Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-12 / 189. szám
1WÖS. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Iskolai »nagyüzem« Augusztus 24-én igazgatói értekezlettel kezdődik meg megyénkben az iskolai év. A középiskolákban augusztus 26-án, 27-én, az általános iskolákban 26— 30- ig szakmai továbbképzéseket tartanakj Ezekben a napokban, főleg 28-án és 30-án tartják a javító vizsgákat. Ezeknek időpontját iskolai hirdetményekben már régen közzétették. Az oktatásügy megyei vezetői ezúton is felhívják a szülőket, hogy ellenőrizzék: gyermekük megjelenik-e ezeken a vizsgákon. A tapasztalat ugyanis az, hogy sokan el sem jönnek. Nyáron a biztosított korrepetálási lehetőségeket csak igen kevesen vették igénybe. Jó kezdeményezés volt a tiszaföld- vári gimnáziumé, ahonnan minden egyes érdekelt szülőnek értesítést küldtek gyermeke javítóvizsgájának pontos idejéről. A javítóvizsgákon a már bevált gyakorlat szerint bizottság előtt vizsgáznak a tanulók, amely a tantárgyat tanító pedagóguson kívül egy másik, hasonló szakképzettségű nevelőből és az intézmény vezetőjéből vagy helyetteséből áll. A tanévnyitó tantestületi értekezleteket augusztus 31- én tartják. * Az utolsó gubakészítő Egy kihalt ősi mesterség, a gubakészítés komplett műhelyfelszerelésével gazdagodott a nyíregyházi Jósa András Múzum. A Tu- nyogmatolcson élő Balogh Miklós ajándékozta a múzeumnak. A megyében hajdanában is csak maga foglalkozott gubák készítésével, mesterségével azonban már vagy húsz esztendeje ő is felhagyott: ugyanis guba már régóta nem kell senkinek sem. A megöregedett mester vállalkozott arra, hogy Nyíregyházán ideiglenesen még egyszer felszereli a műhelyt s készít a sokféle gubából egyet-egyet — a múzeum részére. A munkafogásokat fényképeken örökítik meg. * Már 1100 vagon áru van a szolnoki tárházban Eddig mintegy 850 vagon gabonát szállítottak a szolnoki Tárházba. Az egyéb terményekkel együtt jelenleg már 110 vagonnyi áru van a silókban. A hét folyamán még 100 vagon gabona beérkezését várják. A begyűjtés után a termény egy részét szárítják, illetve a vetőmagnak valót tisztítják, majd felkészülnek a mák fogadására; * Zenemű Kennedy haláláról Darius Milhaud, a 72 éves francia zeneköltő a New Yórk-i filharmonikusok élén New Yorkban mutatta be két új kompozícióját az „Egy nagy államférfi meggyilkolása’’ című művét (John F. Kennedy emlékére) és X. szimfóniáját. A vetőgépeket a brigádszállásokon javítják Időt, költséget takarítanak meg ezzel A Kunhegyest Gépállomás körzetében még javában aratnak. A jól jelszereit műhelykocsi és a szintén erre a célra beállított Gaz-tehergépkocsi a kombájnokat keresi fel nap, mint nap, hogy a meghibásodást gyorsan kijavíthassák. A műhelyben este fél tizenegyig ügyeletet tartanak, illetve ha szükséges, tovább dolgoznak, hogy másnap reggel ismét arathasson a kijavitctt kombájn. Másfélezer hold másodvetés Ábádszalókon Mór szállítják a tarlóban termesztett uborkát Most tehát még az aratás köti le a gépállomásiak figyelmét, erejét. De azért nem feledkeznek el arról sem, hogy hamarosan a kombájnok helyett vetőgépek munkálkodnak a földeken. — Nálunk már évek óta úgy szokás, hogy a vetőgépeket is télen javítjuk. Az idén is februárban letudtuk ezt a munkát. Tavasszal a 31 soros, és 17 négyzetbe- vetőgépet kivon tattu k az öt brigádszállásra, s azok most is ott vannak — tájékoztatott Pápai Ferenc, műhely- vezető. — Üzemképesek? — A bemelegítő — ennek nevezhetjük az 1200 hold másodnövény elvetését — azt mutatja,, igen. Természetesen ezzel a főpróbával nem tekintjük elintézettnek a vetőgépek ügyét. Korábbi szokásunkhoz híven közvetlenül az aratás befejeztével a brigádszerelők bevonásával elkészítjük a vetőgépek karbantartási, javítási ütemtervét. Eszerint nyolctíz nap alatt a műhelykocsi felkeresi az öt brigádszállást, s ott helyben elvégzik a karbantartást. — Ezzel a módszerrel megtakarítjuk a szállítási költséget, vagy legalábbis jelentősen csökkentjük. Mert az azért megtörténik, hogy egy vagy két gépnek olyan baja van, amelyet csak a műhelyben tudunk kijavítani. A többségét viszont nem kell bevontatni, s így időt és költséget takaríthatunk meg. A munka, a vetőgépek átvizsgálásával kezdődik. Lévai István szerelőnek — 5 jár állandóan a műhelykocsival — Gál János gépkocsivezető és a körzeti szerelők segítenek. A traktorosok között is vannak, akiket esetenként bevonnak a munkába; A műhelykocsit viL lanyhegesztő apparáttal is ellátták, s így a munka közben gyakori váztörést, repedést a helyszínen kijavítják. A gyakorlat alapján már tudjuk, hogy a vetőgépeknél milyen hibák adódnak. N. K. Az elemi csapás jóné- hány szövetkezetünknek okozott milliós károkat. Az ár- és belvízkárt szenvedett gazdaságok között talán az első helyen említhetjük az abádszalóki Lenin Tsz-t. Ott csaknem kétezer holdon mintegy négy millió forint értékű mezőgazdasági termék ment veszendőbe. A felmérés adatai szerint 188 hold cukorrépát ölt ki a víz. Csupán ennél a növénynél 1,2 millió forint kár érte a szövetkezetét. Pedig 170 mázsás — tervezett — átlagot számoltak, holott a többi táblák 200 mázsa feletti mennyiséget ígérnek. A takarmánynövények kipusztulása súlyos helyzet elé állította a gazdaságot. A szövetkezet vezetői alaposan mérlegelték a lehetőségeket és kellő időben intézkedtek a kiesések pótlására. Tervet dolgoztak ki a takarmány- és kertészeti növények termesztésére és szigorúbb intézkedéseket tettek a költségekkel való takarékosságra. A 200 hold fővetésű siló- kukoricát szemtermőnek hagyják meg, hogy csökkenjen az abrakhiány, s ugyanekkora területen termelnek kölest magfogásra. A gazdaságban 1364 holdon vetnek a tarlóba takarmányféléket — siló- kukoricát, csalamádét, borsós és napraforgós keveréket — * 180 holdon pedig kertészeti növényeket. — A tiszafüredi járás termelő- szövetkezetei összesen 3300 holdon termelnek másodnövényt. S ennek 47 százalékát az abádszalókiak termelik. Eszenyi László főkönyvelő arról tájékoztatott, hogy a tavaszi kertészeti növények jó árbevételt biztosítottak a szövetkezetnek. A 60 hold zöldborsó 26 mázsás átlagot és 360 ezer forint többletbevételt hozott. A borsó ősszel is keresett cikk a piacon. Ezért 30 holdon őszi áypa után újból borsót termelnek. 140 holdon pedig uborkát. 10 holdon vegyes zöldségfélét A szövetkezet nem piaco- zik. Valamennyi kertészeti terméket a MÉK útján értékesíti. A görögdinnyét és az uborkát is. A Lenin Tsz-ből már 400 mázsa burgonyát vásároltak fel. Ott jártunkkor görögdinnyét és burgonyát vettek át tőlük. A 25 kilós zsákokba csomagolt burgonyát válogatva hozták a telepre. A görögdinnyét elsőként Abádszal ókról szállították; s megérkezett a másod- vetésű uborka első termése is. A közös gazdaság igyekszik segíteni önmagán. — Az biztos, hogy tömegtakarmányból nem szorulnak segítségre. A tarlóba vetett kertészeti termékek árbevétele — a növénytermelés és az állattenyésztés terven felüli hozamával együtt — pénzügyi egyensúlyt teremt a súlyos károkat szenvedett szövetkezetben. “ m. L —1* 1362-ben kezdték meg Rudabányán a Vilmos bányamező külszíni művelését. Az óriás kotróknak és dömpereknek 8 millió köbméter földet kell elhordaniok, hogy elérjék a 21—23 százalék vastartalmú pátércet. Eddig ennek a nagy munkának mintegy a felét végezték el, de már most — a meddő eltávolítása után — hozzáláttak a pátérc kitermeléséhez. Képünkön: exkavátor dömperbe rakja a pátércet, ami a dúsítóműbe kerüL MIT MÓDID A TUDÓS az árvíz pusztító munkájáról A kutató-csoportok az árvédelmi töltéseken — rádióaktív szondával vizsgálják a buzgárok, átszivárgótok helyét. A vízgazdálkodási tudományos kutató intézet és a földmérési és talajvizsgáló iroda két kutató-csoportja megkezdte a Duna baja—mohácsi és győr—szigetközi térségében az árvédelmi töltések károsodásának Vizsgálatát. Az eredmények a töltések erősítésének tervezéséhez szolgáltatnak majd tudományosan megalapozott adatokat. Ilyen célra eddig csak modellkísérleteken végeztek számításokat, — mivel az 1956-os árvíz idején még nem álltak rendelkezésre a szükséges gépek, műszerek, s a kutatók most kihasználják azt a kísérleti lehetőséget, amelyet sajátos módon a közelmúltban maga a természet produkált; A vizsgálatok során alkalmazzák először a Vituki új műszerét, a rádióizotópos tömörségvizsgálót. — Ennek sugárzó fejjel ellátott részét lebocsátják a 10—15 méter mély fúrólyukba, s a műszer regisztráló része automatikusan felrajzolja a talaj tömörségének, illetve lazaságának mértékét kifejező görbét és ezenbelül külön észlel és jelez minden 1 centiméteresnél nagyobb üreget. Ezzel a rádióaktív szondázási eljárással pontos képet kapnak a töltések minden rétegének és szelvényének tömörségéről és vízáteresztő képességéről. Ezek megállapítására eddig nem volt semmiféle megbízható módszer, pedig a töltések védelmi képessége elsősorban az említett tulajdonságokon múlik. Mivel a töltések szerkezete most még — lényegében ugyanolyan, mint amilyen az árvíz idején volt, a rádióizotópos vizsgálatokkal pontosan kimutathatják a talaj lazasága, üressége és a buzgárok, átszivárgások közötti összefüggést. A szondázás mellett alkalmazzák a hagyományos módszert is: talajmintákat vesznek, amelyek szerkezeti összetételét, fizikai tulajdonságait laboratóriumi vizsgálatokkal állapítják meg; A mérnökök vezette, fúrókocsival, korszerű berendezésekkel, műszerekkel ellátott kutató csoportok mintegy 200 kilométernyi hosszúságú töltés-szakaszt és töltés mögötti területet vizsgálnak végig és fúrást, mérést végeznek minden olyan ponton, ahol az árvíz idején buzgár tört fel vagy átszivárgás keletkezett. Vizsgálataik eredményei két hónap múlva már az árvédelmi tervezés és építés rendelkezésére állnak. Uj helyre költözik a Ruházati Vállalat Átültetett emlékezet A California egyetem kutatóinak egy csoportja injekciók útján „átültette” egy patkány agyából az „emlékezetet” egy másik patkányba. Az átültetett anyag, az ú. n. ribonuklein sav a kutatók szerint tárolja az emlékezetet nemcsak az állat, de az ember agyában is. A tudósok betanítottak néhány patkányt, hogy egy bizonyos speciális zörej felhangzásakor az etető csészéhez fussanak. Ezt követően a betanított állatok agyából vett anyagot fecskendezték be beta- nítatlan állatok testébe. A második csoport, az orvosok megállapítása szerint, túlnyomó többségében — ugyancsak eleget tett a zörej felhangzásakor a megkívánt tevékenységnek, noha soha sem idomították erre. A befecskendezett ribonukleinsav hatása azonban csak az injekció után öt órával jelentkezett és mintegy 24 óráig tartott, azután a ,,kölcsönkapott” emlékezet mindinkább halványulti ’ ” '' A szolnoki ruházati vállalatnál az első negyedévben elért 366 000 forint vállalati eredmény (köznyelven haszon) jóval biztatott. Annál nagyobb a csalódás most, fél esztendő elteltével. Teljes termelési előirányzatukat 94,5 százalékra teljesítették. A tere melékenység elmaradt a tervezett szinttől. A relatív béralaptúllépés összge nem csekély. A vállalat éves terve mintegy 4 millió forinttal kevesebb a tavalyinál, ami a munkáslétszám csökkentését tette szükségessé. Erre azonban nem készültek fel kellőképpen, s így a béralaptúllépés döntő része felmondási bér formájában jelentkezett Tavaly a minőséghibás termékek részaránya meglehetősen kedveződen volt. Ehhez képest van némi javulás, bár a férfi alsóruházata termékek minőséghibás részaránya több mint kétszeresére nőtt. A gyártott termékek közül a férfi ingek 11,6, a munkaruhák 8,7 a női alsóruházat 6 százalékát visszavetették, vagy alacsonyabb osztályba sorolták az idei első félévben a minőségi ellenőrök. A második negyedévben a tervezett 343 ezer forint vállalati eredménynyel szemben 213 ezer forint veszteség volt. Az utóbbi fél esztendő mindössze 153 ezer forint haszonnal zárult, ami a tavalyinak még fele sincs. Végső fokon ez az adat egyértelműen kifejezi, hogy a szolnoki ruházati vállalat mindinkább le- jebb csúszik a lejtőn. A megyei tanács vb ipari osztálya abból indult Ri hogy meg lehet állítani a lejtőn ezt a vállalatot. Tervük nagyjából a következő^ Meg kell szüntetni a vállalat termelőegységeinek szétszórtságát. Ennek érdekében a Rékasi úti irodaházba telepítik a vállalatot. Kétségkívül előnyös e megoldás a jövőre nézve. Megvalósíthatják a szalagszerű termelést, ami a termelékenység fokozását teszi lehetővé. Az önköltség csökken, mivel megszűnik a felesleges anyagszállítás, folyamatos lesz az üzemrészek munkaellátása. A vezetők az eddiginél jobban áttekinthetik a termelési problémákat, megszigoríthatják az ellenőrzést* s a munkafegyelmet is. Mivel a vállalat fejlesztésére belátható időn belül nem kerül sor, s az évi 18 millió forintos termelési volumene sem növekedik: reálisnak látszik, hogy szívós munkával, gazdálkodási fegyelemmel, racionális termlésszervezéssel jövőre kivezethetik a ruházati vállalatot az évek óta te» tó hullámvölgybe,
