Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-18 / 220. szám

1965. szeptember 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az utolsó szalmaszál, avagy gond hátán gond A szolnoki Vasipari Vál­lalat törökszentmiklósi üzemegysége az idei első félévben túlteljesítette ter­vének mennyiségi és minő­ségi mutatószámait Azon­ban, ha az elért eredmé­nyek mögé nézünk — fi­gyelembe véve az azóta eltelt hónapokat is — szer­vezetlenséggel, számos tisz­tázatlan körülménnyel ta­lálkozunk. A gyáregység fő profilja a teherautók felújítása, de platógyártással és kazán­zár készítéssel is foglalkoz­nak. A tervszámok teljesí­tését elsősorban az utóbbi termék hozama tette lehe­tővé, s a bajok éppen az elsőrendű feladat, a teher­autók felújítása körül van­nak. Átfutás hét és fél hónap Az egységnek az idén mintegy 250 kocsit kell rendbe hoznia, s eddig csak 105 került ká a műhelyből. Figyelembe v e a kedve­zőtlen munkakörülménye­ket, valamint a közelgő telet: feális számítás sze­rint 80—100 gépkocsi fel­újításával maradnak adó­sok az év végére. Eredetileg egy jármű fel­újítására kiszabott átfutási idő 40 nap volt, s ma már 30 nap hosszabításra kértek és kaptak engedélyt. Jól jellemzi ezt a helyzetet, hogy míg márciusban ha­vonta 18 gépkocsit adtak át a megrendelőiknek, ad­dig most és a jövőben leg­feljebb 12-vel készülhetnek él. Vajon miért ez a zuha­nás? Elsősorban az anyaghiány adja a magyarázatot. Ezút­tal nem abban a formá­jában. hogy a nincsből nem lehet beszerezni. (Bár a gépkocsialkatrészek hiánya országos gond.) Másról van szó: amikor az idén átvet­ték a profilt, a felújításhoz szükséges alkatrészkeretet elfelejtették biztosítani. Furcsa egyezmény Illetve egészen furcsa egyezmény született: az 1. sz. Autójavító a saját kere­tének 8 százalékát leadja a törökszentmiklósi gyár­egységnek, de csak abban az esetben, ha nincs rá szüksége. A termelés ütemessége így annak függvénye (mint a gyáregységvezető mondta), hogy elmennek-e Dunaha- rasztiba alkatrészt szerezni vagy sem. Főként attól függ a siker, ki utazik: olyan ember-e, akinek van össze­köttetése, egy-két feketére való pénze... Ezt persze a kényszerhelyzet szüli. Mint- hogv a vanaiati központ és a gyáregység közötti vitát is, mely a gyáregységveze­tő szerint abb-m áll, hogy a helyi művezetők utazgas­sanak alkatrészért, vagy a központi ar-• " »szerzés gondoskodjon róluk. A központnak tagadhatat­lanul igaza van abban, hogy nem a művezetőnek a dolga Pesten alkatrészt vásárolni, hiszen nem azért alkalmazták. A helyiek vi­szont azt mondják, hogy egyedül jobban boldogul­nak. Ebben a szükségálla­potban — amit kétségkívül a vállalat keresett magának azzal, hogy ilyen lehetetlen profiiátvételi feltételekbe belement — kérdés érde­mes-e perlekedni? A gyár­egység párttitkárának az a véleménye, hogy amennyi­ben a központ véglegesen kiveszi (egyébként kivette) a kezükből az anyagbeszer­zés jogát, akkor az utolsó szalmaszálat veszi el.-. Oda vissza kötbér veszély De nemcsak anyagproblé­ma okoz aggodalmat. Szer­vezetlenséget látunk a pla­tógyártásban is. A gyár­egység 130 gépkocsi rakte­rűiét elkészítésére vállalt kötelezettséget bérmunká­ban, ugyanakkor a saját felújításokhoz szükséges platókat csak „mellékesen” gyártják, holott éppen for­dítva lenne helyes. Az épí­tőipar rendelésére vállaltak épületlakatostermék gyár­tást helyszíni beszereléssel. Ha arra adnak létszámot, azt a gépkocsi felújítási terv sínyli meg... egyszó­val oda-vissza kötöbérve- szély. Ugyanez a helyzet a fődarab felújítással is, melyet idegennek s saját maguknak is csinálnak. Sok emiatt is a kötbéres vita és igény. A gyáregység vezetői maguk is elismerték: nem jutnak ötről hatra, de a vállalati központtól csak követelményt kapnak. Se­gítséget nem Szerintünk sürgősen tisz­tázni kell az anyagellátás körülményeit, felettes szer­vek elé tárva a problémá­kat, remélni lehet a segít­séget is. Sürgősen és érdemben foglalkozzanak ennek & gyáregységnek ügyével az arra illetékesek, mert alig­ha hihető, hogy a kazán­zárgyártás a második fél­évbél is hozza a tervszá- •mokat. S ha igen, akkor is csak tetszetős számok mögé bújtatva a valódi, meglehetősen súlyos, és mindinkább uralkodóvá vá­ló hibákat. Fábián Péter Társadalmi életünk jelentős eseménye a nőkongresszu A Kenderes! Növényvédő Állomás kísérleti fénycsap­dákat állított fel háromféle magasságban, hogy meg­állapítsák a különböző kártevők milyen magasan re­pülnek. — A kísérletet év végére fogják kiértékelni. E v végén kerül sor a magyar nők kong­resszusának összehí­vására, mely jelentős ese­ménye lesz társadalmi életünknek. A nőkongresz- szus előkészítésének első szakasza 1965. május 28-al befejeződött. Szolnok me­gyében mindenütt lezajlot­tak a termelőszövetkezeti nőbizottságok, a községi, a körzeti, valamint a járási a városi nőtanácsok újjá- választási gyűlései. A veze­tőségekbe és testületekbe kétezerkétszázhetvenöt főt választottak meg. Az újon­nan választott vezetőségek nemcsak felfrissültek, ha­nem összetételükben is tovább javultak. Előnyö­sen hatott az elvégzésre váró munkára, hogy a nagy élettapasztalattal ren­delkező, a mozgalmi mun­kában évtizedek óta részt­vevők mellett több fiatal- asszony került a választott szervekbe, mint korábban. Javult az iskolai és a szakmai végzettség szerinti arány is a nőtanácsokban. Ennek alakulását befolyá­solta. hogy sok községi és termelőszövetkezeti nőbi­zottság vezetője vesz részt állami oktatásban, szakmai továbbképzésben. Különö­sen örvendetes, hogy mind több, falun élő értelmiségi asszony — elsősorban pe­dagógus — vállalt vezetői megbízatást. Jóllehet, maradtak még gondok, de ez a fejlődés mégis biztató a további munka szempontjából. A kongresszusra való fel­készülés eddigi eseményei egyéb értékes tapasztalato­kat is nyújtottak. Fokozó­dott a nőbizottságok és nő­tanácsok tevékenysége, amely a politikai, gazdasá­gi építőmunkában való részvételben, a szervezeti aktivitásban mutatkozik meg. Úgy szoktuk ezt mon­dani: falun, városon egy­aránt jobban tevékenyked­nek az asszonyok. Eredményes a nők köz­reműködése a Központi Bi­zottság 1964 december 10-1 határozatának végrehaitá- sában. A határozatot széle« körben ismertették és moz­gósították az asszonyokat annak végrehajtására. A ! választásikon elhangzott j beszámol ék. a hozzászélá­t sok. az elfogadott munka­III kezdődik a tengeri kígyó Agresszivitás a pincében — Rossz helyi® temetkeztek Vigyék odébb a házat A hivatalos jelentésen a következő adatok olvasha­tók: Beruházó: OTP Szolnok megyei Igazgatósága. Ter­vező: Szegedi Tervező Ktsz. Kivitelező: Karcagi Nagy­kunsági Építőipari Ktsz Tervezett kezdési időpont: 1964. szeptember 1, A ki­vitelezés tényleges megkez­dése: 1965. február 25. Az építkezés leállításának ide­je: 1965. május 14. Miért állították le Kar­cagon. a Vöröshadsereg út 26. szám alatti társas náz építését? Ezt kérdezték a népi ellenőrök a helyszíni ellenőrzés után azon a kö­zös tanácskozáson, melyre a tervező, a beruházó és a kivitelező képviselőit is meghívták; Az egymásnak ellentmon­dó magyarázatokból a kö­vetkező kép bontakozott ki Az építkezést