Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-04 / 182. szám

ÍCD A *U VHáq proletárjai, egyesüljetek! % SZOLNOK MEGYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 182. szám. Ara 50 fillór 1965. augusztus 4., szerda. Készülődnek megyénk erdészei az őszi fásításra Közismert, hogy megyénk még mindig fában legsze­gényebb része az ország­nak. A Szolnok megyei Er­dőgazdaság ennek tudatá­ban már most készül az idei őszi fásításra. Terveik szerint újabb 250—300 hek­tárral gyarapítják a megye erdőit. A gazdaság suháng­Nem siránkozni kell B aráti társaság­ban ültek együtt a közéleti férfiak, s egyikük dohogva szóvátette: sok a hiba, a meggondolatlanság, a vétkes kártokozás. El is mondta, a közeli folyó ár­terében kutat mélyítenek egy tervez^ iroda tervei alapján. Mikor ő ott járt, a dolgozók nevettek-bosszan- kodtak. mert tudták, azt a területet minden évben el­önti az ár... „Küzdeni kel­lene az ilyen tervező tevé­kenység ellen” — meren­gett a közéleti férfi, s igen meglepődött, amikor azt a következtetést vontuk le, mindenki küzdjön a maga területén, a maga tapaszta­latai szerint. Ha ő hibát, vétket lát, ne maradjon meg közöttünk sopánkodá- sával, hanem cselekedjen, a tervező irodáig is vigye el felháborodása. Hibás rendelkezések, meggondolatlan tervek, s az ezekből fakadó károk ugyanis nem az égből hul­lanak le jégeső gyanánt. Nem a természet vak ere­jéből. hanem emberi gyen­gékből születnek — hozzá nem értés, tájékozatlanság, a valóságos problémáktól való távolság jellemzi az ilyen és hasonló példák okozóit. Ag ilyen esetek nem a szocializmusra, ha­nem a szocializmust építő társadalom összetettségére jellemzőek, amelyben bőven ott élnek még a bírálandó és megszüntetésre érett ne­gatív vonások, de az azok ellen harcoló emberek is ott szorgoskodnak. A 'm MINTHA ezeknek a negatív vonásoknak néha nagyobb teret adnánk, mint a tapasztalatcserére érett tetteknek, jó példák­nak. Nem régen az ideoló­giai offenzíva feladatairól tanácskozott egy nagyobb kollektíva. Mint az ilyen­kor lenni szokott, a bölcs és értelmes gondolatok kö­zé bőven beszűrődtek a gondok; ez is. az is, beru­házás is, intézkedés is kel­lene a tudatformáláshoz, a népi-nemzeti egység kiala­kításához, a kulturális forradalom újabb sikerei­hez stb. Egy járási vezető­vel beszélgettem a szünet­ben, aki — mintegy zárjel­ben — felvázolt egy rövid és győzelmes harcot. A járási székhelyen — bár területükre az állatte­nyésztés a jellemző — ál­landó volt a húshiány, s a vásárlók elégedetlensége. Terveztek ezért egy tsz- húsboltot. amelyben a ki­selejtezett tenyészállatok húsát hozták volna forga­lomba. Közbeszólt azonban egy rendelet, amely szerint olyan községben, városban, ahol állami húsbolt van — noha sokszor és gyorsan kiürül — ott nem lehet isz- boltot nyitni. Ha belenyu­godnak, máig sem szűnik meg az elégedetlenség. CVk azonban megkeresték a sza­bályos kiskaput, a piacon építettek ideiglenes, de szi­lárd téglaépületet — s máris megoldották a helyi keres­kedelem legnagyobb gond­ját. Kérdeztem; s tudnak erről a lehetőségről más já­rások is? Nem, nem beszélt róla senkinek, ott helyben, a nagy kollektív tanácsko­záson sem. Terjeszteni kel­lene pedig az ilyen vérteien csaták örömét, hiszen a győ­zelmi hírek még a háború­ban is lelkesítették a kato­nákat. M árpedig békés csa­ták voltak, vannak, s lesznek a jövőben is. Itt mondjuk el, bár más me­gyében történt, az egyik modem, vígeposzba kíván­kozó példát — a jó munka „büntetéséről”. Az ötéves terv egyik fontos nagy be­ruházásáért összefogott min­den helyi erő. s az a terv­ben megszabottnál fél év­vel hamarabb el is készült, belépett az energiahordozó anyagok termelésébe. S ek­kor valahonnan elindult egy bürokratikus hadjárat; fe­gyelmit kell adni a tervfe­gyelem megsértéséért. Hogy elemezni kellene a jó mun­ka összetevőit? Hogy ki kellene számítani a fél év nyereség várható népgazda­sági hasznát? Hogy terjesz­teni kellene a szocialista kooperáció helyi eredmé­nyeit? Ezek a gondolatok meg sem fogamzódtak a bürokrata agyában. Szeren­csére a megyei politikai ve­zető szervek vették azt a „bátorságot”, hogy az ígért fegyelmi helyett dicséretben részesítették az arra méltó­kat. Szivattyús kút mélyítése, tsz-húsbolt létesítése, beru­házások elkészülte — egy szüntelenül épülő ország erőfeszítéseit jelképezik. Dicséretes erőfeszítéseket, amelyek serkenthetik a mil­liók tettvágyát, ígv vagy úgy befolyásolhatják han­gulatukat, alkotó kedvüket is. Ha nem megy símán. majd megy nagyobb hatá­rozottsággal és eréllyel. Meg kell szoknunk, hogy az év minden szakában, s a mun­ka minden területén felké­szüljünk a várható küzdel­mekre — amelyek az átala­kuló emberi társadalomban természetesek. A TERVTELJESlTÉS számadatai minde­nütt telítve vannak erőfe­szítésekkel, s ezt követően az emberi akarat diadalá­val. Elavult rendeletek vagy lelketlen betűrágók ideíg- óráig vethetnek csak gátat az áradó kezdeményezésnek — a fejlődés végül is tör­vényszerű és állandójellegű. Nem siránkozni kell, mint a népmeséi család, amely a nehéz káposztáskőtől fél­tette a még meg sem szü­letett gyermeket, hanem gyürkőzni és cselekedni, de mindenütt! Legyen erőnk és hitünk hozzá, hogy a ter­méketlen dobogást minde­nütt felváltsa az eredmé­nyeket szülő tettrekészség. Jurnics László Megyénk KISZ-propagandistái Békéscsabán A KISZ Szolnok megyei Bizottságának szervezésé­ben augusztus 9-én kéthetes továbbképző tanfolyamra utazik ötvenöt megyei KISZ-propagandista Békés­csabára. Mivel a KISZ- oktatás eredményességének egyik legfontosabb előfel­tételig hogy a tanfolyamo­kat megfelelő általános ismeretekkel, jó politikai felkészültséggel, kellő pe­dagógiai képzettséggel és tapasztalattal rendelkező propagandisták vezessék, a továbbképző tanfolyamon gyarapítják majd tudásukat megyénk KlSZ-propagan- dlstáii MELEG NAPOK A FŰTŐHÁZBA Az árvíz után rohamosan nőtt a vasúti szállítás A szolnokiak Stúrovoig viszik a szerelvényeket Kilátásban van az élüzem kitüntetés A szolnoki fűtőházban az idei meleg napokat nem a kánikula okozta, hanem a hatodik hónap végén rohamosan megnövekedett teherforgalom. Ez egyrészt a hosszúra nyúlt árvízveszélynek, másrészt a Bulgá­riából Csehszlovákiába irányuló jelentős áruszállítás­nak tulajdonítható. Naponta átlagosan öt, bolgár gyü­mölccsel és zöldséggel rakott szerelvény van útban a csehszlovák határ felé. AZ ELŐZŐ HŐNAPHOZ VISZONYÍTVA júliusban 20—25 százalékkal nőtt a teherszállításban a száz- elegytonna mutató. A te­herforgalom zavartalanabb biztosítása érdekében ál­landó útlevéllel látták el a szolnoki fűtőház moz­donyszemélyzetének egy ré­szét, s ők a bolgár vonato­kat a szobi határállomáson át a csehszlovák Stúrovo állomásig viszik. Eey-egy ilyen út bizony 35—40 órai szolgálatot jelent a sze­mélyzetnek. Nem könnvebb azonban a mozdonyfelvigyázók hely­zete sem, akik a mozdony- személyzet szolgálatát irá­nyítják. A túlzott szállítá­si igények kielégítésére irányuló törekvés azt a ve­szélyt is magában rejti, hogy szerelvényekkel telí­tődnek a vonalak, lassul a forgalom. A szolnoki fűtő­ház mozdonyfelvigyázói ér­tesítik a személyzetet, hogy az előre jelzett időre érke­ző gépeken a személyzet­cserét kiesés nélkül végre­hajthassák. Ám a már em­lített forgalom lassulás miatt a mozdonyok sokszor több órás késéssel érkez­nek. A munkába rendelt mozdonyszemélyzet ezért hosszú tétlenségre van kár­hoztatva. A nagyon sok vá­rakozással eltöltött idő, még tovább növeli az amúgyis terhes szolgálato­kat. A SZOLNOKI FÜTŐ- HÄZ FÉLÉVES TERVÉT az önköltség kivételével minden vonatkozásában tel­jesítette. Az élüzem szint elérésétől is csupán a nem megfelelően alakult önkölt­ség ütötte el a fűtőházia­kat. A magasabb önköltség oka az, hogy az első fél­évben a személyvonati ter­vet 120 százalékra teljesí­tette a vontatás. A fűtő­háznál az önköltségi muta­tó 90 százalékát a felhasz­nált szén adja. A személy- vonatnál a szénfogyasztás majdnem duplája a teher- vonaténak, a szállított súly pedig jóval kisebb. — A júliusi magasabb, és az egyre növekvő tehervonati arány ezt a szépséghibát Is kiküszöböli, s az év végi eredmények — a fűtőház vezetői bíznak benne — meghozzák az élüzem ki­tüntetést is. A MÁV igazgatóságok közötti versenyben az első félévben a budapesti igaz­gatóság lett az első és el­nyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzász­laját, Ehhez a nagyszerű kitüntetéshez a szolnoki fűtőház is nagyban hozzá­járult. A MEGFESZÍTETT MUN­KA ELISMERÉSE nemcsak a legjobbak dicséretében, kitüntetésekben, hanem anyagi elismerésben is meg­mutatkozik. A második negyedévben a szolnoki fű­tőház teljesítmény-prémium­ként közel 60 ezer forintot fizetett ki. amire még ed­dig nem igen volt példa.- bj ­és csemetekészlete egyéb­ként 3000—4000 hold fásí­tására is elegendő, s már a tavasszal is másfélezer hold­ra megfelelő mennyiséget adtak át más megyékbe. A Szolnok megyei Ta­nács mezőgazdasági állandó bizottsága a közelmúltban tárgyalta meg a fásítási teendőket. Enneik alapján a megyei tanács elnökhelyet­tese most levélben fordult a járásokhoz. E héten ugyanis fásítási albizottsá­gok alakulnak közigazga­tási egységenként a prog­ram segítésére. Az őszi fá­sítás legelők, utak, majo­rok beültetésére terjed ki elsősorban, de összefüggő területeken Is szeretnének erdőt létesíteni; 5000 tonna vashulladék A Kohászati Alapanyag­ellátó Vallalat szolnoki ki- rendeltsége 5000 tonna hui- ladékvasat vásárolt fel az utóbbi félévben. A vállalat szerződéses vi­szonyban áll Szolnok, vala­mint Jászberény és Törötc- szentmiklós nagyüzemeivel.- A hulladék vasanyag be­gyűjtését megkönnyítené, ha azt a vállalatok osztá­lyozva tárolnák. így köny- nyebben és gyorsabban szál­líthatnák a kohóknak. Új öp'ozőtelepek épülnek a megyében Elkészültek a jászsági csőkutak Alagcsiives öntözőrendszer létesül 1 örökszentmiklóson Bár az idei esztendő meg­lehetősen bővelkedik csapa­dékban, az előrelátó közös gazcíságok tudják, hogy csak. rendkívüli évről van szó. — Ezt mutatja, hogy 1965-ben újabb öntözőtele­pekkel gyarapodik Szolnok megye. A legnagyobb ön­tözőtelepeket a megye nagy­kunsági részén építik. A karcagi Béke Terme­lőszövetkezetben tavaly kezdtek hozzá egy 570 hol­das telep építéséhez. Az ottani Lenin közös gazda­ságban pedig 460 holdat rendeznek be az idén felületi öntözés­re. Ezenkívül Karcagon még az idén befejeződik a Béke Termelőszövetke­zet 210 holdas rizstelepé­nek rekonstrukciója. A megyében a legna­gyobb öntözési programot a törökszentmiklósi Arany­kalász Termelőszövetkezet valósítja meg. Igaz, több éves ütemben. Az idén 1030 holdat kapcsolnak be. En­nek fele nem egészen meg­szokott módon, alagcsöves esőztetéssel pótolja majd a fölötte tenyésző növényzet csapadékszükségletét. A tö­rökszentmiklósi Aranyka­lász szövetkezet három éven át mintegy 20 millió forintból 2400 holdon Igyek­szik, függetleníteni magát az időjárástól. A törökszentmiklósiaké- hoz hasonló az öcsödiek vállalkozása. Az ottani Szabadság Termelőszövet­kezet három évvel ezelőtt kezdte meg öntözőrendsze­rének kiépítését. Az idén e program harmadik mene­tét váltják valóra, s ez újabb 470 hold öntözhető termőföldet jelent. Jövőre befejeződik az öcsödi építkezés és a Sza­badság Termelőszövetke­zet birtokának nagyré­szét, majd két és félezer holdat áztathat mestersé­gesen utána. Több termelőszövetkezet, mint a jászboldogházi Aranykalász, a jászkiséri Táncsics és a mesterszállá­si Úttörő legelőjét építik be öntözésre az idén. A jászsági részen csőkutakat létesítenek a termelőszö­vetkezetek. — A jászivánvi Szabadság és a jászfelső­szentgyörgyi Egyetértés Termelőszövetkezet újabb 130—130 holdat öntöz meg csőkutakkal. A jászfénysza- rui Béke Termelőszövetke­zetben pedig a dupláját, vagyis 260 holdat öntöz­hetnek meg újabb csőkút- jaikból. Csak így tovább Az Első Szolnoki Hulla­dék- és Helyianyag Feldol­gozó-Javító Ktsz 107,1 szá­zalékra teljesítette féléves tervét. Az első hat hónap­ban több minit 10 ezer vat­táskabátot, és közel hatezer vattás-nadrágot készítettek. A budapesti Hungária Ktsz-szel kooperálva az el­múlt időszakban 13 796 bu­kósisakbélést szállítottak a fővárosba. Egyéb termékei­ket a szolnoki Bizományi Áruházban értékesítik. Kávéház nyílik Szolnokon A Nemzeti Étterem 300 ezer forint költséggel át­alakított, gyönyörűen rend­behozott hátsó helyiségében kávéház nyílik a közeli na­pokban, melyet régóta hiá. nyoltak már a szolnokiak. Általában délután három­tól este tízig lesz nyitva, pénteken a Fiatalok Fóru­ma rendezvényeit tartják ott, szombaton 3—7-ig, va­sárnap pedig délelőtt 10-től este 7-ig látogathatják majd a csendre vágyók. A ven­dégeket újságok, folyóira­tok, sakk és dominó vár­ják majd. A kávéházi jel­legnek megfelelően kapu- ciner. haboskávé és csoko­ládé is kapható lesz. A te­rem egyben alkalmas ki­sebb rendezvények, zárt­körű összejövetelek, ünnepi ebédek lebonyolítására is. Háromszáz tsz tag utazik Szegedre A biztosítási és önsegély­ző csoportok 6500 tagja ta­lálkozik augusztus 7-én Szegeden, A termelőszövet­kezetek tagjai és néhány nagy ipartelep dolgozói már évek óta tesznek a jelenlegihez hasonló kirán­dulásokat az ország külön­böző városaiba. Az idén az intéző bizott­ságok kérésére az Állami Biztosító kibérelte a sze­gedi szabadtéri színpadot az augusztus 7-i „Bánk bán” előadására a csopor­tok küldöttségei számára. Szolnok megyéből 300 ter­melőszövetkezeti tag utazik Szegedre. A vendégeknek gazdag szórakozási lehetőséget biz­tosítanak. A dómban orgo­na-hangverseny, délután a szabadtéri színpadom ma­gyar-nóta csokor, különböző kiállítások, tárlatok várják a látogatókat. KISZ-bérletek válthatók a Szigligeti Színház előadásaira A Szolnok városi KISZ- bizottság legutóbbi titkári értekezletén felhívták az alapszervezetek figyelmét arra, hogy a taglétszámnak megfelelően színházbérletet válthatnak. Amennyiben megfelelő számú jelentkező lesz, az egyes bemutatókat követő csütörtökön vagy pénteken (utóbbi esetben elmarad a Fiatalok Fóruma) este tekinthetnék meg a bérlettulajdonosok az új darabot. A rákövetkező hé­ten pedig meghívnák a színmű rendezőjét, s né­hány közreműködő művé­szét egy kis baráti beszél­getésre, ismerkedésre a Fia­talok Fóruma táncos össze­jövetelére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents