Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
19fl6. augusztus 1. SZOLNOK MEG KEI NÉPLAP u A munkahely lélektana Alkalmassági vizsgálatok ^ A világítás és a selejt Játék a modell-darukkal Színdinamika Mostanában mind szélesebb körben kutatják az üzemekben a termelékenység emelésének forrásait, tartalékait, s a cél jellegéből következik, hogy a megközelítés mindenekelőtt műszaki-gazdasági síkon mozog. A két tudományághoz azonban világszerte — s a kezdeti jelekből ítélve nálunk is egyre jobban — felzárkózik a pszichológia; Az ipari, üzemi pszichológia létjogosultsága, sok kihasználatlan lehetősége a köznapi, találó szóhasználatból is kitűnik: a munkahely második otthonunk. S ahogyan a mérnökök vizsgálják a gépek működését, állapotát — éppen úgy kell tanulmányozniok a pszichológusoknak a munkát végző embert. Tegyük hozzá: ez az egybevetés nem is fedi teljesen a lényeget, hiszen nem mutat rá a pszichológia elsőrendűen humánus feladatkörére. Mert — ellentétben a gépekkel — itt nemcsak a termelési görbe süllyedése tükrözi az esetleges zavaróikat, hanem talán sorsok félresiklása (például a rosszul megválasztott munkahely, életpálya esetében), vagy hétköznapi kifejezésmóddal: a rossz lelkiállapot. A pszichológiai tényezők szerepét a termelési folyamatban többnyire nem is lehet adatszerűén felmérni és kifejezni. Megközelítően azért erre is van mód, mert például az Országos Munkaegészségügyi Intézetnek a textilipari munkaerővándorlást tanulmányozó vizsgálatából kitűnik, hogy egyik nagy textilgyárunk többször munkahelyet cserélő nődolgozói között magas arányban szerepeltek azok, akik nem is erre a pályára készültek, 35 százaléknak eredetileg semmilyen elképzelésük nem volt a választott szakmáról. — Mindez befolyásolja pszichikai kötődésüket munkahelyükhöz. Az építőipari vándorlást vizsgáló szakemberek megállapították, hogy az okok között 8,5 százalékban szerepelt ez a jobbára pszichológiai tényező: „nézeteltérése támadt vezetőivel és munkatársaival”; Mindez csak hozzávetőleges jelzése a munkahelyi pszichológia széles vizsgálati lehetőségeinek. Megemlíthetnénk még példaként a sok előnyt Ígérő színdinamikát; Kimutatták ugyanis, hogy a hideg színek (kék, kékeszöld, zöld) megnyugtató hatásúak, míg a meleg (narancs, vörös stb.) színek izgató jellegűek. Ezeket a lelki reakciókat a munka monoton vagy változatos összetételének megfelelően lehet „adagolni”. Kutatási eredmények bizonyítják azt is, hogy a pszichológiailag megalapozott, jó világítás növeli a teljesítőképességet: egv kísérlet szerint a 30-tól 1000 luxig terjedő világítás fordított arányban befolyásolta a selejtszázalékot, amely 90-től— 5 százalékig terjedő skálában alakult. Egész sor példa akad már a mi iparunkban is a munkahelyi pszichológia eredményes alkalmazására. A textilipar néhány üzemében megfigyelték a műszak közbeni fáradás jellegzetes időpontjait. Ide^né- hány perces pihenőidőket iktattak. A termelékenység emelkedése bőségesen kárpótolta az üzemet az így kieső időért. Az MTESZ egyébként a közelmúltban pszichológusok. szociológusok, vállalati szakemberek külön tanácskozását hívta össze a munkaközi pihenőidő megvitatására. Az üzemi pszichológia te- vékenységi köre lényegében átfogja a teljes termelési folyamatot. A Lenin Kohászati Művek munkalélektani laboratóriuma például egy régebbi vizsgálatában kutatni kezdte az ismétlődő és jobbára a daruvezetők hibájából adódó balesetek okait. Érdekes képet mutatott a vizsgálati laboratórium: a jelöltek kis modell-darukon „játszottak”, de a valóságoshoz arányított térben, s műszerek jelezték a pontosságot, a kéz biztonságát stb A vizsgálatok nyomán gyakorlatilag megszűntek az üzemben a darukezelők hibájából adódó balesetek. Az Egyesült Izzó gyöngyösi fél. vezető-gyárában 12 csatornás mozgáselemző készülékkel tanulmányozták a munkafolyamatokat, s úgynevezett pulzusfrekvencia-mérő- vel a dolgozók szívműködését, közvetve: a fáradtságérzetét. A Békéscsabai Ruhagyárban kedvező lépéseket tettek a célszerű szín- dinamika alkalmazására. A sokhelyütt sikerrel alkalmazott üzemi-pszichológiai vizsgálatok ellenére kétségtelen, hogy ez a tudományág még nem foglalta el nálunk méltán megillető helyét. A kezdeményezések ma még jobbára helyi jellegűek. Nagy a szakember- hiány. A pszichológuskép. zés problémái, egész sor egyéb jelzéssel együtt, arra mutatnak: a lehetőségekhez mérten ma még kevéssé hasznosítjuk a modern termelés-szervezés e kiaknázatlan forrásait, s tegyük hozzá: a munkát végző modem ember munkahelyi „klímáját” javító tudományágat! T. A. RAKÉTATŰZ — A VÍZRŐL A Komszomolszkaja Pravda felvétele egy vízi rakétakilövésről. Az Északi-tengeri flotta vendégszerető tengerészei csak az imént kalauzoltak végig bennünket, civileket valóban pompás birodalmukon, amely meghitt otthonosságával a legkevésbé sem emlékeztetett egy szabályos kaszárnyára. Most azonban a Vörös Zászló Renddel kitüntetett északi flotta N-i támaszpontján váratlanul felhangzott a riadó. Az egyik egység parancsnoka sebtében magára kapta érdemrendek szalagjaival ékesített szőrmezubbonyát, s már menet közben vetette oda nekünk: — Ellenséges hajóraj a láthatáron. Mindez természetesen csak gyakorlat volt. — A tengerészek azonban komolyan vették a dolgukat. A lokátorokkal dolgozók — (APN) nyomban „befogták” az ellenséges hajókat. Mint a parancsnok elmondotta, — most már az ő egysége van soron, miután a rakétások hosszabb távról elvégezték a dolgukat, következnek az ő torpedói; Néhány pillanat múlva a naszádok már a nyílt vizet szelték. Hideg szél fújt, jeges hullámok csaptak a fedélzetre, a tengerészek magukra öltötték a viharcsuklyát. Az egyik naszád előtt hirtelen feltűnt egy sziget. A hajók ekkor lassítottak, majd teljesen leálltak. — Hirtelen tűzcsóva szökött az égre, valahol a közelben iszonyatos robaj támadt, valami semmi máshoz nem hasonlítható hang. A tömör páncélos naszádról rakétát indítottak a cél felé. G. Iljin Komlós János : Majd kialakul Minek ma konferálni? Azelőtt kellett. Azelőtt ki se mertük nyitni a szánkat, örültünk, ha akadt egy konferanszié, aki helyettünk is kinyitotta kicsit. De ma? Mindenkinek jár a szája, reggeltől estig. Minek itt konferálni? Régen csak hallgattunk, és mindenkire sandán néztünk, bizalmatlanul, és ha valaki visszanézett, ugyanígy ráfogtuk, hogy reakciós. Ma? Fő a bizalom. Már a reakciós sem reakciós többé. csak... vannak még fenntartásai. És jó szakember! A tolvaj sem tolvaj már, csak... megtévedt. Mindig azt hallotta: „Tied a gyár, tied a gyár!” gondolta: saját gyára, vigye haza... hazavitte. Nálunk már a házastársak is bíznak egymásban. A szomszédunkban lakik például egy asszony, akinek 25 évi házasság után mostanában kezd kimara- dozni a férje. Maga ezt tűri? — kérdeztem tőle. Hát mit tudok csinálni? — felelte az asszony. — És mit tud a férjem csinálni? Fő a bizalom. És a nyugi. Mi már megbízunk az emberekben. Mindenkiben. Még a becsületese' ' 3n is. Rájuk bízzuk a gyárakat, a gazdaságokat, milliókat, mindent! Csak egyet nem bízunk rájuk. A liftet. Az országot elvezethetik. Na bumm! De a liftet? Észnél legyünk, emberek! Egyébként: fő a bizalom és a nyugi. Mert nálunk nyugi van. Hiába, no, jól mennek a dolgok. Haladunk. Fejlődünk. És menynyi minden épül nálunk! És mióta? És meddig? De nyugi, nyugi, majd Egy kis gépj árnrastatisztika Országútjainkon évről évre mind több személygépkocsi és motorkerékpár közlekedik. Számukat egyesek keveslik, mások sokallják. Kevés, sok? Attól függ, honnan közelítjük meg. Ha az igények oldaláról, akkor indokoltnak látszik a türelmetlenség, ha a fejlődés ütemét vizsgáljuk, akkor nincs miért szégyenkeznünk. A helyzet tárgyilagos megítélése érdekében ismerkedjünk meg néhány jellemző adattal. Az alábbi Év 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 táblázat a hazai gépkocsiállomány évenkénti alakulását mutatja: Személygépkocsik száma összesen ebből magán 12 728 3 980 17 908 7 687 24 799 13 031 31 268 18 499 39 872 26 254 53 118 39 018 71 297 55 342 86 247 68 871 Ludmlta Sykorová: Gregor Mendel nyomában Brno Staré Brno negyedében, a volt ágostonrendi kolostor refektóriumában rendezték be Gregor Mendel Emlékmúzeumát, aki e kolostor apátja volt, s akinek „Versuche über Pflanzen-Hybri- den” című munkája a genetika alapja lett- Az egész tudományos világ ez évben ünnepli munkája előadásának századik évfordulójátA volt ágostonrendi kolostor kertje Bmo Staré Brno negyedében a csend oázisa. Estefelé idős emberek üldögélnek a padokon, nappal pedig gyermekek ugrándoznak itt. A kertben újra felállították a tudós márványszobrát. Azon a helyen, ahol Mendel a növények keresztezésével kapcsolatos híres kutatásait végezte, közvetlenül annak a cellának az ablaka alatt, amelyben élete nagy részét töltötte, újra felújították Mendel kertjé:. A védőhálók alatt nő a sorokban kiültetett borsó, amelyen demonstrálják Mendel ezen a helyen felfedezett törvényét. A szomszédos ágyban 20 kísérleti növénye virágzik. Emléktábláján az 1822 és 1922-es évszámok mellett csehül, németül ég angolul a következőt olvashatjuk: „Gregor Mendel apát itt végezte a kísérleteket törvényéhez”; A volt refektóriumban van a Mendel Emlékmúzeum a tudós emléktárgyaival. Ezekből igen kevés maradt. Mikroszkópok, keskeny keretű szemüveg, számításokkal teleírt papírlapok, egy német vers kézirata az élet rejtelmeiről. Darwin Entstehung der Arten” című könyvének német kiadása. A könyv lapjainak szélére Mendel megjegyzéseket írt. A közelmúltig azt gondolták, hogy a német nemzetiségű Mendel nem tudott csehül. De Filip Stanislav Kodym „A természeti erŐK- ről” című könyvében az országút építéséről szóló fejezetnél az ő kezével írt cseh nyelvű megjegyzés van: „a holomóci (olomouci) országút például szolgálhat”. Az emlékmúzeumban van Mendel fő műve a „Versuche über Pflanzen — Hybriden” kézirata első oldalának fotókópiája is. Az eredeti kézirat, sajnos, nem maradt fenn. Az érdeklődők Mendel iskolai bizonyítványa mellett 1850-ben írt élettörténetét is tanulmányozhatják, melyet akkor írt. amikor a természettudományi és fizikai szakvizsgákra jelenkezett a bécsi egyetemen. Ebben az életrajzban megemlékezik családjáról, anyagi körülményeiről, amelyek a kolostorba lépésre ösztönözték, továbbá a természettudományok iránti érdeklődéséről; A gótikus templom mögött, amely a Staré Brno-i kolostorhoz tartozott, áll Mendel méhese. A korabeli és a Mendel-féle kaptárak mellett látható, milyen munkát végzett mint méhész. A dokumentumokból kitűnik, hogv abban az időben Bmo volt Közép-Európa méhészeinek központja, s hogy a Staré Bmo-i apát ebben is kiváló szakember volt. Mendel évfordulóját augusztusban nemcsak a kolostor, hanem egész Bmo megünnepli. A gimnázium épületén, ahol tanított és ahol száz évvel ezelőtt előadta zseniális munkáját, emléktáblát lepleznek le. Ä Morva Múzeumban állandó kiállítást nyitnak az örökléstan fejlődéséről. Amint ez a táblázatból is kiderül, hét év alatt az összes személygépkocsik száma a hétszeresére, a magánkézben lévő kocsiké pedig a tizenhétszeresére növekedett. Nem célunk, hogy ezzel bárkit is elkápráztassunk, de az ország gazdasági erejét figyelembevéve, a fejlődés mindenképpen imponáló; 1964 végén minden tízezer lakosra átlagban 85 személygépkocsi jutott. — Ezen belül vidékenként eltérések észlelhetők. Amíg például Budapesten 179 gépkocsit számolhattak — minden 10 000 lakos után, addig vidéken 63-at. — Ugyanez a szám a gépkocsival legjobban ellátott Baranya-megyében 108 volt, a legkevesebbel rendelkező Szabolcs-Szatmár megyében 33. A hazai személygépkocsi park életkora és gyártmánytípusa meglehetősen változatos; Az állomány 95 százaléka 19 különféle márkából tevődik ki, amelyek közül 1964 végén a legnagyobb részarányt a Moszkvics képviselte 16 068 darabbal, a legkisebbet p>edig a DKW 576 darabbal. Ez a sokféleség nehezíti az alkatrészellátást és megdrágítja a javítási költségeket is. A motorkerékpároknak ma még lényegesen nagyobb szerepe van nálunk az országúti közlekedésben, mint a személygépkocsiknak; Nemcsak az ára, hanem mozgékonysága miatt is alkalmasabb sokszor meghatározott célokra — különösen a mezőgazdaságban — mint drágább, négykerekű „rokona”. Magyar- országon 1957-ben 154 276 darab, 1964 végén 367 711 darab motorkerékpár volt. A fejlődés üteme itt ugyan lényegesen kisebb, mint a gépkocsinál, azonban az abszolút számok nagysága ezért bőven kárpótol. A motorkerékpár-—sűrűség tekintetében fordított a helyzet Budapest és vidék viszonylatában. Csak a 125 köbcentiméteresnél nagyobb motorokat számítva, 10 000 lakosra Budapesten 102 darab, vidéken 151 darab motorkerékpár jut. Az együttes országos átlag 142 db, Gy. Z. kialakul. Hát kevés a munkaerő... No persze, nem úgy kevés, hogy nincs, hanem úgy kevés, hogy... Van itt elég mérnök, építész, pedagógus, agronómus, csak egyetem után mást csinál átmenetileg... tízhúsz évig... De nyugi. Ami eltűnik, az előkerül. Egy időben eltűntek a külföldi rokonok is. Senkinek sem volt Nyugaton rokona évekig. És most? — Hány csomagot küldenek a nem létező tantik? Mert rokon nem vész el, csak átalakul. Az egyikből Volkswagen lesz, a másikból IKKA-csomag. Ezt persze sokan ellenzik. Emlékszem, nagy vita folyt nálunk a kispolgári hóbortokról. Hogy vannak, akik az öreganyjukat is eladnák egy mosógépért. Ami csakugyan képtelenség. Ha eladják a nagymamát, ki fog a gyerekekre vigyázni? Az írók is azt hajtogatják. hogy vigyázzunk, ne legyen frizsider szocializmus. És igazuk van. elvileg. No de nyugi! Hát lehet nálunk frizsidert kapni? Vannak még problémák, persze. — Egyes helyeken protekció nélkül meg sem lehet mozdulni. De nyugi. Kis ország vagyunk. Kinek nincs nálunk protekciója? Korrupció is akad. Van még olyan hely, ahol pénz nélkül semmit sem lehet elintézni. No de nyugi! — Vannak helyek, ahol pénzzel sem lehet semmit elintézni! Gyenge a futball is. — Egyesek kifogásolják, minek annyi futballcsapat nálunk. Mert a Vasas, az rendben van, annak van egy stabil tábora. A Fradi, hát annak is szurkol néhány ember... kétségtelen. De minek a többi — teszik fel a kérdést. És mit felelünk? Nyugi, nyugi. Gólt nem rúgnak be a csapatok, ez igaz. De hány edzőt rúgnak ki’ Nyugi, nyugi, majd kialakul — ez a jelszó nálunk. És nem indokolatlanul. Jól megy sorunk. — Olyan jól élünk, mint régen a maszekok. És hogyan fogunk élni? Aho- ayan ma élnek a maszekok. Nálunk nyugi van. Itt nem izgul senki, nem csodálkozik senki. Üjságot is csak azért veszünk, hogy megnézzük, benne van-e már, amit úgyis tud mindenki. Nincs benne ma? Benne lesz jövőre. Nyugi, nyugi. A gyerekek sem csodálkoznak, ha szerelmes filmeket mutatunk nekik. Hogy születik a gyerek, azt minden gyerek tudja nálunk. De hogyan nem születik? Azt majd később- nyugi. Itt nem csodálkozik senki. Csak a nők néznek ránk nagy, csodálkozó szemmel. De az festve van, nem kell bedőlni. Hát erről van szó. Itt rendben mennek a dolgok, itt mindenről lehet beszélni, fő a bizalom és fő a nyugi... Minek ide konferanszié? Mit mondhat itt egv konferanszié? Semmit. És vannak ugyan még problémák, de akkor is mi újat mondhatna a konfe- rinszié? Semmit. Ha csak azt nem, hogy... nyuoL nyugi, majd kialakulI
