Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-15 / 192. szám
IMS. augusztus tu. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s r iszafiircd futajosok Bővül a tlszakürti borpinee Bővül a feldolgozó üzem is. A pincegazdaság hat új Horizontál prést helyez üzembe a szüret megkezdése előtt. Ezzel az eddigi 48 ezer mázsa szőlő helyett 112 ezer mázsát tudnak majd feldolgozni. Az idei őszön a felvásárolt borfajtákat a szőregi palackozóba szállítják. Ke'esztő öntözés Az abádszalóki Aranykalász Tsz-ben az idén sok kár származott elemi csapásbólPapp Mihállyal, a Szolnak megyei Erdőgazdaság főmérnökével együtt igyekszünk a vágás területére. Az erdei út még most is süpped, a Tisza árhulláma csak nemrég vonult le innen. Dróttal és U-szegek- kel összekapcsolt rönkökön bukdácsolunk több száz méteren át. A tiszafüredi erdészek motorcsónakkal vontatták ide a rönköket, hogy könnyítsék és megrövidítsék a szállítást. A tíz hektárnyi területről háromezer köbméter fát termeltek ki. — A hagyományos módszerrel két személynek egész napi munkájába került egy fa kidöntése — mondja kisérőm. — Most az Sz—100-as vontatta Kos 2—3 perc alatt elvégzi ezt. Megkönnyült az emberek munkája, a fizikai terhek jó részét átvették a gépek. A kézi erő azonban még most sem nélkülözhető. A sáros erdei úton emberek, lovak dolgoznak. A 60—80 centis átmérőjű rönköket a partra vontatják. Itt a ■„ tutajépítők” veszik át további munkára. A négy-öt méter magas parton tizenöt ember dolgozik; A felköbözött rönkök mindegyikét leltárba veszik. így számolnak el a megrendelővel az ipari fa súlyával; Többen illatos, sűrű lebbencset főznek maguknak, mások beérik szárazzal is. A közelben számos papír- fa-rakás virít. — Nyugat-Németország- ba szállítjuk. Elmondják, hogy szigorú a szabvány, héjnak nem szabad a rönkön maradni, mert elszínezné a papírt, s meghatározott méretre kell fűrészelni, hasogatni a rönköket. — Most még kézzel végzik a kérgezést — mondja a főmérnök. — Hat kérge- 7.5 gépet vásároltunk. Átalakítjuk nyersolaj meghajtásra és üzembe állítjuk. A füredi munkásokat a veterán erdész, Nemes Gyuri bácsi irányítja. Az árvíz idején milliós értéket mentettek meg. Most azon igyekeznek, hogy ne legyen nyersanyag hiánya a fűrész-, láda üzemeknek és a papírgyárnak. Máthé László Az épülő pince egyik része Ilyenkor augusztus közepén még kevés munka akad a borpincében. — A szüretig még hátra van jónéhány hét, talán egy hónap is. Tiszakürtön azonban már most készülnek az őszre. A Kecskemétről érkezett kádárrészleg a hordókat javítja. Pár nap múlva, mikor végeznek munkájukkal, a kész hordókat hitelesítik. A pincegazdaságban új pincerész is épül. — A tervek szerint 32 ezer hektoliter lesz a befogadóképessége. így az össz-tároló- hely 45 ezer hektoliter űrtartalmú lesz. Az új pincerészben betontartályokban tárolják a bort. A tartályok felét — mintegy 16 ezer hektót — kicsempézik, a többit saválló anyaggal vonják be. Városba^ lakó, vagy városlakó? Megfeszülnek az izmok, s a rönk nagy szökkenéssel • zúdul a Tiszába. Derülnek az emberek, meri a félig kész tutajon álló csáklyás-ember hiába szaladt el, a hullámtól így is csurom vizes lett. Széesi György, a „tutajépítők” brigadérosa a Csongrád megyei társgaz- daság állományába tartozik. Tizenöt éve dolgozik ebben a beosztásban. Hozzáértéssel magyarázza az évszázados múltú vízszállít ás előnyeit. — Egy köbméter fa elszállítása a tutaj építésével együtt csak 38 forintba kerül. Vasúton 125—135 forintba van. Tehát 100—150 forintot is megtakaríthatunk. Ezenkívül a fa nem gombásodik, nem rongáljuk, s nem kötjük le a vasúti kocsikat; — Hány nap alatt érnek Szegedre? — Hat nap kell a tutajépítéshez, ugyanennyi az úsztatáshoz. A távolság 265 kilométer. A falemezgyárnak, a ládaüzemnek és gyufagyárnak szállítunk. Szolnokig óránként három kilométer a mozgási sebesség, lejjebb fokozatosan csökken, lassúbb a víz folyása. — Hányadik szállítmány ez? — A harmadik lesz, 15— 16 még hátra van. A tiszafüredi erdészet az idén több mint két millió forint értékű ipari fát értékesít. Ebből 1200 űrméternyit exportra küldenek. Az idén hat árhullám vonult végig a Tiszán, legnagyobb a júniusi volt. — Hetekre megbénította a szállítást. Most jobban igyekeznek, hisz az erdő- gazdaság októberben zárja a gazdasági évet és ismét nyereségesen szeretnék befejezni. A rücskösi part mentén Halász Vince erdész jelent a főmérnöknek: — A kérgezésnél és a szállításnál tizenkilenc személy dolgozik. Egy hónap alatt 1400 köbméter nyárt kérgeztünk le. Az emberek ebédelnek. Nap nap után találkozunk az utcán. Ismerve, vagy ismeretlenül sietünk el egymás mellett. A más városokban és falvakban élők azt mondják ránk: szolnokiak. Kívülről valóban egyneműnek tűnik az utcán hömpölygő embertömeg. Városban élő emberek mindnyájan. De ha belepillantunk életükbe, meglepődve tapasztaljuk, hogy az egyneműnek vélt embertömeg két nagy cső-- portra oszlik: a városban lakókra és a városlakókra; Aki a vegyiművekkel konkurál Deszkakerítéses kis családi ház a Hunyadi utca és a József Attila utca találkozásánál. — Jobbra a nemzetközi műút, balra az autószerviz. A megszokott forgalom zajában semmit sem hallani az udvarból. De estefelé, ha elül a zaj, disznóröfögés zavarja a csendet. A ház lakói a legnagyobb lelki nyugalommal tartják állataikat a város központjában. Valószínűleg így értelmezik, hogy eltűnik a falu és a várc® közötti különbség. TOsarkú cipő és a tökmag Nyúlánk, szőke lány lépked előttem tűsarkű cipőjében. Nylon-kesztyű, modemvonalú kézitáska. — A Magyar utcai árkádos ház alatt befordul a Tisza Szálló felé. Néhány lépés és a kis táska kinyílik. A következő pillanatban egy tökmag tűnik el az apró fogak között, hogy földi maradványai azután nagy ívben az aszfaltra repüljenek. És ez így megy a Verseghy gimnázium sarkáig. Néhány perc múlva a . kislány már szempilláját lehunyva andalog egy fiú oldalán az ötórai teára. — Feszélytelenül, mint ahogy egy igazi városban élőhöz illik. S míg a zene lágy hullámain ringatózik a fiatal pár a Tisza Szálló ötórai teáján, addig a szálló melletti park egyik bérházában egy mama korholja gyermekeit: — Már megint tetőtől talpig sárosak vagytok. — Fel ne gyertek a lakásba, mert most takarítottam ki. Bár arcán még a szigor látszik, szemében egyre jobban felcsillan a megbékélés. Csemetéi nagy buzgalommal pucolják cipőjüket a bejárat oldalához, vagy a lépcsőház korlátjához dörzsölve. Haluciná- lok? Mintha a házmestemé hangját hallanám: — Én is most takarítottam. A példákat sajnos sokáig lehetne sorolni. Szándékosan nem írtam meg a neveket. Ha ők nem szégyellik tettüket, miért szégyenkezzenek helyettük szüleik, vagy rokonaik. Ha őket látom, azonnal tudatosul bennem: ők nem városlakók, ők csak a városban laknak. Nekik csak jogaik vannak — szerintük —, de kötelességeik nincsenek. A városlakó elmegy az új kiállításra, rendszeresen látogatja a kultúrrendez- vényeket. A parkban sétálva már unokáját is a város szeretetére neveli.— Büszke sokat szidott városára, és elszántan védelmezi a becsmérlő véleményekkel szemben. Neki a város nemcsak munkaalkalmat és a lakást jelenti, hanem a kultúrát, a higiéniát, a második otthont is; Tóth László A terméskiesés egyrészét másodnövények termesztésével igyekeznek pótolni. Az árvizes területbe 30 holdon zöldbabot vetettek, amelynek a kelését öntözéssel serkentették- Hatvan holdon uborkát termelnek, már szépen virágzik. Egyik esőztető berendezésükkel kedden a tarlóba vetett borsót öntözték a szövetkezeti gazdák, hogy meggyorsítsák a kelését. A 30 hold borsó termését zölden fogják leszedni, értékesíteni- Vegyes esalamádét 40 holdon termelnek, 85 holdba pedig napraforgó kerül zöldtrágyának. A televízió bemutatja . a „Húsz órát" A Magyar Televízió augusztus 18-án, szerdán mutatja be a magyar filmgyártás egyik jelentős, alkotását, az idei moszkvai Nemzetközi Fesztiválon nagydíjat nyert „Húsz óra” című filmet, amelyet Sánta Ferenc regényéből Fábry Zoltán rendezett. Egy nappal korábban — 17-én — hozzák tv képernyőre a „Győzelem a K—2-n” című filmet, amely a Karakórum csúcsának meghódításáról szól. A dokumentumfilm az embernek a természet fölött aratott győzelmét mondja el. A televízió e hónap végén mutatja be a „Szereti az embereket, professzor úr?” című magyarul beszélő NDK játékfilmet. Augusztusban láthatják a tv-nézők a „Majd a Gyurka” magyarul beszélő angol burleszk- történetet is; Szeptember 5-én a „Klasszikusok a képernyőn’^ című sorozatban adja a televízió George Czukor Kétórás filmjét a Rómeó és Júliát. Címszerepeket Norma Shearer és Leslie Howard alakítja. (MTI) A szabadtéri nyugdíjas klub Hallottam meg olvastam is róla. hogy berendezett klubjuk van a szolnoki nyugdíjasoknak. Szerencsére személyemet még nem érinti a téma, így azt se u- dakoltam aztán soha, hol is lehet ez az épület. Bár meglehet, be is zárták azóta. Onnan gondolom, újabban a szolnoki öregeket két helyen mindig megtalálom, minden egyes napon és a nap szinte minden szakában. Az épülő új Zagyva hídnál a korlátnak támaszkodva és a Ság- vári körút most készülj új szakaszánál ácsorognak a KERAVIL előtt. Reggel jövök be és már ott van egy csoportjuk. Este megyek haza, csak ott les- kelődnek újra. Es ugyanígy a Zagyva hídon. El is neveztem a két építkezést szabadtéri nyugdíjas klubnak. Nem mondomt hogy szellemesen, de azt állítom, nagyon vonzza, magához köti városunk öregjeit a két létesítmény. Mikor avatják már a hidat és az utat? Ez tölti be az öregek napjait. Nemcsoda, valahogy úgy van az, noha igen furcsán, hogy az elmenni készülő várja legjobban az érkezőt. És nekik sürgős a dolog, szeretnék a születést kivárni. Mert hiszen születésről van szó. Mindegy, hogy épület, út és híd. Azért az csak ízületik és az öregek ott bábáskodnak körülötte. Nézelődnek, leskelődnek és nagyokat hallgatnak, ritkán társalognak. En például mindössze két párbeszédnek voltam még fültanúja. Fel is jegyeztem mind a kettőt. Az egyiket a Zagyva hídon „követte el” két klubtag. Egy kis zömök sétabotos bácsi és egy nagy magas, galambősz férfi. Ott álltak egymás mellett. — Azért — törte meg a csendet a galambősz hajú —, azért tem- pósabban mozognak, mint máskor. — Hát, bizony tempósabban — hagyta rá társa és el is hallgattak nyomban. Pár napra rá az új pártház előtti útszakasznál tűntek fel újfent. Ugyanők. Megint rájuk hallgatóztam. — Azért — kezdte ismét a galambősz hajú — azért, ha a földmunkával készen lesznek, majd jobban haladnak. — Hát, akkor biztosan jobban hagyta rá megint a kis sétabotos. Ezzel itt is vé- geszakadt a diskurzusnak. Érthető. A nyugdíjas klub mégse hasonlíthat óvodához. Márpedig csak az éretlen gyerek természete, hogy szakadatlanul fecsegjen, —■ borzák » íj módszer: kapálás helyett fólia A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári kísérleti telepén a talajra borított fekete fólia felett érlelik termésüket a paradicsom-tövek. A kilyukasztott fóliát még a te- nyészidő kezdete előtt terítették a földre, s a palántákat a lyukakba ültették. Az új módszer legfontosabb eredménye, hogy a paradicsombokrok helyét kivéve a sötét fólia teljesen elzárja a talajt a napfénytől, így a gyomok nem tudnak kikelni, s feleslegessé válik a kapálás. A két-háromszori kapálás elhagyásával a paradicsomtermesztés munkaköltségének csaknem 10 százalékát takarítják meg. További előny, hogy — mivel a vékony műanyagréteg alatt gyorsabban, erősebben melegszik fel a talaj —, a termés korábban kezd beérni és valamivel több is, mint a fólia nélkül, kapálással művelt összehasonlító parcellákon. * Egy csinos háztáji a Yosztok úton Az idei tavasz későn nyílt, de az ötlet nem késett. így aztán Szolnokon a Vosztok úti lakótelep 4. számú háza előtt virágba borult a kert, fürdőmedence, homokozó és gyermekhinta épült. A ház lakóbizottságának elnöke, Kolozsi István már régóta törte a fejét, hogyan lehetne széppé, hangulatosabbá varázsolni az újonnan épült ház környékét; Aztán egy májusvégi lakógyűlésen úgy határoztak , a kollektívával, hogy társadalmi munkában csinosítják ki a „háztájit”. A legnehezebb munkát, a mintegy 300 négyszögöl területű igen rossz talajt 10—15 nap alatt ásták fel. Ezután saját költségükre virágmagot és facsemetéket vásároltak a helyi kertészeti vállalattól. Ezután készítették el a játszóteret. A munkában oroszlánrészt vállaltak (és egyben kezdeményezők is voltak) Tóth Sándor, Kocsis Antal, Jenei Lajos, Nagy István és Fige János. Megemlítendő még Rácz Lajos bácsi nyugdíjas, aki társadalmi munkában vigyáz a kertre és a gyerekekre. A ház lakói azt is elhatározták, hogy a bérházat megóvják a notórius rongál óktól. A 4-es számú épület szorgalmas lakói két hónap alatt 3000 forint értékű társadalmi munkát végeztek^ * Szerencsés véletlenek A „Légy jő mindhalálig” írója foglalkozott regényében — a lottó ha- zánkbeli ősével, — a Lutri-cédulával. Most egy másik Móricz Zsigmond ts kapcsolatba került Fortunával — ő ugyanis szolnoki lakos, rendszeres lottózó, s nemrégiben öt különféle elektromos háztartási gépet nyert a tárgynyeremény sorsoláson. Megyénkben az idei szerencselistán Jászladány vezet. Az eddigi legnagyobb nyereményeket asszonyok ügyeskedték ki: négy darab négyes találatból há- rom őket illeti; Katona Lajosné 70 600; Szikszai Gellérné 96 800; Keresztesi Bertalanná pedig 115 ezer 290 forintot nyert. — Szépen jutott a községbe tárgynyeremény fe
