Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-24 / 225. szám
a Szc|"°i< — ívr 3 NEMCSAK A DICSÉRET SZÁMÍT... Egy esztendeje — az 1964-es őszi szántás-vetés dandárjában — megkértem tíz tapasztalt traktorost: mondják el véleményüket a két műszakról, az éjszakai szántásról? Kíváncsi voltam, hogy az állami gazdaságokban, a gépállomásokon, és a termelő- szövetkezetekben, mi a kerékkötője a második műszak megszervezésének. A választ, egy mondatba sűrítve, így fogalmazta meg egyikük: „Nem fizetik meg, legfeljebb dicsérettel jutalmazzák az éjszakai műszakot, márpedig nekünk nemcsak a dicséret számít, hanem a forint is!” Igaza volt a traktorosnak. Szinte bírhatatlanul nehéz a traktor nyergében tölteni az éjszakát olyan időszakban, amikor az eső. a sár és a hideg a vaksötéttel szövetkezve, együttesen üzen hadat az embernek. Mindezt nemcsak a traktorosok tudják, hanem tudja mindenki, akinek csak egyszer is akadt dolga az éjszakai sötétbe burkolt sáros dűlőkön. A traktorosok második műszakját és ezen keresztül az őszi szántás-vetés időbeni elvégzését nagymértékben segíti az a rendelkezés, amelyet néhány nappal ezelőtt a Földművelésügyi Minisztérium adott ki. Eszerint a gépállomások és az állami gazdaságok két műszakban dolgozó traktorosai az éjjeli munkáért jutalmat kapnak. Mennyi ez a jutalom? Minden éjszakai műszakban teljesített műszaknor- ma után 40 forint, ami azt jelenti, hogy az éjszakai keresethez, jutalomként, 50 százalékos kiegészítést kapnak a traktorosok. Jókor jött és ösztönzést ígér ez az intézkedés az állami mezőgazdasági üzemek erőgépeinek jobb kihasználásában. Ami azt illeti, erre ugyancsak nagy szükség van, hiszen országszerte elmaradás tapasztalható az őszi munkában, különösen a talaj előkészítésben. Az elmaradás oka közismert. Sok volt az eső, hosz- szúra nyúlt a nyári érésű növények betakarítása, s mindezeken túlmenően az árvíz, a talajvíz elleni védekezés is jelentős erőt kötött le. Az idő sürget, itt az ősziárpa és a rozs vetésének ideje, s a búza vetésének is küszöbére érkeztünk. Szükség van minden erőgép teljes kihasználására: a két műszakra, ami az állami mezőgazdasági üzemekben már mindinkább megvalósul. Csakhogy az ország traktorállományának jelentős része a termelőszövetkezetek birtokában van. s megbízható, de nem hivatalos becslés szerint a közös gazdaságok traktorai közül lényegesen kevesebb dolgozott eddig is két műszakban, mint az állami mezőgazdasági üzemekben. Nem vitás, hogy a tsz-ek- ben is azt kell tenni, amire a Földművelésügyi Minisztérium gépesítési és gépállomási főigazgatósága az állami üzemeknél lene- tőséget adott. Különjuta- lommal segíteni a két műszakot, az eddiginél jobban megfizetni az éjszakai munkát! Az ötven százalékos külön jutalom, amit a rendelkezés az állami mezőgazdasági üzemekben dolgozó traktorosoknak biztosít, nagy lendítőerő! Használják ki ezt az erőt a termelőszövetkezetek is okosan, célszerűen. Ugyj ahogy a rendkívüli helyzet megköveteli. Senki ne féljen attól, hogy a két műszak megszervezésével összefüggő többletkiadás nem térül vissza. Visszatérül, hiszen az idejében végzett, gondos munka több termést eredményez. Főként akkor, ha nemcsak több forintot, hanem az eddiginél körültekintőbb gondoskodást is biztosítanak a tsz-ek a gépek nyergében ülő, éjjel-nappal szántóvető traktorosoknak. — Az esőköpeny, a forró tea, a pihenőszállás, a tisztálkodási lehetőség, mind olyan tényező, amelynek fontos szerepe van a traktorosok munkakedvében, tehát teljesítményében is! A termelőszövetkezeti vezetők ne zárkózzanak el a traktorosokat megillető pénzjutalom megadásától, a célprémiumoktól és a különböző jogos kívánságok teljesítésétől. Ezek biztosítása nélkül nem lehet eredményesen átállni a két műszakra. Igaz, hogy nemcsak s vezetőkön, hanem az eddig nyújtott műszakban dolgozó traktorosok magatartásán, segítőszándékán is múlik a termelőszövetkezeti traktorok két műszakjának megteremtése. — Segítsék a traktorosok is ezt a jövő évi kenyerünk biztosítása érdekében indított mozgalmat. Az új váltótársak — akár a műhely dolgozói közül, vagy máshonnan kerülnek a gépek nyergébe — tapasztalatlanabbak és bizonytalanabbak is az éjszakai murikában. Szükségük van a jó tanácsra, a segítségre, de arra is, hogy új beosztásukban ne a legmostohább körülmények közé szorítsák őket. Szeptember második felében járunk. Rohamosan rövidülnek a nappalok, hidegebbek az éjszakák. — Akik az őszi szántás-vetés sikere érdekében vállalják a két műszakot, az éjsza- . kai munkát, megérdemlik, hogy minden tekintetben gondoskodjanak róluk. Hiszen nemcsak a dicséret számít, hanem — a forint is' D. J. Viíán proioiárja*. egyesíthetek! SZOLNOK MESYEI A MEGYEI PARTBIZ0TT5A£ ES A MEGYEI TANAC5 LAPJAI XVI. évfolyam, 225. szám. Ära: 50 fillér 1965. szeptember 24„ péntek. Szorgos munka a szövetkezeti földeken Állják a versenyt A fegyverneki Aranykalász Tsz-ből kaptuk a hírt, hogy a pártalapszervezet és a szövetkezeti tagság úgy határozott: csatlakoznak a megyei mezőgazdasági nagyaktíván elfogadott betakar SÍtécst, vetési versenybe«. Vállalják, hőgy^a verseny szempontjait és a határidőket betartják. Hasonlóan határoztak a nagyiváni Űj Ütőn Tsz gazdái is. Közölték szerkesztőségünkkel. hogy csatlakoznak a megyei versenyhez. Egyetértenek annak pontjaival. a határidőkkel s ennek megfelelően v^zik munkájukat. Vetik a búzát Tissakürtön Szorgos a munka a tisza- kürti Hunyadi Tsz-ben is. A szilva szedését zömmel már letudták Eddig 770 mázsa szilvát adtak át exportra, 500 mázsát pedig belföldi fogyasztásra, fe.- használásra szállítottak. A 715 hold szőlő is érleli termését. Hétfőn megkezdik a korai fajták szüretelését. A szántóföldeken is munkálkodnak az emberek, gé pék. Tíz-tizenkét traktor szánt, készíti a magágyat, két vetőgéppel vetnek. A 240 hold őszi árpa és 50 hold rozs elvetése után búzával töltötték meg a mas- ládákat. S már 60 holdon földibe tették a kenyérgabona vetőmagját is. Vannak. akiket a silózás köt le, a 35 hold silókukoricát és 55 hold másodvetésű növényeket silózzák. Most egy kicsit szünetel a répaszedés A tiszavárkonyi Petőfi Tsz gazdái 150 hold cukorrépájukból 80 hold termését szedték fel eddig, s el is szállították a holdanként 193 mázsás átlagtermést adó répát. Most szünetel ez e munka, majd a gyári ütemezés szerint kezdik meg ismét a répa betakarításá*. Szedik a másodretesu zöldbabot A kőtelki Ady Tsz-ben 312 holdon termést hozott a másodvetésű bab. Szerdán fogtak a szedéséhez, s már szállítják a konzervgyárnak. Többszázan dolgoznak a kertészetben, mert a zöldbab, a paprika és pa. radicsom szedése sok munkaerőt -igényel. A közös gazdaságban ió' halad a szántás, vetés is. őszi vetéstervük 1750 hold s ebből 320 hold őszi árpa és 95 hold takarmánykeverék vetését letudták^ A ye- tőszántást 1350 holdon végezték el, 600 holdon pedig már kész a búza magágya s ennek vetéséhez három géppel fognak. Nyújtott műszak a vetésnél A tiszatenyői November 7 Tsz-ben a DT-k, SZ—100- asok, valamint hat MTZ- traktor két műszakban szánt, készíti a talajt a kalászosoknak. A vetőgépet az őszi árpa vetésénél nyújtott műszakban üzemeltették. Most is ezt a módszert alkalmazzák, hogy a 740 hold kenyérgabona vetőmagja idejében földbe kerüljön. Jászberényben elvetették az őszi árpát A jászberényi termelőszövetkezetek kedden befejezték az őszi árpa vetését. A közös gazdaságokban öszszesen 1800 holdon került földbe az árpa vetőmagja. A szövetkezeti gazdák hozzáfogtak a kenyérgabona vetéséhez. Premizálják a vetésben résztvevőket A tomajmonostori Petőfi Tsz-ben jó ütemben halad az őszi munka. A szövetkezeti gazdák és az őket segítő családtagok az 50—60 mázsás termést adó burgonyát szedik, délutánonként fogatokkal, gépekkel szállítják a MÉK pusztataskonyi telepére. A gyors és jó minőségű munkára prémiummal is serkentenek. Minden hold vetéséért 2 forint jutalmat fizetnek, amely a traktoros és a faros között oszlik meg. Vasárnap 150 százalékos munkaegységet írnak jóvá a vetőgéppel dolgozóknak, ha tehát napi munkájukért 2 munkaegység járna, eggyel még megtoldják azt a tsz vezetői. A Szolnok megyei Nyomdavállalat karcagi telepén meghívókat, nyomtatványokat, plakátokat készítenek. Képünkön Győri Tánosné, Wöhrner gvorssajtó gépen nyomtatványokat készít Egy „újszülött"múzeum Uj módszerek határaink védelmére Talán paradoxonnak hat egy múzeumot, amely a dicsőséges vagy tanulságos múlt, letűnt korok emlékeinek őrzője, csecsemő jelzővel illetni. A törökszentmiklósi múzeum korára nézve mégis újszülöttnek számít, helyesebben szólva még meg sem született egészen, bár létrejöttével régi vágy válhat valóra. Vezetője Butyka Béla nyugdíjas tanár szinte minden percét a régi könyvtár- helyiségben tölti, amely most az új múzeumnak ad otthont. De hisz" van ott munka még bőven, Béla bácsi tervez, számol, és már azon töpreng, vajon jut-e majd hely mindennek. hiszen feltámadt a miklósiak adakozó kedve, régi bútorok, használati tárgyak, könyvek lassanként bevándorolnak az immár közkinccsé vált gyűjteménybe. Amikor ott jártunk, már alkonyodott, a múzeum ablakaiból. a nagy kirakatszemekből fény áradt az utcára, Butyka Béla és R• Tóth Gyula villanyfénynél dolgozott tovább. Az idő sürget, hiszen október 24-én már kiállítással akarnak nyitni, és menynyi még addig a teendő: a vitrinek üvegezése, festése és elhelyezése, a középső teremben tornyosuló ládákban elhelyezett anyag kiválogatása és nem utolsósorban magának a kiállításnak megrendezése. Ez utóbbi munkát a Damjanich Múzeum muzeológusai végzik, de sok múlik a helyi építőipari ktsz üvegező és f^stS részlegén is. Még csupa -ga'om; vállalják-e a munkát és vajon elkészülnek-e időre. Egyszóval a születés még egy múzeum esetében sem könnyű dolog, *“» Az elmúlt napokban a nyugati sajtóban sok találgatás látott napvilágot a magyar határvédelmi berendezésekről A Magyar Távirati Iroda munkatársa ezzel kapcsolatban kérdést intézett Szilágyi Béla külügyminiszterhelyetteshez, aki a következő felvilágosítást adta: — A Magyar Népköztársaságot az imperialistáknak a népköztársaság-ellenes, hidegháborús politikája, sorozatos beavatkozási kísérletei késztették arra. hogy olyan műszaki berendezéseikkel — beleértve az aknazárat is — védje az ország határát, amelyek elriasztják azokat, axiit a nyitott kapukat megkerülve ellenséges szándékkal akarták átlépni a magyar határt. Az imperialisták magából a műszaki zárból is hidegháborús kérdést csináltak, jóllehet sokszor megmondtuk, hogy ez a védelmi berendezés kizárólag magyar bel- ügy. Illetékes hatóságaink közölték, hogy határaink védelmére új technikát alkalmaznak. Az új technika is megfelelő ellenőrzést biztosít Komócsin Zoltán elvtárs látogatása Szolnokon Komócsin Zoltán elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szeptember 23-án Szolnokra látogatott. A megyei pártbizottság és a megyei tanács, valamint a városi pártbizottság és a városi tanács vezetőinek tájékoztatója után Komócsin elvtárs megtekintette a vasúti rekonstrukció munkálatait, beszélgetést folytatott a MÁV- állomás párt és gazdasági vezetőivel, a rekonstrukció gazdasági munkáinak irányítóival, az építkezésen dolgozó szocialista brigádok vezetőivel. Komócsin elvtárs elismeréssel nyilatkozott a látottakról, különösképpen a rekonstrukción dolgozók munkájáról. A látogatás után Komócsin elvtárs a megyei és városi pártaktivisták előtt tájékoztatót tartott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Új politikai oktatási formák az iskolákban Az „Ifjúság a szocializmusért”-prób^n belül szervezett politikai oktatás az elmúlt években nem érte el a célját. Nem volt eléggé tervszerű, nem volt összhangban az iskolai oktatás ismeretanyagával, különösen a felsőbb évfolyamok hallgatóinak igényeit nem elégítette ki. A középiskolai és szakmunkás- tanuló intézetek diákjai sokszor csak a felszíni jelenségeket ismerték meg a társadalmi valóságból. Napjaink előforduló hibái gyakrabban és felnagyítva szerepelték napirenden, mint sok-sok fáradsággal elért eredményeink. A helyes arányok kialakítására a KISZ új rendszerű oktatás bevezetését határozta el. Az eddigi megszökött tematika mellett helyet kap a hazánkban és a világon végbement forradalmi változások megismertetése, a jövő, a szocializmus építésében a fiatalok, a tanuló ifjúságra háruló feladatok megjelölése. Az említett céloknak megfelelően a felsőbb évfolyamokon tanulók részére „Politikai vitakör”, valamint „Fórum” című oktatási formát szerveznek. Ezeken a fiatalok érdeklődési körüknek megfelelő általános tá jékoztatást kapnak. Az első és második évfolyamokban pedig a „Filmszeminárium’’ és az „Ifjúsági akadémia” című előadásokon ismerkedhetnek meg az őket érdeklő bélés külpolitikai, valamint gazdaságpolitikai kérdésekkel. TÖBB LESZ A TÉGLA Az Építésügyi Minisztérium és a tanácsok téglagyárainak a második ötéves terv előírta, hogy 1965-ben 5.6 százalékkal, vagyis csaknem százmillió téglával többet termeljenek, mint 1960- ban. A múlt évtől ismét hiánycikk lett a tégla, ezért a tanácsi és az ÉM gyárakat egyesitő Tégla- és Cserépipari Tröszt rendkívüli intézkedésekkel meghosz- sz.abbította a téglapréselési idényt, sok gyárban megszervezte a több műszakos termelést és gépesítette a nagy agyagbányákat. Így az előzetes számítások szerint most már bizonyosra vehető, hogy az iparág túlteljesíti a termelés növelésének ötéves előirányzatát, mert az idén 5.6 helyett 8.2 százalékkal, azaz 136 millió téglával gyárt többet az 1960. évinél. A tetőcserépből azonban nem teljesítik a második ötéves terv előírásait. Az iparág most már megkezdte a harmadik ötéves terv előkészítését. A korábbinál nagyobb ütemben akarják növelni a tégla
