Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-21 / 222. szám

IM Beptember 21, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hogyan értek el 20 mázsás a cibakháziak? Beszélgetés Rottmayer Jenő főagronóm ussal Jó földek vannak a cibakházi határban, csak né­hány száz höld a szikes területük. Néhány évvel ez­előtt mégis alacsonyak voltak a búza termésátlagai. 1962-ben 11,1 mázsás, 1963-ban 11,63 mázsás átlagot takarítottak be. Tavaly első ízben ugrottak ki a 17.1 mázsás eredményükkel. Rottmayer Jenő, a Vörös Csil­lag Tsz tapasztalt főagronómusa ezt sem tartotta vég­legesnek. Igaza volt, mert az idén 1667 hold átlagá­ban csaknem 20 mázsás hozamot értek el. A közös gazdaság 221 vagon búzát adott az államnak, 100 va­gonnal többet, mint tervezték. Most ismét a búza veté­séhez készülődnek a cibak­háziak. Rottmayer Jenő fő- agronómussal a búzater­mesztés agrotechnikájáról és az eddigi tapasztalatok­ról beszélgettünk. — 1962-ben jöttem Ci­bakházára, akkor igen ala_ csony volt a termésátla­gunk. A következő évet a fajta kísérleteiknek szántuk, öt fajtát vetettünk, végül a Bezosztája mellett döntöt­tünk. — Minden talajunkat megvizsgáltattam; A talaj ismerete nélkül nem sza­bad gazdálkodni; Jó a mi földünk, 'de 50 százaléka „beteg”, savanyú volt. Ezt meszezéssel és trágyázással semlegesítettük; — Milyen agrotechnikai eljárást dolgozott ki? Vaskos dossziét húz elő a fiókjából és a falóra lógó talajtérképre mutat. — Ez a jövő évi vetés- szerkezet. Az agrotechnikát négy éves időszakra dolgoz­tam ki a tábdaitörzskönyv alapján. Pontokba foglal­tam a tennivalókat; Fon­tosnak tartom, hogy minél kevesebb talajnedvességet pazaroljunk el a művelés­kor. A leromlott talajszer­kezetet speciálisan adagolt trágyázással hozzuk rend­be. Száz kiló szerves trá­gyához öt kiló nyersfoszfá­tot adunk, melyet 10—15 kiló kerti földdel keverünk össze. A komposztezerű trá­gya leköti a nitrogént; — A következő lépés a megfelelő biológiád alap el­érése. Az idén ez nehéz lesz a csapadékos időjárás és a munkagépek hiányá­ban; Kevés a tárcsa és egy talaj marónk van. Az utóbbi igen jó magágyat egy menetben készít el. — A talaj szellőztetését a réti talajon nyári mélyművelés­sel oldjuk meg. Már nincs , .szabad” területünk, 1000 holdon végeztük el a mély­szántást Ebbe jövőre ka­pás, azután kalászos kerül. Minden talajt azonnal lezá­runk a speciális simítóval. Így tavasszal nyolc nappal előbb vethetünk; Igen nagy előny az árunövények ter­melésénél: Ezért is tudunk terven felüli termést beta­karítani. — A búza alá nem szán­tanak? — Ha csak lehet, nem. Eldőlt a művelési mód vi­tája. Az előző évben mély­szántott földön kétszeri trágyázással készítünk mag­ágyat. Sokkal gyorsabb és olcsóbb így. A tárcsázással holdanként 80, a szántás­sal 500 forint a művelési költség. Majd előveszi az idei bú­zatermés eredmények érté­kelését. — Nézze meg. Az egyik 95 holdas táblát 45 centi mélyen szántottuk, kétszer fiogasoltuk, simftoztuk és hengjereztük, s itt értük el Az Április 4. Magasépítő Ktsz Budapest, VIII.; Auró­ra u. 23. felvételre ke­res azonnali belépéssel kőműveseket és kőmű­vesek mellé férfi se­gédmunkásokat, kubi­kosokat és brigádokat. Bérezés teljesítmény­bér, szállást biztosí­tunk. Jelentkezés, sze­mélyesen fenti címen. a legalacsonyabb termés­átlagot. Volt olyan tárcsá­val előkészített 128 holdas táblánk, ahol 28 mázsás búzaátlagot takaríthattunk be. — Műtrágyát mennyit adagolnak? — A Kreybig professzor útmutatását alkalmazzuk. Igen bevált a szemcsézett szuperfoszfát. A műtrágya adagokat az elővetemény, a talaj állapota szerint álla­pítjuk meg. Átlagosan egy mázsa nitrogént (32 száza­lékos) és egy mázsa fosz­fort használunk fel. Éven­ként 300 holdon pillangós után vetünk búzát. Ide nit­rogén helyett káliumot adunk. Egyébként a két mázsás műtrágyaadaggal le­het legolcsóbban búzát ter­melni. Nálunk az idén kb. 140 forint lesz egy mázsa búza önköltsége. A beszélgetés a határ­ban folytatódott. Befejezés­hez közeledik az 533 hold őszi árpa és a takarmány- keverék vetése. Azután a búza következik. — Október 25-ig ez is földben lesz. Az egyik 650 holdas táb­lában négy traktor disztil- lerezett efc gyűrűs henge- rezett. Nyomukban 3 Zetor vetette az őszi árpát. — Tizenöt kilométer út volt ebben a táblában. Há­rom év alatt 80 holddal nőtt a szántónk területe. Felszántottuk a felesleges dülőutakat. — Mennyi magot adagol­nak? — Őszi árpából 120 ki­lót, búzából 160—180 kilót, mert nem a legjobb a csí­raképesség. A cibakházi Vörös Csil­lag Tsz-ben az ősziek vető­ágya már megkapta az alap­műveletet. Tehát jól állnak a talajeiőkészítéssei, és a vetéssel. A munka minősé­gére igényes főagronómus sűrűn megfordul a határ­ban. A gazdaság premizál­ja a traktorosok, farosok jó munkáját. Azt akarják, hogy jövőre se legyen 20 mázsánál kevesebb a búza termésátlaga. — m. 1. — Szovjet gyártmányú ken­dervágóval aratják a ken­dert a kenderesi Haladás Tsz-ben, V. Kovács József és Cs. Nagy Imre a kaszameghaj­tót javítják — Nem erővel, hanem ésszel. Mert nemcsak a termelékenység növelését határoztuk él, hanem azt is, hogy három újítást dol­gozunk ki. Azok kiadják a két százalékot. Elszaladt, majd valami villáskulcs alakú alkat­résszel tért vissza. — Látja ezt a darabot? A vezetőperselyt eddig az esztergaműhelyben fúrták. Fél napokat vártunk míg végre megcsinálták. Most már magunk boldogulunk, mert az újításunkkal ez lehetővé vált. Nagyon sok időt takarítunk meg. Megmutatta a vezérten­gely beállításához haszná­latos ügyes kis készüléket, melyet szintén újítás nyo­mán alkalmaznak. Olajszó­ró tárcsát sem kaptak a szereléshez folyamatosan, nemegyszer álltak emiatt. Készítettek egy sablont, s azóta ők „gyártják”. így fokozzák a munkájuk ter­melékenységét. A brigád tagjai szép lassan körénk gyülekeztek. Egyre több Tudományos munkások tanácskozása Hétfőn délelőtt a Tech­nika Házában, megkezdő­dött a tudományos munká­sok világszövetségének négynapos tanácskozása, amelynek tó témája a tu­domány haladása a fejlő­désben lévő országokban és az ezzel kapcsolatos nem­zetközi együttműködés sze­repe. A szimpóziumon, amelyet a magyar tagszervezet, a műszaki és természettudo­mányi egyesületek szövetsé­ge rendezett, 54 ország kép­viseletében 225 tudós vesz részt, köztük 156 külföldi. Eljött a tanácskozásira C. F. Powell Nobel-díjas an­gol professzor, a világszö­vetség elnöke. A hétfői plenáris ülést Hajós György Kossuth-dí- jas akadémikus nyitotta meg. A tanácskozás részt­vevőit magyar részről Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter és Kiss Árpád, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, mint a MTESZ elnöke, a világ- szövetség nevében pedig C. F. Powel professzor üd­vözölte. Ezután megkezdődték az előadások. szó esett a közösség életé­ről. — A motor érzékeny, csak a pontos, szép mun­kát szereti. Azt meghálál­ja... Ide ilyen munkafel­fogással kell jönni. Ami­lyen a munkája, olyan az ember — mondta Gyarmati Imre, — Igaz, hogy maga va­lamikor cipész volt? — A többiek úgy mondják. — Az, itt Keviben, az­tán traktoros lettem. Ta­valy meg letettem a la­katos szakmunkás vizsgát. Nemrég iratkoztam be a motorszerelői tanfolyamra. Tanulni kell. Gyarmati bácsi nemcsak a maga, hanem a brigád gondolatát mondta ki. — Benne van a vállalásban: „akinek nincs meg a nyolc általánosa, az elvégzi. Kul. csár Zsi gmond gimnázium­ba jár”. — Jövőre érettségizem... — mondta: — Érdemes négy éven át fáradozni? — Az ember rájön, hogy keveset tud, s tanulni kezd. A munkás legyen művelt ember. — Melyik tantárgyakat szereti? — A matematikát és a fizikát, mert ezeket a mun­kámban hasznosíthatom. — Tervei? Nem csak formaság! A szolnoki Vas- és Fa­ipari KTSZ-nél a júliusi taggyűlésen tagjelöltf elve­téli kérelem beterjesztése is szerepelt napirenden. A könyvelés egyik fontos be. osztású dolgozója kérte fel­vételét. A vezetőség előző­leg a kérelmet elfogadta és a taggyűlésen elő is terjesz­tette. Bár az elvtársnőre mindenki csak jót mondha­tott, a vezetőség is, munka­társai is dicsérték, a felvé­telből akkor mégsem lett semmi. Látszólag formai dolgok miatt: az ajánlók nem vol­tak ott a taggyűlésen es írásban sem küldték el ja­vaslatukat. Azaz, hogy ké­sőbb kiderült: egyikük ott volt, csak épp megfeledke­zett arról, hogy ő is ajánló. A tiszakürti községi terü­leti ailapszervezetnél feb­ruár óta nem döntöttek a tagjelöltnek jelentkezők sor. sáról, mert nem tudtak ha­tározatképes taggyűlést tar­tani. Az utóbbi időben az alap. szervezetek többségében ar­ról adhattak számot, hogy növekszik a tagjelöltségüket kérők aránya, egyre több tagjelöltet vesznek fel. Az érdeklődéssel együtt fokozó­dott a körültekintés, amivel az alapszervezetek a jelent­kezéseket intézik, A két említett negatív példa te­hát nem jellemző. Mégis hozzáfűzhetünk legalább annyit: Aki tagjelöltfelvéte­lét kéri, minden esetben hosszas benső tanakodás után szánja el magát. Ne kelljen hát nekik az első alkalommal csalódniok má-> sok figyelmetlensége miatt. Mert mindez bár formai do­lognak tűnhet, valójában az adott alapszervezet munkád jának tartalmáról ad — nem valami kedvező — ké­pet. B. E. Megnyílt a nemzetközi gyógynövény szimpozion A tanácskozásra 15 or­szágból 90 külföldi vendég érkezett, velük együtt mint­egy 250 növénynemesítő bo­tanikus, kémikus, orvos, mezőgazdasági és gyógy­szeripari szakember vitat­ja meg a gyógynövényku- tatás és termesztés legújabb eredményeit, további fel­adatait. — Felsőfokú technikum­ba szeretnék menni... érett­ségi után... Kétségtelen ő a legtanul- tabb, de a brigád többi tagja is igyekvő. Kalmár Ferenc motorszerelői tan­folyamra jár. A segédmun­kások szakmát akarnak, s megszenvednek érte — de vállalják. Kulcsár Zsigmond, bár még csak a közeljövőben tanulja majd József Atti­lát, de sok-sok versét is­meri már. Rajongva beszél A város pereméről, Hódos Lajos a Favágót említi, Ná- nási az Anyámból mond idézetet. Közösen járnak moziba, megnézik az ipari vásárt... s kézről kézre járt József Jolán: A város pe­remén című regénye. Es mégegyszer felteszem a kérdést: miért éppen Jó­zsef Attilát választották? — Mert olyan küzdő em­ber volt. — Szívünk szerint írt, mert a mienk — felelt Gyarmati bácsi. — Higyje meg én így érzem. Olvas­tam egyszer a Csoszogit, tudja, ami arról az öreg suszterról szól... Az újságíróra nem ma­rad más, mint idézni a bri­gád névadójától: ahogyan ők akarnak szocialista bri­gád lenni — „úgy érde­mom" A Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikumban az idén 15 osztályban hatszázharminc tanuló kezdte meg az új tanévet- Képünk a II- D. idegen nyelvű gyors- és gépiró szakközépiskolai osztályában készült, Bartha Lászlóné óráján­Olyan küzdő ember „Versem azé, ki szivemet versbe kérte és nékem elég a barátság érte” (József Attila: Én költő vagyok...} — Miért éppen József Attilát választották? — kérdeztem Hódosi Lajos­tól, a túrkevei Gépjavító Állomás szocialista címért küzdő motorszerelő brigád­jának vezetőjétől. — Szegény családból va­ló ember volt, akiről tud­tuk. milyen nehéz körül­mények között képezte ma­gát Olvasgattuk verseit s rátaláltunk... ’ Hogy is mondjam... szóval mun­kásoknak valót írt. Egy­szerűen szépen... Hát így lett ő a ml brigádunk név­adója. Bementünk a műhelybe. A satupadok mellett fi­gyelmesen, láthatóan nagy gondossággal dolgoztak a szerelők. Hódosi Lajos meg­állt egy pillanatra: — Ott vannak a mieink... Feri, gyere csak — kiáltot­ta. Az olajos arcú, kezű fiatalember letette a szer­számot s oda jött hozzánk. — Nánási — mutatko­zott be. — Feri nálunk volt ta­nuló is. Régi gyerek a gép­javítóban — mondta a brigádvezető. — Szereti a szakmáját? — Azt meghiszem, a motor a mindenem. — És a brigádélet? — Ja, arról lesz szó? — mosolyodott el — szóval írni akar rólunk... — Hát lehet, bár nincs még nagy idő mögöttünk. Ha minden igaz most kapjuk meg elő­ször a címet — mondta óvatosan. A vállalásaikat kivétel nélkül teljesítették. Most újabbak születtek, melyek a megtett utat Is példáz­zák. Két százalékkal növe­lik a termelékenységet. — Vajh Nánási Ferenc sze­rint ehhez milyen utat kell választani, hogyan akarnak célt érni? Fábián Páó—

Next

/
Thumbnails
Contents