Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-22 / 223. szám
1966. szeptember 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mennyi ruházati cikk jut egy lakosra ? Az agitáció formája a tartalomhoz igazodik Hazánkban az egy lakosra jutó textiltermelés 1960- ban 32,6 négyzetméter volt. Ebből a pamutszövet 23,9. a len-kender anyag 3,1, s gyapjúszövet 2,8, a selyem pedig ugyancsak 2,8 négyzetméter. Ez évben az egy lakosra jutó textiliák ossz. mennyisége már meghaladja a 41 négyzetmétert. Ennek egy része azonban exportra kerül, ugyanakkor, bár jóval kisebb mértékben, de némi import is van. Pamutszövetből 6,5. Len-kenderszövetből csaknem 1, gyapjúkelméből %, selyemből pedig mintegy fél négyzetméterrel több jut egy lakosra, mint öt éwei ezelőtt. Kötött áruból az Korabeli dokumentumok tanúsága szerint kerek száz esztendővel ezelőtt a főváros közvetlen környékén, a budai hegyekben, és valamivel távolabb, a Pilisben áthatolhatatlan tömegben, őserdő-szerűen tenyészett a vadszőlő. Mivel a kúszó in- dázatú növény akadályozta a fák fejlődését és kitermelését, a vadszőlőt az erdészek nagy munkával csaknem egészében kiirtották. Most pedig a botanikusok nem sokkal kisebb munkával keresik a vadszőlő maradványait és igyekeznek elszaporítani. A vadgyümölcsök felkutatása és megismerése most világszerte divattá vált. — Ennek a divatnak komoly tudományos alapja van: a vadgyümölcsök — sokezer éves természetes szelekciójuk során ellenállóvá lettek az időjárás szélsőségei- vel és sok olyan betegséggel szemben, amelyektől a kultúrgyü möl esőket csak nagyon költségesen, vagy egyáltalán nem lehet megvédeni. Ez a helyzet a vadszőlővel is, amelyet nem fertőz meg a bor gyümölcsének két legveszedelmeMegyénk termelőszövetkezetei a mezőgazdasági üza- mek. nagyobb számú hideg- levegős szárításhoz alkalmas 'ventillátorral rendelkeznek- Ezeket már "eddig is igen eredményesen használták, elsősorban lucernaszéna, rétiszéna szárításánál- Az így szárított szálastakarmány minősége általában igen jó- Az idei esős nyár arra késztet« te az üzemeket, hogy szemesterményt is szárítsanak hideglevegős módszerrel. — Mintegy 500 vagonra tehető az a gabonamennyiség, amit így szárítottak- Különösen jó eredményt hozott a mezőtúri Béke Tsz ez irányú kísérlete. A szerfás berendezésen mintegy 60 vagon terményt szárítottak meg a Béke Tsz gazdái- A kenderesi Vörös Csepel Termelőszövetkezet elkészítette — felhasználva a korábbi tapasztalatokat — a gabona és csöves kukorica szárítására legalkalmasabb szerfás berendezést- Ennek nagy előnye, hogy négy mé- téres szakaszokból áll, tehát könnyen össze- és szétszerelhető. A szükséges faanyag mintegy két és fél köbméter drugafa, az elkészítése hat munkanapot vesz igénybe. A berendezés szétszedhetősége és összerakhatósága következtében bárhol egy órahosz- szán belül üzembehelyezhető- Fedett szérűk alatt, megfelelő nagyságú állati férőhelyeken fészerekben felálekkori 77 deka helyett 1 kiló 4 deka a „fejadag”, míg bőrcipőből 2,1 pór helyett mintegy két és fél p,ár jut A ruházati cikkeket gyártó iparágak termelése általában megfelel az ötéves terv előirányzatainak. Textiliparunk az élvonalban A felmérés lehetővé teszi a nemzetközi összehasonlítást is. A textilipar aránya, az iparban foglalkoztatottak létszámát figyelembe véve 1960-ban Magyarországon 10,7 százalék, az NDK-ban 10 százalék, Franciaországban 9,8 százalék, az NSZK-ban 7,3 szásebb ellensége: a filoxera és a peronoszpóra. Miután a botanikusok. Tokajhegy- alján és a budai hegyekben találtak belőle néhány tövet, gondos vizsgálatnak vetették alá. Kémiai analízissel és kromatológiai eljárással megállapították, hogy semmi köze az úgynevezett direkttermő szőlőhöz, amely szintén betegségellenálló, viszont az ember számára káros anyagokat tartalmaz. Ezután szabályszerűen feldolgozták az apró kék bogyókat. Mustja 15 cukorfokos volt és szinte nem is különbözött a nemes szőlők mustjától, de borrá erjedve jellegtelenné, íztelenné vált. Ez viszont nem is baj, hiszen a vadszőlőt nem termeszteni, hanem csupán keresztezni akarják. A botanikusok már össze is gyűjtötték belőle az első adag virágport, s ezt most majd a nemesítők hasznosítják. A leendő új szőlőfajtáknak ismét a vadszőlő lesz az egyik közvetlen őse —, ha ugyan beváltja a hozzá fűzött reményeket és átörökíti utódaiba nagyfokú ellenállóképességét. lítható- A berendezés és a ventillátor közöttt a légcsa- toma zárt, így a levegőnek a fő-légcsatomába való juttatása veszteségmentes. A berendezésen egyszerre mintegy 8—10 vagon termény helyezhető el zsákban vagy apró lyukú dróthálón ömlesztve. Csöves kukoricából egyszerre 30 vagon rakható fel- Helyes használata esetén a termény nedvességtartalma 24 óránként 2—3 százalékkal csökkenthető. A rizs szárításánál lényegesen jobb a helyzet — miután igen sokszor a felületi víz elpárolog- tatásáról kell csak gondoskodni — 24 óránként el lehet érni a 3—5 százalékos nedvességcsökkenést is. A szemestermények — búza, árpa, napraforgó, rizs, morzsolt kukorica — nagy tételben történő szárítása ezzel a módszerrel eredményesen megoldható. A jövőben arra törekszünk, hogy a le-J vegő hőmérsékletétől függet-; lenftsük magunkat, — vagyis; meleglevegőt tápláló baren-; dezést létesítsünk a ventil-; látor elé, amelyet propán-; bután gáz elégetésével üze-;! mehetünk. Ha a levegő hő-; mérsékletét a fő-légcsatorná-; bán minden esetben 30—35« Celsius fokra tudjuk növel-j ni, a szárítandó termények« nedvességtartalmát 24 órán-« ként mintegy 4—6 százalék-! kai csökkenthetjük. Kunos István zalék, az Egyesült Államokban pedig 5,5 százalék volt, s ez az arány azóta sem változott lényegesen. Az egy lakosra jutó pamutszövet termelés 1961 - ben az Egyesült Államokban 41,7 négyzetméter Csehszlovákiában pedig 30,8 négyzetméter volt. A fejlett ipari országokkal történő összehasonlítás alapján. a termelést tekintve, a magyarországi átlag nein túl alacsony, a hazai fel- használás alakulása azonban már kedvezőtlenebb képet mutat, mivel az export viszonylag nagyobb arányú, mint a többi országban. Más a helyzet a bőr lábbeliknél, ahol az egy lakosra jutó átlag eléri az európai szintet, körülbelül azonos az NSZK-val, s csupán Csehszlovákia előz meg bennünket. Kevés a szintetikus anyag A gépek életkorát tekintve textiliparunk nem dicsekedhet a legmodernebb berendezésekkel, de a népgazdaság erőforrásainak megfelelően igyekszik korszerűsíteni technikai fel- készültségét és a technológiákat. Ennek eredménye, ként a gyártmányösszetétel lényegesen változott. Ez évben például ötmillió négyzetméter olyan gyapjútípusú műszál-szövet készül, amelyet iparunk korábban nem gyártott. A szintetikus szálak felhasználása, bár lényegesen nagyobb arányú — most a textilipari nyersanyagok 2,2 százalékát képezi — de még mindig messze alatta marad a fejlett ipari országokénak. A pamutharisnyát például fokozatosan kiszorítja a nylon és az 1955. évi 0,4 pár helyett ezév- ben két pár nylon harisnya jut minden egyes lakosra. Nemes kikészítési technológiával 35 millió négyzetméter textília készül. A pamutszöveteknek 13,5 százaléka, a selyemanyagoknak 57 százaléka tarkánszőtt. Kenderből