Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

19M. augusztus 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Tengeri csata Frissítő arcpakolások Néhány tanács az ételmérgezés elkerülésére Ki akar közületek egy hatalmas tengeri ütközet fővezére lenni? Rendelke­zésitekre áll nyolc tenger­alattjáró, hat torpedórom­boló, nyolc cirkáló és négy repülőgépanyahajó. A ti ügyességiektől függ, hogyan állítjátok csatarendbe a ha­jóitokat, a szemfülességtek­m tői, hogy megnyerjétek a csatát. Az ellenfél is erős, ugyanannyi hajója van, s ő is mindent megtesz, hogy a győzelem az övé legyen. Vegyetek elő egy régi számtanfüzetet, 9 tépjetek ki belőle két lapot, mert a játékot ketten játszhat­ták. Bekereteztek, megbe­tűztök, illetve megszámoz­tok két négyzetet úgy, aho­gyan a rajzon látjátok. Az egyikbe tetszés szerinti el­helyezésben berajzoljátok a hajókat, persze csak jelö­léssel. Egy négyzet a ten­geralattjáró jele, három, sarkosan egymás mellett tevő a torpedóromboló, három egymás mellett levő a cirkáló, négy pedig * repülőgép-anyahajó. Ten­geralattjáróból nyolcat, tor­pedórombolóból hatot, cir­kálóból nyolcat és repülő- gép-any aha jóból négyet ál­lítotok fel. Mindezt titok­ban. Az ellenfélnek nem aflpbad tudnia, hol állnak a hajók. Mindkét fél elhe­lyezte (berajzolta) a hajóit, kezdődhet a csata. Pisti azt mondja: — Lövöm a C 4-est! Ellenfele, Jancsi ezután megnézi, hogy a 4-gyel jel­zett sor és a C-vel jelzett sor találkozásánál levő négyzetben van-e hajója. * I * I Nincs. Bejelenti Pistának, hogy nem talált. Pista x- szel megjelöli ezt a négy­zetet a még üres bekere­tezett négyzetében. S most Jancsin a són — Lövöm az I 12-est! Ez bizony talált! Pista meg is mondja, hogy egy cirkálót talált el. Jancsi is megjelöli a másik nagy négyzetében, de körrel. így jelzi a találatot. Igen ám, de a cirkáló három négy­zetből áll; ezért majd, ami­kor ismét sorra kerül, az I 12 mellett lévőket fogja lőni, mert a hajó csak ak­kor süllyed el, ha már mindegyik négyzetét elta­lálta. Persze mindig csak egyet lehet lőni. S így lőnek felváltva a játékosok mindaddig, míg az egyiknek valamennyi hajója elsüllyed. Győztes az, akinek még marad ép hajója­A legeredményesebb szép­ségápoló módszerek közé tartó zik a pakolás. Lényege, hogy az arcbőrt valamilyen jóté­kony hatású krémmel, masz- szával vastagon bekenjük, oly módon, hogy csupán a szem környéke maradjon szabadon, f SZÁRAZ ARCBŐRRE Majonézpakolás: 1 tojás­sárgáját egy kávéskanál olaj­jal jól elkeverjük, arcunkra kenjük s addig hagyjuk raj­ta, amíg megszárad. Ezután langyos vizes vattacsomóval lemossuk, majd tápláló, zsí­ros krémmel bekenjük ar­cunkat. Tojássárga-pakolás: Egy tojássárgájához egy evőka­nál tejszint adunk, s ugyan­úgy cselekszünk, mint az előzőekben. Tejpakolás: Fél deci tejhez ugyanannyi boraxot, és any- nyi lisztet adjunk, amennyi­ből sűrű masszát kapunk* Ezt lehetőleg ecsettel kenjük az arcunkra. Csak 10 percig hagyjuk rajta. ZSÍROS arcbőrre Kitűnő nyári arcápolószer a gyümölcspakolás. Eper, málna, uborka, paradicsom egyaránt alkalmas- Minden gyümölcsből tíz-tizenöt deka szükséges- A gyümölcsöt át­törjük, kevés tejfölt és egy to­jásfehérjét adunk hozzá. Jól elkeverjük, s arcunkra ken­jük. 20 perc múlva hideg víz­zel mossuk le- A ribizlinek, a paradicsomnak és az al­mának fehérítő hatása is van. A pakolásból ne hagyjuk ki a nyakat sem. Van igaz­ság abban: az arc és a nyak „árulkodik” a nő koráról. Az üdítő pakolások az arcot és a nyakat üdévé, bárso­nyossá teszik, s a ránckép­ződést is akadályozzák­Ezt a szépségápolási módot a legtöbb nő valamilyen kü­lönleges kozmetikai műve­Minden háztartásban megtalálhatók az üvegből készült ivóedények. Rend­szerint az ajándékba ka­pott likőrös-, boros-, sö­rös-, vizes készletek előke­lő helyet foglalnak el a konyhaszekrény, vagy a szobai vitrin polcán, s ott várják időtlen időkig, hogy néha vendég járás esetén előkerüljenek, vagy nagy­takarításkor letöröljék ró­luk a port. Általában az olcsóbb üvegedények, — az öntött boros-, söröspoh*ral*.- « letnek tartja, amit bárki nem engedhet meg magának. Az igaz, hogy ismeretet, de méginkább időt kíván. Érde­mes türelemmel foglalkozni vele, mert a pakolás hatása sokkal gyorsabb, és kelleme­sebb, mint a krémek hetekig tartó alkalmazásának. selt-üveg kompótoskészle- tek, korsók, tálak, vázák helyet kapnak a mindenna­pi terített asztalon. S azt is bizonyára sokan felfe­dezték, hogy jóízű ebéd után gusztusosabb egy át­tetsző üvegpohárból inni a friss vizet, mint a zomán­cozott bögréből. Mégis, az igénytelenség, vagy a há­ziasszony feledékenysége miatt, nem kerülnek asz­talra — még ünnepnapo­kon sem — a szép, ízléses üvegedények. Pedig korunk sok szépet és újat alkot. A parádi és az ajkai üveggyárban, a salgótarjáni hutában, sok­száz készle* ás különlege­Különösen a nyári hóna­pokban gyakori az ételmér­gezés, mert az ételekben, italokban, található szerves anyagok gyorsan bomlás­nak indulnak. A veszély azonban hűvös időben ugyancsak fennáll, mert a szerves anyagok bomlásán kívül más, külső tényezők is okozhatnak fertőzést. A boltokat, a vendéglá- tóSpari vállalatokat az egészségügyi felügyelők rendszeresen ellenőrzik. Az üzemi étkezdékből, vendég­lőkből stb. sterilizált üveg­ben lezárt éMmiszermintát kell küldeni a Közegészség­sen szép darab készül; A likőrös készletek formája nyújtott (első képünk). A régi zsúfolt csiszolás he­lyett, most néhány foltha­tású minta díszíti az üve­get, poharat egyaránt; A vizes-készlet nem hiá­nyozhat a mindennapi ét­kező asztalról. Nagyon szép az öblös kancsó, amelyet szintén mérsékelt minta T. díszít — (második ké­pünk). Üvegtálban gusztusosabb a hamvas barack, a frissen szedett alma, vagy a fel­szelt sárgadinnye. A tál és azonos mintájú váza (har­madik képünk), ugyanúgy mint az ivókészletek, szép ajándéktárgy rokonaink, barátaink születés-, vagy névnapjára, házassági év­fordulóra, családi esemény­re. — ács — ügyi és Járványügyi Altos másoknak; Ennek ellenére előfordulhat, hogy a higié­niai előírásoikat ntm tartják be. s a fertőzés veszélye fennáll; Mi magunk is sokat teS hetünk a fertőzés elkerülés séért. Első és legfontosabb az otthoni, és éttermi étke­zéseknél egyaránt — a kéz­mosás. Sokan nem tulajdo­nítanak ennek jelentőségei:; pedig a fertőzéseket legin­kább a kézre, tenyérre, uj- jakra tapadó bacilusok okozzák. A kis háztartások konyháiban is. mindenki, aki nyers vagy kész élelmi­szerrel dolgozik, mosson szappannal, körömkefével kezet. Vágja rövidre kör­mét, mert a hosszú körmök alatt gyakran kórokozó ba­cilusok lapulnak. Nem szo­kás, de nagyon fontos, hogy használat előtt mos­suk meg a tojást is. A szennyezett, mosatlan tojás­héj a legtöbb fertőzés oko­zója lehet. Ha mosatlan to­jás után nyers húshoz, sült tésztához nyúlunk, átvihet- jük a bacilusokat; A legtöbb ételt a tűzhely­ről levéve, langyosan — fe­dővel fedve tárolják. En­nek következménye, hogy a leves hamar megsavanyo- dik. a főzelék bomlásnak indul. Az ízén sokszor még nem is érezhető, hogy az ételben megindul a káros bomlási folyamat. Ezért ezt az ételt tálalás előtt ismét fel kell forralni, hogy a ká­ros baktériumok elpusztul­janak. Különösen sok bajt, rosszullétet okoztak a több napig álló krémes sütemé­nyek, a tejszínes torták és a vaníliafagylalt. Ezért ezekből az élelmiszerekből csak friss árut vásároljunk, fogyasszunk. A háztartásban a legfon­tosabb, hogy az edényeket tisztán tartsuk. Mosatlant ne tároljunk, és nyár ide­jén a lemosott edényt több. szőr öblögessük el; A nyári fertőzések hor­dozója a légy. Konyhaab­lakra, élelmiszerpolcra, kamraablakra tegyünk vé­kony szúnyoghálót, hogy a légy ne férjen az élelmi­szerekhez. Az ételt tartsuk fedve, de a legszerényebb körülmények között is gon­doskodjunk a hűtéséről. Ha nincs jégszekrény, vagy jég­láda, megfelel egy nagy edény is, amelyben jéghi­deg vizet töltünk és ebbe állítva hűtjük az ételt, az élelmiszert, s így tároljuk. Az ételmérgezés kevés gondossággal elkerülhető, csupán a legelemibb egész­ségügyi szabályokat kell be­tartani. Sz. L Mit főzzünk? TARTÁRSZOSZOS SALÁTA Vöröskáposztából készít­jük. A káposztát egész fi­nomra gyaluljuk, vagy vág­juk és a felhasználás előtt besózzuk. Egy keménytojás sárgáját szitán áttörünk, adunk hozzá egy nyers to­jássárgáját, kissé megsóz­zuk és cseppenként 2 dl olajat keverünk hozzá. Ke­vés mustárt teszünk bele és kevés ecetet, 5 szem nagy burgonyát főzünk meg héjában, lehámozzuk és kis kockára vágjuk, két savanykás almát és 2 ko­vászos uborkát lehámozva kockára vágunk. A káposz­tát kicsavarjuk és mindezt összevegyítjük a tartármár- tássaL TÖLTÖTT SERTÉSDAGADÓ Hártyáját fellazítjuk és úgy töltjük mint a borjú­szegyet szokás. Nyitott ré­szeit összevarrjuk. Töltelé­ke: tejben áztatott, kinyo­mott zsemlyéhez nyers to­jást, zöldpetrezselymet, sót borsot tesziiafr □ & □n he ( 4 2 3 4 f 6 7 5 9 10 41 12 4% 14 15 A BCI>FFGHIJKLMHO\ I I II i A ß C D £ FGHIJKLMNO A gyógyító nevetés Egy pillanatig se higyjük, hogy a nevetés, a derű, i a mosoly gyógyító erejét ma fedezték fel. Már a kínai és a hindú bölcsek tapasztalatai alapján megszületett a nevetés „életfilozófiája” és a nevettetéssel történő gyógyítás. Eszerint a nevettető-színészek játélca, a szóra­koztató kabaré stb. hatékony gyógyszernek tekinthető. Mindezt sok ember személyes tapasztalatán kívül az orvostörténelem is bizonyította. Érdemes megemlíteni: az egyik svájci egyetem a híres komikust, Crockot dísz­doktorrá avatta. Mit mondanak a kísérletek? Cseh és olasz kutatók szinte egyidőben bizonyították: a gond. a feszültség, a szorongás mélyreható vérkeringési változásokat eredmé­nyez az emberi szervezetben. Ha megfigyeljük a nevető embert — és a kutatók tudatosan tették ezt — azt ész­leljük, hogy pupillája kitágul, lélegzése mélyül,, de fő­képpen kilégzése fokozódik. Megváltozik a légzés rit­musa is, mert az egyenletes rövid légvételek helyett mély belégzések és szaggatott kilégzések következnek. Ez a szaggatott kilégzés a nevetés jellegzetes hangjával kapcsolva különösen jótékonyan hat a borongó kedélyű emberre. Nevetéskor kipirul az arc és számszerűen, mérhető mennyiségben nő a veséken átáramló vér­meny iség. Az elmondottak alapján tehát egyáltalán nem cso­dálkozhatunk azon, ha például egy Chaplin-film végig- nézése a borongó ember kedélyállapotára legalább olyan megnyugtató hatású, mint 2—3 nyugtató tabletta. Egyedül az ember kiváltsága a nevetés. Az állat nem tud sírni, sem nevetni. Hangulati és ösztönéletét képte­len befolyásolni, az ember azonban erre is képes. Ha gond, vagy rosszkedv üli mej kedélyünket, ne mulasz- szuk el gyógyszerünket, a nevetést alkalmazni. Ha ilyen­kor tudatosan vidámkedélyű társaságot, vicclapot, szel­lemes komédiát, dallamos slágert, vagy őszinte gyermeki mosolyt szemlélünk, eloszlik még a legborongósabb han­gulatunk is. A legnagyobb baj azonban, hogy a borongó kedélyű ember tudatosan kerüli a vidámak társaságát. Ezt az ösztönös tartózkodást, gátlást le kell győzni. A kiegyensúlyozott, vidámkedélyű ember, lehetőleg nyiíjt- son segítséget tapintattal, megértéssel társának is. Dr. Sz. A. Szép és praktikus asztali üveg-edények

Next

/
Thumbnails
Contents