Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

iM6. szeptember 19, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FALUSI KISIPAR- második műszakban Tiszavárkonyban, az End­re király úton lakik Far­kas Margit, egy kis mese­házban. Kicsi — csak meg­hajolva tudok elmenni a mestergerenda alatt —, de takaros. Az apró szobák­ban művészi kerámiák. Egy „beszögellésben” van a Ti- Bzapart közelében. Zegzu­gos ez a beszögellés, utca is meg nem is, csak az ide­valósi ismeri ki magát ben­ne. S csak az idevalósi tud­ja tábla nélkül is ebben az ősrégi községben, hogy hol, melyik házban lakik egy iparos. A szerény kis táb­lákat alig lehet észrevenni. De ilyen szerény a várko- nyi kisipar is... A varrónő — Nemrég volt a búcsú — mondja Farkas Margit női szabó — varró, mint erre mondják — és a KIOSZ helyi megbízottja — akkor készültek az utolsó nyári ruhák. — Falusi divatbemutató? — Hát az is. Az utolsó nyári ruhát még meg lehet mutogatni. — Jeles napokra kiöitöz- nek? — Igen. Bár most már nem nagyon számít. Mindig kiöltöznek. Falun sokszor még jobban, mint a város­ban; — Milyen kisiparosok vannak még Várkonyban? — Egy cipész, két kő­műves, egy szobafestő, két fodrász, egy kárpitos, há­rom női szabó, egy lakatos. — Kátéeszt nem alakítot­tak? — Volt egy vegyesipari, de nem volt életképes. A fodrász Csak délután tudunk a főtéri kis üzletben Sípos Fe­renc borbélymesterrel be­szélni. Mikor megjött Szol­nokról, — így vagyunk — mond­ja már munka közben. — A másik borbély is így van. A vegyiművekben dolgo­zunk. Ez a második mű­szak. — Panaszkodnak az asz- szonyok, hogy keveset mű­ködik a nőd fodrász. — Igen. Csak egy búrá- juk van. De én csak féríi fodrászattal foglalkozom. Ha volna egy kis háztájim, nem mennék a gyárba. Ab­ból pótolnám a jövedel- ! met. Az asztalos Farkas Zsigmond aszta­los. Éppen egy ablaküveget vág, mikor belépünk a mű­helybe. — Volt néhány hold föl­dünk, azt beadtuk a téesz- be. Most van egy kis ház­tájink — mondja a felesé­ge. — Megterem, ami a konyhára kell. — Bútort már nem érde­mes csinálni — mondja a férik — Csak javítással fog­lalkozom. Meg a tanácsnak, téesznek dolgozom. A lakatos Kővágó György lakatossal az eszpresszóban találko­zom. — Harminc százalék zár. ötven százalék tűzhely, a többi épület. Főleg csator­na. Ez a munkám. Anya­got nehezen kapok. Az apó­somnak is szoktam dolgoz ni. a téeszben, mint csa­ládtag. Tervezem, hogy gyárba megyek, a vegyi­művekbe, csökkentett mun. kaidővel, mint mások is csinálják s amellett meg­tarthatom az ipart is. A villanyszerelő A piacon találkozom Sza­bó Mihály villanyszerelővel. — Én is idevalósi vagyok, bár most a tószegi Vegyes­ipari Ktsz-ben dolgozom. Jobban kijövök így, mint maszek koromban. — Nem keresett akkor többet? — Tulajdonképpen nem. Csak idényben. A munka , fele anyag utáni futkosás i volt. Télen meg nem volt elég munkám. Ha többet kerestem, nagyon meg kel­tett hajtani reggeltől estig, A csizmadia „Márkus József csizma­dia mester” — hirdeti a szerény kis tábla a házon, a fenyőfás élőkért mögött. A mester csak este van itthon. Most borotválkozik. Aztán megjavítja a cipőket, Emit napközben hoztak. Üj lábbelit még maguknak sem készít. Olcsóbb, ha megveszi. — A Vízügynél dolgozom. Volt itt Tiszavárkonyon, mikor én kezdtem, hét csizmadia is. A felszaba­dulás után lemaradoztak. Most már csak én vagyok. Már nem az anyagi haszo­nért csinálom, csak meg­szokásból. Meg hogy ne mondják, hogy nem aka­rom. A kislánya nyolcadikos. Kitűnő tanuló. — Minek készülsz? — A Tisza-parti gimná­ziumba szeretnék menni. Rádió és televízió javítást kitanulni. — És édesapád mit szól hozzá? Mosolyog, ahogy lehet borotválkozás közben. Felhabzik az élet és ré­gi szakmákat leborotvál az idő. Helyükbe újak szület­nek. Lőrinc Lóránd Szeptember 20. október 3. között ruházati vásár 30—40 százaekos kedvezmény Szombaton a Belkereske­delmi Minisztériumban ren­dezett sajtótéjékoztatón be­jelentették, hogy a keres­kedelem idei nagyarányú, egyszeri készletrendezési akciója befejezéshez köze­ledik. Az akció utolsó ak­kordjaként a ruházati ke­reskedelem szeptember 20- tól október 3-ig rendezi meg az idei hatodik, s egy­ben utolsó kedvezményes vásárt. A kiárusításon mintegy 250 millió forint értékű őszi-téli jellegű ruházati cikket hoznak forgalom­ba 30—40 százalékos en­gedménnyel. A vásár cikkeinek nagy­részét küölnböző szövetek, valamint női, férfi és gyer­mek konfekció áruk teszik ki. Egyebek között több mint 150 000 méter pamut ruhaanyag, csaknem 50 000 méter kártolt férfi és női ruhaszövet, 50 000 méter különböző kabátszövet kap­ható hétfőtől olcsóbban; Ezenkívül előnyös áron kínálja a vásár a férfi és a női télikabátokat, öltö­nyöket, zakókat, nadrá­gokat, flanelt ruhákat. A gyermekruházati cikkek választéka is gazdag: mint­egy 50 000 gyermek szövet­kabát, 35 000 lányka szö­vetruha, 25 000 fiúöltöny, 40 000 fiúzakó és nadrág várja a vevőket. Kisebb mennyiségben hoznak forgalomba ked­vezménnyel kötöttárukat, alsó konfekció- és divat­áru cikkeket, férfi, női és gyermek bundacipő­ket A sajtótájékoztatón el­mondották azt is, hogy az idei eddigi ruházati vásá­rokon mintegy 900 millió forintot takarított meg a lakosság, lényegében igen keresett cikkek vásárlásá­val. E#i/ jubileum nutrqó'ára A vakok és csökkentlátók helyi csoportja szepteronor 17-én tartotta rendes évi közgyűlését, egyben a megyei szervezet tízéves ju­bileumát. E kettős ünnep alkalmá­ból mintegy száztíz világta­lan és csökkentlátóképessé­gű utazott a megyeszék­helyre. Az állomáson úttö­rők köszöntötték őket és vezették a városba. A köz. Pillanatkép (Tudósítónktól) A napokban tárgyalt Kungyaluban a tansWülés az éves népművelési prog­ramról és döntöttek a köz­ségfejlesztési alap felhasz­nálásáról. — A községfejlesztésben melyik a legégetőbb és egy­ben sororikövetkező feladat? — kérdeztük Benke Páltól, a községi tanács vb-elnö- kétől. — A vízmű és a vízháló­zat megvalósítása — vá­laszolta. — Ennek létesí­tésére 186 00 forint áll sa­ját erőből rendelkezésre. Ezenkívül 350 000 forint té­gy ülés a megyei szervezet időszerű problémáit vitatta meg, majd a Homérosz iro­dalmi kör hat világtalan tagja társaik verseit sza­valta. novellákból olvasott fel .illetve zongorán a vi­lágtalan zeneszerzők műveit tolmácsolták. A megható találkozó után a vöröskereszt aktívák kí­sérték a résztvevőket az ál­lomásra. Kungyaluról mogatást kértünk a megyei tanácstól. Ha ezt megkap­juk, akkor 1967-re elkészül­het a községben a rég óhaj­tott vízhálózat. Mit jelen­tene ez a község életében? Azt, hogy minden közintéz­ménynek. szociális létesít­ménynek tudnánk folyóvizet biztosítani és megoldanánk az évente épülő öt-hat ma­gánházban is a folyóvíz­ellátást. Segít bennünket a helybeli Zöldmező Terme­lőszövetkezet tagsága is. A szövetkezeti gazdák 80 ezer forintot ajánlottak fel erre a célra. Á Hűtőgépgyár és a „magyar acél" újabb sikere Az új 50 literes alumínium söröshordó külsőre sokkal kisebb, mint a hagyományos, súlyra pedig a fahordó­nak egynegyede, csupán 8 kilogramm gozói meglátták a söröshor­dó készítésben rejlő nagy lehetőségeket. A söripar 1965. január elsejétől már nem készíttethet új fahor­dókat, csupán a régiek ja­vítására kap anyagot. Ezért évek során folyamatosan alumínium hordóknak kell felváltani a jelenleg hasz­nálatban lévő körülbelül 470 ezer fahordót. Leggyorsabban a jászbe­rényi Hűtőgépgyár kollek­tívájának sikerült olyan alumínium söröshordókat készíteni, amelyekből már az első kísérleti példányok is tökéletesen megfeleltek a követelményeknek. — A siker elsősorban a Hűtő­gépgyár műszaki gárdájá­nak lelkes, megfeszített munkájának s az alumí­niumgyártásban szerzett nagy szakértelmének kö­szönhető; A Hűtőgépgyár ebben az esztendőben felkészül a sorozatgyártásra, mert a söripar 1966-ban már 15 ezer 50 és 100 literes hor­dóra tart igényt.