Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

IMS. augusztus tu. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s r iszafiircd futajosok Bővül a tlszakürti borpinee Bővül a feldolgozó üzem is. A pincegazdaság hat új Horizontál prést helyez üzembe a szüret megkezdé­se előtt. Ezzel az eddigi 48 ezer mázsa szőlő he­lyett 112 ezer mázsát tud­nak majd feldolgozni. Az idei őszön a felvásárolt borfajtákat a szőregi pa­lackozóba szállítják. Ke'esztő öntözés Az abádszalóki Aranykalász Tsz-ben az idén sok kár származott elemi csapásból­Papp Mihállyal, a Szol­nak megyei Erdőgazdaság főmérnökével együtt igyek­szünk a vágás területére. Az erdei út még most is süpped, a Tisza árhulláma csak nemrég vonult le in­nen. Dróttal és U-szegek- kel összekapcsolt rönkökön bukdácsolunk több száz méteren át. A tiszafüredi erdészek motorcsónakkal vontatták ide a rönköket, hogy könnyítsék és meg­rövidítsék a szállítást. A tíz hektárnyi terület­ről háromezer köbméter fát termeltek ki. — A hagyományos mód­szerrel két személynek egész napi munkájába ke­rült egy fa kidöntése — mondja kisérőm. — Most az Sz—100-as vontatta Kos 2—3 perc alatt elvégzi ezt. Megkönnyült az emberek munkája, a fizikai terhek jó részét átvették a gépek. A kézi erő azonban még most sem nélkülözhető. A sáros erdei úton emberek, lovak dolgoznak. A 60—80 centis átmérőjű rönköket a partra vontatják. Itt a ■„ tutajépítők” veszik át to­vábbi munkára. A négy-öt méter magas parton tizenöt ember dol­gozik; A felköbözött rön­kök mindegyikét leltárba veszik. így számolnak el a megrendelővel az ipari fa súlyával; Többen illatos, sűrű leb­bencset főznek maguknak, mások beérik szárazzal is. A közelben számos papír- fa-rakás virít. — Nyugat-Németország- ba szállítjuk. Elmondják, hogy szigorú a szabvány, héjnak nem szabad a rönkön maradni, mert elszínezné a papírt, s meghatározott méretre kell fűrészelni, hasogatni a rönköket. — Most még kézzel vég­zik a kérgezést — mondja a főmérnök. — Hat kérge- 7.5 gépet vásároltunk. Át­alakítjuk nyersolaj meg­hajtásra és üzembe állít­juk. A füredi munkásokat a veterán erdész, Nemes Gyuri bácsi irányítja. Az árvíz idején milliós érté­ket mentettek meg. Most azon igyekeznek, hogy ne legyen nyersanyag hiánya a fűrész-, láda üzemeknek és a papírgyárnak. Máthé László Az épülő pince egyik része Ilyenkor augusztus kö­zepén még kevés munka akad a borpincében. — A szüretig még hátra van jónéhány hét, talán egy hónap is. Tiszakürtön azonban már most készülnek az őszre. A Kecskemétről érkezett ká­dárrészleg a hordókat ja­vítja. Pár nap múlva, mi­kor végeznek munkájukkal, a kész hordókat hitelesí­tik. A pincegazdaságban új pincerész is épül. — A tervek szerint 32 ezer hek­toliter lesz a befogadóké­pessége. így az össz-tároló- hely 45 ezer hektoliter űr­tartalmú lesz. Az új pince­részben betontartályokban tárolják a bort. A tartá­lyok felét — mintegy 16 ezer hektót — kicsempézik, a többit saválló anyaggal vonják be. Városba^ lakó, vagy városlakó? Megfeszülnek az izmok, s a rönk nagy szökkenés­sel • zúdul a Tiszába. De­rülnek az emberek, meri a félig kész tutajon álló csáklyás-ember hiába sza­ladt el, a hullámtól így is csurom vizes lett. Széesi György, a „tutaj­építők” brigadérosa a Csongrád megyei társgaz- daság állományába tarto­zik. Tizenöt éve dolgozik ebben a beosztásban. Hoz­záértéssel magyarázza az évszázados múltú vízszál­lít ás előnyeit. — Egy köbméter fa el­szállítása a tutaj építésé­vel együtt csak 38 forintba kerül. Vasúton 125—135 fo­rintba van. Tehát 100—150 forintot is megtakarítha­tunk. Ezenkívül a fa nem gombásodik, nem rongál­juk, s nem kötjük le a vasúti kocsikat; — Hány nap alatt érnek Szegedre? — Hat nap kell a tutaj­építéshez, ugyanennyi az úsztatáshoz. A távolság 265 kilométer. A falemez­gyárnak, a ládaüzemnek és gyufagyárnak szállítunk. Szolnokig óránként három kilométer a mozgási se­besség, lejjebb fokozato­san csökken, lassúbb a víz folyása. — Hányadik szállítmány ez? — A harmadik lesz, 15— 16 még hátra van. A tiszafüredi erdészet az idén több mint két millió forint értékű ipari fát ér­tékesít. Ebből 1200 űrmé­ternyit exportra küldenek. Az idén hat árhullám vo­nult végig a Tiszán, leg­nagyobb a júniusi volt. — Hetekre megbénította a szállítást. Most jobban igyekeznek, hisz az erdő- gazdaság októberben zárja a gazdasági évet és ismét nyereségesen szeretnék be­fejezni. A rücskösi part mentén Halász Vince erdész jelent a főmérnöknek: — A kérgezésnél és a szállításnál tizenkilenc sze­mély dolgozik. Egy hónap alatt 1400 köbméter nyárt kérgeztünk le. Az emberek ebédelnek. Nap nap után találko­zunk az utcán. Ismerve, vagy ismeretlenül sietünk el egymás mellett. A más városokban és falvakban élők azt mondják ránk: szolnokiak. Kívülről való­ban egyneműnek tűnik az utcán hömpölygő embertö­meg. Városban élő embe­rek mindnyájan. De ha belepillantunk életükbe, meglepődve tapasztaljuk, hogy az egyneműnek vélt embertömeg két nagy cső-- portra oszlik: a városban lakókra és a városlakókra; Aki a vegyiművek­kel konkurál Deszkakerítéses kis csa­ládi ház a Hunyadi utca és a József Attila utca ta­lálkozásánál. — Jobbra a nemzetközi műút, balra az autószerviz. A megszokott forgalom zajában semmit sem hallani az udvarból. De estefelé, ha elül a zaj, disznóröfögés zavarja a csendet. A ház lakói a legna­gyobb lelki nyugalommal tartják állataikat a város központjában. Valószínűleg így értelmezik, hogy eltű­nik a falu és a várc® kö­zötti különbség. TOsarkú cipő és a tökmag Nyúlánk, szőke lány lép­ked előttem tűsarkű cipő­jében. Nylon-kesztyű, mo­demvonalú kézitáska. — A Magyar utcai árkádos ház alatt befordul a Tisza Szál­ló felé. Néhány lépés és a kis táska kinyílik. A kö­vetkező pillanatban egy tökmag tűnik el az apró fogak között, hogy földi maradványai azután nagy ívben az aszfaltra repülje­nek. És ez így megy a Verseghy gimnázium sar­káig. Néhány perc múlva a . kislány már szempilláját lehunyva andalog egy fiú oldalán az ötórai teára. — Feszélytelenül, mint ahogy egy igazi városban élőhöz illik. S míg a zene lágy hul­lámain ringatózik a fiatal pár a Tisza Szálló ötórai teáján, addig a szálló mel­letti park egyik bérházá­ban egy mama korholja gyermekeit: — Már megint tetőtől talpig sárosak vagytok. — Fel ne gyertek a lakásba, mert most takarítottam ki. Bár arcán még a szigor látszik, szemében egyre jobban felcsillan a megbé­kélés. Csemetéi nagy buz­galommal pucolják cipőjü­ket a bejárat oldalához, vagy a lépcsőház korlátjá­hoz dörzsölve. Haluciná- lok? Mintha a házmestemé hangját hallanám: — Én is most takarítot­tam. A példákat sajnos sokáig lehetne sorolni. Szándéko­san nem írtam meg a ne­veket. Ha ők nem szégyel­lik tettüket, miért szé­gyenkezzenek helyettük szüleik, vagy rokonaik. Ha őket látom, azonnal tuda­tosul bennem: ők nem vá­roslakók, ők csak a város­ban laknak. Nekik csak jo­gaik vannak — szerintük —, de kötelességeik nin­csenek. A városlakó elmegy az új kiállításra, rendszeresen látogatja a kultúrrendez- vényeket. A parkban sé­tálva már unokáját is a város szeretetére neveli.— Büszke sokat szidott váro­sára, és elszántan védel­mezi a becsmérlő vélemé­nyekkel szemben. Neki a város nemcsak munkaalkalmat és a lakást jelenti, hanem a kultúrát, a higiéniát, a második ott­hont is; Tóth László A terméskiesés egyrészét másodnövények termesztésé­vel igyekeznek pótolni. Az árvizes területbe 30 holdon zöldbabot vetettek, amelynek a kelését öntözéssel serken­tették- Hatvan holdon ubor­kát termelnek, már szépen virágzik. Egyik esőztető berendezé­sükkel kedden a tarlóba ve­tett borsót öntözték a szö­vetkezeti gazdák, hogy meg­gyorsítsák a kelését. A 30 hold borsó termését zölden fogják leszedni, értékesíteni- Vegyes esalamádét 40 holdon termelnek, 85 holdba pedig napraforgó kerül zöldtrá­gyának. A televízió bemutatja . a „Húsz órát" A Magyar Televízió augusztus 18-án, szerdán mu­tatja be a magyar filmgyártás egyik jelentős, alkotá­sát, az idei moszkvai Nemzetközi Fesztiválon nagy­díjat nyert „Húsz óra” című filmet, amelyet Sánta Fe­renc regényéből Fábry Zoltán rendezett. Egy nappal korábban — 17-én — hozzák tv képernyőre a „Győ­zelem a K—2-n” című filmet, amely a Karakórum csúcsának meghódításáról szól. A dokumentumfilm az embernek a természet fölött aratott győzelmét mondja el. A televízió e hónap végén mutatja be a „Szereti az embereket, professzor úr?” című magyarul beszélő NDK játékfilmet. Augusztusban láthatják a tv-nézők a „Majd a Gyurka” magyarul beszélő angol burleszk- történetet is; Szeptember 5-én a „Klasszikusok a képernyőn’^ című sorozatban adja a televízió George Czukor Két­órás filmjét a Rómeó és Júliát. Címszerepeket Norma Shearer és Leslie Howard alakítja. (MTI) A szabadtéri nyugdíjas klub Hallottam meg olvastam is róla. hogy berendezett klubjuk van a szolnoki nyugdí­jasoknak. Szerencsére sze­mélyemet még nem érinti a té­ma, így azt se u- dakoltam aztán soha, hol is lehet ez az épület. Bár meglehet, be is zárták azóta. On­nan gondolom, újabban a szolno­ki öregeket két helyen mindig megtalálom, min­den egyes napon és a nap szinte minden szakában. Az épülő új Zagy­va hídnál a kor­látnak támasz­kodva és a Ság- vári körút most készülj új szaka­szánál ácsorognak a KERAVIL előtt. Reggel jövök be és már ott van egy csoport­juk. Este megyek haza, csak ott les- kelődnek újra. Es ugyanígy a Zagy­va hídon. El is neveztem a két építkezést szabad­téri nyugdíjas klubnak. Nem mondomt hogy szellemesen, de azt állítom, na­gyon vonzza, ma­gához köti váro­sunk öregjeit a két létesítmény. Mikor avatják már a hidat és az utat? Ez tölti be az öregek nap­jait. Nemcsoda, valahogy úgy van az, noha igen fur­csán, hogy az el­menni készülő várja legjobban az érkezőt. És ne­kik sürgős a do­log, szeretnék a születést kivárni. Mert hiszen szü­letésről van szó. Mindegy, hogy épület, út és híd. Azért az csak ízü­letik és az öre­gek ott bábáskod­nak körülötte. Né­zelődnek, leske­lődnek és nagyo­kat hallgatnak, ritkán társalog­nak. En például mindössze két párbeszédnek vol­tam még fültanú­ja. Fel is jegyez­tem mind a ket­tőt. Az egyiket a Zagyva hídon „kö­vette el” két klub­tag. Egy kis zö­mök sétabotos bácsi és egy nagy magas, galambősz férfi. Ott álltak egymás mellett. — Azért — tör­te meg a csendet a galambősz ha­jú —, azért tem- pósabban mozog­nak, mint más­kor. — Hát, bizony tempósabban — hagyta rá társa és el is hallgattak nyomban. Pár napra rá az új pártház előtti útszakasz­nál tűntek fel új­fent. Ugyanők. Megint rájuk hallgatóztam. — Azért — kezdte ismét a galambősz hajú — azért, ha a föld­munkával készen lesznek, majd job­ban haladnak. — Hát, akkor biztosan jobban hagyta rá megint a kis sétabotos. Ezzel itt is vé- geszakadt a dis­kurzusnak. Ért­hető. A nyugdíjas klub mégse ha­sonlíthat óvodá­hoz. Márpedig csak az éretlen gyerek természe­te, hogy szaka­datlanul fecseg­jen, —■ borzák » íj módszer: kapálás helyett fólia A Kertészeti és Szőlésze­ti Főiskola soroksári kísér­leti telepén a talajra bo­rított fekete fólia felett érlelik termésüket a pa­radicsom-tövek. A kilyu­kasztott fóliát még a te- nyészidő kezdete előtt te­rítették a földre, s a pa­lántákat a lyukakba ültet­ték. Az új módszer legfonto­sabb eredménye, hogy a paradicsombokrok helyét kivéve a sötét fólia telje­sen elzárja a talajt a nap­fénytől, így a gyomok nem tudnak kikelni, s felesle­gessé válik a kapálás. A két-háromszori kapálás el­hagyásával a paradicsom­termesztés munkaköltségé­nek csaknem 10 százalékát takarítják meg. További előny, hogy — mivel a vé­kony műanyagréteg alatt gyorsabban, erősebben me­legszik fel a talaj —, a termés korábban kezd be­érni és valamivel több is, mint a fólia nélkül, kapá­lással művelt összehasonlító parcellákon. * Egy csinos háztáji a Yosztok úton Az idei tavasz későn nyílt, de az ötlet nem késett. így aztán Szolno­kon a Vosztok úti lakó­telep 4. számú háza előtt virágba borult a kert, fürdőmedence, homokozó és gyermekhinta épült. A ház lakóbizottságának elnöke, Kolozsi István már régóta törte a fejét, hogyan lehetne széppé, hangulatosabbá varázsol­ni az újonnan épült ház környékét; Aztán egy májusvégi lakógyűlésen úgy hatá­roztak , a kollektívával, hogy társadalmi munká­ban csinosítják ki a „ház­tájit”. A legnehezebb munkát, a mintegy 300 négyszögöl területű igen rossz talajt 10—15 nap alatt ásták fel. Ezután saját költségükre virág­magot és facsemetéket vásároltak a helyi ker­tészeti vállalattól. Ezután készítették el a játszóteret. A munkában oroszlánrészt vállaltak (és egyben kezdeményezők is voltak) Tóth Sándor, Ko­csis Antal, Jenei Lajos, Nagy István és Fige Já­nos. Megemlítendő még Rácz Lajos bácsi nyug­díjas, aki társadalmi munkában vigyáz a kert­re és a gyerekekre. A ház lakói azt is el­határozták, hogy a bér­házat megóvják a notó­rius rongál óktól. A 4-es számú épület szorgalmas lakói két hónap alatt 3000 forint értékű társadalmi munkát végeztek^ * Szerencsés véletlenek A „Légy jő mindhalá­lig” írója foglalkozott regényében — a lottó ha- zánkbeli ősével, — a Lut­ri-cédulával. Most egy má­sik Móricz Zsigmond ts kapcsolatba került Fortu­nával — ő ugyanis szol­noki lakos, rendszeres lot­tózó, s nemrégiben öt kü­lönféle elektromos háztar­tási gépet nyert a tárgy­nyeremény sorsoláson. Megyénkben az idei sze­rencselistán Jászladány ve­zet. Az eddigi legnagyobb nyereményeket asszonyok ügyeskedték ki: négy da­rab négyes találatból há- rom őket illeti; Katona Lajosné 70 600; Szikszai Gellérné 96 800; Kereszte­si Bertalanná pedig 115 ezer 290 forintot nyert. — Szépen jutott a községbe tárgynyeremény fe

Next

/
Thumbnails
Contents