Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-24 / 198. szám

IMH. augusztus 24. SZOLNOK MEGYEI NEPLAE 3 Dolgozzunk jobban, eredményesebben! (Folytatás az 1. oldalról) nem csökken, sőt az Alföl­di Kőolajipari Vállalatnál, a Húsipari Vállalatnál az adminisztratív lét­szám magasabb az engedé­lyezettnél. A műszaki fej­lesztés, a technológia kor­szerűsítése, a termelés és az üzemszervezés fejlesztése az üzemek túlnyomó több­ségében elmaradott a köve­telményektől. A normák rendbentartása, folyamatos­sága sincs még megalapoz­va. így nem véletlen, hogy egy sor vállalatnál a nye- réségszint elmaradt a ter­vezettől; Az eredmények, a jelent­kező problémák többsége nem független a pártszer­vek, állami szervekben, a gazdasági élet területén dolgozó kommunista és pártonkívüli vezetők mun­kájától. Az elmúlt hat—hét hónapban a pártszervek, a kommunista vezetők a munka új módszereit dol­gozták ki. s azokat alkal­mazzák is a gyakorlatban. Ennek ellenére a vezetők egy része még nem ismeri, nem érti teljes mélységében a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának 1964. december 10-i határozatát. Ez akadályozza náluk a munka még ered­ményesebb végzését; Van­nak olyan vezetők is, akik. ben nincs kellő határozott­ság, önállóság, kezdemé­nyezőkészség. Ezeknek az embereiknek jelentős része ötletszerűen dolgozik, csak utasításokra cselekszik, ta­lálkozunk — ha kevés számban is — felelőtlen­séggel, a népgazdasági ér­dekek semmibevételével; A népgazdaság további íejlődése, a harmadik öt­éves terv elkezdése sok te­kintetben attól függ. ho­gyan készítjük elő és ala­pozzuk meg 1965. évi ter­vünk teljesítésével későbbi munkánkat. A megyében az év hátralévő időszaká­ban a tervek maradéktalan teljesítése érdekében az ipar területén nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a pártszerveknek, a kommu­nistáknak, az áliami, a gaz­dasági vezetőknek és a tár­sadalmi szerveknek a ter­melési tervek teljesítésére, a tervek teljesítésénél ügyelve arra, hogy ez min­dig rendeléssel lefedezve, szükségletre történjen. A tervteljesítésben az elma­radt vállalatoknak, üzemek­nek és kisipari termelőszö­vetkezeteknek is gyorsan fel kell zárkózni a tervtel­jesítők mögé. A mennyisé­gi tervek teljesítése mellett különös figyelmet kell for­dítani a termékek korsze­rűsítésére. minőségének ál­landó javítására, az export­tervek maradéktalan telje, sítésére, és az igényeknek' megfelelő túlteljesítésére. Év végén ne legyen olyan üzem, vállalat, vagy kis­ipari termelőszövetkezet, amely hiányosan tett eleget exportkötelezettségének. — Nagy figyelmet kell fordí­tani a félkész és a készter­mékek időben történő szál. lítására, a munkatermelé­kenység elért színvonalá­nak megszilárdítására, a to. vábbfejlesztésére. Nagyobb figyelmet kell fordítani a műszaki fejlesztésre. a technológiák tökéletesítésé­re, a termelés, a munkaszer- 'vezés javítására, a munka­normák folyamatos karban­tartására, a létszámtervek betartására, az adminisztra­tív létszám csökkentésére, az engedélyezett túlóra be­tartására; J avítani kell a bérgaz­dálkodást, hogy az anyagilag jobban ösz­tönözzön. ugyanakkor több megbecsülésben, nagyobb elismerésben kell részesíte­ni a termelés élenjáróit, s szocialista brigádokat, az ésszerűsítőket, az újítókat, a fegyelmezett és jól dől go. zó munkásokat. Nagyobb következetességgel kell folytatni a felesleges áru­készletek feltárását, értéke­sítését, ezzel együtt meg kell javítani, pontosabbá kell tenni az anyagnyilván­tartásokat. rendezni kell az anyagnormákat, hozzá kell igazítani a jelenlegi tech­nikai színvonalhoz, az élet követelményeihez. Jelentősebb előrehaladást kell elérni az állami fegye., lem, a munkafegyelem te­rén. Minden területen be kell tartani a tervfegyel­met, időben és az előírt mi. nőségben le kell szállítani az export és a hazai szük­ségletre termelt termékeket, meg kell szüntetni a terv­szerűtlen munkaerőhullám­zást, az igazolatlan hiány­zást, a béralaptúllépést. A mezőgazdaságban a cséplés. a kenyérgabona felvásárlás mielőbbi befe­jezése mellett most már a szalma bekazlazására, a si­lókukorica betakarítására, a vetőszántásra, a trágyázás­ra, a mélyszántásra, a nap­raforgó és a kukorica beta­karítására kell felkészülni, illetve a soronlévő munkák elvégzését kell meggyorsí­tani. Az őszi munkák el­végzése nagy erőfeszítést követel a mezőgazdaság dolgozóitól, vezetőitől, külö­nösen azért, mert az őszi munka torlódása elég nagy lesz. Már eddig is elmara­dás van a talajelőkészítés­ben, késik a kukorica beta­karítása, ugyanakkor na. gyóbb mennyiségű cukorré­pát és másodnövényt kell betakarítanunk, mint más években. Az év hátralévő részében úgy kell dolgoz­nunk, hogy mindent a leg­kisebb veszteséggel betaka­rítsunk, hogy szeptember vé­géig elvessük az őszi árpát, a búza 30—35 százalékát, mert ez a biztosítéka ilyen esős évben, hogy október végéig minden búzát elves­sünk. Ebben az évben a mélyszántást, a trágyá­zást is maradéktalanul be kell fejezni. A hátralevő idő a közlekedéstől is na­gyobb szervezettséget, terv. szerűséget, követel, mert a szállítások, különösen a mezőgazdasági termékek szállításának jelentős része még előttünk van. Ebben az időben nagy szükség van a szállítók és a szállíttatok jó együttműkö­désére, a kocsifordulók meggyorsítására, az áruk ki- és berakodásának meg­gyorsítására. A sok munká­val együtt meg kell valósí­tani a beruházási feladato­kat. A beruházások megva­lósításánál a legnagyobb figyelmet a kiemelt beru­házások megvalósítására, a gépi beruházás terén lévő lemaradás behozására, a la­kásépítésre, a mezőgazdasá­gi építkezésekre kell fordí­tani. A kereskedelem területén a továbbiakban nagy fi­gyelmet kell fordítani az ellátás továbbjavítására, ? hiányzó cikkek pótlására, a zöldség- és gyümölcsellátás javítására, a vendéglátó- iparban a tervtől való el­maradás felszámolására. E feladatok megvalósí­tása a vezetőktől konkrét munkát, nagy felelősséget, önállósá­got, kezdeményezést köve­tel, a dolgozóktól még szor­galmasabb, még pontosabb munkát. Ennek fontos fel­tétele, hogy a kommunisták egyformán értsék a Központi Bizottság határozatát, ennek végrehajtása érdekében egyformán cselekedjenek, t ezáltal hatással legyenek a pártonkívüliekre is. En­nek érdekében kell felhasz­nálni a most folyó taggyű­léseket, melyeken a Köz­ponti Bizottság ideológiai irányelveit dolgozzák fel. Dolgozzunk jobban, ered­ményesebben évi feladata­ink maradéktalan megvaló­sításán, készüljünk fel a harmadik ötéves terv első évének megkezdésére, s ez­zel is járuljunk hozzá salát jólétünk, boldogulásunk to­vábbi megalapozásához; A vállalati szocialista mn nkaversenvben a mezőtúri téglagyár lett az első. Képünkön MolnárSándornéned­vesítő biztosítja az anyag nedvességét, hogy jó téglát préselh essenek CIKKÜNK NYOMÁN a Középtiszai Ami tetszett * • Állami s ami nem Gazdaságban Megyénk mammutgazda- ságában, a Középtiszai Ál­lami Gazdaságban van mit csinálnia a szakszervezeti bizottságoknak. Anga Zsig- mond, a gazdaság szb-tit- kára mondta el, hogy csak­nem 1500 állandó munkást foglalkoztatnak, s a 6 hó­napra szerződöttek száma is meghaladja a félezret. Rizsaratáskor, kukoricatö­réskor az alkalmi munká­sokkal megduplázódik ez a létszám. Ennyi ember közül sokan veszik igénybe az üzemi étkeztetést és a munkásszállást is. Milyen a munkásellátás ebben a hatalmas gazda­ságban? Ez érdekelt, s ezért szegődtem utitársként Ká- tai Máriához, a MEDOSZ megyei bizottságának titká­rához. Tiszta szobák és kollektív szállások A tájékoztatásból már tudtam, hogy Kunmadara­son a hatvan személyes munkásszálláson 3—4 ágyas szobákban pihenhetik ki a munka fáradalmait a dol­gozók. S hogy Tiszaigaron 10 szobás új épület szol­gálja ezt a célt. Az I-es kerületben — ez a bánhal­mai központ — felújításból diákszállót létesítettek azok számára, akik gyakorlati idejüket töltik a gazdaság­ban. A szakemberek és irodai dolgozók között is vannak, akiknek „otthonuk” a gazdaság. A néhány ágyas szobák tiszták, s függönyök, térítők, egyik-másikban a sok virág barátságos, ott­honos környezetet teremt. A kollektív szállásokon vas­ágyak sorakoznak tiszta le­pedőkkel. paplannal vagy meleg pokróccal. A legtöbb szoba lakóiról a látottak alapján elmondhatjuk, hogy becsülik a szállást, ügyei­nek a tisztaságra, nem hagyják szanaszét a hol­mijukat. Barabás Józsefné is csupán néhány helyiség lakóira panaszkodott, hogy sok munkát adnak neki, s jóformán csak addig tart a tisztaság, amíg kitakarít. Jó lenne meginvitálni e szobák lakóit oda, ahol mindig vigyáznak a rendre, hátha lenne foganatja a tapasztalatcserének. Ahol többszáz embernek főznek Ha akarják, fény!cg nem nagy ügy Elintéződött a jászárokszállási Táncsics tsz fötdügye Lapunk július 22-i szá­mában „Noha egy kis föld­ügy, mégis Olyan nagy ügy” címmel közölte, hogy a jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezetnek a Heves megyei községekkel, elsősorban Nagyiügeden és Erken milyen bonyolult földbirtok dolgai vannak. Az ottani szövetkezetek használják a jászárokszál­lási Táncsics távoleső föld­jeit minden térítés nélkül. A földet nem akarják át­vállalni, s így a Táncsics adózik utána, sőt földjára­dékot fizet, beszámít ter­mésátlagaiba, pedig soha nem is látták még az árokszállásiak ezeket a földeket. Cikkünk nyomán meg­születtek az intézkedések. Elsőnek a gyöngyösi járá­si tanács elnöke értesítet­te szerkesztőségünket. — Többek között ezt írja: — minthogy a Táncsics Tsz a nagyfügedi tsz-el nem határos, a kialakított te­rület megművelése a jász- - árokszállási Táncsics Tsz- nek nem lenne gazdaságos. Ezért helyt adtunk a Tán­csics Tsz vezetői ama ké­résének, hogy a föld ma­radjon a nagyfügedi Dó­zsa Tsz használatában, de ennek ténye a részarány­kimutatásban rögzítve le­gyen. Intézkedtem aziránt, hogy a terület jogi sorsa a rendelkező részben körül­írt módon oldódjék meg. Határozatom egy példányá­val megkerestem a Heves megyei Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalt, hogy a Nagyfüged határá­ban található, a jászárok­szállási Táncsics Tsz tu­lajdonát képező 10 hold 1517 négyszögöl mezőgaz­dasági ingatlant használat jogcímen a nagyfügedi Dó­zsa Tsz részaránykimuta­tásába jegyezzék. Továbbá intézkedik a gyöngyösi járási tanács 11 184 1965. sz. határozata, hogy a föld után esedékes földjáradék összegét a jászárokszáilási Táncsics Tsz által megadott szám­lára minden évben átutal­ja a nagyfügedi Dózsa Tsz Nem sokkal utána meg­kaptuk a hevesi járási ta­nács vb-elnökének határo- j zatát is. Idézünk belőle: j I „Biztosított jogköröm­ben, valamint a 19/1959. F. M. számú rendelet alap­ján elrendelem az Erk köz_ ség határában lévő jász- árokszállási Bebiró terület tényleges használati jogát a jászárokszáilási- Táncsics és a jászárokszáilási Béke Termelőszövetkezetek ne­véről az erki Űj Barázda Termelőszövetkezet nevére jegyezzék át. Felhívom az erki Üj Ba­rázda Termelőszövetkezet vezetőségét, hogy a gazda­sági év leteltével a fenti területek után járó földjá­radékot utalja át a jász­árokszállási Táncsics és a Béke TermelőszovetKezet egyszámlájára.” A járási tanácselnök in­tézkedett arról is, hogy a jászárokszáilási Táncsics 41, a Béke Tsz 12 hold földje az erki Oj Barázda Tsz földkönyvébe földadó­val megterhelten legyen bevezetve. Az élelmiszeripari mi­niszter a munkával együtt a munkások besorolását 1964 január elsejével a sütőiparra is kiterjesztet­te. Az utasítás végrehajtá­sát minden vállalatnál kü­lön e célra engedélyezett béralap tette lehetővé. Az ÉDOSZ megyebizott­sága nem sokkal később, március végén tárgyalta az utasítás végrehajtásá­nak tapasztalatait. A jász­berényi Sütőipari Vállalat a rendeletnek megfelelően járt el. Késve ugyan, de a karcagi vállalat is eleget tett a bérügyi rendeletnek. Egyedül a szolnoki Sütő­ipari Vállalatnál hagyták figyelmen kívül a minisz­teri utasítást. A vállalat és az ÉDOSZ megyebizottsá­ga között tavaly április óta folyik vita a munkásokat jogosan megillető bértöbb­let kifizetéséről. A béralap, ami erre a célra szolgált kimerült. — mert a lehetségesnél jóval magasabbra szabták a munkák besorolását, nem tartalékoltak az egyéni be­Tamasi Juci birodalma a fehércsempés konyha és ebédlő szintén arról tanús­kodik, hogy a fiatal szakács­nő és társai szeretik a ren­det. S nemcsak azzal tö­rődnek, hogy ízletes legyen a főztjük, hanem a higié­niával is. A tisztaság elen­gedhetetlen követelmény, nemcsak a konyhában, ha­nem az élelmiszer raktárak­ban is. A gazdaság a ke­nyér és gyümölcs kivételé­vel önellátó, s most már a kerületekben is megoldott a hús és egyéb élelmiszer- tartósítása jégszekrények­ben. Kupái István né, a tisza- szentimrei szakácsasszony is örömmel mutatta a hűtő­szekrényt, amely szinte nélkülözíietetlen ott, ahol naponta 120—130 embernek főznek. A tisztaságra eb­ben a konyhában sem le­het panasz, de az kifogásol­ható, hogy az egyik sarak­ban a dolgozók utcai öltö­zete függ a fogason. Semmi helye ennek a konyhában, sorolásokra. Az 1964. de­cember 31-én is rendezet­len bértétel a helytelenül számfejtett éjszakai pótlék különbözetével együtt 29140,40 forintot tesz ki. A bérkülönbözetet már számfejtették a vállalatnál. Helytelen lenne azonban, ha a vállalat az 1965-ös esztendőre engedélyezett béralapból fizetné a több mint 29 ezer forintot, mert feltételezhető, hogy ezt az összeget az éves béralap­ból „kigazdálkodná”. A szolnoki Sütőipari Válla, lat vezetőinek, felettes szer­veinek magatartása az ügy­ben semmivel sem magya­rázható. Azért sem, mert a tavalyi béralapból ugyanak­kor 33 ezer forintot meg­takarított a szolnoki sütő­ipar. Miért nem fizették ki a szakszervezet által is sürgetett, a dolgozóknak járó bért ebből, miért vet­ték semmibe tizenkilenc hónapig az élelmezésügyi miniszter rendeletét? — bognár —» nem is szabad ott tartani. Azért van a mosdó, hogy ott öltözzenek át. Sok a szennyes — kevés a mosószer Cs. Tóth Imréné és Ró­zsa Ferencné ugyancsak a Il-es kerületben, panasszal fogadott bennünket. Ők mossák a tej ház, a konyha és a munkásszállás szennye­sét. Nem ez a panaszuk, hiszen, ez a dolguk, hanem azt fájlalják, hogy kevés és nem mindig megfelelő mo­sószert kapnak. Talán a szakszervezet tehetne vala­mit ebben az ügyben. Ez nemcsak a mosodában dol­gozó két asszony érdeke; de próbálja meg bárki is tisztára mosni a ruhát, ha elspórolják a mosószert. Törvényellenesen Az egyik besötétített szo­bában két fiatal lány aludt; Orbán Klára ésBeke Ilona, egyikük 16 éves múlt, a másik még csak lesz. A gabonaszérűn dolgoztak éj­szakai műszakban. A tör­vény szerint 18 éven alu­liakat nem szabad éjszakai munkára beosztani. még akkor sem, ha a fiatalok — talán a több kereset miatt — vállalkoznak erre. A kerületi szakszerve­zeti bizottságnak érvényt kell szereznie ennek a tör­vénynek, elsősorban is a fiatalok érdekében. Az ellenőrző körúton ta­pasztaltunk jót is, rosszat is. Mégis azt mondjuk, mert ez az igazság, hogy ebben a gazdaságban is egyre többet tesznek a munkás­ellátás javításáért. Az e té­ren elért eredmények nem függetlenek a szakszervezeti vezetők, aktivisták tevé­kenységétől sem. Már most is azon fáradoznak, hogy az őszi csúcsmunkák ide­jén megfelelő szállást és bőséges kosztot biztosíthas­sanak a termés betakarí­tásán fáradozó embereknek. N. K. Manőverezés a munkabérrel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents