Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-18 / 194. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. augusztus 1#. A SZOVJET LÉGIFLOTTA NAPJA Tűzharc A Szovjetunióban évről-évre megrendezik a Légi­flotta Napját. Az idei esemény szintén a szovjet technika nagyszerű seregszemléjének ígérkezik: fel­vonulnak azok a gépek is, amelyek a különböző kiál­lításokon már kivívták a világ szakembereinek elis­merését. Szuperszón! kus harcigép A Los Ángeles-i csata I mmár egy hete tart a Los Angeles-i csata. A nagy amerikai várost eddig inkább Hollywoodról és a film­sztár villák napfénykör- útjáról ismerte a világ, de most halottak és sebesül­tek százairól, súlyos ösz- szetűzésekről érkeznek a jelentések. A néger la­kosság elkeseredett harc­ban áll a rendőrséggel, s a nemzeti gárda páncélos hadosztályával. Egyelőre senki sem tud valóban hiteles választ adni, mi volt a közvetlen előidézője ezeknek az eseményeknek. A szem­tanúk ugyanis megegyez­nek abban, hogy nem irá­nyított, vagy szervezett zavargásokról van szó. „Ami történt, — írja pél­dául a nyugatnémet hír- ügynökség, a DPA Los AngeJes-i tudósítója, — egyszerűen olyan emberek felgyülemlett érzéseinek kitörése, akik másodran­gú állampolgárként élnek az amerikai társadalom perem területén.” Ha nem is tudjuk azon­ban, mi volt az utolsó csepp, amitől kicsordulta pohár, tanúi lehetünk e pohár megtelésének. Los Angelesben, az „álomvá­rosban” valóságos gettóba szorították a négereket, elképzelhetetlenül nyomo­rúságos viszonyok közé. A csecsemőhalandóság itt csaknem a duplája az át­lagosnak. Sokkal nagyobb a munkanélküliség aránya is, különösen a fiatalok kilincselnek hiába munka- lehetőségekért. Az elnyo- matottság és a remény­telenség sűrűsödött össze abban a hirtelen jött, spontán felkelésben, amely azután a múlt hét szer­dáján megrázta Los An­gelest. A szenvedélyeknek ter­mészetesen nehéz határt parancsolni. A durva be­avatkozás végsőkig fokoz­ta az elkeseredést. Az erőszak erőszakot szül. így égtek az áruházak, dörögnek kölcsöeen a fegyverek A lényeg azon­ban, hogy ismét bebizo­nyosodott, mennyire ren­dezetlen Amerikában a lakosság több mint tized- részét kitevő, 20 millió néger állampolgár helyzete. Nem állíthatjuk, hogy az elmúlt hónapokban e téren semmi sem történt az Egyesült Államokban. Nehezen ugyan, de tető alá került a polgárjogi törvény. Intézkedések tör­téntek a néger lakosság választójogának biztosí­tására. Ugyanakkor ezek a lépések csupán azt szol­gálhatták, hogy a csak­nem két évszázaddal ez­előtti elveknek — az em­berek egyenlőségéről — legalább egyrésze a gya­korlatban is megvalósul­jon. Nem titok, hogy e törvényeket azután hoz­ták, hogy az Egyesült Ál­lamokban nagyszabású néger tüntetésekre került sor, s a fehérek is csat­lakoztak a polgárjogi mozgalomhoz. Washington részéről tehát nem kevés taktika vegyült ezekbe az intézkedésekbe. Tekintet­tel akart lenni a nemzet­közi közvéleményre, s igyekezett megelőzni a belső robbanást. Los An­geles azonban azt bizo­nyította, hogy a későn jött és elégtelen refor­mok képtelenek voltak megelőzni azt. i z amerikai négerek " problémája már korántsem egyszerűen belügy. Az Egyesült Ál­lamok ugyanis nem győz hatásos közhelyeket mon­dani az egyenjogúságról és önmagát a „szabad vi­lág” bajnokának kiáltotta ki. Odáig megy, hogy ez évben is megrendezte a „rab nemzetek hetét”, amelyek során a szocia­lizmust építő, s végre valóban felszabadult or­szágok népeiért hullajtott krokodilkönnyeket. A sza­badság védelméről beszél Délkelet-Ázsiában is, ami­kor háborút folytat Dél- Vietnam népe ellen és bombatámadásokat intéz a Vietnami Demokratikus Köztársaság területén. Űjtípusú helikopterek BERLIN-TOKYO-MOSZKVA NEW-YORK- BELGRAD - LONDON Santiago Az évszázad legnagyobb vihara pusztít napok óta az Andok mindkét oldalán, A hétfői esti jelentések szerint csaknem százan lel­ték halálukat a kártyavár­ként összeomló házak alatt. Több mint 70 ezer ember vált hajléktalanná, Val- paraisót, Santiagói és Con- cepciont, az ország három legnagyobb városát telje­sen elszigetelte a vihar okozta áradás. Valparaiso utcáin csónakon közleked­nek. * Algír Hatalmas tűz ütött ki az Algírtól mintegy harminc kilométerre fekvő Club des Lpins-ben, a november 5-ére kitűzött afro-ázsiai csúcsértekezlet színhelyén. A helyszínre kivonult tűz­oltóság és katonaság négy és fél órán át tevékenyke­dett a tűz megfékezésén. * Rio de Janeiro A Brazíliai Szociális De­mokrata Párt vezetősége hétfőn elhatározta, támo­gatja Henrique Teixeira Lőtt jelölését Guanabara állam elnöki tisztségére. — Teixeira Lőtt, aki a brazí­liai munkáspárt és a bra­zíliai szocialista párt je­löltje a novemberi válasz­tásokon, számíthat a brazí­liai ellenzék döntő több­ségének támogatására. * Khartoum Sukamo indonéz elnök meghívta Iszmail A1 Azha- rit, a szudáni kormányzó- tanács állandó elnökét, lá­togasson el Indonéziába. Azhari megérkezésének idő­pontját még nem határoz­ták meg. * Algír A Mocambique! Felsza­badítás! Front Algírban működő képviselete hétfőn közölte, hogy a front tag­jai júliusban folytatták harcukat a portugál gyar­mati csapatok ellen, az összetűzések során 100 por­tugál katona életét vesz­tette, * Djakara Az indonéz hatóságok közlése szerint Nyugat- Irán területén lelepleztek egy szabötőrhálózatot, — amely zavargásokat akart szítani. A szervezet 24 tag­ját letartóztatták. * Madrid Spanyolország déli ré­szében, az Almeriából Madrid felé haladó sze­mélyvonat belefutott egy veszteglő tehervonatba. A szerencsétlenségnek tíz ha­lottja és 25 sebesültje van. * Santiago de Chile A chilei haditengerészet jelentése szerint a mentő­munkálatok közben felbo­rult „Janequeo” ágyúna­szád legénységéből 28 ten­gerészt élve mentettek meg. Eddig 43 holttestet találtak a tenger hullá­maiban, az eltűntek fel­kutatása tovább tart. « Chicago Az United Airlines egyik Boeing 727 típusú és New York—Chicago között köz­lekedő személvszállítő re­pülőgépe hétfőn este — miután megkapta a leszál­lást előkészítő utasításokat a chicagói repülőtértől — eltűnt. Szemtanúk állítása szerint a repülőgép, ame­lyen hattagú személyzet és 24 utas tartózkodott, fel­robbant és narancssárgán lángolva zuhant a Micbi- gan-tóba. A rendőrség he­likopterei keresik a repülő­gép roncsait ós az esetleg életbenmaradottakat. UrgUplQ nyilatkozata Ankara (TASZSZ) Ürgüplü török miniszter­elnök, aiki ezekben a na­pokban hivatalos látogatá­son a Szovjetunióban tar­tózkodott, kedden hazaér­kezett Ankarába. Megérke­zésekor a sajtó munkatár­sainak adott nyilatkozatá­ban igen hasznosnak mi­nősítette a szovjet állami és pártvezetőkkel folytatott tanácskozásait. Meleg sza­vakkal emlékezett meg az irányában tanúsított ven­dégbarátságról és külön kiemelte, hogy a Szovjet­unióban nagy jelentőséget tulajdonítanak a két ország közeledésének. Elmondotta, hogy a török küldöttség látogatása során megteremtették az árucse- regforgalom tetemes kiszé­lesítésének lehetőségeit. Ürgüplü végül nyomaték- kai hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett figyel­met szenteltek a békefenn­tartásával összefüggő prob­lémáknak. A török kormányfő mi­nisztertanácson számol be Szovjetunió-beli látogatásá­ról. Eltemették Váczi Mihály elvtársat Tegnap délután rokonai, barátai, elvtársai a Körösi úti halottasháztól nagy részvéttel kísérték utolsó újára Váczi Mihály elv­társat, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának volt munkatársát, a munkás- mozgalom és a párt régi harcosát. Kasmírban Egy gyarmati örökség és a próféta hajszála Alig néhány hete csen­desedtek el a harcok az In­dia és Pakisztán közötti si­vatagos „senki-földje”, Kutch vidékén és a világ­sajtó újra a két ország fegyveres összetűzéseiről ad hírt. A színhely ezúttal a hagyományos ütközőpont: Kasmír. Az indiai és a pa­kisztáni fővárosban vádak és ellenvádak pergőtüzét zúdítják egymásra a f éí ország kormányszóvivői és ami ennél fájdalmasabb: india és pakisztáni katonák Kasmír térségében igazi pergőtüzet zúdítanak egy­másra. Ahhoz, hogy megértsük, mi is történik ezen a tő­lünk oly távoli, sok vér-ón- tözte földdarabon, egy pil­lantást kell _ vetnünk a prob­léma múltjára. A gyökerek ezúttal is a brit birodalom „oszd meg és uralkodj!” politikájához nyúlnak visz- sza. London hatalmas és gazdag indiai alkirálysága kordában tartására kitű­nően felhasználta a hinduk és mohamedánok közötti véres vallási konfliktuso­kat. Már 1930-ban felvetet­ték az Angliában tanuló mohamedán diákok egy Indiából kiszakítandó, ön­álló muzulmán állam elkép­zelését. Szerintük Pand- zsab. Kasmír és Szindh tar­tományokból kellett volna létrehozni ezt az országot és e kezdőbetűk alapján ja­vasolták a Pakisztán nevet. Tíz évvel később az Indiá­ban tevékenykedő Muzul­mán Liga vezére, Ali Dzsin. nah irányítása alatt moz­galom is indult annak el­érésére, hogy az alkirály- ság északnyugati és keleti részén szülessen meg a mo­hamedán Pakisztán állam. A brit diplomácia „elrak­tározta” ezt a lehetőséget és amikor 1947-bn kényte­len volt megadni a függet­lenséget Indiának, a Dow­ning Street 10, a Jlöndoni kormányfői rezidencia eny­hén szólva nem bánta, hogy a muzulmán lakta területe­ken kiszakadt egy Indiával ellenséges alapállású állatni Pakisztán. Anglia az akkori tárgya­lások során többek között a kasmiri térség pontos ho­vatartozásának rendezését is sikerrel „elkente” és ez­zel elhelyezte az időzített bombát. Az eredmény nem maradt el. Már 1947-ben indiai—pakisztáni fegyveres konfliktusra került sor Kasmír miatt. Csak két év múlva. 1949. július 26-án kötötték meg a fegyverszünetet. Eszerint Kasmír északi és nyugati része Pakisztán fennható­sága alatt maradt. A gyar­mati sors örökségeként a rendezetlenül maradt prob­léma azóta is olyan para­zsat jelent, amelyet a leg­kisebb szikra is lángra lob- banfhat. Jellemző, hogy az elmúlt év elején mintegy ezer halottat követelt egy emlékezetes, utcai harcok­ba átcsapott tüntetés. Ez amiatt robbant ki, hogy a kasmiri főváros, Srinagar mecsetjéből állítólag ellop­ták Mohamed próféta ereklyeként ott őrzött haj­szálát. A 220 000 négyzetkilomé­ternyi, körülbelül négymil­lió lakosú Kasmír problémá­ját a szocialista országok és az afroázsiai világ ba­ráti tanácsára India és Pa­kisztán már többször is megpróbálta tárgyalásokkal rendezni. A kolonialista hagyaték azonban egyelőre túl súlyosnak bizonyult. A szavak eddig sajnos mindig átadták helyüket a fegyve­reknek. Pakisztán most azt állítja, hogy a jelenlegi harcokat az indiai fennha­tóság alól szabadulni kívá­nó kasmiri mohamedánok kezdeményezték. Űj-Delhi viszont Pakisztánban kikép­zett betolakodóknak minő­síti a kasmiri zen dűlőket Harmat Endp'

Next

/
Thumbnails
Contents