Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-29 / 203. szám
Mint országos napilapunkból értesülünk, egy nagy intézmény furfangos vezetője kitűnő ötletet eszelt ki a náluk szokásos napi osztályvezetői értekez. let lerövidítésére, Bevezették, hogy a résztvevők állva tartsák megbeszélésüket. Mivel így is egy-másfél óráig elhúzódik a megbeszélés, következő lépésként rátérnek a féllábon való tárgyalásra. A lap — perspektívaként felvillantja az ezután következő fokozaton Még rövidebbek lesznek az értekezletek, ha kukoricán térdepelve tartják. Ennek továbbfejlesztése bizonyára az a megoldás lesz, hogy a távértekezők- nek féltérddel kell elhelyezkedniük a kukoricaszemeken. miközben másik lábukkal egyensúlyoznak a levegőben. Ha még így is lesznek feleslegesen elhúzódó értekezletek. következzenek a két-, majd egykézen-állásos megbeszélések. Ha pedig — neadjisten! — ez sem segít, más kiút nincs, mint hogy országos értekezletet hívjanak össze, az értekezletek időtartamát lerövidítő módozatok kidolgozására. Majd az itt születő döntések megvitatására tartsanak megyei, járási-városi, községi, munkahelyi értekezleteket. Végül az alulról jövő javaslatok gyümölcsöztetésére egy országos plénum hozzon határozatokat. Majd ezeket „le kell vinni” megyei, járási. stb., stb., stb. —, hogy azután egy országos szintű.« Jaj... fogjanak meg! Szerelem különböző nézőpontokból Hétfőn én is ilyen vagyok! Kíváncsiság — Laura néni, te cukorbeteg vagy? — Nem fiacskám! De honnan veszed ezt? — Amikor anyukám elkészítette a névsort, hogy kiket hívjunk meg Mária napra, megkérdezte apukámat, hogy azt az édeskés öreglányt is megbívTóth István ja-e? — Elek! Különös szokásokat vettél fel, mióta igazgató letté" MORZSÁK Az anya a lányához: —r Látod, én már 45 éves vagyok, 20 éve vagyok férjnél és még mindig ugyanazt a férfit szeretem... — Mondd, és a papa erre még mindig nem jött rá? * A boldog házasságnak egyetlenegy módszere van. Kár, hogy nem ismerem; * Fiatalon legtöbb gondunk a szívünkkel van, felnőtt Vorbím atfinuibTűzbe teszem érte a kezem, de nem vagyok biztos benne, hogy nem égetem-e össze. * — Miért nem nevetett azon a ragyogó viccen, amelyet az igazgatóhelyettes mondott el? — Mert utálom azt az embert. Majd otthon fogok nevetni. * Sok főnök számára a feleség jelenti a második *— Az első férjem soha ne » második fcáz„ ejti el megünnepelni ' napját c\ Kúkús A Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklete 348. csípés A kritikus nyara — Kritikus elvtárs, itt at igazi nyár! — Sablonos dolog ez, ba. rátom! Mindig virágok, derűs ég, meleg napok. De semmi új, semmi eredeti. A többi nyár plágiuma lényegében! — De kritikus elvtárs, hiszen ez a nyár jellegzetessége. — Nem. ez csupa vulgarizálás! — A nap sugarai csókol- ják a virágokat! — ... Az emberek szeme- láttára. Ez erkölcstelen volna. Maradjunk meg abban, hogy csak sütik a virágokat. — Nézze, hogy sétálnak az emberek. Szép asszonyok új ruhában, tapadás blúzban? — De a tartalomra nem gondol? — Vagyis, kritikus elv. társ, magának nem tetszik a nyár? — Nagy vonalakban metszik, de még dolgozni kell rajta, hegy mozgósító, előremutató is legyen! Következtetés — Anyukám, ha én megnövök és borotválkozni fogok, milyen színű lesz a szakálam? — Attól függ fiacskám. Lehet, hogy szőke, lehet, hogy barna. — Akkor nem fogok apukámhoz hasonlítani! — Honnan, tudod ezt? A -