- bj ­1957-ben még a Fém­nyomó és Lemezárúgyár nevet viselő jászberényi üzemben elkészült az alu­mínium söröshordó egyet­len, nagyobb kísérleti da­rabja ; A nyolc évvel korábbi lényegesen merevebb gaz­dasági szemléletnek, az új és korszerűbb anyagok felhasználásától való ide­genkedésnek volt köszön­hető, hogy a kezdetleges alumínium hordó fejlesztését abba kellett hagyni Jász­berényben. Akkor még az egész világon újdonságnak számított az alumínium sö­röshordó. Most sok év után az im­port faanyag vásárlás csök­kentése tette szükségessé az alumínium söröshordó gyártásának napirendre tű­zését. A Magyar Országos Sör­ipari Vállalat vezetői ja­nuár 7-én — több vállalat­tal egyetemben — a Hűtő­gépgyárat is felkeresték s hpteierfe*ték igényüket a fémhordóra. A vállalat vezetői ésdol­Tárolás után az alumínium hordóban a sör habtartós­sága, szénsav­tartalma, a sör üdítő hatása jobb, mint a fahordóban. Az első hordónál a próba- csapolást Dexkóbler Antal, a kőbányai sörgyár sör­mestere végezte el és nagyon elégedett volt az ital zamatával OROSZ MIHÁLY: 27. Az alezredes értekezlet­re hívta össze a Faragó ügybe beavatott nyomozó­kat. kivéve azokat, akik éppen megfigyelő felada­tot láttak el. Az arcukon feszült figye­lem ült. — Elvtársak. — kezdte — a Plateró akció (a rejt- jelkulcs felfedezése után megszokottá vált ez az el­nevezés) végkimeneteléhez közeledik. A munka sike­res befejezése mindenkitől a legnagyobb figyelmet, és a megszokott szorgalmat követeli. A teljesség ked­véért — és hogv a techni­kai szakemberek táiéko- 'Tott°ágát kiegészítsem — nagyvonalakban ismerte­tem a ténveket. — Ez év január huszon­nyolcadikén az N-i speciá­lis alakulatnál egy Joós nevű ügynök a fotólabora­tóriumban meggyilkolta Faragó honvédet, feltehe­tően azért, mert Faragó valamilyen formában tu­domást szerzett, vagy sze­rezhetett volna — ami va­lószínűbb — Joós kémte­vékenységéről. A gyilkossá­got úgy rendezte meg, hogy a gyanú egy Lábas nevű hon. védre terelődjön. Ezt alá­támasztották a tárgyi bi­zonyítékok is. Lábast le­tartóztatták, és a közvéle­mény. valamint az ügynö­kök félrevezetése céljából elhíreszteltük, hogy élet­fogytiglani börtönre ítélték. Egyébként a végleges tisz­tázásig eltüntettük szem elől. A gyilkosságról egy Valter nevű katona — akiről egyébként még sző lesz — anyjának fecsegése során az ügynökhálózat tu­domást szerzett. Hogy az egyébként is pácban lévő Lábast még jobban eláztas­sák, rejtjeles levelet küld­tek a címére, nagyonis együgyű kódirozással, — amely utasította, hogy „lépjen le”. Ez nagy hiba volt a részükről. — ök ugyanis épp úgy tudhatták, mint mi, hogy Lábas a levelet nem kaphatja már meg a letartóztatás miatt, következésképpen csak a mi kezünkbe kerülhet. Ezt is akarták. A dolog azon­ban épnen Lábast tisztáz­na. Ettől kezdve határozot­tan tudtuk, hogy nem ő a gyilkos. A levelet egy Híd­végi Annamária nevű ma­nöken egy iskóláslánnya! íratta meg. Miután postá­ra adatta a közleményt, megismertette magát a sza­badságról visszatérőben té­vő Valter honvéddel, akit megpróbált beszervezni, a katona üres papírra írt sajátkezű aláírását felhasz­nálva. Valtert kompromi- tálták a nővel együtt töl­tött éjszaka és bizonyos pénzösszeg átvételének igazolására készített fény­képek, valamint az a tény. hogy a nő eredeti hang­felvétel készített Valtemé- nál a katonai titok kife­csegéséről. (Folytatjuh

Next

/
Thumbnails
Contents