az alapok elkészülése és a pince be­tonozása után állították le. A kivitelező állítása sze­rint a feltörő agresszív ta­lajvíz és a pincetömb kö­zepén talált állati temető — melyre még egy falrész került volna — a további építkezést lehetetlenné térté A talajvíz betörése után a beruházó és a tervező azt az utasítást adta. hogy kéi kút megépítésével kísérel* jék meg a vízszint leszorí­tását. A kivitelező négy ku­tat is készített. A víz szí­vatását azonban — a terve­ző véleménye szerint — a pincealapban talált állati temető által keletkezett gödörből végezték. Ez olyan erős vízáramlással járt hogy az épület teljes alap­jára kiterjedően megrongál­ta a talaiszerkezetet. Az építkezést csak az ed­dig alapokat lebontva, erő­sebb alapozással, többiek költség árán lehet folytatni. A Nagykunsági Építő­ipari Ktsz az alap elkészí­tését 149 ezer forinttal szá­molta el. azaz ennyi a je­lenlegi belekerülés! érték. Ha ehhez hozzáadjuk az alaptervezée értékét, az OTP-nek eddig már 200 ezer forintjába került az építkezés. A megegyező vélemények szerint a muaka__kiiaví*ása csak úgy Tehetséges, ha jíl terv készül és az eddigi alapot újraépítik. Az OTP ragaszkodik a 16 lakásos társasház megépítéséhez. De ez csakis úgy lehetséges, ha új telket vásárolnak, vagy a jelenleginél a pincerészt megszüntetik. Nem kell bi­zonyítani, hogy ez milyen többletköltséget jelent. Az sem valószínű, hogy a megrendelők vásárlási szándékukat továbbra is fenntartják és megfizetik a kétszázezres kárt. Ezért ez a tény — az anyagi veszte­ségen kívül — nagymérték­ben rontja a lakásépítési akció sikerét. Mint annyiszor — most is megindul tehát az érin­tett szervek között a vita. Kíváncsian várják, hogy mikor lesz ebből lakás? Tóth László programok, valamint az utóbbi hónapok munkája bizonyítja: az asszonyok részesei egy olyan közhan­gulat kialakításának, amely elítéli a felületességet, a lógást, a fegyelmezetlensé­get. Mind több üzemi, ter­melőszövetkezeti, hivatali nődolgozó végzi legjobb tudása szerint munkáját; E * rdemes szólni a nyá- betakarítás nehéz munkáiban való pél­damutató részvételről, ar­ról a szándékról, hogy minden, munkára alkal­mas jóidőt kihasználva azon voltak az asszonyok is, a legkevesebb szem­veszteséggel takarítsuk be a kenyérgabonát. Még szembetűnőbb az a siker, amit a szocialista munkaversenyben érnek el falusi asszonyaink. Szolnok megyében 20 ezernél több tsz-tag vesz részt a verse­nyek különböző formáiban. A nők száma az idén meg­haladja a nyolcezret. A szocialista brigád címért versenyző nők száma eléri a hétszázat. Ebben a mun­kában is kiemelkedően jól dolgoznak a tiszaföldvári, a cibakházi asszonyok szo­cialista brigádjai, melyek már két alkalommal nyer­ték el ezt a megtisztelő címet. A járások és városok mindegyikében a nőtaná­csok és nőbizottságok irá­nyítják a tsz baromfite­nyésztő ' munkacsapatok megyei versenyét. A tava­lyi 87 munkacsapattal szemben az idén 102 mun­kacsapat vesz részt ebben néeyszá7harmincöt fővel. A munkacsapatok vállal­ták. hogv 1.4 milliónál több árubaromfit nevelnek fel. minimális elhullással, mind kevesebb költséggel. Nemcsak a mezőgazda­ságban jelentkezik a nők hatékony közreműködése, hanem megtalálható az az élet minden területén és elsősorban ott, ahol a párt igényli az asszonyok támo­gatását. A megye ipart, mezőgaz­dasági üzemeiben, vállala­taiban és hivatalaiban 26 549 nő dolgozik. Számos olyan munkaterületünk van. ahol a dolgozók na­gyobb része nő Mindez azt mutatja, hogy a nők- fon­tos szerepet töltenek be a szocialista építőmunkában. A nők művelődő«! hely­zetében Is alapvető változások történtek az elmúlt időszakban. Év­ről évre emelkedik azok­nak a száma, akik elvégez­ték a hiánvzó általános is­kolai osztályokat Egv-egv oktatási évben 2800—3000 pődolgozó kezdi él. illetve folvtatja tanulmányait. A fejlődés ellenére sem kielégítő a nők szakmai oktatása. Néhánv üzem és termelőszövetkezet kivéte. lével a vezetők segítése is hiánvzik. nedig a mlnden- nani munka, a család el­látása. gyermek nevelés melletti tanulás csak ak­kor lehetséges, ba a felté­telek megteren-tőoAnél ezt Pígnplemhe veszik. A nőtanáesok szervezé­sében évente több mint 10 ezer nő vesz részt a nők akadémiáién, szülők isko­láién és egyéb előadássoro­zatokon. A nők e sokrétű munká­ja a pártbizottságok és pártszervezetek figyelmé­nek középpontjában áll. A megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság éven­te értékeli a nőmozgalom helyzetét és megszabja a további feladatokat. Az ez- év márciusában tartott pártbizottsági ülés a figye­lem középpontjába állítot­ta: A termeléssel összefüg­gő tömegpolitikai munka biztosítását, a szocialista munkaverseny fejlesztését, a háztáji gazdaságok áru­termelésének növelését. — Minden területen színes* vonzó legyen a szervezeti élet, ami a politikai ne­velőmunka egyik feltétele. A választott szervek ülé­seiket rendszeresen tart­sák meg, a termelőszövet­kezeti nőbizottságok kap­janak munkájukhoz na­gyobb segítséget. A többi tömegszervezetekkel és tö­megmozgalmakkal, különö­sen a Hazafias Népfronttal való kapcsolat és együtt­működés tovább javuljon) A megyei pártbizottság határozata kötelezte a járási, városi párt- bizottságokat és pártszer­vezeteket arra, hogy rend. szeresen, fontosságuknak megfelelően irányítsák a nőtanáesokat és nőbizottsá­gokat. A Politikai Bizott­ság 1964. november 3-i ha­tározata alapján tűzzék a végrehajtó bizottsági ülés napirendjére a nők köré­ben végzendő politikai ne­velő és szervező munka feladatait. Ezt kővetően a járási* városi párt-végrehajtóbi- eottságok is napirendre tűzték a nőtanácsok mun­káját, majd alapszervi tag­gyűléseken is megvitatják a tennivalókat Nemcsak a kongresszus előkészítése miatt került a párttaggyűlések napirend­jére a mozgalom munkája* Jászladányban, Tiszaföld- váron a termelőszövetkezet vezetői minden fontos kér­désben kikérik az asszo­nyok véleményét és ja­vaslatát. így van ez rend­jén, mert a pártszerveze­tek támogatása, megbízatá­sa a kongresszus előkészí­tésében, egy lelkesítő, reá­lis munkaprogram kidol­gozásában nélkülözhetet­len. A Magyar Nők Országos Tanácsának határozata alapján már megkezdődött a nőkongresszus előkészí­tésének második szakasza. Október 1 és 10-e között kibővített járási, városi nő- tanácsíüéseket tartanak a megyei aktíva küldötteinek megvál asztására. A nőtanáesok üléseinek napirendiében szere­pel a választások óta végzett munka értékelése, az őszi-téli program meg­vitatása és jóváhagyása. A nötanáesüléseket arra fs fel szeretnénk használni, hogy a megyei aktívára és a nőkongresszusra tovább növekodien a nők akitivi- tása és felelőssége a párt határozatai végrehajtása iránt, hogy ezáltal általá­nos fellendülést érjünk él a megve nőmnzgajmában; Magyar Gyula a megyei pártbizottság munkatársa Modem frizurák készítésével állunk a lakosság szolgálatában! Korszerű beren­dezéssel ellátva úi női és térfi fodrászüzletet nyitottunk. Mezőtúri Asztalos Ktsz Készséggel várunk mindenkit! Női és férfi fodrász részleg dolgozói! MEZŐTÚR Bajcsy-Zsilinszky u. 36. sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents