Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-23 / 224. szám
1965. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A „kincskereső" brigád Több mint egymilliót találtok az Irattárban Egy „zártkörű" városrész (Tudósítónktól) Sokan csodálkoztak, amikor tavaly decemberben szocialista címért küzdő brigád alakult a martfűi Tisza Cipőgyár irodaházában, a cipőgyári önelszámolási csoportban. Brigád az irodában? Mit vállalnak, s mit eredményezhet a kollektíva tevékenysége? Kezdetben ők sem tudták pontosan, mi az a plusz, ami igazolja, hogy helyük van a brigádok között. Műhely patronáiást vállaltak, termelő brigádok segítését, tanulást, közös kii-ándulást és társadalmi munkát. A brigádnapló szerint, már márciusban érezték, hogy nem ez az igazi: „Sok vita után megállapítottuk, hogy vállalásaink egy része a brigád hatáskörén kívül esik, ezért nem tudunk olyan eredményeket elérni, amelyekkel elégedettek lehetnénk.’' Június végén azután döntöttek: Simonné, a brigád vezetője ismertette a tagokkal az üzemgazdasági főosztály vezetőjének javaslatát. mely szerint az 1965 január elseje óta a TANNIMPEX-nek kiállított számlákat felül kellene vizsgálni, hogy azokon a felárakat minden esetben pontosan feltüntették-e a számlázok? Ha a brigád tagjai elvállalják a számlák ellenőrzését, az egész vállalat szempontjából nagyon fontos munkát végeznek — így mondta a főosztályvezető. Amikor a külkereskedelmi megrendelő a szabványtól eltérő módosítást kér — szebb, drágább csomagolást, költségesebb díszítést —, a cipőgyár felár felszámításával rendezi plusz kiadásait. Az export lábbelik számláinak elkészítésére azonban rövid idő áll rendelkezésre, ezért úgy egyezett meg a gyár és a külkereskedelem, hogy a felárak iránti igény utólag is benyújtható a megrendelőnek. A brigád hozzákezdett a munkához, s még az előző év utolsó hónapjában kelt számlákat is felülvizsgálták. Rengeteg számlát néztek át, s ezres tételekben gyűjtötték össze a különbözeteket; Decembertől 33 796 forint, 1865. I. negyedévéről 634 683, a II. negyedévről pedig 467 457, összesen 1 135 936 forint a vállalat pénzügyi osztálya által is igazolt, beinkasz- szálható összeg. — Legalább hatvan munkaóra eredmény ez — mondta Simon Edéné, a Radnótiról' elnevezett brigád vezetője. Kinek mikor volt ideje, bennmaradt, s csinálta munkaidő után. Kilencven modell számláit, gyártási lapjait kellett hozzá ellenőrizni, irattárból kikeresni, s számolni rengeteget. Munkájuk értékét, az eltöltött órák hasznát már sokan tudják Martfűn. Nem mondja már senki: vajon mit akarnak? Megtalálták a járható utat. s már is figyelemreméltó eredményt értek el. (S. J.) * A fenti sorok figyelmes olvasása után lehetetlen, hogy bárki is megdöbbenés nélkül tavább lapozzon. Am ha valakinek a figyelmét mégis elkerülte volna a sorok közül kilógó lóláb: Mindenek előtt el kell ismerni a cipőgyári önelszámolók áldozatkész társadalmi munkáját, amely- lyet több mint egymillió forintot hoztak vissza szinte a „sírból”, s hogy az összeget ma a cipőgyár a bevételi rovatba könyvelheti el. A brigádot ezért dicséret illeti. De egyáltalán nem lehet dicsérő jelzőket mondani azokra, akiknek hanyagsága miatt most az irattárból kell előbányászni a milliókat. Feltesszük a kérdést: ki a felelős, a hibás, hanyag számlázásért? S mi történik akkor, ha nem alakul brigád az irodaházban, s az emberek nem vállal iák azt, hogy több mint hatvan térítés- mentes túlórában mások szennyesét kimossák? De lehet még tovább is menni. A tavaly decemKísérlet a Tisza-parton Aszfalt gáthurkolat épül 100 méteren Az elmúlt éveikben több létesítmény épült a szolnoki Túsza-ligetben: úttörő- és KISZ-tábor, strand, Camping, sok vállalati üdülő, a vízügyi igazgatóság létesítményed stb. E fejlesztés során természetesein felmerül a part rendezésének kérdése is. Mostani állapotában a Tisza-part mind műszakilag, mind esztétikailag kívánnivalót hagy maga után. Természetesen a nagy összegű beruházásra több fokozatban kerülhet sor. Műszakilag két tényezővel kell számolni: a híddal és a beömlő Zagyva vizével. Az áradó víz támadja, rongálja a túloldali partot. Ez teszi szükségessé, hogy a folyamtelepi partszakasz megvédését mielőbb biztosítsák. Ezzel együtt meg kell valósítani a folyamszabályozást is. Tavaly elkészült s alacsony vízállásnál látni lehet a 100 méter hosszú, terméskövekből kirakott kis gátszerű építményt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki fejlesztéséből ez évben újabb ekkora szakasz épül. Az előbbi tetejére építik most majd a partburkolatot. A földet egyenesre vágták már, a lejtő 2,5 méteren emelkedik 1 métert. A parti burkolat országos kísérlet lesz. A 100 méteren 4x25 méteres, különböző vastagságú (10—25 centiméterig változó), kőlábazatra támaszkodó vízépítési aszfaltburkolatot építenék, mely a 300—600 centi— Helló! — kiáltott fel a lány felé. — Honnan vetted a halakat? A lány kimászott a vízből, és felé szökdécselt. — Pikkelyes fürdőruháján csillogtak a vízcseppek. — Csak addig hozattam őket, amíg fürdők. Szeretek halakkal fürödni — kacagta felé, és ölelésre tárta a karját. — Nem bírom a pikkelyeidet. Vesdd le a pikkelyeidet — utasította 6 tetetett szigorral. A lány kigombolta fürdőruháját. és hagyta, hogy ölelkezés közben lassan a földre csússzon. Joós teniszcipőjének talpa alatt édesen csikorogtak a paráber előtti számlákat mikor vizsgálják felül a Tisza Cipőgyárban és mikor kapnak dicséretet a hibák elkövetői, amiért hozzájárultak ahhoz, hogy egy szocialista címért küzdő brigád eredményeket tudjon felmutatni. Szerintünk a Radnóti brigád részére azért nemcsak ez az egyedüli járható út. Sőt egyáltalán nem ez. Ezt a vállalat vezetőinek is tudni kellene. (A szerk.) méteres vízállás magasságában helyezkedik el. A nagyjelentőségű kísérletet előkészítette egyrészt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szakmai világszint-beszámolója (vízépítési burkolatokról), másrészt pedig az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem vízépítési tanszéke által összeállított tanulmány (a fekete, vagyis aszfaltburkolatok alkalmazása a vízépítésben). A fenti intézményekkel egyetértésben készült él a kísérlet terve. Hazánkban ez lesz az első ilyen jellegű munka. nyi, színes kagylóhéjak... A vonat megállt, és 5 felébredt. Sebtében begombolkozott, rendbe hozta ruházatát és kisietett az utca forgatagába. A legközelebbi trafikban néhány érmét vásárolt, aztán sokáig sétált egy kettős telefonfülke mellett, amíg mindkettő meg nem üresedett. Magárazárta az ajtót, és tárcsázott. — A hallgatóból a hívás berregése hallatszott. Joós mély lélegzetet vett, és hogy nyugalmat erőszakoljon magára, beleböngészett a fülke falára firkált jegyzetekbe; Nem vette észre a fcö— Tavaly az ismeretterjesztő sorozatunkon hatvan körül volt az állandó létszám — mondották a megyei művelődési házban, amikor a Szolnok Kertváros kultúrájáról érdeklőd- tünkj — Vasárnap délután huszonötén, este tizennyolcán voltak a moziban, pedig jó film ment. — Ezt viszont Ágoston Gyulánétól, a nőtanács agilis kerületi titkárától hallottuk kedden egy beszélgetés során. Milyen hely is ez a Kertváros? Közel háromezer lakosú település, közepes községnek is beillik. Van egy iskolája, egy óvodája, egy előadóteremből, klub- helyiségből és könyvtárból álló művelődési otthona. Az emberek a legkülönbözőbb foglalkozásúak. Állami gazdasági dolgozóktól bankrevizorig, pedagógustól rendőrtiszthelyettesig minden fajta iskolai végzettségű foglalkozású és korú ember lakja a városrészt szép családi házakban, villákban, tágas kertekben. A kertes házak A kertek egyúttal életformát is jelentenek, előnyt is, hátrányt is. Hallatlanul pihentető egy ilyen kertben ülni, tanulni, álmodozni és dolgozni is. Különösen a szellemi munkában elfáradt emberek számára zelben álldogáló Pikó századost... Pikó a kirakatüveg tükrében látta, hogy Joós kilépett a fülkéből és elindult a November 7 tér felé. A katona ráérősen, anda- logva ballagott kirakaittól- kirakatig, de amint a Royal Szálló elé ért, váratlanul beugrott egy kitárt ajtajú Moszkvics hátsó ülésébe. A kocsi azonnal indult és hirtelen gyorsulva beleveszett a forgalomba. Pikó odaintette kocsiját és a Moszkvics után eredtek. Szerencséjére hamarosan felfedezték és a nyomába szegődtek. A kocsiban hárman ültek, ketten a hátsó ülésen. A vezető ügyesen kormányozva, nagy sebességgel száguldott a fővárosi forgalomban. Csakhamar kiértek a széles betonúton. Egy egyenes útszakaszon a Moszkvics hirtelen megállt. Pikó vezetője ösztönösen a fékre taposott. — Menjünk tovább! — ordított rá a százados, de az utasítás már elkésett. A Pobeda elvesztette sebességét, és száz-százötven .lépésnyire leállt az út közepén. A Moszkvics vezetője — nyilvánvalóan felismerve a helyzetet — azonnal indított és teljes sebességre kapcsolt. Pikó döntött. — Utánuk! — kiáltotta, és bekapcsolta a rádióadót. gyönyör a kertben dolgozni, permetezni, szüretelni. De ez az életforma bizonyos beszűkülést is jelent. Az itt dolgozó emberek fáradtak ahhoz, hogy esténként klubéletet éljenek, előadásokra járjanak, esetleg egy-egy színházi előadásra, hangversenyre nagyobb számban bemenjenek a városba. Kicsit „az én házam, az én váram” jelige jellemzi az itt lakók többségét. Sokan termelnek piacra is. Igen sok a munkaviszonyban nem álló asszony, a nyugdíjas. Ök a család — jövedelemkiegészítésén munkálkodnak. A hajnali 4 órai kelés, a piacozás arra készteti őket, hogy este nagyon korán lefeküdjenek, így ők sem igen vesznek részt a kulturális rendezvényeken. Egy tejeskannát cipelő öreg néni kis- unokájával ballagott és első pillanatban nem is értette, miért kérdezzük: jár-e estefelé valahová? — Nem igen. Fáj a lábam, meg nem érdekelnek engem a dolgok. Néha megnézem a televíziót, de az is fárasztja a szememet. — Otthon éldegélek, van elég munkám a ház körül, az unokát is én látom el. Nem kívánkozom sehova. így él egy-két szomszédom is. — Akiket ismerek. Néha beszélgetünk négyen-öten nálam a konyhában. Szó kerül a világ forgásáról. Aztán megy ki-ki a dolgára. Drága a muzsika Ezt a szúrópróbát igazolta Ágostonnéval való beszélgetésünk. O elmondta, hogy zömmel az asszonyok járnak mindenhova, elsősorban a fiatalabb ja. A klubban, vagy a nagyteremben kellene a fiataloknak táncöt rendezni, de hát nagyon kevesen vannak. Azoknak meg nem érdemes a drága zenekart kihozatni. A rendezvényeknek sincs valami nagy látogatottsága, minden harmadik házban tévé van és az emberek legtöbbje saját vagy szomszédja készülékén nézi a műsort, így aztán ebből sem lehet valamiféle szervezett programot kialakítani. Az országA távolság mintegy fél kilométernyi lehetett a két kocsi között. A nyomozótiszt helyzet- jelentést tett a rádiókészüléken. — Ragadjon rájuk! — hangzott az utasítás. — A nyüt lapok következnek! „H”-községnél várni fogjuk őket! — harsogta az URH rádió hangszórója gyakorlatlan fül számára érthetetlen fahangon. — Értettem, végrehajtom! .— nyugtázta a parancsot Pikó. Csőretöltötte pisztolyát. A vezetőre pillantott, és akaratlanul elmosolyodott. Azt akarta neki mondani, hogy „most mehet, ami belefér”, de a kilométeróra mutatója máris a 90-es szám körül ingott. A Moszkvics váratlanul lehúzott az úttest baloldalára, ajtaja kilendült és egy egyenruhás alak zuhant belőle az útra. Néhányat bukfencezett, majd elterült keresztben az úttest közepén; 30. Pikó felszisszent. Ujjaival belegereblyézett a hajába. — Felvesszük? — sandított rá a sofőr, de a sebességet nem csökkentette. A százados csak előre mutatott. Amint elszáguljárás ez évben elmaradt, mert csak önköltséges alapon lehetett volna megszervezni. Erre pedig nem áldoznak az asszonyok. Hasonló okokból ritkult meg a színházlátogatók száma, mert a régebbi magas kedvezményeket megszüntették. Ágostonná lelkes agitátora a kultúrának. Szeretne is minél többet bevonni a ráhallgató asszonyok és azok családtagjai közül. Az eredmény azonban nem mindenben biztató. Szét ment a régen jó belső életű és aktív színjátszócsoport is, mert a különböző műszakok miatt a fiatalok nem tudták összeegyeztetni a próbák idejét. Ez is érzékeny vesztesége a helyi kulturális életnek. Házasság után — Az olvasók többsége 18—20 év között van. Főleg diákok és azok a dolgozó fiatalok olvasnak, akik még nem alapítottak családot. A családosok többsége abbahagyja a könyvtárlátogatást. Aztán van jóné- hány nyugdíjas, idős háziasszony. Ez a törzsközönség. A téli időben többen olvasnak, ekkor kelendőek a gyümölcs-, zöldség-, virágtermesztési szakkönyvek is. Az új lakók legtöbbje röviddel letelepedése után eltalál hozzánk a könyvtárba. Hetven felnőtt és mintegy százötven diák tagunk vám. Ez utóbbiak főleg a kötelező olvasmányokat viszik —, ezt mondta el érdeklődésünkre Paró- czai Emőné, könyvtáros. Megközelítően háromezren laknak a Tisza várossal szembeni oldalán. Emberek, akik bezárkóznak a kertjükbe, akikhez ki kellene vinni a kultúrát, akiket egyenként kellene megkérdezni, mire van szükségük, s meggyőzni őket arról, a kultúra nem ingyen juttatás, hanem olyan „árucikk”, amelyért érdemes anyagi áldozatot is hozni, mert több lesz tőle az ember. A megyei művelődési háznak kellene- megszervezni a frontáttörést a Tisza híd másik oldalán. — ht — dottak Joós mellett, halkan megjegyezte: — Majd a hullaszállító... Ugyanis azért dobták ki...- egérutat akarnak nyerni — tette hozzá. Az út kanyarogni kezdett, és — noha jócskán csökkent a két kocsi közötti távolság — gyakran elvesztették szem elől a menekülőket. Balról sűrű aljnövényzetű erdő kezdődött. Az útmenti fák kerítésként olvadtak össze a száguldásban. Tekintetük egy pillanatra összevillant. A jelzőtáblán ez állt: „H” — 2 km”. Egy hirtelen kanyarodó után Pikó felkiáltott. — Álljon meg! A Moszkvics az út szélén állt, nyitott ajtókkal, járó motorral, 'elhagyottan. Kiugrottak a kocsiból. Az erdőből csörtetés hallatszott. — Utánuk megyek! Maga maradjon a kocsinál! Ügyeljen, nehogy meglépjenek — lihegte a százados, és a sűrűbe vetette magát. Szinte vigyázatlanul törtetett előre a zörejek irányába. Már- már úgy vélte, hogy egészein közel lehet az üldözöttekhez, amikor váratlanul éles géppisztolysorozat dörrent a kocsik felől. Lélekszakadva rohant vissza. (Folytatjuk) Az egerek kibírták a halálos sugárzást Szovjet tudósok földi körülmények között olyan sugárzási viszo- nyokat teremtettek, amelyekkel az űrhajósok Holdhoz vezető útjukon találkozhatnak. A kísérleteket fehér egereken végezték. E célból szakemberek egy speciális biológiai kamrát dolgoztak ki, amelynek szemlélő ablakain keresztül megfigyelhették az állatok viselkedését. A megfigyelést televízió segítségével végezték. Az egereket, a besugárzással egyidejűleg, fokozódó megterhelésnek vetették alá. Kiderült, hoqy kisdózisú (50—60 röntgen) előzetes besugárzás csökkenti az ezt követő nagyadagú besugárzás biológiai hatását. Szovjet tudósok véleménye szerint az ionizáló sugárzás biológiai hatása a terhelés következtében is csökken. Később napkitörést utánoztak, amelynek során az állatok maximális sugáradagot kaptak. Ezt néhány perccel megelőzően az egereknek sugárzás-védő preparátumot adtak. Ezután az „űrhajó” bekerült a veszélyes zónába és 24 órát „repült" halálos sugárzásnak alávetve. Az állatok nem pusztultak el. A preparátum enyhítette a sugárzás hatását. OROSZ MIHÁLY IMIHL ■MI XXXIII.
