Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-22 / 223. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek/ A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 223. szám. Ára 50 fillér 1965. szeptember 22., szerda. Mennyi ruházati cikk jnt egy lakosra? „Már csak a hivatás- szere tétén múlik” A szerkesztőség postájából SUvényjavaslat a községi tanácsok hatáskörének bővítésére A szakszerű oktatás, a körzeti orvosi ellátás fejlesztése---------------------------- V______________________________________J Á hús, tej, tojás bőséges forrása Út és csatornaépítés a falvakban — Dalios Ferenc nyilatkozata a tanácsok tizenötéves működéséről és a jövő feladatairól Államhatalmi szerveink, a tanácsok jubileumhoz érkeztek: 15 évvel ezelőtt járultak az urnákhoz a magyar választók milliói, hogy első ízben megválasszák a megyei, városi, járási és községi tanácsok tagjait. Az évforduló alkalmából munkatársunk felkereste Dallos Ferencet, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjét és kérte, hogy a tanácsok eddigi munkájáról, fejlődésükről és jövő feladataikról adjon tájékoztatást. — Hogyan értékeli a tanácsok másfél évtizedes tevékenységét? ■— A tanácsok a dolgozó emberek számára az állami és politikai élet olyan szervezetei és munkahelyei, amelyek csak a szocializmus viszonyai között jöhetnek létre. 15 év munkáját értékelve azt mondhatjuk, betöltik azt a szerepet, amelyért létrehozták: a tömegeket bevonták a dolgozók képviseleti szerveibe. — Az eddigi tapasztalatokból milyen köi>etkezte- téseket lehet levonni az elkövetkező évek munkájára? — A kormány határozatot hozott arra vonatkozólag, hogy a tanácsok szervezeti életét és hatáskörét tekintve előre kell lépni. A fó törekvés: az ügyintézés gyorsítása, bizonyos hatáskörök leadása, ezzel együtt a városi és a községi tanácsok ügyintézési körének bővítése. Igazgatáspolitikai irányelveket dolgozunk ki, hogy a tanácsok egységesen cselekedjenek az ügyekben. Ezáltal jobban összhangba kerül az egyéni és a közérdek, a helyi és az össznépi érdek, hatékonyabbá válik a tanácsok rendező és nevelő szerepe. A testületek és bizottságok munkájához új irányelvek kidolgozása szükséges. Az Ország lakosságának 60 százaléka községekben él. Fontos kérdés tehát, hogy az alapfokú tanácsok milyen színvonalú munkát végeznek. Törvényjavaslatot dolgozunk ki a községi tanácsok szerepe, feladata és hatásköre szabályozására. — A gyakorlati munkában melyek a közeljövő feladatai? — Az egyik a mezőgazdaság irányításának fejlesztése. Korábban szükséges volt pl. a termelőszövetkezetek belső ügyeiben a konkrét, operatív közreműködés. ma már erre nincs szükség. A termelés területi kialakítása mellett többel kell törődni a tsz-demok- rácia fejlesztésével, az emberi viszonyok javításával, az alapszabályok érvényesítésével. További fontos feladatot jelent a tanácsok számára az állategészségügy, a növényvédelem, a legelőgazdálkodás javítása. — Kulturális tekintetben melyek a legfontosabb teendők? — Az oktatás területén az általános iskolák színvonalának emelése, a körzetesítés. a szakrendszerű oktatás fejlesztése. Törekedni kell arra Is, hogy a fiatalok időben végezzék el az általános iskoláit. Segítsék elő a tanácsok a pedagóguslakások felépítését. További feladat — a szakember és szakmunkás képzéssel összhangban — a kö- afcáskolai hálózat feji észté:. se. Végül, de nem utolsósorban élettel kell megtölteni a meglevő művelődési házakat. — Egészségügyi, szociálpolitikai feladatok is hárulnak a tanácsokra. Hallhatnánk ezekről is? — Legfontosabb teendő az alapellátás — a körzeti orvosi ellátás — javítása, a megelőzés, az egészségügyi felvilágosítás, a tisztasági mozgalom fejlesztése és a termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetének javítása. A szociálpolitikában a család- és ifjúság- védelemre és a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására kell nagy gondot fordítani. — 1966 új ötéves tervünk első esztendeje. Terveink megvalósítását hogyan segíthetik legjobban a tanácsok? — A legfontosabb, hogy a munka és a vezetés stílusa megfelelően fejlődjék. Vezetni nem lehet ösztönösen, a vezetés ismeretét meg kell tanulni, el kell sajátítani. Őszinte jó viszonyt kell kialakítani a dolgozó emberekkel és kritikai észrevételeiket hasznosítanunk a munkánkban. Röviden szólva: szélesíteni kell a tanácsok demokratizmusát. Fellendült az állattartás a háztáji gazdaságokban A megnövekedett belföldi és export Igényeket — élő állatból és állati termékekből — az állami és közös gazdaságok nem tudják kielégíteni. Tehát igen nagy szükség van a háztáji gazdaságok árutermelésére. A felvásárolt baromfi és a tojás jelentős hányada a háztáji gazdaságokból származik. A kunszentmártoni járásban az idén 25 348 hízottsertés szállítására kötöttek szerződést. Ebből 8653 hízót — a lekötött mennyiség 34 százalékát — a háztáji gazdaságok adják. — Két évvel ezelőtt mozgalmat indítottunk — Szüreti Érik az Afuz Ali A cserkeszöllői Magyar— Román Barátság Tsz a ro- mániai Osztrov község Román—Magyar Barátság Tsz- étől két holdnyi — másodéves — szőlőszaporító anyagot kapott telepítésre. Az 1962-ben telepített Afuz Ali — szilva alakú fajta — ia- valy először hozott termést, holdanként 15 mázsát szüreteltek róla. Az értékes csemegeszőlőfajta az idén ismét rácáA Tiszamentl Vegyiműveknél olyannyira eliszaposodott a Tisza medre, hogy zavarok következtek be az iparivíz ellátásban. Ezért a Budapesti Folyamszabályozási és Kavicskotró Vállalat nagyteljesítményű kotróhajóval és szivaty- tyúval mederkotrást végez. A munka befejezése után nem lesz probléma a vegyiművek iparivá* el Iá táss folt az egyes magyar szőlészek aggodalmára: az Afuz Ali nálunk nem honosodik meg, mert későn érik. A peronoszpóra, a gyakori védekezés ellenére, a csemegeszőlőben is sok kárt tett. A termés mégis több a tavalyinál. A napokban megkezdik a jól szállítható, ízletes fajta szüretelését. Egyes tőkéken egy kilós fürtök is láthatók. Ez év tavaszán újabb ki. lene holdon telepítették el a szelektált szőlőfajtát. Legutóbb a Kecskeméti Szőlészeti Kutató Intézet érdeklődött a szövetkezetben az Afuz All termesztésének tapasztalatai iránt. E4trií11íó forint bevétel szilvából Cserkeszöllőn 25 vagon szilvát — ebből 17 vagonnal exportra — szállítottak el a MÉK átvevőinek. Az idén jó a termés, még további 10 vagonra számítanak. Meghaladják a tervezettet, s egymillió bevételt várnak. A közös gazdaságban mintegy 300 asszony és gyerek szedi a szilvát. Hatvan kilogramm szedéséért, csomagolásáéért 1,25 munkaegységet írnak jóvá. A gyakorlottabb asszonyok a normát kétszeresen is túlteljesítik, tehát megtalálják számításaikat. A szövetkezet vezetői megoldották a kisgyermekes anyák foglalkoztatásával járó problémákat. Külön munkacsapatba osztották be őket. A délutáni órákban — amikor a bölcsődébe mennek gyermekeikért — egyszerre hagyják abba a szüretelést. Kezdődik az almaszüret Szeptember utolsó napjai, bán megkezdik a téli alma szedését Cserekszöllőn. A Jonathán es" a HUSVéti rozmaring fajtákból ió közepes termést várnak, össze, sen 35 vagon almát szüretelnek. Az alma szállítására a MÉK-kel szerződtek. A Jonathán zömét exportra, a fehér fajtát a belföldi piacra szánják, s egymillió forint árbevételre számítanak. Az almát részes arányban szedik a tsz-ben. A szabvány szerint válogatják, osztályozzák és csomagolják a gyümölcsöt. Az ár bevétel 30 százalékát munkabér címén fizetik ki a gazdáknak és családtagjaiknak. mondja K. Varga József, a járási tanács vb felvásárlási csoportvezetője —, hogy minden háztáji gazdaságból értékesítsenek egy-egy hízottsertést. Az idén ezt először sikerült megvalósítani. Tizenháromezer hízó Augusztus 31-ig több mint 13 ezer hízót vásárolt fel az állatforgalmi vállalat. Többet mint a múlt év hasonló időszakában. — Pedig az idén súlyos betegség sanyargatta az állatállományt. Csépán is túlteljesítették a szerződéskötési tervet. — Az arány itt fokozottabban tolódott el a háztáji gazdaságok javára. Az 1914 hízóból 1514-et a háztáji gazdaságok szállítanak. A községben fellendült az állattartás. Ez jórészt a háztáji bizottság érdeme. Tavaly jó kukoricatermést takarítottak be a községben. A bizottság tagjai közgyűléseken és egyéni beszélgetéseken sokszor hangsúlyozták: „Emberek, ne adjuk el a kukoricát, jobban járunk, ha hízót nevelünk rajta”. Az érvelés sikeres volt. A magasnak tartott értékesítési tervet túlteljesítik a községben. — Augusztus vécéig csaknem ezer hízót szállítottak el a háztáji gazdaságokból. Óhaj agitáció és takarmány A baromfitenyésztés is fellendült. A háztájiban 270 pulykát, 1638 hízottlibát és csaknem 12 mázsa csirkét nevelnek. Eddig 262 ezer tojást és 120 hektoliter tejet értékesítettek. A háztáji állattartás fellendülése természetesen nem csupán óhajon és az agitáción múlik. Takarmány kell hozzá, s ezt a háztáji és a közös földjén termelik meg. Akik szarvasmarhát tartanak, azoknak tavasszal 600 négyszögöl legelőt ad. tak 60 forintos áron. — Jó fűtermés volt rajta, négyszer is kaszálhatták. — A legutóbbi közgyűlésen arról döntöttek, hogy 600 négyszögöl másodvetésű silókukoricát adnak a gazdáknak. De kikötötték, hogy az állattartóknak augusztus és szeptember hónapban legalább 30 munkaegységet kell teljesíte- niök. A közös segítsége A csépai Petőfi Tsz-t súlyosan érintette a belvízkár. A 400 holdra tervezett közös kukoricából csak 100 hold maradt meg. — A háztáji termés jó részét szintén kiölte a víz. — Százhét tagnak nem maradt kukoricája. De a közösből sem kárpótolhatják őket. Viszont munkaegységenként egy kiló árpát és fél kiló lucernalisztet akartak osztani. A vezetőség javaslatára úgy döntöttek, hogy 15 dekával csökkentik a munkaegységenként! árpa meny- nyiségét. így 30 vagonnvi árpát azoknak a tagoknak osztanak ki. akiknek nem terem kukoricájuk. — m. I. —
