Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-07 / 185. szám

1965. augusztus 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elvek és hétköznapok EgY taggyűlés tanulságai Az MSZMP Központi Bizottságának ideológiai irányelvei nagy érdeklődést váltottak ki a párttagok körében. Sok helyen szervezetten, más helyeken „ön­tevékenyen’’ hozzákezdtek a feldolgozásához. Próbál­ják, hogyan is kell, hogyan is lehet együtt nézni, együtt vizsgálni saját tapasztalataikkal, munkahelyük gyakorlatával. Egy vitáról írunk ez alkalommal, amely — ha nem is lehet recept a vitaindító kérdések kiválasztá­sához — segít, mert a feldolgozás formáját, módsze­rét tekintve a TITÄSZ egyes alapszervezetének ez a taggyűlése hasznos tanácsadó. Szocialista versenyben é az olajbányászok Az „ezred” harcba szállt — Gyermektábor Sikfőkúton — Lelkiismeretes ügyintézés A közelmúltban lezajlott taggyűlés mindenekelőtt a szocialista építőmunka és az ideológia kölcsönhatá­sát elemezte; A jól dolgozókat a jutal­mazások mellett társadal­mi elismeréssel is jutal­mazzuk — hangzott a be­számolóban. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mintáz, hogy tavaly és az idén ed­dig a vállalat dolgozói fi­zetésen kívül különböző jutalmakként 1 600 000 fo­rintot vettek fel és százöt­venegyen kiváló dolgozó cí­met kaptak. Ugyanakkor a hanyagság megtűrése eszmei kárt okoz Sokszor megingatja a jól dolgozók hitét, magabiz­tosságát. Ez nemcsak a mi vállalatunk dolgozóira ér­tendő. Ránk sem ösztönző például, hogy a közelmúlt­ban ezernél is több közvi­lágítási izzót „porítva”, azaz összetörve kaptunk. Az sem, amikor a hibás technikával összeállított vasbetonoszlopok a beépí­tés közben nyakra-főre törtek. Saját berkeinkben is vannak hasonló mulasztá­sok — hangzott tovább a beszámolóban. — Megter­vezték például a Karcag- tilalmasi Állami Gazdaság leágazásából a primer gáz­vezeték vonalára a távve­zetéket. Negyvenhárom osz­lopot terveztek, pedig negy­vennégyre lett volna szük­ség. A hiányzó egyet most külön járművel kell majd kiszállíttatni. A vállalati vezetők szemléle­tét is bírálta a pártvezetőség, amikor a taggyűlési beszámolójába foglalta az alábbi esetet: Takács József szerelőcso­portvezető felült ittasan a vállalati motorkerékpárra. Mit is várhattak volna mást, összetörte. Nem sok­kal később felettesei fel­terjesztették kiváló dolgo­zó kitüntetésre „A zömében becsületes, odaadó munkát végző ve­zetők körében is van önző, anyagias ember, aki így gondolkodik: csak az én érdekem számít, eltiprom azt, aki az utamba áll. Az ilyen vezetői szemlélet ide­gen a párt politikájától” — hangzik a beszámolóban, ha kicsit általánosan fo­galmazva is a kemény bí­rálat. Az egyes szakvezetőknél ismert ilyen törekvés kü­lönösen rossz hatással van a dolgozókra. Ezt bizonyít­ja pl., hogy bár a vállalatnál csökken a munkaerőván­dorlás, a kapun belőli „csel­lengés” ellen még nagyon keveset tettek. Mégis, az idén eddig már 25 figyel­meztetést kellett megírni az embereknek. Az alapszervezet tagjai is sok gondolatát fűzték to­vább a vezetőségnek. A Ha­rangozó Antal véleménye szerint sokasodnak a fe­gyelmezetlenségek. mert sokszor elhúzódik a felelős­ségre von ás. És a kései fi­gyelmeztetés már kevéssé hatásos. A jól dolgozókat dicsérni kell. Az viszont túlzás, amit az elmúlt években tettek: Egyes dol­gozókból erőnek erejével „faragtak" kiváló dolgozót Az kapja ezt a címet, aki valóban rászolgál. Molnár Lajosné szerint a vállalati vezetők munkájá­ban elég sok a hullámzás és egyeseknél épp a pilla­natnyi hangulat szabja meg, milyen utasításokat adnak ki. Ez az ingadozás a dol­gozókra hátrányos hatású. Győri Béla a nyugati or­szágok dolgozói életkörül­ményeinek istenítése ellen emelt szót, amit főleg a fia­talok képviselnek a válla­latnál. — Segítsünk a fia­taloknak abban — mondta —, hogy a gépkocsik száma mellett a mindennapi meg­élhetés gondjait is ismer­jék. Azok gondját is lássak, akiknek talán sohasem te­lik arra a nyugati orszá­gokban sem. hogy külföldre utazzanak. Barna Gáborné erre válaszolt: — Én jár­tam Olaszországban. Megis­mertem az ottani munká­sok életét. Ott lehet csak igazán látni, mennyire könnyén megy nálunk a la­zsálás, s ott milyen kemé­nyen megdolgoznak minden líráért. Mindezekből Barna Gá- borné is és Hajdú Lajos is azt a következtetést vonta le: az alapszervezetnek az eddiginél is több figyelmet kell fordítani az emberek politikai, ideológiai nevelé­sére. B. E. Mert: — jól szerveztek — szigorú az ellenőrzés — hatékony az ösztönzés A szolnoki Ady Endre utca és a Ságvári körút ta­lálkozásánál felépült 39 la­kásos bérház alapozása so­rán eltértek a tervezői uta­sítástól. Az agresszív ta­lajvíz ellen nem az előírt módon védekeztek. Már a tetőszerkezet készült, ami­kor a műszaki ellenőr ki­fogással élt. Nos, az ügy­ben döntőbizottsági tár­gyalásra került sor. Az épí­tőipari vállalatot marasz­talták el: tekintélyes köt­bér kifizetésére és hosszúle­járatú garanciára kötelez­ték. Az igazgató felelősségre vonta az illetékes építésve­zetőt és művezetőt, hiszen felületességük okozta a kárt. Szigorúan megbírálta őket, s figyelmeztetőül pénzbüntetést is kiszabott. Az építőipari vállalat az­óta javított a munka minő­ségén, mégpedig: ésszerű szervezéssel, fokozott ellen­őrzéssel és anyagi ösztön­zéssel. Megváltoztatták a vállalat szervezeti struktú­ráját. A beruházások volu­menének és természetének megfelelően Szolnokon pél­dául létrehoztak egy gyár és egy lakás-középület pro­filú építésvezetőséget. Az irányító szakemberek így a felkészültségüknek, gya­korlottságuknak — s nem utolsósorban kedvüknek megfelelő munkaterületet kaptak. Hasonmód önálló­sították a mélyépítést, a szerelő- és szakipar egyes részlegeit. Ez a megoldás hasznos­nak bizonyult. Nemcsak a termelékenység fokozódott, hanem a munkakedv is. Mivel a művezetőnek, épí­tésvezetőnek kisebb terüle­tet kellett átfogniuk, több időt fordíthattak az ellen­őrzésre. Mi több, ezt a ko­rábbinál szigorúbban kö­vetelték tőlük. Annál is in­kább, mivel a vállalat igaz­gatója, főmérnöke sokat járja a munkahelyeket. A vezetők részint szer­zett tapasztalataik, részint a rendelkezésre álló ter­melési adatok alapján rendszeresen értékelik egy- egy építésvezetőség mun­káját. Ilyenkor megvizsgál­ják a termelés ügyes-bajos dolgait, eredményeit, az önköltség alakulását, s nem utolsósorban a minőséget. S mivel most az utóbbiról van szó, hadd említsük: a munka minőségének javu­lását főként az segítette elő, hogy szigorúan megkö­vetelik a minőségi munkát, ugyanakkor meg is becsülik, ösztönzik. A vállalati nrémiumke- ret 15 százalékát kizárólag rövidlejáratú feladatok tel­Tsz-tagok az árvízká­rosultak ért A Vöröskereszt által az árvízkárosultak megsegíté­sére kibocsátott bélyegek szépen fogynak a szolnoki járás termelőszövetkezetei­ben. A tiszaföldvári Lenin Tsz 150 mázsa búzát (értéke 31 200 forint) ajánlott fel, a tagság önkéntes egyéni vásárlása: 35 880 forintér­tékű bélyeg. Gulyás Lajos tsz-tag, akinek hat gyer­meke és beteg felesége van, 5 munkaegységet jegyzett. A mezőhéki Tán­csics Tsz kerek 50 ezer forintot adott. A Szolnok Járási Vörös- kereszt július eleje óta már 123 ezer forint érté­kű árvízkárosult-bélyeget adott el. jesítésének jutalmazására használják. Igen ám, de csak akkor van anyagi el­ismerés, ha az elvégzett munka minősége kifogás­talan. Természetes, hogy a fizi­kai dolgozókat is ösztönzik a kiváló minőség elérésére. Ez az elv érvényesül és nagyon eredményesen. A vállalat az idei első félév­ben 28 millió forinttal ter­melt többet, mint tavaly az azonos időszakban. Rá­adásul kevesebb létszám­mal és tervezett bérrel 106,5 százalékos termelékenység­Csütörtökön este a MÉSZÖV és a helyi fmsz- ek rendezésében magyar­nóta és népdal-estet tartot­tak. Ezen az estén a török­szentmiklósi földművesszö­vetkezeti étterem kerthe­lyisége „koncert-teremmé” alakult. Az asztalok eltűn­tek. helyüket széksorok fog­lalták el & a kertihelyiség végében rögtönzött kis színpad magasodott, ame­lyen az est nyitányaként a kisújszállási, az újszászi, a kunhegyesi és a török­szentmiklósi prímás egy­szerre húzta a talpalávalót. Tizennégy művész: Boj- tor Imre. Gergely Anna, Gál Gabriella. Monár Fe­renc, Nemes Rózsa, Mind­szenti István, Zala Tóth Erzsébet, Vörös Sári, Kür- thy Anna. Palotás Erzsi és Iglói György énekesek, va­lamint Csabai János paro­Az Alföldi Kőolajfúrási Üzemben nemes hagyomá­nyai vannak a szocialista brigádmozgalomnak. Évről évre nő a szocialista cím­ért versenyző kollektívák száma. Az elmúlt fél év­ben különösen nagy volt a fejlődés. Tavaly 54 bri­gádban 710 dolgozó tett munkafelajánlást, vállalko­zott a kitüntető cím el­nyerésére. Az utóbbi hat hónapban újabb 14 brigád alakult, így jelenleg több mint ezren vesznek részt a küzdelemben. Az olajbányászok mel­És a minőség? Az első félévben átadott 53 létesít­mény minőségi jelzőszáma 1,8 százalékos, ami 2 ti­zeddel jobb, mint az orszá­gos átlag. A szervezés, a követke­zetes ellenőrzés, a helyes anyagi ösztönzés együttese és az építőmunkások erőfeszíté­se vezetett ebhez a jó ered­ményhez. Befej ezőleg idéz­zük Redler Károly igazga­tót: „Az elért eredmények csak akkor lesznek tartó­sak, ha a mennyiségi és minőségi követelményeket betartjuk és betartatjuk. Ha nincs ellenőrzés, elal­szik a felelősségérzet”! dista továbbá Bodor Károly és Mátrai bzabó Béla kon­feransziék működtek közre a műsorban. A művészek két csoport­ban egymást vált™ léptek színpadra Törökszentmikló- son és Mezőtúron. Áldozat- vállalásukra jellemző, hogy például Vörös Sári és Gál Gabriella budapesti szerep­lésüket mondták le, hogy fellépjenek a műsorban, Bojtor Imre pedig külföldi útjáról egy nappal koráb­A 7. sz. AKÖV jászberé­nyi üzemegységében dolgo­zik Kerekes András ötszö­rös szocialista szerelőbri­gádja. A tizennyolc tagú kollektíva legutóbb megpá­lyázta a szocialista műhely címet is. A jó közösségi szellem­nek köszönhetik, hogy pró­lett, a kisegítő üzemrészek dolgozói, a tisztviselők zö­me tagjai a szocialista cí­mért harcba szállt „ezred­nek”. Törnek Sándomé, a bérelszámoló csoport bri­gádvezetője gondosan ve­zeti a naplót, gyűjti az olyan fényképeket, amelyek életüket, munkájukat tük­rözik. A szocialista brigádok sok társadalmi munkát vál­lalnak. Az említett bérel­számoló csoport versenyzői a felajánlott 60 helyett 162 órát dolgoztak társadalmi munkában. Szombatokon— vasárnapokon Sikfőkúton a gyerekek táborát szépít- gették, hozták rendbe. — A brigádtagok felvették vál­lalásaik közé, hogy dolgo­zó társaik ügyes-bajos dol­gait lelkiismeretesen, fi­gyelmesen és gyorsan in­tézik, Mindenki megelége­déssel tapasztalja, hogy állják a szavukat; A szállítási osztály ver­senyző brigádja is kitesz magáért. Az improduktív vasúti szállítások költsé­geit 5 százalékkal csökken­tik. Emellett traktor TMK brigádot szerveznek, elké­szítik a karbantartásra vo­natkozó műszaki előíráso­kat, programot. Társadal­mi munkában vesznek részt az üzemi sporttelep és ví­zitelep fejlesztésében. A bányász brigádok pél­damutatása, sikerei ösztö­nözték a nem fizikai dol­gozókat arra, hogy ők is résztvegyenek a mozgalom­ban, küzdjenek a szocia­lista címért bon érkezett haza, hogy eleget tehessen adott sza­vának. A két magyar nóta est teljes bevételét, 25 ezer fo­rintot az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel; Mezőtúron ezerötszáz, Torökszentmiklóson ezer főnyi közönség honorálta tapsaival a közreműködő énekesek teljesítményét. Torökszentmiklóson a publikumot „nemzetközivé” avatta, hogy a közönség kö­zött ott voltak azok a nyu­gatnémet fiatalok is, akik a Szenttamási Állami Gaz­daságban a lovaglás szen­vedélyének hódolnak. A jó hangulathoz a föld­művesszövetkezetek gondos­kodó vendéglátása is hoz­zájárult. Törökszentmikló- son és Mezőtúron egyaránt borkóstolókkal, hurka és lángos sütéssel kedvesked­tek a megjelent vendégek­nek. bálkozásuk sikerrel járt: a szocialista műhely kitünte­tő cím ezüst fokozatának jogos várományosai. A bri­gád példamutató jó mun­káját megbecsülik a gaz­dasági vezetők, egyik kí­sérleti feladatot a másik után bízzák rájuk. Nyaraltak a jászberényi gyerekek Megszokott, hogy a jász­berényi Hűtőgépgyár veze­tői évről évre nyaralni kül­dik az üzemi óvoda kisla­kóit. Az idén harmincnégy 3—6 éves kisgyerek töltött két hetet Parádsasváron s a napokban érkeztek haza. Az üzem, a szülői munka- közösség és az üzemi nő­bizottság összesen húszezer forintot költött a gyerekek nyaralta tására. Parádsasváron kényelmes szállást kaptak a gyerekek egy iskolában. Ellátásukról pedig a parádsasvári óvo­dában gondoskodtak. A ki­csik voltak kirándulni Pa- rádfürdőn, mindennap nagy sétákat tettek a hegyekben, s résztvettek filmvetítése­ken és mesedélutánokon. Kun Katalin kunmadarast kislány a **Szakma Kiváló Dolgozója** Értékelték a mezőgazda- sági szakmunkástanulók 1965. évi országos tanul­mányi versenyét. Szolnok megyének egy kunmadarasi kislány, Kun Katalin a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság tanulója szerzett dicsőséget. A szarvasmarhatenyésztő szakmában az egész ország­ból ő bizonyult a legjobb­nak. Az érdemben osztozik vele a balassagyarmati szakmunkásképző iskola is. ahol a kislányt felkészí­tették. Javult a minőség-xxxxXKX<)oooooo«xxm<xx>oooooooooooooooooooC!OOOoooooocx»ooooooooooooooooooo< i j Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Válla- jj s lat a korábbi években nemcsak a termelés mennyisé- g < gi előirányaztainak teljesítésével maradt adós, hanem 8 az elvégzett munkák minősége ellen is sok volt a ki- g j fogás. Egy pregnáns példát említünk, mely bár ke- § | (étkezésében régi, következményeiben maivá lett. 8 )jocxxxx>oooooooooooooocx5ooooooooooocx50oooooooooooooooooooooooooooooooooooooog. gél; SZÓL A NÓTA... Magyarnóta és népdal est Torökszentmiklóson és Mezőtúron Vörös Sári a török­szentmiklósi közönség előtt énekel. — rideg — Ezüst fokozat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents