Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEBY6I ( A megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XVI. évfolyam, 193. szám. Ara 50 fillér 1965. augusztus 17., kedd. Csak fehér köpenyben ? BEFEJEZŐDTEK a kö. ® zépiskolai és az egyetemi felvételek, kiki megkapta az értesítést, felvették-e, vagy sem. Az előbbiek érthetően boldo­gok, úgy érzik, övék a vi­lág. Az elutasítottak tá­borában pedig nagy a ke­serűség: mi lesz? Van-e így értelme az életük­nek? A mi társadalmunk el­sősorban arra született, hogy a dolgozó ember rangját megteremtse. Hogy az élet terheit vál­lán cipelő kétkezi mun­kást is az alkotó ember magas polcára helyezze. Jórészt a kezdeti idők té­vedései, felelőtlen ígére­tei okozták, hogy mégis minden fiatal ma is fe­hér köpenybe álmodja magát, vágyai netovábbja a szellemi munkakör. S itt maradt a múltból az a torz szemlélet, hogy a szellem régióiba csak az emelkedhet, aki hátat for­dít a kétkezi munkának. A szocialista társada­lomban mindenki tanul­hat és művelődhet. A tanulás mindannyiunk joga. Sokan — felelős ve­zetők is — ezt a jogot úgy értelmezték, hogy le­gyen minden értelmes ember orvos, mérnöik, pe­dagógus, művész. Hogy ki teremti meg a minden­napi javakat? Ezt a fel­adatot — úgy_ látszik, azoknak szánták, akik valamilyen okból még­sem tanulhattak. Sajnos, a közvélemény is így for­málódott: tanulni, egyete­met, főiskolát végezni, fe­hér köpenybe bújni, bú­csút mondani a gépeknek, a kalapácsnak, a munka­padnak. Ez az igazi kar­rier a szocializmusban... Hát nem ez. illetve nem csupán ez. Nem lehet mindenki tervező, irányí­tó, gyógyító, nevelő. A terveket, ötleteket meg !s kell valósítani. Esztergá­lyosok. kőművesek, ra­kodómunkások. búzater­melők és állatgondozók is kellenek. A javak bő­ségét, világunk alapját ők teremtik meg. A szocialista társada­lom éppen azt jelenti, hogy az építők, a javak termelői is részesei legye­nek a tudásnak, a műve­lődésnek. A szocialista társadalom éppen azt keli jelentse, hogy a művelt ember nemcsak fehér kö­penyben képzelhető el, s azt is, hogy a kiművelt emberfők sokaságából keli toboroznunk a javak jö­vendő termelőit. A MEGBECSÜLÉST, ** a társadalmi rangot nálunk a kiemelkedő jó munka teremti meg, akár sebészprofesszorról, akár rakodómunkásról van szó. A mai követelmé­nyek mellett csak nagy­tudású, művelt ember al­kothat kimagaslót, a ter­vező asztal mellett, a bá­nyák mélyén s a földe­ken is. A szocializmusban éppen azért nem az a cél, hogy minden tanult em­ber irodában, műterem­ben vagy laboratórium­ban szorgoskodjék, in­kább az a követelmény, hogy minden munkaposz­ton művelt, nagytudású dolgozó ember álljon. Társadalmunk megbe­csüli az orvost, a mérnö­köt, a pedagógust, a mű­vészt. s munkájukhoz sok segítséget is ad. Az esz­ménykép, a legmegbecsül­tebb ember mégis a ja­vakat termelő, a gépeken dolgozó, művelt munkás volt és marad. Az. aki a javak bőségét megterem­ti. Az a fiatalember ko­runk eszményképe, aki is­kolái elvégzése után a gépek mellé áll, alkotni, teremteni, hogy képessé­geivel, tudásától művelje a termelés célszerűségét, rendjét. Korunk eszmény­képe az a fiatalember, aki alkotásnak tekinti, s az alkotás színvonalára emeli a kétkezi munkát. Kedvvel és hittel dolgozik, mert pontosan látja meg­tisztelő helyét a társada­lomban. Latja, hogy a napi munka csak egy- harmada az életnek, a másik kétharmada arra való, hogy élvezze az anyagi, az erkölcsi és a kulturális javakat. Azo­kat, amelyeket ő is segí­tett előállítani, s ame­lyek. ha jól dolgozott, őt illetik meg leginkább. S OKAK számára az idén is nagy csaló­dást okozott, hogy nem jutottak be a középisko­lába Vagy az egyetemre. Veszni látják a fehér kö­penyt. amelyet megál­modtak. Ha azonban reá­lisan mérik fel helyzetü­ket, ha számot vetnek a lehetőségekkel. Tje kell látniok, hogy a boldogu­lás s a megbecsülés felé a mi világunkban legin­kább a javakat termelő, alkotó munka visz. S ilyen munkára mindig van lehetőség. Kékeséi Gyula Plusz bevétel borsóból és búzából A kengyeli Dózsa Tsz- ben kiváló minőségű borsót takarítottak be. — A 247 holdból 130 hold termését exportra szállították. — A tervezett 600 ezer forint helyett egymillió forint lett borsóból a bevétel. Búzából másfélmillió fo­rint lett a többlet. A várt­nál jobban fizetett a ke­nyérnek való, s így nem a szerződésben vállalt 110 vagon búzát adják át, ha­nem mintegy 180 vagonnal. Napi 12 vagon gabonát szállítottak a szérűre, s onnan tisztítva a magtár­ba, illetve ha szükséges volt a hideglevegős széna­szárítóhoz, ezzel szárítot­ták a nedves gabonát. A vállalatért, az árvízkárosultak javára A „pilótáknak“ is becsületére válna Ljabb társadalmi műszakra késsülnek Szocialista szerződést kötött a jászberényi művelődési ház a Nővé Zámky-akkal Az árvízvédelemből visz- szatért gépkocsik rendbe­hozatala után jelentősen megjavult a 7. sz. AKÖV munkája a rekonstrukciós vasúti beruházásokon. Míg április és június között ha­vonta átlagosan 80 000 ton­na földet mozgattak meg, addig júliusban ennek két­szeresét szállították el. így az első félévi lemaradás nagymértékben csökkent, ami a dolgozók áldozat- készségének is köszönhető. Az első félévi adósság ál­lami dotációmentes meg­szüntetéséért 14 ezer társa­dalmi munkaórát ajánlot­tak fel úgy, hogy a nekik egyébként kifizethető mun­kabért az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Az AKÖV közvetlenül utalja át ezeket az összegeket az árvízkárosultak csekkszám­lájára. Vasárnap Major János és Csáki Sándor szocialista brigádja tett eleget ebbe­li felajánlásának. Szabad­napjukat áldozták fel. A huszonnégy gépkocsivezető a tervezett 3500-on felül még 1681 tonna földet mozgatott meg a szolnoki vasút rekonstrukciós épít­kezésén. Szervezetten, jól haladtak a munkával. — Ezen a vasárnapon elért teljesítményük értéke 50 ezer forint. Az árvízkáro­sultak javára pedig 3500 forintot fizethet be nevük­ben a vállalat. Különösen Gyarmati Sán­dor, Dancza Sándor, Cson­tos Máté autóbusz gépko­csivezetők tűntek ki a bil­lenős Skoda teherautó vo­lánjánál: 42 fordulót telje­sítettek egy műszak alatt. Ez az eredmény még a re­konstrukción hosszú ideje dolgozó „Pilótáknak’’ is becsületére válna. Amikor befejezték a napi munkát a jókedvű társaság a fehér asztal mel­lett hosszan beszélgetett és visadozott A koccintás közben a két brisádvezető javasolta, hoev októberben mégegyszer töltsék munká­val a szahidnaoiukat El­lenvetés nélkül megszavaz­ták az újabb társadalmi műszakot. A jászberényi Hűtőgép­gyár és a Nővé Zámky-i Elektrosvit N. V. között már egy éve szoros gazda­sági kapcsolat van. Most a Déryné művelődési ház és az Elektrosvit Závodny klub ROH vezetősége hatá­rozta el, hogy a továbbiak­ban a két művelődésügyi intézmény is szoros kapcso­latot tart fenn egymással. Az együttműködés a nép­művelési munka minden te­rületére kiterjed, különös te­kintettel a korszerű for­mák, módszerek tapaszta­latainak kicserélésére. Augusztus 8-án ezt az ei­A jászberényi járás köz­ségeinek lakói is hozzájá­rulnak forintjaikkal az ár­vízsújtotta területeken élők megsegítésére. A két évvel ezelőtti, az 1963-i árvízkor a jászberényi járás több mint egymillió forintot ka­pott az államtól, illetve a társadalmi összefogás ered­ményeként, Most ezt a se­gítséget kívánják visszafi­zetni. Eddig az üzemek és intézmények felajánlásain kívül több mint 110 ezer fo­határozásukat írásban is megpecsételték. E szerint rendszeres kapcsolatot tar­tanak a két intézmény ve­zetősége között és egymás kultúrájának megismerése érdekében kétévenkint egy alkalommal székhelyeiken művészeti csoportjaik köl­csönösen bemutatják mun­kájuk eredményét. A jászberényi Déryné művelődési ház igazgatója és igazgatóhelyettese e hó elején a szerződés megkö­tésére Nővé Zámiky-ba uta­zott. Csehszlovák barátaink látogatásukat októberben viszonozzák. rint • értékű bélyeget vásá­roltak. Különösen Jászivány, Jászapáti, Jászárokszállás és Jászboldogháza lakói fo­gadták megértéssel a bélye­get vivő aktívákat, s a ré­szükre kiadott bélyegeket mind megvették, a pénzt befizették a 10 200-as csekk­számlára. A járási operatív bizott­ság véleménye szerint augusztus 20-ig a járás va­lamennyi községében elszá­molnak a kapott bélyegek értékével. A 10200-as csekkszámlára Kétszázharminc vaaon búza cqy tsz-ból Száz vagon terven felül A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ben pénteken az utolsó holdakon vágták a búzát a kombájnok. Az I-es üzemegységben nagy bográcsokban főzték az ízle­tes birkapörköltet, hogy este, az aratás befejezésé­nek örömére megvendégel­hessék a derekasan dolgo­zó kombájnosokat, a gépek kiszolgálásában és a szál­lításban résztvevő gazdákat. Ebben a közös gazdaság­ban kétezer hold kenyér- gabona és 600 hold őszi áipa várt betakarításra. Ne­héz volt az Idei aratás. De mindezt feledteti a gaz­dag termés. Őszi árpából 21.5 mázsás átlagtermést takarítottak be, s a búza is megadja kétezer hold átlagában a 21—22 mázsát. Ezt augusztus 20-án már pontosan tudják, akkorra a cséplést is befejezik. A Szabad Nép Tsz 130 vagon búza értékesítésére szerződött, aztán még 70 vagon gabonára kötött pót­szerződést. Most azonban még ennél is többet, ösz- szesen 100 vagon kenyér­gabonát adnak terven felül. * A hétfőn kapott hfr sze­rint a tiszaföldvári Lenin Tsz is befejezte az aratást. A terméseredmények ebben a gazdaságban is igen iók, búzából 22—23 mázsa a holdankénti átlag. Huss múzsán felüli átlagtermés Táviratot kaptunk a Jász- i sági Állami Gazdaságból. ; Azt tudatták szerkesztősé- ' günkkel, hogy az aratást befejezték, s minden ga- j bonaféléből 20 mázsa fe­letti átlagtermést takarí- , tottak be. Á jövő hétre ne maradjon aratnivaló Gyorsabb ütemet a talaielőkészítésnél Ülésezett a megyei operatív bizottság Augusztus második felé­ben járunk, s még mindig van aratnivaló. A török­szentmiklósi járásban több mint 3 ezer, a szolnokiban 4800. a tiszafürediben 2600 hold kenyérgabona vár be­takarításra. S - többi járás, város gazdaságaiban is 100, vagy 1000 holdakon araiat- lan a búza. A 13 állami gazdaság közül is csak i tudta le ezt a munkát, a többiben még tart a beta­karítás. S vannak helyek — községek, termelőszövetke­zetek — ahol különösen ag­gasztó a helyzet. Ilyen pél­dául Jászladány, Tiszasüly és a szolnoki Lenin Tíz. Kombájnokat a járásból tudnának átcsoportosítani, de az aratásban elmaradt gazdaságokban nem ren­delkeznek annyi szállító- eszközzel, hogy o gépeket kiszolgálhassák. A segítség- adásnak tehát más módját is alkalmazni kell — álla­pította meg tegnapi ülésén a megyei opertív bizottság —, hogy az aratást ezeken a helyeken is befejezzék a héten. , Az operatív bizottság ál­lást foglalt abban, hogy ahol augusztus 20-ig nem fejezik be az aratást, vagy sok a csépelni i'aló, ott a kétnapos ünnepet is mun­kában töltsék el. A járási, városi operatív bizottságok a gazdaságok vezetőivel együtt gondoskodjanak a munka megszervezéséről a tsz-ekben éz állami gaz­daságokban és arról, hogy a gazdasági és szakvezetők a helyükön legyenek az ünnepnapon. A beszámolókból az is kitűnt, hogy bár valamivel több gép dolgozik két mű­szakban, mint korábban, mégsem halad kellő ütem­ben a talajelőkészítés. A legutóbbi héten a szolnoki járásban meggyorsult ez a munka, 8983 holdon végez­ték el eddig a vetőszántást, 11183 holdon pedig a mély­szántást. Karcagon, a 4654 hold talajmunkából 3760 hold az ősziek alá történő szántás. Olyan tapasztalat is van. hogy amíg Török- szentmik.óson városi szinten 18 százaléknál tartanak a talajmunkával, addig a Dózsa Tsz-ben csak 6 szá­zaléknál. Megyei szinten a termelőszövetkezetekben egynegyedét, az állami gaz­daságokban 30 százalékát végezték el a talajmunká­nak. El kell érni — álla­pította meg az operatív bi­zottság —, hogy szeptem­beri l-ig 0 talajmunka félé­nél tartsunk, Ez azt köve­teli, hogy a heti előrehala­dás üteme legalább 10—12 százalékos legyen. Azokban a gazdaságok­ban, ahol befejezték az aratást, cséplést ott a vető- szántás mellett a fő figyel­met a silózásra, trágyázásra fordítsák. Ajánlja az ope­ratív bizottság — figye­lembe véve, hogy az őszi munka összetorlódik, a ku­korica érése elhúzódik —, hogy a kombájnok egy ré­szét a keresztek cséplésére állítsák, ugyanakkor a gép­állomások már most fogja­nak hozzá a kombájnok át­alakításához, hogy azokat a kukorica betakarításánál is igénybe vehessék. Öntözési tapasz­talatcsere nagykörűben A szolnoki * járásban a nagykörűi Haladás Terme­lőszövetkezet igen példa­mutatóan készült fel az idén az öntözésre. Ezért hívta ide tapasztalatcserére a járási tanács a járás ön­tözőmestereit, agronómusait és más szakembereket. — Meghívtak kutatókat is a nagykörűi bemutatóra. Az ankét résztvevőinek bemu­tatják a Haladás Tsz min­taszerűen művelt kukoricá­val beültetett 300 holdas öntöző telepét.

Next

/
Thumbnails
Contents