Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-13 / 190. szám
IMS; augusztus 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tízemeletes - lakásos ház épül Szolnokon # A szanálásra kerülő épületek bontását már megkezdték # Az óv végéig elvégzik az alapozást Szolnokon, a Táncsics Mihály utca végén, a Szigligeti Színház közvetlen közelében, modem, minden igényt kielégítő, 63 lakásos, tízemeletes ház épül. Alapozását még az idén megkezdik a Szolnok megyei Építőipari Vállalat szakmunkásai. — Éppen rosszkor jött. Azon izgulunk már napok óta, hogy milyen lesz a megjelenés a nyári munkák miatt. Most aztán még jobban drukkolhatunk. A nem éppen marasztaló szavakat Lévai Zsigmond, a mezőtúri városi tanács vb-elnöke mondta az augusztus 11-i tanácsülés előtt. Mint később kiderült, az izgalom felesleges volt, mert a nyolcvanhét tanácstagból ötvenhét jelen volt. „Hát hérem itt volnék“ Délelőtt kilenc óra. A tanácsterem egyelőre üres. Ügy látszik a késés, illetve a várakozás a még hiányzókra Mezőtúron is szokás. — Igen, általában félórán belüli késéssel szoktuk kezdeni a tanácsülést — mondja Bíró István, a városi tanács titkárságának munkatársa. — Kell az a kis idő az egymás üdvözlésére, néhány baráti szó váltásához S miközben a tanácsülés előkészületeiről beszélgetünk, megjelenik az első részvevő. Idős néniké, borítékkal a kezében, körül- körül néz, keres valami útbaigazító táblát. Ritka vendég lehet a tanácsházán. — A múlt héten kaptam ezt a meghívót. Sohsem valtam én még ilyen ülésen. Gondoltam, ha hívnak csak eljövök. Igaz a szomszédok is bíztattak: menjen csak Kötél néni. Csak aztán mondja el, hogy igazán megjavíthatnák már a XX. utcában is a vízlevezetőt. Hát kérem itt volnék. Kötél Bálintné vendég a Már megkezdték az előkészületet. Három épület kerül szanálásra. Az építőipari vállalat nyolc fiatalja szerződést kötött a beruházóval. Vállalták, hogy a bontást augusztus 5-én megkezdik. Az építtető pedig felajánlotta, hogy az épületek bontásából nyert tanácsülésen. Mintegy száz választónak küldtek meghívót. Ügy látszik különleges napirendi pontot vitat ma a város „parlamentje"’, mert 9 óra 20 perckor több mint ötvenen jöttek el a meghívottak közül. Egy órás vita egy napirenden Megkezdődik a tanácsülés. A városfejlesztés, a kommunális ellátottság az első napirendi pont, majd a népművelés helyzetéről szóló jelentést alapos vita követi. Színvonalasabb műsorokat, jobb ismeretterjesztést kémek. Fontosnak tartják az iskola és a csan. Iád kapcsolatának további javítását. Többen az oktatása reform gyakorlati végrehajtásában jelentkező hibákra hívják fel a figyelmet. A több mint egy órás vitában szó van arról is, hogy a vállalatok intézmények vezetői a szociális alapból nem biztosítanak kellő összeget dolgozóiknak kulturális célra. Az oktatással kapcsolatos szinte valamennyi probléma szóba kerül. Ezekre ad választ felszólalásában Bárdj Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese, aki elismerően nyilatkozik a város népművelő munkájáról. A következőkben az idei városfejlesztési tervek teljesítése, az igazgatási állandó bizottság munkája és előterjesztések szerepelnek a napirendi pontokban. — Órákon át vitatkoznak, míg végül a legfontosabb problémák megoldására határozat születik. Majnár József anyagot — munkadíj fejében — ellenszolgátatásként a szanálást végzőknek adja. A fiatalok — OTP kölcsönnel — két 8 lakásos társasházat építtetnek az Áchim utcában. A fiatalok vállalkozását a KISZ bizottság is támogatja, — Szeptember 15-re átadják a területet az építőknek, akik megkezdhetik a 11 millió Ft-os beruházás kivitelezését. Nem építik — szerelik Eseménynél! számít egy tizemelet magasságú épület szerelése. Igen — szerelése — ismételten hangsúlyozza Kovács József, a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodájának igazgatója, — Az új épület, újfajta technológiával, szerkezeti megoldással készül — a hagyományostól eltérő — 16 centiméter vastagságú, teljesen előregyártott falpanelekből. A padlófödémtől a mennyeztdg érő „falakat” csak szereléssel lehet egymáshoz illeszteni. Nemcsak a falakat, hanem a födémszerkezetet is előre kell gyártani. A tervezés alkalmával gondoltunk arra is, hogy megfelelően oldjuk meg az épület hö- és hangszigetelését. Valamennyi helyiséget gázfűtésűre terveztünk. Igyekeztünk elképzelésünket úgy papírra vetni, hogy kivitelezés után, az új ház lakóinak kényelmes otthont biztosítsunk. Modern, beépített konyhabútorok mellett, a szellőző berendezés automatizálásával könnyebbé akarjuk tenni a háziasszonyok munkáját. Jelezzen, ha otthon van A lakók mellett a vendégek kényelmére is gondoltak. A földszinten a bejárat közelében minden lakó névjegye mellett csengő és jelzőberendezést szerelnek. A látogató megnyomja a csengő gombját, mire az jelez, a felhívott pedig ugyancsak automata berendezés segítségével tudatja, hogy otthon van és fogadja a látogatókat. — AJ — Ülésezett a város „parlamentje" M. ZAHAROVi (nevezés — Elég! — mondták a minisztériumban. — Félre a tréfával! Kinevezünk igazgatónak és kész! —- Minden szörnyűségre elkészültem, de erre nem. — Miért, mit vétettem?! — kiáltottam, s kezem kétségbeesve tördeltem, — Nekem családom van, feleségem, anyósom, felnőtt gyermekeim. Mit mondjak nekik?... Hogy nézzek a szemükbe?... Térdre omlottam, át akartam ölelni a vezető munkatársak lábát, de minden hiábavaló volt. Az emberek félrehúzódtak tőlem, mint a pestisestül. — I-gaz-ga-tó! l-gaz-ga- tő! — kiáltozták felém a gi/erekek a városi óvodában, miközben ugrándoztak, kurjongattak és sértő célzó.- sokkal dobáltak. — Szerencsétlen bürokrata! Szolgalelkű! Te vagy a múlt csö- kevénye! Csak nagy üggyel-bajjal jutottam el dolgozószobámig. — önhöz jöttünk — mondta fenyegetően az ifjúsági szervezet titkára, aki mintegy tíz-tizenöt fiatalt tessékelt be maoa előtt. Mindegyikük kezében bala- lajka volt. — Ez a mi agi- táeiós brigádunk. — Szeretnénk. hogyha jóvá hagyná csasztuskánk szövegét. — Hát ez igazán nagyszerű! — szóltam örömmel. — Aztán miről fogtok énekelni? — A vezetőséget akarjuk kiszerkeszteni. Különös tekintettel az igazgatóra. Villát neki — ahogy mondani szokás — az oldalába. — Már miért kellene nekem villát döfni az oldalamba? — nyöszörögtem. — Hiszen engem még éppen csak hogy... — Csak egy pillanatra! Megengedi? — Irodámba beszáguldott egy ember, markában vastag jegyzettömböt szorongatott. — Engedje meg, hogy bemutatkozzam: író vagyok, afféle irodalmár, s konkrét ,nya- gokat gyűjtök... Mindössze néhány kérdést szeretnék feltenni önnek. Milyen találmányokat fektetett már el eddig? Kiket szorít háttérbe a prémiumosztásnál? Ki fúrja önt, és miért? Még szóra sem nyithattam a számat, mikor vakító reflektorfény villant irodámban. — Figyelem, felvétel! — kiáltotta egy — isten tudja honnan előkerült — operatőr. — Mi ez, kérem?! — próbáltam tiltakozni. — Maguk honnan jöttek? — A szatirikus híradótól. — S miért filmeznek engem? — Minden eshetőségre készen. Mérget veszek rá, hogy még szükségünk lesz rá. — Szóval így állunk?! — dörögte mérgesen a belépő szakszervezeti bizalmi. — Az ördög tudja, mifélékkel veszi magát körül! Az egyszerű ember még csak a színe elé se juthat. Vizet prédikálsz és bort iszol, mi? Jobb lesz. hogyha letérsz erről az útról, barátocskám. — Lefogták az igazgatót! KETTŐS JUBILEUM Száz év — kétezer hajó Közép-Európa legnagyobb úszódaru-gyára Három tenger vizein ■* * Kettős jubileumot ünnepel az idén a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi üzeme: most tölti be 100. életévét, és most építik a gyár fennállása óta készült 2000. hajót. A múlt század hatvanas éveiben egy vállalkozó szellemű fiatalember, Hartman József hajóépítőműhelyt alapított a Duna újpesti partján. Alapításának első éveiben a görög, román, orosz hajóstársaságoknak építettek áruszállító hajókat az Al-Dunára, a Fekete- és az Azovi-ten- gerre. Később olasz, szerb, osztrák cégek vásároltak magyar hajókat. A század- forduló után már a Duna- medence legnagyobb, legkorszerűbb hajógyára működik itt. Ebben az időben készültek a Szent István, a Ferenc Ferdinánd nevét viselő híres kerekes gőzösök. 1911-ben került az üzem Ganz Ábrahám birtokába. Az 1920-as években Jendrassik György találmánya forradalmasította a hajóépítést: ekkor kezdték meg a Diesel-motoros hajók építését. A harmincas években kezdték meg a Duna—tengerjáró hajók építését a magyar kereskedelmi hajózásnak. Ezek a Földközi-tengert kötötték össze a fővárossal. Legnagyobb gyártmányuk a két 4000 tonnás teherhajó volt, a Magyar Vitéz és a Magyar Tengerész. 1943-ban készültek el, nem sokkal később a Fekete-tengeren bombatámadás után mind a kettő elsüllyedt. A feszabadulás után alapvetően megváltozott a gyár struktúrája. Addig főleg folyami hajókat gyártottak, 1945 után tengeri áruszállítókat, úszódarukat, vontatókat. Közép- Európa legnagyobb úszódarugyára található most itt, melynek gyártmányai a Földközi-tenger, a Fekete-tenger, az Északi-tenger; a Karib-tenger kikötőiben működnek. A tengerjárók java része is idegen vizekre készült, kereskedelmi flottát építenek szovjet, norvég, egyiptomi rendelésekre. A jubileumi hajó, a kétezredik, a norvégoknak épülő flotta tagja, ősszel indul rendeltetési helyére. A sorozat hat hajója már az Északi-, a Fekete-, a Földközi-tengeren közlekedik. 500 hektó pálinka Bonomittal vonják be az erjesztőkádakat fertőtlenítő anyaggal vonjuk be az erjesztő kádakat. Az őszi szezonban főleg almá * I * I ra, szilvára és kevés törkölyre számítunk. — w — CIKKÜNK NYOMÁN Felelősségre vonják a hanyagság elkövetőit Lapunk július 25-1 számában „Nagyobb halak — nélkülözhetetlen emberek” címmel cikket közöltünk, lius 9-én több személyt fegyelmi úton felelősségre vont. Ugyancsak a MÉK igazgatója 1964. július Szombati János szinte gyerekkora óta foglalkozik pálinkafőzéssel. Elégedetten számol be munkájukról: — Hatszáznegyven hektoliter pálinkát „gyártottunk’' itt a csépai pálinkafőzőiében. A terv 500 hektó volt. Jelenleg az üzem nem működik. A nyárvégi és őszi gyümölcsdömpingig rendfoe- hozzuk a berendezéseket és — kiáltotta a szélvészként berohanó takarítónő, s kezében az esti újság legfrissebb számát lobogtatta. — A miénket? — kiáltották vidáman az agitációs brigád tagjai. — Még nem! A szomszéd gyárét! A jelenlévőkön a csalódás hullámai áradtak szét. — Mi a fenét ceremó- niáznak a miénkkel? — EIvtársak, drága barátaim! — kiáltottam, s igyekeztem mihamarabb magamhoz térni. — Ki ne merészeld nyitni a szádat! Még a tekintélyére szeretne hivatkozni! — kiáltozták a jelenlévő „elv- társak és barátok”. — A nap hátralévő részét félhalottként lézengtem át. Egész éjjel rémképek gyötörtek. Egy hét óta nem tudok aludni, elvesztettem a nyugalmam, étvágyam, barátaimat és az egészségemet. Feleségem elvált tőlem, gyermekeim elhagyták. Röviden: igazgató lettem, s éppen ezért — rossz ember, érzéketlen, fennhéjázó bürokrata. Nem hiszik? Nézzék csak meg, hogy kikészítenek az irodalomban, színházban, még a szatirikus híradóban is. Ford.: Molnár Sándor amelyben — közérdekű beI jelentés alapján — foglalkoztunk néhány, a MÉK- nél tapasztalt rendellenességgel. Kifogásoltuk, hogy a MÉK apparátusában börtönviselt és elítélt embereket foglalkoztattak, kellő ellenőrzés és éberség nélkül jártak el a dolgozók felvételénél, s mindebből következőleg a társadalmi tulajdont is kár érte. Cikkünk nyomán Varga Illés, a MÉSZÖV igazgató- sági elnöke vizsgálatot indított, amelynek eredményéről az alábbiak szerint tájékoztatta szerkesztőségünket: „A Néplap július 25-i számában .Nagyobb halak — nélkülözhetetlen emberek’ című cikkében foglalkozott a MÉK apparátusában tapasztalt visszásságokkal. A cikkben felvetett tények nem vitathatók, — megtörténtek, a cikket helyesnek és seeítőszándékú- nak tartom. A megállaoí- tott tények egv része azonban régebbi és lezárt, az említett személveket annak ideién felelősségre vonták elbocsátották, — ezért a bemutatott helvzet jelenleg már nem áll fenn. A tárolásnál előfordult lopás és bércsalás miatt a MÉK igazgatója 1964. jú13-án azonnali hatállyal elbocsátotta Berki Árpádot és Fekete Istvánt viselt dolgaik miatt. Bár a bércsalás elkövetése után átmenetileg helyükön maradtak, ez amiatt történt, hogy megvárták a tárolás befejezése utáni elszámoltatást. Steiner Sándor szolnoki MÉK kirendeltségvezető leváltása 1965. június 21-én a bírósági ítélet után történt meg. Az elbocsátást az a körülmény késleltette, hogy a zöldborsószezon kellős közepén a kirendeltségvezető leváltása zavarokat idézett volna elő. A MÉK vezetőit felelősség terheli azért, mert felelős munkakörökben a kötelező szabályok figyelmen kívül hagyáséval (erkölcsi bizonyítvány, előző munkahelyen való tájékozódás) állítottak be embereket — Felelősség terheli az igazgatót, mert nem követelte meg a beosztott vezetőktől a kinevezés megfelelő előkészítését. Utasította a MÉK igazgatóiát. hogy a hatáskörébe tartozó sze- mélviigyi előadót vonja felelősségre. Köszönjük a Nénlap segítségét és kérjük, hogy j fogadják el a cikk utáni tájékoztatónkat,8
