Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

é Munka­lélektan 4 munkapszichológusok ér­dekes kísérleteket vé­geznek néhány vállalatnál- Mint a napi sajtó beszámol róla a Ganz-MAVAG-ban végzett vizsgálatok például megállapították, hogy az egy munkahelyen dolgozó külön­féle korú, típusú és nemű egyének — a munka terme­lékenysége szempontjából nem lebecsülendő — pszichi­kai hatással vannak egy­másra. Ebből a szempontból már most égetően merül fel a kérdés — és ezt a kísérle­tek során fel is tették: — ki kivel szeretne dolgozni? Habár a mi vállalatunknál a főkönyvelő kartárs így fél­évi mérlegkészítés idején nem foglalkozik munkalélek­tani kísérletekkel — mégis érdemes elgondolkozni a mo­dern munkaszervezés eme jelentékeny vívmányán, mert a hírek szerint megyénkben is sor kerül erre- Én pl- máris állíthatom, hogy a reámháruló irattári munkát a jelenleginél jóval nagyobb termelékenységgel tudnám ellátni, ha teszem azt nem a félállású nyugdí­jas Ropolyák Ede bácsi, ha­nem a fehérlábú Mohácsiné volna mellém beosztva. Sőt tovább megyek: a főkönyve­lő kartárs munkaintenzitása is emelkedne, ha Ropolyák bácsit venné maga mellé, mert bizonyos okok miatt az öreggel ő sem maradna bent annyit túlórázni, mint a fe­hérlábú Mohácsinéval szo­kott- Tudniillik Ede bácsi erős szivaros, egész nap a monarchia idejéből származó katonaindulók taktusát veri az asztalon és emellett a lába sem fehér, hanem reu­más- Na persze az igaz. hogy gépírni nem tud. de viszont egyrészt Mohácsiné sem tud. másrészt az az öreg is meg­tanulhat még- Tavaly, 67 éves korában a személyzetis kar­társ azt írta a minősítésébe, hogy fejlődőképes. um unkalélektani okfejté- sem eleddig csak két dolgozóra — nevezetesen rám és a főkönyvelő kar­társra vonatkozott, s úgy vélem szerény adalék lehet ez is a további kísérletek­hez. Ám sommásabb példá­kat is hozhatnék éppenség­gel. Teszem azt mennyivel jobb lenne a hangulat a számviteli osztályon, ha nem az undok öreglány Mici né­ni lenne a föszámvevő, ha­nem mondjuk én- Együtt főznénk a feketét a lányok­kal. férfiszemmel hasznos véleményt tudnék mondani a hajviseletükről, ruháink­ról. társaságot szereznék szá­mukra stb- A bérügyre vi­AUTOS O K CÁCSI MIHÁLY RAIZAI A szabályszerű > szont, — ahol vállalati csa­patunk és minden idők leg­nagyobb balszélsője dolgozik — át kellene csoportosítani a jelenleg szerteszét dobált labdarúgókat. Az utókalku­lációt feltétlenül ki kellene egészíteni a Rohonyákkal mert így nincs ki egy ulti­négyes, a számlázóba viszont be kellene dugni Perec Zsi­gát. akinek házi pálinkafőzője van — és el tudná látni munka­társait a kollegalitás nevé­ben zamatos nedűvel­ß izony sok még a tenni­való, hogy munkapszi­chológiai megalapozottsággal olyan kollektívákat alakít­sunk ki, ahol mindenki a neki megfelelő környezetben dolgozik. Pedig ez a munka­kedv alapja, mint az iménti példákkal is bizonyítani pró­báltam... S persze, hogy a munka is menjen valahogy ki kellene egészíteni a vál­lalati létszámot olyan dolgo­zókkal. akik megfelelő kör­nyezet és társaság híján kénytelenek lennének dol­gozni. — palatínus — Autós közmondások Ivóvcrscnif lószböködSn E zt a dolgot Somos, a tsz-elnök már azon a bizonyos háromnapos máju­si értekezleten megemlítette. Azt a bizonyos értekezletet májusban, az aratás ügyében hívták össze, pontosabban annak az elvi kérdésnek a tisztázására, hogy miért jó, ha nyáron aratunk. Akkor Somos felvetette, hogy nincs zsineg és pony­va- Szavai az elnökség so­raiban általános megdöbbe­nést keltettek. Az elnök rosz- szalóan csóválta a fejét és rosszalásának hangot is adott- — Kedveá elvtárs — mond­ta — Itt elvi kérdésekről van szó. Igazán helytelen, hogy holmi pitiáner dolgok­kal zavarja meg az értekez­let eredményes munkáját. — Legyen nyugodt, az illetékes szervek idejében lerendezik a dolgot- Lerendezik — csám­csogta mégegyszer elége­detten. Somos tehát hazament és megpróbált zsineget és pony­vát szerezni- Futott fűhöz- fához, de csak az asztmája újult ki- Ez pedig — sajnos — nem látszott alkalmasnak a zsineg és a ponyva pótlá­sára. Június végén a telefonhoz hívták Somost- Egy igen jó­indulatú hang a Főközpont­ból felhívta a figyelmét, hogy a zsineget és ponyvát idejében szereze be. nehogy az aratásban fennakadás le­gyen. Somos erejének mara­dékával megköszönte a gon­doskodást és málnaszínű arc­cal ténfergett két napig. K ét hét múlva kapta meg az Általános Ellenőrző Központ Csúcsbizottságának határoaztát- A határozat uta­sította, hogy a búzát aras­sák le. lehetőleg géppel, ahol nem lehet, kaszával- A búza szárát a föld felett vágják el- ,.Az aratás azért kívánatos — szólt a határo­zat —, mert az ország jövő­évi kenyérellátását csak így tudjuk biztosítani”. A zsineg és ponyva beszerzéséről el ne felejtkezzenek, mert az zavarokat okozhat. Szó volt még a szájtátiságról és a sültgalambvárásról is- Végül: „Az aratás nehéz munka. A csúcsbizottság mindent meg­tesz, hogy erre felkészítse a dolgozókat”. A határozat volt vagy két kiló­Két nappal az aratás előtt Somos, aki az asztmájához idő közben enyhe fejreszke- tést is kapott, bement a köz­pontba- Ott éppen egy há­romnapos konferencia zaj­lott „Milyen pillangósokat vessünk 1980-ban a Csalló­közben?” címmel. Somos le­térdelt az elnökség elé és zokogva követelt zsineget és ponyvát­z elnök indignálódva nézett rá. — Nem kapták meg a ha­tározatot, elvtárs? — Dehogynem. Hetven ki­ló határozatot kaptunk ed­dig és még mindig érkezik- Nem lehetne ezek helyett ugyanannyi zsineget? — Honnan vegyek én ma­gának zsineget. Nézze, ne­kem is ennyi van­Kivett a zsebéből egy mé­ternyi zsineget és jóságos arccal Somos kezébe nyom­ta- Somos kiment, vette a kalapját, aztán kicsit gon­dolkozott. majd megnézte, hogy a fogas elég erős-e- Só­hajtott, aztán átvetette raj­ta a zsineget. — kefe — Kissé megkésve érkez­tünk. a díjkiosztó ünnepség már a vége felé járt. A ze­nekar szívbemarkolóan ját­szotta a „Jó bor, jó egész­ség” című himnuszt, a he­lyezettek az asztal alatt he­lyezkedtek el, festői össze­visszaságban. A dobogó leg­felső fokán könnyes szem­mel hevert a győztes. Esz­méletlen volt a meghatott­ságtól. — A mi Véndracsek Zsi­gánk — mondta mellettem az egyik néző alig titkolt büszkeséggel és egészséges lokálpatriotizmussal. — A mi Vendracsek Zsigánk most aztán megmutatta ne­kik. Nem derült ki soha, hogy mit mutatott meg Zsiga és kinek, mert segítenem kel­lett a mentőautóba emelni a bajnokot. Négyszeres kof­fein-adag után nyilatkozni is hajlandó volt. — Hogy választotta ezt a szép. de kétségtelenül ne­héz és sok áldozattal — fő­Kép szöveg nélkül leg a családja részéről — járó sportágat. — Apám is neves ver­senyző volt — kezdte —, hosszútávú pálinkaivó. Ele­inte én is pálinkával kezd­tem. Apám korán edzésbe fogott. Már az óvodában pálinkáskenyér bajnok vol­tam. Egyszer egy íróféle is meglátogatott, megnézte a fejemet és azt mondta: tel­jesen idióta. Erre sokáig büszke voltam. Később apám a túlhajtott edzések következtében már túl sok fehéregeret látott és meg kellett válnunk tőle. E 'énekeltük az akácos utat, aztán folytatta. — A lelkiismeretes edzés meghozta az eredményt. Sportpályafutásom ragyogó állomásai: kétszer ütöttek el autóval, mindkét esetben az én hibámból. 1948-ban egy búcsúban letaposták a fü­lemet. később egy évet ül­tem késelésért... Hej, de ut­ca, utca sáros utca... jede... — Hogyan tudja tartani az állandó jó formáját? — Egy napi edzést se ha­gyok ki. 1 igei lehajtok négy litert, Iztán egy kis pihenő estid, majd ismét három liter. Az éjszakát valamelyik árokban töltöm. Elvem: korán lefeküdni. Csak a sportszerű életmód hozhatja meg az eredményt — Orvosi ellenőrzés? — Rendszeres. Benne va­gyok az SZTK-ba. A doktor úr azt mondja, hogy a máj­zsugorom szépen fejlődik. Nagyon elégedett velem. — Versenyzési lehetősé­gek? — Lehetne jobb is, bar az fmsz messzemenően tá­mogat. Egy-egy meghívásos verseny komoly hozzájáru­lás a boltvezető anyagi alap* jainak lerakásához. A szó•* cializmust sokféleképpen le­het épiteré. — Dolgzoik? — Ugyan már. Élsporto­ló vagyok. Épp elég gond a formámat tartani. — Család? — A nagyobbik fiam már ifjúsági versenyző, ötödször járja a harmadik osztályt, de már két litert is meg­iszik. Többre viszi az apjá­nál. — Felesége? — Ö dolgozik. Sajnos, valamiből fedezni kell a sportolás költséaeit. Állami támogatást egyáltalán nem kapok, elég disznóság, — Legfőbb vágya? — Egyszer úgy isteniga­zában jól berúgni és... Sainos, többet wm tudott mondani. Ledugták a ai/o- mormosó gumicsövet. K.

Next

/
Thumbnails
Contents