finom szövet A pamutszövetek 5 százalékát, s selyemnek pedig egy negyed részét mintázzák gépi filmnyomással. A jövőben a szintetikus szál nagyobbarányú fel. használásán kívül a textilipar fokozottabban kívánja igénybe venni a hazai nyersanyagbázis, a len-kender termesztést. Kenderből például a közelmúltban kidolgozott új technológiává] egész vékony, finom szöveteket, női ruhaanyagokat is elő tudnak állítani. Hűtőszekrény — boldogság a háznál. Így hirdetik a lapok. — Anélkül, hogy hitelrontást követnék el, javasolom. Álljunk itt meg egy szóra. Elismerem, hogy nem kell ezt a boldogságot abszolút értelemben felfogni, de azért ne legyen túl relatív se. Márpedig, ami a mi háztartásunkat, életvitelünket illeti, abban nem valami leányálom a hűtő- szekrény. Mert mi boldogság van abban, hogy vasárnap reggel hét órakor éppen a másik oldalra fordulna az ember a meghitt ágyában, mikor csengetnek. Fejére húzná a párnát, hátha nem hallaná, de még egyszer őrjíti a csengő. Aztán harA szolnoki járási párt- bizottság nagy gondot fordít az agitációs munkára. A Köz-ponti Bizottság december 10-i határozata, az ideológiai irányelvek ezt egyre sürgetőbbé is teszik. A két alapvető munkaterületre bontva szerveztek tanácskozást a közelmúltban, ahol az agitáció módszereiről tartottak eszmecserét. Először a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások stb. mezőgazdasági jellegű, másodszor az üzemek, ktsz-ek, vasút, fmsz és minden más ipari tevékenységet folytató munkahelyeken működő pártszervezetek titkáraival, agitáció- és propaganda felelőseivel tanácskoztak. A legfontosabb cél volt: Segíteni, hogy az alapszervezetek munkájában a megillető helyet foglalja el az agitáció. Tisztázni az agitációs lehetőségeket és formáikat, ez volt a másik fontos cél. A tanácskozás jelentősémadszor is. Mielőtt saját környezetében tettlegesség- re vetemednék a dolgozó, dühösen kimegy ajtót nyitni. Persze, rögtön enyhítem kell a morc pofán, mert a szomszédasszony. Zsuzsika áll ott hajnali mosolyával. És kezében tálakkal. T- Drága szomszéd, nem haragszanak ugye? Tegyék ezt, legyenek szívesek, a hűtőszekrényükbe. Strandra megyünk és előre megfőztem az ebédet, ne kelljen kiázva bajlódni vele. Hogyan is lehetne haragudni? De ha csak egy szomszéd volrui a házban! Van azonban az emeleten három, alattunk is, felettünk is négy-négy. Akik mintha csak arra vártak volna, hogy valaki meggét mi sem bizonyítja jobban, mint az az élénk vita, tanácskérés és tanácsadás, ami az előadásokat követte. Állástfoglait mindkét tanácskozás amellett, hogy az agitáció minden eddigi formáját lehet eredményesen alkalmazni, ha a tartalomnak megfelelően választjuk azt meg. Sok alapszervezetben mégis mellőzik például az egyéni agitá- ciót azzal az indoklással, hogy újságok, a rádió, a tv és sok más írásos anyag helyettesíti már ezt. — Ez azonban csak részben igaz. Az egyéni beszélgetéseknél mód van kisebb-na- gyobb vitákra, s arra, hogy megismerjük azok véleményét is, akikhez szólunk. Az ilyen gyors véleménycserét nem nélkülözhetik az alapszervezetek. A csoportos agitáció is fontos, szükséges formája az agitációnak. A termelési tanácskozásoktól a politikai pártnapokig mindenütt gondot kell és lehet kezdje közülük a sort. — Zsuzsika után Panni következik tortalappal. Majd Mixman úr hoz egy rakás puddingot. Kül- hegyiné tejet a babának — és így tovább. A legszebb az, hogy Tik- monné külön, kiemelten kéri, este hat órakor legyen szabad kivennie a meggymártást, mert Loncika kislánya akkorra várja az udvarlóját, akit megkínálnak a főztjével. Ez azért felemelő ránk nézve, mert eképpen csak a délutáni fél hármas mozira mehetünk, hogy otthon legyünk, mire Tikmonné kivenné... Mindez így megy hétköznap, vasárnap, csak különleges világnapok alkalmával bővül a program. Augusztus 20-án éjfél után eOV órakor csörgetett ránk Pl- háné, miszerint tegyük már meg, hogy pár üveg pezsgőt berakhassanak a hűtőszekrényükbe. Tudniillik házibuli van náluk, azonkívül meleg is, miáltal a pezsgő sem hideg. — Hogy feleslegesen ne fordítani arra, hogy a dolgozók tudják, mit miért tesznek. A járás ipari üzemeinek, ipari jellegű egységeinek első félévi termelési eredményei jók. A tégla és cserépgyártás kivételével mindenben elérték vagy meghaladták a 100 százaié, kot. Ez önmagában is arra mutat, hogy a pártszervezetek segítő tevékenysége nem hiányzott az év első felében sem. De a minőségi munkát, a takarékos gazdálkodást stb. még nagyon sok helyen fokozhatják az agitáció különböző eszközeivel is. A szemléltető, írásos agitációnak jelenleg is több formáját alkalmazzák az alapszervezetek. A faliújságok, híradók, képes híradók stb. eléggé kedvelt, hatásos és elterjedt eszközei ma is a meggyőzésnek. Mindezt a tanácskozások színhelyén — a tiszaföld- vári Lenin Tsz-ben és a Tisza Cipőgyárban — gyakorlatban is bemutatták a résztvevőiknek. Különösen az üzemben láthatták menynyi útja, módja van annak, hogy a jól dolgozókról, egy-egy brigád életéről, eredményeiről tájékoztassák az üzemrészek, műhelyek dolgozóit. A képek, eredményhirdető táblák mellett a vitrinben néhány szépen szabott vagy tűzött munkadarabot s egy-két sorban leírva láthatták azt: készítőjük mióta dolgozik selejtmentesen stb. Jelentőségének megfele. lő helyet kapott a tanácskozásokon az agitáció stílusának vitatása is. Tiger József, a pártbizottság munkatársa így összegezte ezt: egyszerű, világos magyarázat, határozottság és a kérdezettek türelmes meghallgatása alapvető feltétele annak, hogy nyíltan, őszintén beszéljenek saját üzemük és közéletünk eseményeiről. A tanácskozások résztvevői ezt is újabb gondolatokkal egészítették ki. — Hangsúlyozták, hogy az emberek tevékenységének mindig a pozitív oldalait emeljük ki, mert ez az ösztönzőbb. Mindkét tanácskozás — amit a pártbizottság illetékes osztálya szerint újabb tapasztalatcserék követnek — segített az alapszervezetek vezetőinek abban, hogy az agitációs munkát a pártmunka egyik legfontosabb részének tekintsék. Segítette, hogy az agitációs tevékenység jelentőségének megfelelő rangot kapjon áz alapszervezetekben; (BE) tartsam fel a kedves szom- szédékat, egyezzünk meg. Pont egy óra múlva, tehát két órakor ismét jelentkezem a jó hideg pezsgőkért. Előre is köszönöm, viszlát! Apropó, hogyan telik az ünnep! — kacsintott a huncut. — Nagyon jól — kacsintottam vissza. — Az alkotmány nekünk is biztosítja a pihenéshez való jogot. Egyébként ezek a Tikmo- nék különleges emberek. A lottó tárgynyereménysorsolás legutóbbi húzásán nyertek egy hűtőszekrényt. — Megörültünk. — Egy társtulajdonossal kevesebb lesz. Képzeljék, mi volt a befejezés! Aznap délután megint beállított hozzánk Tikmonné és csebres étellel, és meleg barátsággal újságolta. — Haza se hoztuk a hűtőgépet. Miért költöttünk volna fuvarra, nem igaz? Eladtuk mindjárt a helyszínen a szekrényt. Mondtuk, minek az nekünk, mikor itt a maguké és mindig olyan szívesek hozzánk. Hát nem, aranyosak? Tóth István Vadszőlőből nemes bor Napraforgó, rizs és kukorica is szárítható hideglevegős módszerrel Szállítják a cukorrépát a kunmadaras! vasútállomásról a hatvani cukorgyárba. ■■■■■■■■■■■■ UU Igazi boldogság
