadalmi osztályvezetője Ahol, negyvenezer hektó borra szán Összefüggő ssülő 843 holdon — Mi lesz a járulékos beruházások sorsa ? Megváltozott a jászberényi határ külső képe. A Jászsági Állami Gazdaság II. kerületében (Üj erdő) a gyengén termő futóhomokon most sok száz holdas összefüggő szőlőtáblákban gyönyörködhet a látogató. — A táblák jól ápoltak, gondozottak, a sorközek szinte teljesen gyommentesek. HAGYOMÁNYAI vannak itt a szőlőtermelésnek. Az egyéni világban mégis háttérbe szorult a szőlő. A futóhomokon megelégedtek a 3—4 mázsás rozsterméssel, a takarmánynak és zöldtrágyának vetett som- kóróval. A holdankénti hozam értéke nem haladta mg a 800—1000 forintot. Az 5—6 aranykoronás földeken az intenzívebben gazdálkodó állami gazdaság sem tudott 1500—2000 forint bruttó termelési értéknél többet produkálni; Kungyalun jól halad a búza vetés, Csépán még hozzá sem kezdtek A kunszentmártoni járásban öt termelőszövetkezel befejezte az őszi árpa vetését. Négy közös gazdaságban: a kungyalui Zöldmező, a cibakházi Vörös Csillag, a tiszasasi Rákóczi és a mesterszállási Üttö- rő kollektív üzemekben jól halad a kenyérgabona vetése. Ellenben a csépai Petőfi és a tiszainokai Szabadság Tsz hozzá sem kezdett még a búza vetéséhez. Mindez a járási operatív bizottság csütörtöki ülésén hangzott el. Az is, hogy elégedettek a szelevényi Szikra, a kunszentmártoni Zalka Máté termelőszövetkezet cukorrépa betakarítási ütemével. A cibakházi Vörös Csillag Tsz-t pedig azért dicsérték, mert csoportosan üzemelteti gépeit. A járási operatív bizottság megállapította még többek között azt is, hogy nem tartja megfelelőnek ahogyan az emberekről gondoskodnak náluk. A szőlő a futóhomokon is díszük, a jól kezelt, beállt táblákon a 30 mázsás átlag is elérhető. A bruttó termelési érték 15 000—18 000 forintra növelhető. A KÜLÖNBSÉG tehát óriási. Szinte önként kínálkozott: telepítsünk szőlőt a futóhomokon. Igen, de ez a beruházástól, sok millió forint befektetésétől függ. Az állami gazdaság 1954- ben kezdte meg a szőlő telepítését Üj erdőn. A telepítési okmány szerint — 1967-ig — a szőlő területét 1400 holdra növelik. A GAZDASÁG száz hold- nyi használható szőlőt „örökölt”. A kivénült, szétszórt kisparcellákat ki kellett szántani. Jelenleg 843 hold szőlővel és 178 hold gyümölcsössel rendelkeznek. Ebből 316 hold a termő szőlő. EZ ÉV TAVASZÁN 100 hold szőlőt telepítettek el. A hitelfedezet hiánya miatt a program félbeszakadt. — Pedig 70 holdon egy gyér akácerdőt kiirtottak, megtörtént a tereprendezés és forgatás. Rendelkezésre áll a szaporítóanyag is. Igen nagy hiba lenne, ha a nagy költséggel előkészített tábla parlagon maradna. A VI-os földvédelmi törvény rendelkezéseinek figyelembevételével — tehát nem a szántó rovására — 1000 holdig lehetne növelni a szőlő területét Üj erdőn. AZ ÁLLAMI gazdaságban 125 holdon csemege- szőlőt telepítettek. A többi borszőlő. A csemege fajták közül a kilenc holdnyi sárfehér az idén 70 mázsás átlagot ígér. A 40—50 de- kás fürtök szüretelését rövidesen megkezdik és exportálják. A borszőlőkről 23 mázsás átlagot várnak. (Tavaly 28 mázsás átlagot szüreteltek.) ÜJ ERDŐN 1962-ig több mint 300 holdon 140x90 centiméteres sor, illetve tőtávolságra telepítették a szőlőt. Azóta 240x60, újabban 300x50 centire telepítenek. Az utóbbiakat lehet csak valóban nagyüzeminek nevezni, mert a gépi művelést — fedés, előnyi- tás, metszés, permetezés — itt alkalmazhatnak. A SŰRŰBB sortávolságú táblákban háti géppel permeteznek, s ez 100—120 ember munkáját igényli. A csapadékosabb években — mint az idén — súlyos munkaerő gondot, okoz a gazdaságnak. Dicséretükre válik, hogy a gyakori permetezéssel a peronoszpóra ellen sikerrel védekeztek, a kár csak minimális. A TERMŐRE forduló újabb táblák művelését azonban csak géppel tudják elvégezni. Ehhez az szükséges, hogy minden ötödik-hatodik sort kivágják. így a felül vezetett csövekkel gépi úton is permetezhetnek. (Ha előrelátóbbak, gépi művelésre alkalmas módon, ritkább sorokat telepítenek.) A TELEPÍTÉS óriási beruházással jár. A termőre fordulásig mintegy 50 millió forintot kell befektetni az Üj erdei szőlőkbe. De sokszorosan visszdtérül a beruházás költsége. A PROGRAM szerint a járulékos beruházásokra 40 millió forintot irányoztak elő. Ezt az összeget azonban 25 miliő forintra faragták le az illetékesek. De ez is veszélyben van. Pontosabban a termőre forduló táblák termése. A KERÜLET vezetőit már most aggasztja: hova teszik, s hogyan dolgozzák fel a rengeteg szőlőt. Jövőre még győzik, de azután? A pincéjükben 5000 hektoliter bort tudnak elhelyezni. 1967-től a termés évről évre fokozódik. — 1969-ben 28 000, jó termés esetén 40 000 hektoliter borral kell számolniuk. Szükségük van 50 vagonos gyümölcstárolóra, a présház bővítésére, tároló edényekre és feldolgozó gépekre. NEM KÍVÁNSÁG-LISTA ez, hanem jogos igény. Jól tudjuk, hogy nem dúská- lódhatunk a beruházási eszközökkel. De azt sem engedhetjük, hogy milliós értékek veszendőbe menjenek. Máthé László KISZ-élet a gyakorlatban Hogyan készülnek a tagfelvételre a kunmadarasi gimnáziumban ? — Most kezdtük csak a második tanévet, még nem sokat mondhatunk a KISZ szervezetről. Terveink vannak... mondja Lászlófi Gyula, a kunmadaras! gimnázium igazgatóhelyettese. — Itt vannak a tervek... — mondja Bácskái Miklós. KISZ tanácsadó tanár és elénk tesz vagy nyolc sűrűn gépelt oldalt. Közben zajlik körülöttünk az iskola pezsgő élete. Tanárok indulnak el a nevelő- szobából fizikaórák rakétagondjaival és két mennyiség összegének és különbségének megtanítandó egyenletével. Fiúk és lányok rajzanak ki az osztályokból kék iskolaköpenyben, mintha mindnyájan testvérek lennének. Vajon ez a külső hasonlóság egy jó tanulóközösség és baráti együttműködés tükrözője-e? Mit tudnak megvalósítani, a gyakorlatba átvinni a tervekből az iskola tanulói? A másodikosok egy hónap múlva tagfelvételt tartanak. Jelöltek az új elsősök. — Mivel készültök a tagfelvételre? — kérdezzük Jenei Erzsébet elsőosztályost. — Segítjük egymást a tanulásban, rendszeresen foglalkozunk a gyengébb tanulókkal. — És te már másodikos vagy Márton Marika, miben látod az előkészítő munka és általában a KISZ- mozgalom gyakorlati jelentőségét a gimnáziumban? — Legfőbb feladatunk a tanulás. De nemcsak a tanulásban segítjük egymást, hanem a szabadidő beosztásában is. Közös szórakozást is szervezünk, tavaly legnagyobb vállalkozásunk a balatonfüredi kirándulás volt, idén kerékpártúrát tervezünk. — Tavaly tanulmányi versenyt rendeztünk a két osztály között, ez idén is meg lesz. Az elsősök, minthogy most csak egy első osztály van, két csoportra osztva egymással fognak versenyezni — mandja Bartók Margit. — Tavaly egy- egy tanulmányi felelős rendszeresen jegyezte a tanulmányi előmeneteleket s tanuló párokat alakítottunk egy jó és egy gyengébb tanulóból. Ezt akarjuk az idén is. — Tavaly sakk, ping-pong, atlétika házi versenyeket rendeztünk — mondja Farkas Ferenc, sportfelelős. — Ebben a tanévben atlétika, kézilabda edzéseket és versenyeket tartunk. Télen is folytattuk az asztalitenisz és sakk versenyeket és a tornateremben kosárlabdázunk. — Megszervezzük az eme- leti és földszinti folyosófelelősöket, hogy tanári felügyelet nélkül, magunk is megtartsuk a fegyelmet — mondja Eszienyi Olga másodikos. — És ha a rendetlenkedő visszafelesel a folyosófelelősnek? — Akkor az megmagyarázza, hogy a rendetlen viselkedéssel zavarja a többieket, Horváth Erzsébetet kérjük még meg, mi az a komoly dolog, amit el akar mondani. — Tavaly probléma volt, hogy egyesek nem jártak el a gyűlésekre. Mások meg a tanításból is hiányoztak. Kiderült, hogy sokat segítettek otthon, vagy szüleik túlzott féltéssel nem engedték őket iskolába, noha nem volt igazolható betegségük. Ezeknek a társainknak — ha például édesanyjuk beteg volt — igyekeztünk segíteni otthon is és baráti szóval megmagyaráztuk, hogy milyen helytelen, ha indokolatlanul mulasztana1CLV T
